Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

Utazás UJ KELET 1996. június 22., szombat Nyaralás a szatmári Tiszaháton II. Berki Antal (Új Kelet) A szatmári Tiszahát szépsé­geit a közelmúltban egy koráb­bi írásunkban már bemutattuk olvasóinknak, azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy kedvet csináljunk egy Szatmárban el­töltendő Tisza-parti nyaralás­hoz. Terjedelmi okok miatt ak­kor csak Szatmárcseke környé­két mutattuk be, most gondo­latban továbbmegyünk Tisza- becsre. Nagyot változott errefelé a világ. Ha volt igazán nyertese a rendszerváltásnak, akkor Tiszabecs mindenképpen az. A határszéli település fontos ha­tárátkelőhellyé lépett elő. Meg­szűnt Záhony egyeduralma, hírlik, hogy a záhonyi nagy re­konstrukció idején még a teher­forgalom egy része is ide ke­rül. A változások Csipkerózsi- ka-álomból ébresztették fel a falut. Szinte minden házban bevásárlóközpont, diszkont nyílt. Kell is a sok bolt, odaát- ról özönlenek a bevásárló turis­ták. Szerencsére olyanok is akad­nak, akik valóban pihenéssel akarják a faluban az időt eltöl­teni. Minden esélyük megvan rá, hogy kellemesen nyaralja­nak. Az ellátással semmi gond. Mindent lehet kapni, az árak is inkább az ukránok zsebéhez méretezettek. Olcsón lehet szo­bát bérelni. Működik a fi­zetővendég-szolgálat. A Tisza­Sikli Tímea (Új Kelet) A nyár a nyaralások, pihené­sek ideje. Van, aki csendesen a négy fal között, van, aki belföl­di kirándulásokkal és szép számmal vannak, akik külföl­dön töltik el ezt az időt. Mikor elkezdik megtervezni az uta­zást. kevesen gondolnak arra, hogy elég sok olyan országa van a földgolyónak, ahol még mindig nem megfelelőek a köz­egészségügyi feltételek, éppen ezért védőoltásokra van szük­ség ahhoz, hogy a fertőzéseket elkerülhessék. Hogy hogyan juthatnak hozzá a védőanyag­hoz, arról dr. Balogh Irént, a megyei ÁNTSZ epidemológiai osztály járványügyi csoportjá­nak munkatársát kérdeztük. — A védőoltásokra elsősor­ban az ázsiai, dél-ázsiai és más mediterrán, trópusi, szubtrópu­si országokban van szükség. Az ÁNTSZ minden héten hét­főn, kedden és csütörtökön reg­gel nyolctól déli tizenkét óráig várja az utazás előtt állókat. Az intézet szakemberei javaslato­kat tesznek arra vonatkozóan, melyik országban milyen véde­lemre van szükség. Az ingye­nes oltóanyagokat a háziorvos írja fel, és nem árt, ha az utazás part is megújul. Valamikor csak egy nem túl felszerelt kemping várta a Tisza-túrák résztvevőit, ez ma már a múlté. A parton gombamódra szaporodnak a szálláshelyek: vannak minden igényt kielégítő panziók, és adott a szerényebb felszerelt- ségű sátorozási lehetőség. A Tisza vize tiszta, talaja kavi­csos. Nem árt óvatosan vízbe menni. Néha halakat is látni, ér­demes horgászfelszereléssel ér­kezni. Az ellátás a parton is megfelelő, de értelemszerűen a faluban minden olcsóbb. Tiszabecstől semmi sincs messze, a környék tele van lát­nivalóval. Híresen református környéken járunk, még Milotán is, ahol inkább a dióterméssel büszkélkednek az emberek, még ott is található emlékmű jeles református személyisé­gekről. A XVIII. század végén kezdték építeni a környék fa­zsindelyes, „szoknyás” temp­lomtornyait. Ezek a tornyok szinte minden faluban megta­lálhatók. A leghíresebb és a leg­régibb közöttük a kölesei ha­rangláb. 1791-ben építették mesterei, egyetlen, amelyen még ma is bükkfazsindely ta­lálható. Reméljük, nem hiába igye­keztünk olvasóink figyelmét felhívni a szatmári Tiszahát szépségeire. Ha a táj leírásunk nyomán elnyerte tetszésüket, ne habozzanak, vágjanak neki bátran egy Tisza-parti túrának. előtt két—három héttel meg­kapják azt az érintettek. A volt Szovjetunió tagországait járók­nak leginkább a diftéria-tetanus oltást javasoljuk, míg a trópusi országokba utazóknak a tifusz- tetanusz oltóanyagokat ajánl­juk. A hepatitis B-t annak adat­juk, aki hosszabb időre, vagy hirtelen indul a meleg földré­szekre, míg az A-t azoknak, akik turistaként látogatnak oda. Malária kivédésére tablettákat adunk. A gyermekbénulás kór­okozója ellen nálunk csak a csecsemőket oltják, a déli or­szágokba hozzabb időre uta­zóknak viszont mindenképpen ajánlott kortól függetlenül. Ezek a tanácsok elsősorban az egyénileg utazóknak szólnak. Akik társasutazásokon vesznek részt, azoknak bizonyos mérté­kig biztosíték a szállodai ellá­tás. A turistáknak mindenkép­pen felhívnám a figyelmét arra, hogy semmiképpen ne igyanak kútvizet és ne egyenek ilyen vízzel mosott vagy mosatlan héjas gyümölcsöt. Nem árt fokozottan odafi­gyelni az AIDS-re és a többi nemi betegségre, mert ezekben az országokban az ilyen fertő­zések veszélye is nagyobb. Védőoltással a kórokozók ellen Meditáció az idegenforgalomról Bürget Lajos publicisztikája Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye idegenforgalmi szempont­ból — ez már-már közhely — igen nagy jövőjű terület. Ter­mészeti és táji adottságai, tele­pülései, építészeti és néprajzi értékei, folyói, vadban gazdag erdei, történelmi és irodalmi emlékei egyaránt kincsesbá­nyát jelentenek. A vízituriz­mus, a templomokat bemutató, a fotósoknak témákat kínáló, a vadászokat fogadó kínálat egy, a mainál sokkal átgondoltabb szervezés és a koncepció ese­tén olyan iparágat teremthet meg, amely egy hosszú távú fellendülés alapját képezhe­ti. Nem kétséges, jelentős, mi több. a jövőt tekintve megha­tározó lehet ebben egy falusi turizmus képében jelentkező fontra, amihez persze kevés a mai szándék, nem elégséges az infrastruktúra, mérsékelt az igé­nyesség, hiányos a nyelvisme­ret, és főleg kevéssé tudottak azok a normák, amelyek az eu­rópai országokban magas szin­tűvé teszik ezen formában az ellátást. Ez a felsorolás magá­ban hordozza a teendőket is, hiszen a gazdasági háttér hite­lek, kölcsönök formájában tör­ténő megteremtése és a neve­lés, oktatás, szemléletkialakítás egy időben jelentkezik — még­pedig elemi erővel. A másik igen fontos ténye­ző, hogy a megye néhány vá­rosában, településén olyan decentrumok jöjjenek létre, amelyek kiindulópontjai lehet­nek egy olyan turizmusnak, mely egy helyről derít fel tájat, környezetet, értéket, és e stabil ponton találja meg esti szóra­kozását, igényes szállását. Nem kétséges, a nyírbátori törekvé­sek erre mutatnak, hasonlóan kedvező kezdetek találhatók Mátészalkán is. Nyíregyházán a szállodai kapacitás igényes, és számbelileg is jelentős fejlődé­se jó irányt jelez, bár korántsem elégíti ki a követelményeket. Pedig itt alakulhatna ki egy olyan centrum, ahol egy ide­genforgalmi szervezet mint koordinátor van jelen, hozzá kapcsolódnak olyan létesítmé­nyek, amelyek ha kell, hát franchise rendszerben kínálják a világszínvonalú ellátást. Meggondolandó, hogy egy távlati fejlesztési koncepcióba miként lehetne bevonni olyan épületeket, épületegyütteseket, amelyek ma más célt szolgál­nak. így elképzelhetőnek tarta­nám, hogy a tiszadobi gyer­mekvárost, Nyíregyházán a GYIVI-t, a berkeszi gyermek- otthont egy okafogyott lakta­nyába koncentrálnák, ezzel fel­szabadítva olyan épületeket, melyek igen jól hasznosíthatók idegenforgalmi célokra. Vi­gyázni csupán arra kellene, hogy ezek ne egy kézbe, ne egy cég stróman vállalkozásaihoz kerüljenek, hiszen ez a versenyt csökkentené, olyan árkartellek kialakulásához vezetne, ami nem kívánatos. Bel- és külföl­di pályázók pártatlan és szak­szerű kiválasztása lehetővé ten­né, hogy garanciával rendelke­ző, hozzáértő cégek működtet­hetnék azokat a további decent- rumokat, amelyek a legfrek­ventáltabb területek turizmusát szolgálnák. A megyében ta­pasztalható magántőke-kon­centráció vélhetően már szemet vetett ezekre és a hasonló léte­sítményekre, ami mindaddig nem baj, amíg szándékaik a pi­aci versenyhelyzetnek megfe­lelően érvényesülnek vagy buknak meg. Persze, meggon­dolandó lenne az is, hogy ezek a ma állami tulajdonú épületek a jövőben is részben állami tu­lajdonban maradjanak annak érdekében, hogy érvényesíthe­tő legyen egy társadalmilag is elfogadott megyei akarat. Ezekben az esetekben ugyan­akkor döntő, hogy ne szűk cso­portok mélyen érték alatti ár­ajánlatai legyenek a meghatá­rozók. hanem valóban egy reá­lis ár jelentse azt a tőkét, ami az idegenforgalom más terüle­teibe fektethető. Evek óta téma, hogy az ide­genforgalmi bázisok, decent­rumok kialakítása szükséges, hogy műemlék jellegű épületek leromlása közepette helyiség­gondokról is szó van. A fenti eszmefuttatás bővíthető, hiszen kastélyok, kúriák, épek és ro­mosak vannak bőven, valami­féle racionális hasznosítás igen­csak elkelne. Sajnos, az idegen- forgalmi elképzelések nem ke­rülnek nyilvánosságra. Tudjuk, készített ilyet a PRIMOM, van­nak más szervezetek is. akik ezzel foglalkoznak. Kár, hogy nincs olyan koordináció, amely azt is lehetővé tenné, hogy a megye polgára is belepillantson a tervekbe, melyek csak nyitot­tak, tiszták, korrektek lehetné­nek. így — a gondolatmenet zá­rásaként — csak annyit: az idei szezon már zajlik, most lehet az ember szép, de okos nem. A hosszú távú elképzeléseket, melyekbe bizonyára beilleszt­hetők az önkormányzati és a magántervek és -programok, mindenképpen a nagy nyilvá­nosság előtt kell megvitatni. Azért is, mert sok okos ember van, aki tud hozzátenni. Meg azért, hogy érvényesüljön a kontroll. Egy iparág átgondolt megtervezése nem egy—két hivatal, szerv vagy személy ügye. Jogosan követelhet ebből részt a megye valamennyi te­lepülése, minden olyan polgár, aki tudja, látja és érti: a vagyon­nal, szellemivel és anyagival ma már csak a közakarat rész­vételével lehet dönteni. Ha nem így lesz, ha a magánérdekek árnyékolják be azt a fellendü­lési lehetőséget, akkor lesznek, akik meggazdagodnak, de Sza- bolcs-Szatmár-Bereg ebből csak a morzsát látja majd. Értéket az értéktelenből is Kanda Ferenc (Új Kelet) Túlvagyunk az idei kániku­la első frontális támadásán, igazán érdekes lehel, hogy egy „bejáratott” utazási iro­da vezetője, aki ráadásul nemrég jött haza többnapos izraeli tanulmányi útról, ho­gyan látja saját, és egyáltalán az idegenforgalom lehetősé­geit. — Hétéves működésünk alatt valóban kitapostuk ki­utazási ösvényeinket — mondja Oláh Bertalanná, a Riviera Tours utazási iroda vezetője. — Arra törekedtünk, hogy csak egy-egy terület teljes meghódítása után, amikor utasaink ott már igazán ott­hon érezték magukat, lépjünk tovább. A francia és az olasz riviérával kezdtük, most már — a teljes Eruópa mellett — a Távol-Keletre és Afrikába is utaztatunk. A befogadóturizmus sok­kal nehezebb kérdés. Az átok rajta még mindig az egyébként minden területen érvényesülő főváros-centrikusság. A külföl­dit csak Budapest érdekli — Halászbástya, Mátyás-temp- lom, Margitsziget, múzeumok, éjszaka —, mert csak arra hív­ják fel a figyelmét. Hogy vidé­ken — ne menjünk messzire, megyénkben — milyen csodák vannak, arról alig-alig szerez tudomást bárki. Persze, ebben nekünk is részünk van. Nem irigykedni és féllékenykedni kellene, hanem összefogni, be­vonni a falusi turizmust — biz­tos, hogy csak hasznát látnánk. Tulajdonképpen ez volt izra­eli tanulmányutam legnagyobb tanulsága. Rengeteget tanultam és tapasztaltam, sőt, magam is változtam életszemléletben, életvitelben, mentalitásban. Rendet, nyugalmat, békét lát­tam, pedig én is hallottam — jobbára eltúlozva — a terror- cselekményekről, lövöldözé­sekről. De vigyáznak rá, hogy az idegen ebből semmit ne érezzen. Inkább önzetlenül, szívesen megmutatják, ho­gyan lehet a semmiből vala­mit, az értéktelenből értéket varázsolni. Egyik fő célunk lesz, hogy' minél több turis­tát jutassunk el ebben az óri­ási hagyományokkal, nehéz múlttal s küzdelmes jelennel bíró országba. Sokat tanul­hatnak szakmától, pártállás­tól. vallástól függetlenül. Szabályok Behozhatok az utazás so­rán szükséges személyes használatra szolgáló úti hol­mik. ruházati cikkek és egyéb tárgyak, amelyek az utazás céljának és időtarta­mának megfelelnek. A nemzetközi egyezmé­nyek figyelembevételével úti holminak tekinthetők különösen a következők: saját ékszer. 1 db hordozha­tó televízió, 1 db hordozha­tó képmagnetofon. 1 db hor­dozható személyi számító­gép, 2 db fényképezőgép, készülékenként 24 db lemez vagy 10 tekercs film, 1 db keskeny filmes filmfelvevő, 1 db videokamera 10 db le­mezzel, 1 db hordozható rá­dió. 1 db hordozható rádió­magnó, 1 db hordozható te­lefax, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kcmping- felszerelcs. sporteszközök és felszerelések (például: hor­gászfelszerelés, 1 db motor nélküli kerékpár, 1 db 5 és 1/2 méternél rövidebb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő, vitorlás széllovag­ló, vitorla nélküli hullámlo­vagló lapok), I db függővi- torla. 1 db hőlégballon. I db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek. Úti holminak minősül to­vábbá 16 éven felüli utasok esetén: a. , 250 szivarka vagy 50 db szivar vagy 250 gramm dohány, vagy ezen termékek 250 grammig terjedő össze­állítása, b. ,két liter bor és egy liter égetett szeszes ital. A beutazáskor behozott, személyes holmik és érték­tárgyak a kiutazáskor kiszál­líthatók. A személyes úti holmin kívül kivihető továb­bá 100 000 Ft-ot meg nem haladó értékű. Magyarorszá­gon vásárolt vagy ajándék­ba kapott nem kereskedelmi mennyiségű tárgy. Kivihetők továbbá azon vagyontárgyak, melyeket igazoltan konvertibilis fize­tőeszköz átváltásából vagy az érdekelt konvertibilis fo­rint számlájáról származó forintért vásárolt, feltéve, ha az nem minősül kereskedel­mi mennyiségűnek. Az átváltást az arra felha­talmazott valulabeváltó hely által kiállított, az útlevélszá­mot feltüntető valutavételi bizonylattal, míg a konver­tibilis forint számláról törté­nő pénzfelvételt a vonatko­zó pénztárbizonylattal kell igazolni. A külföldiek kivihetik az utazási csekküket, a konver­tibilis fizetőeszközben tör- téntő fizetéshez felhasznál­ható bankkártyát, hitelkár­tyát cs csekkártyát, valamint olyan csekket, váltót, amely devizakülföldi fizetési köte­lezettségéről rendelkezik. Kiv ihetik továbbá az álta­luk behozott konvertibilis fi­zetőeszköz vagy átutalt kon­vertibilis devizának felhatal­mazott pénzintézetnél és átváltóhelyen történt —- út­levélszámot is tartalmazó átváltási bizonylattal igazolt — beváltásból származó fo­rintösszegből visszavásárolt konvertibilis fizetőeszköze­iket, az átváltásra felhatal­mazott pénzintézet vagy átváltóhely egyszeri kiuta­záshoz felhasználható, ki­lencven napra érvényes iga­zolásával, az 50 000 forin­tot meg nem haladó értékű konvertibilis fizetőeszköze­iket. illetve az. Értékbeho- zatali tanúsítvánnyal igazol­tan behozott külföldi fizető- eszközeiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom