Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

1996. június 26., szerda Egyről többet UJ KELET Viharverte iskolák Kovácsvölgyi Zoltán —- Mely okok miatt vizsgál­ták felül az elmúlt évben Nyír­egyháza oktatási intézménye­it? — Az elmúlt évben a város költségvetésének elfogadása­kor a képviselők döntése értel­mében a nevelési és az oktatá­si intézmények dolgozóinak béréből 10 százalékot vissza­tartottak. A felülvizsgálat má­sik oka, hogy Nyíregyházán a demográfiai csúcshoz képest tavaly 4 és fél ezerrel kevesebb gyermek járt általános iskolá­ba. Az intézkedésekben köz­rejátszott, hogy az állami nor­matív támogatás az előző éviekhez képest nem változott, az árak és a bérek nőttek. A központi fejkvóta az összes ki­adásnak az óvodákban 30, az általános iskolákban 40—45, a középfokú oktatási intézmé­nyekben 70 százalékát fedez­te. A felülvizsgálatnál abból indultunk ki, hogy a szakmai munka színvonala lényegesen ne csökkenjen, így 181 peda­gógus álláshelyet zárolt a köz­gyűlés, 55 pedagógust és 36 technikai dolgozót mentettek fel tavaly nyáron a testületi döntés értelmében. A felmen­tési idő és a végkielégítések miatt megtakarítás 1995-ben alig jelentkezett, de az intéz­kedések következményeként ez évben 150 millió forinttal kisebb összeget kellett az ok­tatási szférára költeni. — Ősszel újabb események színterei lettek az oktatási in­tézmények... — Szeptemberben a törté­nelmi egyházak vezetői átte­kintették a kártalanítással kap­csolatos kérdéseket. Át lehetett gondolni, hogy a hitközössé­gek az államosított ingatlanja­ik közül melyeket kérik vissza természetben, és melyért kér­nek pénzbeli támogatást. Nyír- egyázán az 1992-ben kötött Elég zaklatott évet éltek át tavaly tavasztól a nyíregyházi oktatási intzémények vezetői, dolgozói, a megyeszékhely képviselő-testületének tagjai, a polgármesteri hivatal humán irodájának munkatársai. Gazdasági felülvizsgálatot — a köznyelvben átvilá­gítást — tartottak az intézményekben, amelyet racionalizálás követett, ősszel újra­tárgyalták az egyházi ingatlanok visszaadását. Ez évben újabb szűkítő intézkedések következtek, amelyek már iskolabezárással is együtt jártak. A történetet Békési Ele­mérrel, a polgármesteri hivatal humán irodája helyettes vezetőjével tekintjük át. Laborczi Géza evangéli­kus igazgató-lelkész több­ször főszereplő volt A Kodály Zoltán Általános Iskola épületének sorsáról még nem döntöttek megállapodásokhoz képest lé­nyeges változás nem történt, egytől eltekintve. Az evangé­likus egyház, amely a 12. Szá­mú Általános Iskolát kapta vol­na vissza az 1996-os tanévtől kezdődően, arról lemondott, és korábbi iskoláját, a Kodály Zoltánt kérte vissza. E lépéshez a jogszabályok értelmében joga volt és van. Az iskola dolgozói, a szülők és a gyermekek azon­ban hevesen tiltakoztak a tu­lajdonosváltás ellen. A nyír­egyházi képviselők — figye­lembe véve a véleményeket —, 1996 január végén a három­változatos előterjesztésből azt a változatot fogadták el, hogy az iskola funkciójának meg­felelően maradjon önkormány­zati tulajdonban. Döntésükben a már említett vélemények mel­lett közrejátszott, hogy az intéz­mény falai között világhírű ének-zene oktatást kapnak a gyermekek. Befolyásolhatta a testületet, hogy az evangélikus egyház megváltoztatta korábbi elhatározását. — Az épületet továbbra is visszaigényli a nyíregyházi evangélikus közösség... — Az egyház nem tartja tör­vényesnek a képviselő-testület döntését. Az épület további sor­sáról országos egyeztető bizott­ság dönt, amelyen az önkor­mányzat képviselője is részt vesz. Kötelezően csak a régi épület — ebédlő és tornaterem nélkül —jár vissza az egyház­nak. Ha visszakapják az épüle­tet, az önkormányzat 530 mil­lió forintos pénzbeli kártalaní­tást kér az államtól, hogy olyan iskolát építsen, ahol megnyug­tatóan megteremthetők a magas színvonalú ének-zene oktatás feltételei. Az egyház pénzbeli kártalanítást kap, ha a bizottság önkormányzati tulajdonban hagyja a Kodály Zoltán Álta­lános Iskola épületét. —Beszéljünk az ez évi szigo­rításokról. Úgy tudom, a költ­ségvetés-tervezet legelső válto­zatában szó sem volt iskolabe­zárásról. Mi változott, hogy mégis intézményt kellett meg­szüntetni? —Valóban, először nem volt szó iskola megszüntetéséről és újabb megszigorításokról. A pénzügyi számítások során azonban kiderült, hogy az összes központi támogatás a korábbi elképzeléseknél 500 millió forinttal kevesebb. Érde­kes kettősség, hogy az oktatási szférában a fejkvóta növeke­dett, ennek ellenére komoly ra­cionalizáló lépésekről döntött a közgyűlés, amely az állami normatív támogatás oldaláról nézve nem volt indokolt. Az is tény, hogy az önkormányzat központi támogatása valame­lyest csökkent az előző évihez képest. Tudomásul kell venni, hogy a város egy bizonyos összegből gazdálkodik, és a megyeszékhely lakóinak az oktatáson kívül más igényei is vannak, például a 120 ezer la­kosú Nyíregyháza belvárosá­ban még találhatók földutak. — Márciusban komoly dön­téseket hozott a közgyűlés... — Elvi döntések voltak, amelyek több helyen különböz­tek a humán iroda elképze­léseitől. A határozat értelmében át kellett szervezni a város ok­tatási intézményhálózatát, s ez megszüntetésekkel is együtt járt. Újabb létszámcsökkenté­sekre kellett felkészülni. A tár­gyalások során ismételten arra törekedtünk, hogy az átszerve­zések ne veszélyeztessék az in­tézmények működőképességét. Az előkészületek hosszú időt vettek igénybe, amiért is azt kaptuk több képviselőtől, hogy az iroda dolgozói nem csinál­nak semmit. A közgyűlés csak annyit mondott ki: megszüntet­ni, átszervezni. A munka meg­kezdéséhez azonban egyeztet­ni, pontosítani kellett az önkor­mányzat felső vezetőivel. Mi nem javaslatokat dolgoztunk ki, hanem lehetőségeket sorol­tunk fel az átszervezésre, a lét­számcsökkentésre. A törvényes utat jártuk be minden lehetőség kidolgozása előtt. Erre nagyon vigyáztunk, mert az előző képviselő-testületnek ebből származott gondja, ugyanis a 20. Számú Általános Iskola megszüntetésének előkészí­tését nem az előírásoknak megfelelően kezdte el. Emiatt hozott az akkori közgyűlés egy olyan határozatot, hogy a kép­viselői ciklus végéig intézmény megszüntetése nem lesz napi­renden. — Információink szerint az előző közgyűlés három iskolát akart megszüntetni... — Csak egyet, de három kö­zül: az 5. Sz., a 6. Sz. és a 20. Számú Általános Iskola került szóba. A város oktatáspolitikai elképzelései között már régen szerepel egy belvárosi alapfo­kú intézmény megszüntetése. — Miért az ötös megszünte­tése vetődött fel lehetőségként? — Azon a környéken több iskola van egymáshoz közel, és az ötösben a tanulók száma a csúcshoz képest a felére csök­kent. Az iskola tanulóit el lehet helyezni akár osztályonként is más alapfokú oktatási intézmé­nyekben. Ezeket figyelembe véve döntött a közgyűlés a megszüntetésről. Más megszi­gorító intézkedések is történ­tek, amelyek kidolgozásánál figyelembe vettük az oktatási törvény várható módosítását is. Annak alapján növekedne a pedagógusok kötelező óraszá­ma és csökenne a tanulók tan­tervi óráinak száma. Összesen 174 pedagógus álláshelye szűn­het meg. Több mint százan ön­ként vállalták a korengedmé­nyes nyugdíjazást vagy a fel­mentést. Ebben és az átszerve­zések miatti távozások ügyében már döntött a testület. A kép­viselők határozata után még több pedagógus meggondolta magát, kérte a felmentését vagy korengedményes nyugdíjazá­sát. Természetesen erre már nem volt lehetőség. Az ötös is­kola pedagógusai több mint fe­lének megmaradt a közalkal­mazotti jogviszonya. Tíz osz­tály egyben a 17. és a 19-es szá­mú iskolákban tanul tovább. A felmentés idejére járó pénz, a végkielégítések, a korenged­ményes nyugdíjazás, valamint a racionalizálás egyelőre közel 100 millió forintos kiadást je­lent csak ebben az évben az önkormányzatnak. Az iskolák­ban szeptembertől bizonyos anyagi visszapótlásra számít­hatnak, mert az oktatási törvény módosítása nem lép szeptem­bertől életbe, de a feladatokat el kell látni. Az összeg mérsék­lésére az önkormányzat köz­ponti elkülönített alapra pályá­zatot nyújtott be. Jó esetben 80 millió forintra számíthatunk. A szigorítás utáni tartós megtaka­rítás éves szinten 128 millió forint, ami a múlt évi felülvizs­gálat intézkedéseinek köszön­hetően összesen már közel 300 millió forint. —Az ötös iskola megszünte­tése során az evangélikus egy­ház ismét jelentkezett... — Az iskola megszüntetésé­Tavasszal még remény­kedtek Békési Elemér, a polgármesteri hivatal humán irodájának he­lyettes vezetője nek elvi döntése után jelezték, hogy a Krúdy Gimnázium épü­letében teljes feladatrendszer­rel együtt átvennék az iskolát. Egy hármas iskolacserét java­soltak: az ötös menjen a Kodály Iskolába, ez utóbbi a Krúdy Gimnáziumba, a középfokú in­tézmény pedig az ötös épületé­be. Ez elfogadhatatlan tárgya­lási alap volt, például amiatt, hogy az emelt szintű ének-zene oktatás feltételei a Krúdy épü­letében nincsenek meg, és a Ze­neiskola is távol van az intéz­ménytől. A tárgyalások során az egyháznak tettünk egy aján­latot: az ötös iskola 2.—8. év­folyama önkormányzati tag­iskolaként működött volna jövő szeptemberig a Krúdy épületé­ben, az evangélikus elsősök pedig a Dolgozók Kossuth La­jos Gimnáziumának épületében tanulhattak volna. A hely­kiegészítő fejkvótát is adta vol­na a város. Feltételünk volt, hogy az evangélikus pres­bitériumnál magasabb fórum — Nyíregyháza evangélikus hívő közössége —- mondjon le a Kodály Zoltán Általános Is­koláról, hiszen az említett szer­vezet egyszer már meggondol­ta magát. Az evangélikusoknak visszaadott Kossuth Lajos Gimnázium épületéért 100 mil­lió forintos kártalanítás jár az önkormányzatnak. Kértük, se­gítsenek, hogy mielőbb meg­kapjuk, így 1997 szeptem­berétől a Krúdy épületében evangélikus egyházi iskola kezdte volna meg a tanévet. Az egyház az ajánlatunkat elutasí­totta. Tisztában vagyunk azzal, hogy ajánlatunk nem ideális megoldás. Véleményünk sze­rint a legrosszabbul az önkor­mányzat járt volna. Közgyűlé­si határozat alapján tovább tár­gyalunk — függetlenül a meg­szüntetett ötös iskolától — a nyíregyházi evangélikus egy­házközösség vezetőivel. — Lesz-e, kell-e még iskola- bezárás, újabb racionalizálás? — A korábbi és az 1996-os tanévet előkészítő megszigorí­tások után nem indokolt isko­labezárás vagy nagyobb mérvű racionalizálás. Esetleg akkor, ha az oktatási törvénytervezet a jelenleginél jóval „szigorúb­ban” módosulna. Ez azonban nem valószínű. Azt szeretnénk, ha az oktatási szféra körül meg­nyugodnának a kedélyek, és már tényleg a nevelőmunka lenne az elsődleges. Fotók: Harascsák Annamá­ria és Csonka Róbert A kicsiknek is Kell az ÖTÖS!!! Fejkvóta-emelés = létszámcsökkentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom