Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

Magyar Távirati Iroda Muzulmán háborús bűnösök Csütörtök délelőtt elindult Hágába az a két muzulmán, aki ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök elkövetéséért vádat emelt. Hazim Delicet és Esad Landzót eddig a szarajevói börtönben tartották fogva. Azzal vádol­ják őket, hogy 1992-ben egy Bosznia középső részén lévő menekülttáborban kegyetlenkedtek a foglyokkal. A hágai bíróság összesen 57 személy, köztük három boszniai mu­zulmán ellen emelt vádat háborús bűnök elkövetéséért. Már a harmadik... Csütörtökön ismeretlen tettesek meggyilkolták a Moszk­va melletti Zsukovszkij város polgármesterét. Viktor Moszalov egy hónap leforgása alatt már a harmadik orosz politikus, aki gyilkosság, illetve merényletkísérlet áldoza­tává vált. A gyilkosság körülményei és háttere nem ismert. Egy héttel korábban ismeretlen tettesek robbantásos me­rényletet követtek el Valerij Sancev moszkvai alpolgármes­ter-jelölt ellen, előtte pedig Anatolij Sztyepanov igazság- ügyminiszter-helyettest ölték meg lakásában. Brit—orosz viszály Mélyül — ami ezúttal azt is jelenti, hogy mind magasabb szintre hág — a legújabb brit—orosz diplomáciai viszály: csü­törtöki londoni értesülések szerint a londoni orosz nagykövet személyesen tiltakozott Major brit kormányfőnél amiatt, hogy a moszkvai brit konzulátus, úgymond méltánytalanul bánik az angliai labdarúgó Eb-re kiutazni vágyó orosz vízumkérőkkel. Az orosz fél a londoni külügyminisztérium most már naponta hangoztatott értetlenkedése ellenére ragaszkodik ahhoz az ál­lásponthoz, miszerint a brit beutazási engedélyért jelentkező orosz szurkolókat a moszkvai konzulátuson megalázó kereszt­kérdéseknek teszik ki, s adminisztratív módon is akadályoz­zák utazásukat, mivel a mintegy ezer beadványból a képvise­let naponta legfeljebb hatot intéz el. A hoppon maradt orosz futballrajongók a brit diplomácia lassúsága miatt súlyos anya­gi veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Járvány Kladnóban Tizenhét év óta nem volt ilyen súlyos májgyulladás-jár­vány a közép-csehországi Kladnóban. A város egészségügyi hatóságainak tájékoztatása szerint eddig 133 személynél fedezték fel a betegséget, további 2500 személyt karanténba helyeztek megfigyelésre. A járványügyi hatóságok tájékoz­tatása szerint a fertőzöttek csaknem 80 százaléka cigány. Nincsenek meg a robbanták Az orosz főváros biztonsági ügyekben illetékes főügyele­tese cáfolta azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint szerdán két embert letartóztattak volna a moszkvai metrórob­bantással összefüggésben. A belügyi illetékes az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökséggel csütörtökön közölte, hogy nincsenek értesülései letartóztatásról, s a robbantás körülmé­nyeit vizsgálják. Az NTV orosz televízió szerda esti jelentése szerint az orosz hatóságok letartóztattak két embert, miután megállapították róluk, hogy ők telefonáltak névtelenül a rendőrségnek azt közölve, hogy az előző esti moszkvai met­rórobbantás a csecsenföldi eseményekkel függ össze, és hogy további merényletek sorozatára kell számítani Moszkvában. Murdoch japán orientációja Rupert Murdoch ausztráliai sajtócézar, aki többek között a londoni the Times és Ázsia legnagyobb filmes-tévés társasá­gának, a hongkongi Star Channelnek is a tulajdonosa, a ja­pán piacot célozta meg. Murdoch News Corp. nevű cége ja­pán nyelvű, kimondottan a helyi közönség ízlésének megfelelő 100 csatornás televíziót indít be japán cégek be­vonásával. A digitális technológiájú műholdas műsorszórás teszi lehetővé ennyi műsor sugárzását. Murdoch szerint ennyi csatorna műsorral való megtöltése okozza az igazi fejfájást. Az ENSZ felszólította Irakot Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán határozatban szólí­totta fel Irakot, hogy haladéktalanul szüntesse meg azokat az akadályokat, amelyeket az ENSZ illegális fegyverek után ku­tató szakértői útjába gördít saját területén. Áz iraki hatósá­gok nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva két egy­mást követő napon megtagadták az ENSZ-megfigyélőktől azt a lehetőséget, hogy egy Bagdad melletti katonai létesít­ményt megszemléljenek. Á határozat szerint az arab ország nyilvánvalóan megsérti az ENSZ korábbi határozatait, ame­lyek arra kötelezik, hogy feltétel és korlátozás nélkül bizto­sítsa a tömegpusztító fegyverek leszerelésének ellenőrzését a világszervezet inspektorai számára. Amerikai segély Az Egyesült Államok 6,2 millió dollár értékben élelmiszer­gyorssegélyt küld Eszak-Koreának. A hírt szerdán jelentették be Washingtonban, s ennek kapcsán annak a reményüknek adtak hangot az illetékesek, hogy Phenjan komolyan fonto­lóra veszi a Koreai-félsziget jövőjéről folytatandó, Washing­ton által szorgalmazott négyoldalú tárgyalásokat. | Világkrónika Csíkszeredái viták MTI Kiéleződött a politikai küz­delem Csíkszeredán a helyha­tósági és az ősszel esedékes parlamenti választásokkal kap­csolatban az RMDSZ-en belül — tűnik ki a helyhatósági vá­lasztások vasárnapi második fordulója előtt a 85 százalék­ban magyar lakosságú románi­ai Hargita megye székhelyéről érkező jelentésekből. Búzás László, az RMDSZ polgármesterjelöltje a június 2-ai első fordulóban csak a vok- sok 19 százalékát szerezte meg. Eredetileg levélben gratulált az első helyen végzett Csedő Csa­ba eddigi polgármesternek. Csedő alulmaradt az RMDSZ vezetőségében a szervezet je­löltje személyének eldöntése­kor, így független jelöltként indult, és az első helyre került a június 2-ai voksoláskor. Leve­lét követően azonban Búzás az RMDSZ csíki elnökségének fel­kérésére megmásította visz- szalépési szándékát, és így va­sárnap Csedő és Búzás ismét összecsap a második forduló­ban a városvezetésért. A küzde­lem sajátossága, hogy a város MTI Slobodan Milosevic jugosz­láv elnökkel találkozott szerda este Belgrádban Carl Bildt, a nemzetközi közösség bosznia- hercegovinai megbízottja, hogy — mint a Tanjug hírügynökség jelentette—elsősorban a Bosz­niában mnegtartandó választá­sokról tanácskozzanak. A megbeszélésen jelen volt Milan Milutinovic jugoszláv külügyminiszter, aki hazáját képviseli a daytoni megállapo­dás végrehajtását áttekintő, Fi­renzében csütörtökön kezdődő nemzetközi konferencián. A firenzei tanácskozáson a nyu­gati hatalmak arra igyekeznek rávenni a boszniai feleket, hogy tűzzék ki a választások AfTY ______________ Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyetért abban, hogy az eredeti daytoni megál­lapodásnak megfelelően szep­temberben meg kell tartani a boszniai választásokat. Egye­bek közt erről számolt be Bili Clinton amerikai elnök azon a washingtoni sajtóértekezleten, amelyet közösen tartott Ro­mano Prodival, az EU soros el­nöki tisztét adó Olaszország kormányfőjével és Jacques Santerrel, az EU brüsszeli bi­zottságának elnökével. Clinton arra is kitért, hogy szerinte az IFOR-csapatok Boszniából való kivonása te­kintetében szintén tartani kell az eredeti, december végi határ­időt. Reményét hangoztatta, hogy az IFOR addigra el tudja végezni a rá váró feladatokat. Ami az Európai Unió és az RMDSZ-körzetei, mint a Ro­mániai Magyar Szó jelentette, egymás után támogatásukról biztosították az eddigi polgár- mestert a második fordulóra, viszont a csíki RMDSZ-veze- tés ezeket a szervezeteket az RMDSZ bomlasztásával és „hátbaszúrásával” vádolta meg. Csedő úgy nyilatkozott, hogy az ő szemében az RMDSZ nem a tagságtól elsza­kadt helyi vezetést jelenti, ha­nem magát a tagságot. Közben újabb konfliktus rob­bant ki, ezúttal a Borbély Ernő elnökletével működő csíki RMDSZ-vezetőség és Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács eddigi RMDSZ-es elnöke kö­zött. Az utóbbi kedden közzé­tett nyílt levelében azzal vádolta Borbély Ernőt, hogy „árulást” követett el Csíkkal szemben és az eddig ismeretlen „rotációs elv” bevezetésével (amit a csí­ki szervezet április 29-én java­solt) valójában Kolumbán Gá­bort, a megyei tanács székely­udvarhelyi alelnökét akarja a testület élére juttatni. Sántha Pál Vilmos — a Ro­mániai Magyar Szó csütörtö­ki számában közölt levél sze­időpontját. Ennek határidejét a daytoni megállapodás szep­tember 14-ében jelölte meg. Bildt a Times című vezető londoni lap csütörtöki számá­ban megjelent írásában leszö­gezte, hogy a háborús bűnök miatt vád alá helyezett olyan személyek, mint Radovan Ka­radzic boszniai szerb vezető, nem torlaszolhatják el a bosz­niai választások útját. A nem­zetközi közvetítő szerint ennek kell lennie a firenzei értekez­let egyik fő üzenetének. „Bi­zonyos haladást elkönyvelhe­tünk mind abban az igyekezet­ben, hogy világossá tegyük: Karadzicnak mennie kell, mind pedig abban, hogy rávegyük Slobodan Milosevic szerbiai elnököt, hogy gyakoroljon Egyesült Államok további együttműködését illeti, Prodi a boszniai békés újjáépítés anya­gi támogatásán túlmenően leg­fontosabbnak a Közel-Kelettel kapcsolatos politika összehan­golását nevezte. „Ez nem csu­pán a politikai és katonai ko­operációra terjed ki, hanem gazdasági támogatást is jelent. Nem vagyunk képesek megol­dani a közel-keleti problémá­kat, ha nem teszünk jelentős gazdasági erőfeszítéseket a tér­ségben” — szögezte le az olasz miniszterelnök. Santer beszámolt arról, hogy — sokak várakozásával ellentétben — ez a szerdai amerikai—EU csúcstalálkozó nem az úgynevezett Helms— Burton-törvény árnyékában folyt le. (Ez az amerikai tör­vény, amelyet Nyugat-Euró- pában igen élesen bírálnak, lehetővé teszi, hogy amerikai rint — először maga is felaján­lotta lemondását a pontosab­ban nem tisztázott rotációs elv érvényesítéséhez, de végül úgy döntött: mégis újra meg­pályázza a tisztséget a hama­rosan megalakuló új megyei tanácsban. Mint írja, rájött, hogy Borbély Ernő „feketeke­reskedelmet” folytat, egysze­rűen annak kívánja juttatni a megyei tanácselnöki tisztsé­get, aki „többet ígér”; az ár pedig „bizonyos személyek­nek a parlamentbe juttatása”. Az RMDSZ listáján vezető helyre kerülő jelölteknek szin­te biztos esélye lesz a magyar többségű megyében a mandá­tum megszerzésére az őszi par­lamenti választásokon. Sántha Pál Vilmos elmondta, hogy Borbély Ernő már hónapokkal ezelőtt szenátori helyet ajánlott neki, — Csíkszereda jelenle­gi szenátora Hajdú Gábor jo­gász — amivel egyben meg­üresedne a megyei tanácsel­nöki funkció is. Borbély Ernő az RMDSZ-en belül sokak ál­tal radikálisnak nevezett irány­zat reprezentánsának számít, míg Hajdú Gábor „mérsékelt” politikusként ismert. Bildt nyomást e cél elérése érdeké­ben” —fogalmazott a volt svéd kormányfő. Az észak-boszniai Brckóban szerda este — boszniai szerb hírügynökségi jelentés szerint — mintegy 11 ezer ember tün­tetett, hogy támogatásáról biz­tosítsa Radovan Karadzic bosz­niai szerb elnököt és a katonai vezetőt, Ratko Mladic táborno­kot. „A végső győzelemig kö­vetjük vezetőinket, és ha kell, ütésre kész ökölként eléjük ál­lunk” — üzenték a felvonulók az SRNA szerint mindazoknak, akik azt követelik, hogy Kara- dzicot és Mladicot adják ki a hágai Nemzetközi Törvény­széknek. A bírói testület népir­tással és háborús bűnökkel vá­dolja a két embert. bírósághoz forduljanak azok, akiknek a Castro-rendszer ál­tal kisajátított vagyonát — beleértve az ingatlanokat is — Kubában tevékenykedő kül­földi befektetők valamikép­pen használják, hasznosíják. Ennek nyomán elképzelhető, hogy amerikai bíróságok ha­talmas kártérítési kötelezettsé­get rójanak az ilyen, Kubában is működő, beperelt multina­cionális cégekre.) Az Európai Bizottság elnö­ke a sajtóértekezleten közölte: az EU részéről határozott han­gon felléptek az ellen, hogy valamely ország rákényszerít­se másokra saját taktikáját, amelyet ellenlábasaival szem­ben követ. „De ezen nézetelté­rések ellenére sokkal több az olyan elem, ami összeköt ben­nünket” — folytatta Santer, és szorgalmazta az európai-ame­rikai partnerség erősítését. ÚJ KELET ^ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Lehet éppenséggel a hétvégi válasz­tásokra is fogni... ...azonban feltehetőleg min­denki tudja, hogy ez mese­beszéd... A helyzet az, hogy Moszkvát is elérte a terroriz­mus. Ennek politikai, gazda­sági és gyakorlati háttere pedig nem lehet másutt, mint Csecsenföldön—Groz- nijban. A dolog annál is in­kább veszélyesnek tűnik, mert a csecsen eszmerend­szerek szerves része (a naci­onalizmuson felül) az iszlám hit is, amelynek — mint az már sajnos közismert—van­nak meglehetősen agresz- szív és terroristákkal paktá- ló vonulatai. A világban elharapózott gyakorlat, hogy a terroristák — nézeteiktől per abszolúte függetlenül — támogatják egymást, mintegy egyetlen nagy „brancsot” alkotva. Márpedig, ha mindez így van — és miért is ne lenne így —, akkor bizony jobb, ha Oroszország megerősíti intézményei, közlekedési eszközei, de leginkább nuk­leáris erőművei védelmét, mert nem hiszem, hogy túl­zottan pesszimista vagyok, ha azt állítom: ezek lesznek a csecsen terrorizmus első­számú célpontjai... A Kínai Népköztár­saságban újabb száz kivégzést... ...hajtottak végre. Indokaik leginkább az elrettenésről beszélnek, mert roppant mó­don megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Kínában a kivégzések egy bizonyos nagy népi „feszti­válra” hasonlítanak. Termé­szetesen nyilvánosak, és egyszerre általában 20— 100 bűnözőt végeznek ki. Mivel ez a gyakorlat már évtizedek óta bevett szokás, felvetődik a kérdés: hol ma­rad ennek az embertelen kö­zépkori módszernek a visz- szatartó hatása? Nagyon is időszerű ezt megkérdeznünk, hiszen is­meretes, hogy egyre erősöd­nek azok a hangok, amelyek azt követelik; hazánkban állítsák vissza a halálbünte­tést... A kínai módszer—a nyil­vánosság előtti kivégzés — különben a történelem ko­rábbi szakaszainak idézete, ahol nem is az elrettentés volt a vezetés igazi motivációja, hanem az erős és igazságosz­tó hatalom fizikális megje­lenítésének szándéka. A te- átrális körülmények között lejátszódó esemény aztán alkalmas volt arra, hogy utá­na társasági témaként to­vábbélve folyamatosan pa­ralizálja az alattvalók sza­badságérzetét; beigya magát a lélek minden apró bugyrá­ba. Mindenesetre ez a cél — ismerve a kommunista hata­lom üldözési mániáját, még ha nem is nevesítik — reme­kül illeszkedik a baloldali, istentagadó és mégis teokra- tikus gyakorlathoz... Milosevic és belgrádi találkozója Előtérben a gazdasági eszközök USA—EU-csúcsértekezlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom