Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22 / 145. szám
8 1996. június 22., szombat Természetgyógyászat m ú Elektródák segítségével Terápiával az allergia ellen Az allergia napjainkban már népbetegségnek számít. Több nemzetközi közlemény is szólt már arról, hogy a fejlett iparvidékeken rohamosan nő az allergiás megbetegedések száma. Míg a századelőn élő bécsi gyermekorvos, Clomens Pin- quet minden túlérzékenységi reakciót allergiaként jelölt, az „immunglobulin E” felfedezésekor leszűkült ez a kör. Az orvostudomány ma már csak az „immunglobulin E” által közvetített reakciótípusú kórképet tartja allergiának. Az allergiás megbetegedések fajtáiról és a kezelés módjáról dr. Kasza Mária, a szegedi MORA-inté- zet munkatársa beszélt. — Az allergia a szervezet túlvédekező mechanizmusa, felfokozott immunállapot. Kortól és nemtől függetlenül bármikor kialakulhat. Az allergiás betegségek közé leginkább a szénanáthát, az asztmát, az ekcémát és a kötőhártya-gyulladást soroljuk. Ezeket olyan kellemetlen tünetek kísérik, mint például a tüsszögés, a köhögés, a bőrkiütés, a hasmenés, a szemviszketés, az orrdugulás és az ízérzés-szaglás zavar. A vizsgálatok során leggyakrabban szénanáthás megbetegedésekkel találkozunk. A pollenekkel szemben érzékeny emberek számára már tavasszal megkezdődnek a „gyötrelmek”. A panaszokat többféleképpen lehet enyhíteni. A nálunk alkalmazott kezelés az úgynevezett MORA-terápia. Mindenki számára ismert tény, hogy szervezetünk molekulákból épül fel. Arra azonban már ritkán gondolunk, hogy az atomok legkisebb részei úgynevezett energiacsomócskákból állnak. Ilyen megközelítésből pedig az emberi test nem más, mint ezeknek a csomócskáknak az összessége. Az energia állandóan változik, bár vannak mérhető paraméterei. Ezt használjuk ki a készülék alkalmazásakor, segítségével felmérve a beteg állapotát. Az eljárással nemcsak az állapítható meg, hogy például tejcukorérzékeny a beteg, hanem azon belül akár az allergiát előidéző sejt fajtája is megnevezhető. A felerősített normál rezgések beindítják, illetve fokozzák a szervezet öngyógyító folyamatát, s lehetővé válik a teljes gyógyulás. Mindez teljesen fájdalommentes eljárás, minden mellékhatás nélkül, mivel a terápiához semmiféle idegen anyagot nem használunk fel. A vizsgálat és a kezelés során a páciens mindkét kezében elektródát tart, és azok vannak a lába alatt is. Ezenkívül már csak arra van szükség, hogy egy órán át egy helyben tudjon ülni. Az allergiás tünetek enyhülése már az első kezelés után érzékelhető, de a teljes sikerhez legalább hét—nyolc terápiára van szükség. Napozzunk egészségesen! A nap szerelmesei már alig várták, hogy beköszöntsön a jó idő, máris megrohanták a strandokat, pihenőhelyeket, hogy mielőbb „jó színt nyerjenek”. A túlzott és gyors bar- nulás azonban nem teljesen veszélytelen. Betartva azonban a fokozatosságot, még a legérzékenyebb bőrűek is kifeküdhetnek a napra. A szép és egészséges napozásról Bojda Va/ér/atermészeteséletmód-tanácsadó beszélt. j — A bámuláshoz a nap- I sugár az egyetlen, amire érdemes áldozni, de nem mindegy, hogy hogyan és »mikor tesszük azt. Bár a szervezetnek nagy szüksége ’ van a napfényből nyert A- ívitaminra és a csontokat ? erősítő kalciumra, napfür- ' dőzés előtt mindenképpen | fontos, hogy egész szerve- . zetünket kitisztítsuk. Ezt I legkönnyebben úgy érhet- ; jük el, ha a nyár folyamán : minnél kevesebb zsíros és I fűszeres ételt fogyasztunk. [A gyomrot terhelő nehéz [húsok helyett iktassunk be \ minnél több zöldfélét, górnia bát, rizst és halat az étrendünkbe. A szép szín eléréséhez el- f engedhetetlen a karotin. Aki nehezebben barnul, annak ^javaslom, hogy reszeljen meg két sárgarépát és a levővel kenje be testét, mie- , lőtt kimegy a napra. Az oly »sokat reklámozott naptejek I és olajok helyett én inkább . a természetes, igazi bőrba- ; rát pakolásokat ajánlom. Napozásnál a legegészségesebb a tejsavas bőrtápláBojda Valéria lás. Aludttej, kefir, író vagy joghurt biztos van minden háztartásban. Kis pohárba öntve, vattával ezt vigyük fel a bőrre. Nem égünk le és egyenletes színt nyerünk. Az első napozás semmiképpen ne tartson tovább húsz— harminc percnél. Van, aki közben rendszeresen lezuhanyoz, én inkább a rendszeres folyadékbevitelről gondoskodom. A nap ugyanis nagyon kiszárítja a szervezetet. Ezt használják ki azok is, akik fogyókúrába kezdenek. Megfelelő diéta mellett az izzadás- sal lehet a leggyorsabb eredményt elérni. A folyadékpótlás azonban rendszeres legyen. A napon fekvők semmiképpen ne igyanak szeszes italt vagy szénsavas, cukrozott üdítőket. Sokkal egészségesebb a natúr gyümölcslé, vagy az ásványvíz. Olyan italt kell magunk mellé tenni, melyből pótolhatók a kiizzadt vegyi sók. Nekem van egy saját készítésű koktélom, ezt bátran tudom ajánlani mindenkinek. Két deci vízbe kevés citromlevet, késhegynyi szódabikarbónát, C-vitaminos teát és szilvabefőttlevet öntök. Ezt a keveréket kortyolgatom. Napozás után legegészségesebb a hideg zuhany. Ezután, ha ég a bőr, töröljük át egy almaecetes vattával. Ennek hatására a pólusok kitágulnak és fertőt- lenítődik a bőr. Ha kicsit megkapott minket a nap, gyors enyhülést hoz a savas pakolás. Álljunk a fürdőkádba és kenjük be testünket vastagon kefirrel. A forró nyár alatt kilugozódott bőr hálás a gondoskodásért. Mielőtt azonban felkenjük a testápolót, kezünket mártsuk almaecetes vízbe, s így a bőr később se fog lehám- lani. Gyümölcsök A gyümölcsökben sok értékes anyag van. Az A, B, C és E vitaminokon kívül fontos ásványi anyagokat, foszfort, káliumot, kalciumot is tartalmaznak. Minden gyümölcsnek van valamilyen különleges tulajdonsága. Az alma például segíti az emésztést és működésbe hozza az anyagcserét. A körtének vízhajtó hatása ismert, ezért nagyon ajánlott azoknak, akik lábdagadásról panaszkodnak. A szilva és a ringló sok káliumot tartalmaz, mely hasznos a szívnek, az izmoknak, és táplálja a sejteket. A szőlőben lévő szőlőcukor gyors energiaellátó, gondoskodik az agy és az idegek ellátásáról. A gyümölcsök sokféleképpen és változatosan épülhetnek bele étrendünkbe. Fogyaszthatjuk őket natúr vagy pépként, ivóiéként, szószként, főzelékként és húsok köreteként. Nagyon finom, ízletes a gyümölcsös csirke. A kilós szárnyast feldaraboljuk és sózva, enyhén borsozva tepsibe tesz- szük. Beborítjuk idénygyümölccsel (alma, körte, őszibarack) és fóliával lefedve negyven percen át sütjük. Levesszük a borítást és a gyümölcsös csirkét meglocsoljuk két deci tejföllel, melyben elkeverünk egy tojássárgáját. Még tíz percre visszatoljuk a sütőbe. UJ KELET Cukor helyett használjunk mézet! Fűben, fában orvosság... Torokgyulladásra nagyon hatásos, ha két-két evőkanál zsályalevelet, cserszömör- selevelet, kamillát, áfonyalevelet és borsmentát fél liter vízzel felfőzzük, majd ha kihűlt, leszűrve naponta többször öblögetünk vele. Köhögés ellen legjobb, ha két evőkanál kakukkfüvet fél liter vízzel leforrázunk és öt—tíz percig állni hagyjuk. Leszűrve mézzel ízesítjük. A kellemes, illatos teát napjában többször, melegen fogyasztjuk. Meghűlés esetén kiváló izzasztó teakeverék, ha két-két evőkanál szurokfüvet, bodzavirágot, hársvirágot, kamillát és majoránnát fél liter vízzel felforralunk és naponta többször is kortyolunk belőle. Epebántalmak ellen fél liter vízben két-két evőkanálnyi vasfüvből, gyermekláncgyö- kérből, katánggyökérből, apró bojtoijánfűből, bengekéregből és borsmentából főzetet készítünk egy—két perces forralással. Leszűrjük és reggel-este megiszunk belőle egy-egy csészével. Gyomorgörcs esetén leghatásosabb, ha két-két evőkanálnyi szegfűmagból, ánizsmagból, köménymagból, kamillából, borsmentából és citromfűből fél liter vízzel teát főzünk és naponta két csészével megiszunk belőle. Az oldalt összeállította: Sikli Tímea FotóK. Harascsák Annamária, Csonka Róbert Nagyanyáink patikája elképzelhetetlen lett volna gyógyító teák nélkül. Akár egyszerű megfázásról, akár komolyabb betegségről volt szó, mindig tudták, melyik keverék után nyúljanak a polcon. Úgy tűnik, napjainkban ismét teret kaptak és hódítottak a gyógynövények. Aki járatos a gyógynövények világában, az maga is leszedheti és kiszáríthatja a ré- tek-mezők ajándékát. A többieknek segítséget nyújtanak a herbáriák, ahol beszerezhetik a fűszeres gyógynövényteák alapanyagait. Erősítő teaként jó szolgálatot tesz a lábadozóknak az an- gyalfűtea. Két evőkanál szárított gyógynövényt beletesz- szünk fél liter vízbe és felforraljuk. Néhány percig állni hagyjuk, leszűrjük, majd mézzel ízesítjük. Bokor Katalin Érik a meggy, a cseresznye, s a gondos háziasszonyok már mind azon igyekeznek, hogy minnél több télirevaló kerüljön a kamra polcaira. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyire ártalmas a gyümölcsökhöz öntött kristálycukor. Az egészséges befőzéshez Bokor Katalin természetgyógyász adott néhány hasznos tanácsot. — Már egészen gyerekkoromtól volt alkalmam arra, hogy édesanyám keze alá besegítve megismerkedhessek a befőzés többféle módjával. Anyámmal mindig gondosan kiválogattuk a gyümölcsöket, vigyázva, ne maradjon köztük hibás darab. Az üvegek tisztítása általában az én feladatom volt. Ezután többször átmostuk a gyümölcsöket és a meggy, a szilva vagy az őszibarack bőven megcukrozva került az üvegekbe. Később saját h áztartá- somban is így csináltam, mindaddig, míg kezembe nem került egy életmódkönyv. Akkor döbbentem rá, mennyire egészségtelen a cukor. Azóta édesítőként mézet használok. Egy hatliteres befőző lábosba körülbelül harminc dekát rakok. A gyümölcsökből a befőtteken és dzsemeken kívül leggyakrabban ivólevet csinálok. A szép, érett meggyet és cseresznyét kimagozva, míg a barackféléket meghámozva teszem a gyümölcscentrifugába. Amennyiben a gyümölcs nehezen tisztítható, dobjuk forró vízbe, s ha a héja ráncosodni kezd, már nem lesz több gond a pucolással. A centrifugálás- sal nyert levet lábasba öntve egy—két percig forraljuk, majd előre felmelegített üvegekbe töltjük. A tartósítószert egészen különleges módon teszem az ivólevekre. Két előkészített celofán közül az egyik alját megkenem tojásfehérjével és az üvegre teszem úgy, hogy a száraz rész legyen felül. Erre rászórok egy kiskanálnyi nátri- umbenzoátot és ráborítom a másik celofándarabot, melynek a tetejét bevizezem. Mivel az üveg forró, a „borítás” szépen rászárad. Nincs más dolgunk, mint szárazdunsztba állítjuk a téli itókákat. Természetesen nem csak gyümölcsöket, de zöldféléket is elrakhatunk télire. A Vegetát például minden esztendőben magam készítem el, üzletben már évek óta nem vásárolok ilyen ételízesítőt. Elkészítése nagyon egyszerű. Sárgarépát, gyökeret és paprikát egy-egy kilót veszünk, karfiolból, vöröshagymából, paradicsomból, karalábéból húsz—húsz dekát. zellergumóból negyven dekát, két nagyobb fej fokhagymát, petrezselyemzöldből és zellerzöldből egy-egy csomót, sóból pedig fél kilót. A hozzávalókat húsdarálón ledarálom és a sóval összekeverve rögtön tiszta üvegekbe teszem és lekötöm celofánnal. Aki szereti a zöldféléket, az ne csak sóskát és spenótot „raktárrozzon” be, hanem próbálja ki a gyermekláncfüvet és a csalánlevelet is. Én magam soha nem fogyasztottam húst, és bizton állíthatom, hogy a zöldségtálak, fokhagymával, padlizsánnal, gombával ’’megbolondítva” bármelyik család asztalán megállják helyüket. Az elrakott csalán és gyermekláncfű felmelegítve és behabarva ugyanolyan finom kis körítéssel, mint a sóska- vagy a paradicsomszósz. A mez létfontosságú nyomelemeket és vitaminokat tartalmaz t. \.v
