Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-26 / 148. szám
Fekete Tibor (Új Kelet) Nyíregyháza sétálóutcájában járókelőket szólítottunk meg és három kérdést tettünk fel nekik: 1. —Milyennek ítéli meg a város közrendjét és köz-biztonságát? 2. — Tapasztalatai szerint nyáron tovább tart-e az ügyintézés a hivatalokban, mint máskor? 3. — Mit szól ahhoz, hogy a Balaton északi partján a benzinkutasok átállították a mérőórát, és átlagosan fél százalékkal megkárosították a vevőket? Hárman a válaszadók közül: Szabó Zoltán 1. — Nullának! A rendőrök csak annyit tudnak, hogy kétezer vagy ötezer forintra büntessék meg az autósokat. Próbáljon meg az ember tilosban parkolni, máris ott a büntetőcédula. Ugyanakkor nem képesek megfékezni a garázdákat, és ma már fényes nappal sem lehet biztonságban az ember. Ilyenkor már későn sötétedik, mégis nyolc órakor kihal a város. Ez sok mindent elárul. Valamikor, nem olyan régen, még éjfélkor sem kellett félni az utcán, és nyugodtan lehetett sétálni. 2. — Nem csak nyáron, mindig tovább tart az ügyintézés. Most akarok lakást venni, és jöhetek az önkormányzathoz költségvetést csinálni. Azóta is várom, hogy szóljanak, pedig ennek már több mint egy hónapja. Pedig a harmincnapos határidő rájuk is vonatkozik. Molnár Enikő 1. — Régebben elfogadható volt a közrend. Mostanában nem tudom, mert nagyon ritkán járunk a városban. 2. — A hivatalokban mindegy, hogy nyár van vagy tél, mindig hosszadalmas az ügyintézés, bár vannak kivételek. Legutóbb a megyeházán intéztem az útlevelem kiadását és meglepően gyorsan ment a dolog. 3. — Minden üzemanyagmérőt úgy állítanak be a ku- takon, hogy eleve fél százalékkal kevesebbet mérjen. A Veszprém megyei benzinkutasok még ebből vettek el Oláh Gábor 1. —Nagyon negatív tapasztalataim vannak. A statisztikákkal ellentétben az elmúlt évben sokat romlott a közbiztonság Nyíregyházán. Elég csak a gépkocsi-feltöréseket vagy a lopásokat megemlítenem. Lassan már az utcán sem lehet nyugodtan járni. 2. — Nem tudom, mert szerencsére ritkán kell hivatalos ügyet intéznem. 3. — Nem lep meg a benzinkutasok csalásának ügye. 3. — Ez az egész olajbiznisz egy nagy csalás. A benzin előállítási költségének többszörösét kérik el a töltő- állomásokon. Nem értem, miért kell a kötelező felelősségbiztosítást, meg a súlyadót is fizetni. Ebbe a benzinárba nyugodtan beleférne még mind a két adó. Ráadásul nem elég, hogy drága az üzemanyag, még el is lopnak belőle. De az állam ugyanolyan tolvaj, mint a benzinkutasok. önkényesen további fél százalékot. Nem elég nekik a fizetésük és a borravaló, még így is becsapnak bennünket. Nekik már semmi sem elég? Ebben az országban minden szinten ez megy. Miért lennének ők kivételek? A szabadságharc emlékművét formázza Egyedül tudja a világtitkot Gyüre Ágnes (Új Kelet) Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész kapta a feladatot, hogy elkészítse a kápolnai csata emlékművét. Természetesen többalakos kompozícióról gondolkodik. Az ismert alkotót több megrendeléssel is megkeresték a közelmúltban. Bronzba álmodta a Tiszavasváriban felavatott Kabay János-szobrot. Megmintázta a Jósa András Múzeum számára a Pro Museo emlékérmet. A forint kibocsátásának ötvenedik évfordulójára olyan érmét tervezett és valósított meg, amelyen tíznél is több korábbi pénzünket örökítette meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy a világon egyedül ames- ter tudja zománcozni a bronzot. A technika titkát azonban nem árulta el. (Talán a leányának, Juditnak, aki most a megye- székhely képzőművészeti szak- középiskolájába jár, majd megsúgja a módszerét.) Most pedig a kisvárdai könyvtár előtt felállítandó turulmadáron is dolgozik. Sebestyén Sándor roppant alapos ember. Vallja, hogy bármilyen munkához csak úgy szabad hozzákezdeni, ha a megörökítendő témához a lehető legtöbb háttérinformációt beszerezte a művész. Sosem vesz alapul pusztán egy képet. Jelenleg az 1848—49-es szabadságharc történetében búvárkodik. Azt mondja: úgy találja, Dembinszky lehetett ugyan jó katona, de magánemberként gőgösnek „ismerte meg”, aki a maga kényelmét gyakran helyezte a környezete érdekei elé. Görgey Artúrról viszont — akit sematikusan „Görgey, az árulemény — sokkal előnyösebb képet őriz magában. Inkább arra hajlik, hogy reálpolitikusnak ítélje őt. Sebestyén Sándor szoboreszménye Michelangelo Buona- rotti Mózese. Lelkesen mesél róla: „számomra a sugárzó erőt, energiát jelenti. Amíg nem láttam teljes valójában, a rám tett hatása alapján azt képzeltem, hatalmas alapzaton nyugszik. Amikor végre előtte álltam Itáliában, meglepetten tapasztaltam, hogy a piedesztál körülbelül húsz centi. S mégis! Milyen lenyűgöző a mű!” Nem egyedi eset, hogy Sebestyén Sándor élőben ismerkedik a nagy elődök nagy alkotásaival. Ezt másoknak is melegen ajánlja. Évente vagy nyolcvanezer kilométert utazik. Németország, Finnország, Amerikai Egyesült Államok, Egyiptom (folytathatnánk még a sort) mind ismerős vidékek a számára. Ha egy napon — ad abszurdum — elzavarnák hazánkból, körülbelül öt másik országban fogadnák szívesen. Persze az előbbi feltevésről felesleges is tovább beszélni. A művész kitartóan járja ezt a földet, s lassan minden tenyérnyi helyét bebarangolja. Mindig talál valamilyen apropót. Ezekben a hetekben éppen turul-emlékműveket tanulmányoz Tatától Békésig, ’48-as honvédsírokat keres Lónyától messze vidékekig. István-bo- kori műtermében aztán feldolgozza az élményeit. Úgy belemerül a formázásba, hogy hol ráesteledik, hol rávirrad. Nem szokott kilincselni-kuncsorog- ni a megbízóknál, mégis megtalálják. Mert lelkiismeretes, megbízható és tehetséges. S valószínűleg a Jóisten is rajta tartja a szemét. Városfejlesztés Új Kelet-információ A Magyar Szocialista Párt Nyíregyházi Szervezete szokásos hétvégi fórumát június 18-án, pénteken tartja a párt Jókai tér 4. szám alatti irodájában. Az érdeklődőket Bellis Tamás, a nyíregyházi képviselő-testület tagja várja, és a megyeszékhely fejlesztési elképzeléseiről ad tájékoztatót. Tanévzáró Új Kelet-információ A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány június 29-én 10 órától tartja a beregszászi járási tanács üléstermében a speciális kárpátaljai tanárképzés idei ünnepélyes tanévzáróját. A piac Bürget Lajos jegyzete Nem tagadom, nem voltam és nem vagyok lelkes híve az úgynevezett KGST- piacnak. Sok minden zavart, főleg a múltban, egyszerűen nem tudtam magam olyan jól érezni, mint mondjuk egy keleti bazárban. Az egész olyannyira kusza volt, poros és balkáni, hogy még az időnként fel-felbukkanó jó vagy érdekes áru sem tudottjó kedvre deríteni. Szóval, voltak előítéleteim, melyek főleg régebbi tapasztalatokból táplálkoztak. A sors a napokban újfent a KGST-piacra és környékére vetett. Be kell vallanom, véleményemen változtatni vagyok kénytelen, mégpedig a nagy nyilvánosság előtt. Először is, meglepően kellemesen érintett, hogy a Rákóczi utca vége táján a kínaiak milyen kulturált módon rendezték be udvari piacukat. Igaz, izolálták magukat, de ezzel hitelük is nőtt. Védettebbek, megtalálhatók máskor is, ami nem mellékes dolog. De maga a piac is jobb, mint volt. A piaci viszonyoknak megfelelő infrastruktúra kiépítése sokat javított a helyzeten, a környezetet tisztult, a vásározók tömeges megjelenése valami elfogadható karaktert adott az egésznek. A rendezettség ■kétségtelen jelei érhetők tetten, még takarították is, az árusok is mintha kulturáltabbá váltak volna a környezet hatására. Természetesen nem minősítem az árukat, nem tisztem, nem is értek hozzá. Legfeljebb saját impresszióimat tudom közreadni, ami röviden annyi: van bóvli, van selejt bőven, de a tisztességes és ott tanyát vert kereskedőknél már bizony nagyon jó árukat is találni. Vagyis: valami előnyösen változott, igaz, a romantika csökkent, szerencsére. Ha valaki más vidékről vagy országból érkező vendégét ide kihozza azzal a szándékkal, hogy olyat lát, amit másutt nem, az nem fog elsöprő sikert aratni. Igaz, hallani itt vietnami, lengyel, román, orosz és ukrán szót bőven, még a magyar nőket is „madam- kának” szólítják, de ez már nem az igazi, nem az, ami kuriózumszámba ment... Nem siratom a régit, sőt. Örömmel látom, hogy brutális tiltás, erőszakos megszüntetés helyett a lassú, megfontolt lépések sokasága képes volt a rendteremtésre. Persze, ettől még ott hemzsegnek a nepperek, bizonyára van bőven zsebtolvaj, esténként a könnyű kis lánykák is vevőre találnak, bizonyára léteznek a suba alatti maffiácskák. még mindig anarchisztikus a közlekedés a városból kivezető úton. De mindez már hatósági, közrendvédelmi ügy. ló”-ként tart számon a közvéNem kapott milliókat a Mandala Hunyadi László: Elmarad? A remélt 2,5 millió forint helyett 845 ezret helyezett kilátásba a nyíregyházi közgyűlés közművelődési, sport- és nemzetközi kapcsolatok bizottsága azokra a produkciókra, amelyeket a Mandala Dalszínház idén nyárra a Szabadtéri Színpadra tevezett. Gyüre Agnes (Új Kelet) Ez azt jelenti, hogy kútba eshet például Erkel Hunyadi László című operájának bemutatási terve. Ugyanakkor más, kultúrával foglalkozó csoportok számára is megadta a fellépés esélyét a szakemberekből álló grémium állásfoglalása. S az egyelőre üresen .maradt napokra még várják más amatőrök, egyesületek műsorajánlatait. A bizottság elnöke és alelnöke, dr. Fekete Antal és Tarnavölgyi György hangsúlyozta: egyáltalán nem állnak szemben a Mandalával, de a rendelkezésükre álló pénz igen kevés. Másrészt, véget kell már vetni annak a gyakorlatnak, amelynek során a Mandala „önállósítja magát” intézkedik még a minisztériumokban is, és kész tények elé állítja a város döntéshozóit. A hétfői, maratoni ülés részleteire csütörtöki kulturális oldalunkon visszatérünk.
