Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. június 14., péntek 3 Konkurrenciaharc barátsággal Együttműködés, összefogás Kozma Ibolya (Új Kelet) Illatozó péksütemények kö­zött tartotta regionális értekez­letét a Magyar Pékek Ipartes- tülete június 12-én szerdán, Nyíregyházán a Szakszerve­zetek Székházában. Az Ipar­testület tevékenységéről, szol­gáltatásairól és kapcsolatrend­szerérői Baltás Lászlóné tar­tott előadást. Elmondta, a pék­ségeknek egymással karöltve kell együtt dolgozniuk. Hang­súlyozta az adóterhek és anyagköltségek nagyságát, amelyek beárnyékolják a kis- és középvállalkozások tevé­kenységét. Kifejtette, a rossz piacpolitika következtében előfordulhat, hogy a nyugati befektetők kiszorítják a hazai üzletembereket az élelmiszer- ipar és a kereskedelem terü­letéről. Éppen ezért hirdette Baltás Lászlóné az összefo­gást és együttműködést. Elmondta az is, hogy a Ma­gyar Pékek Ipartestülete tech­nológiai és egyéb tanácsadás­sal várja tagjainak jelentkezé­sét. Felhívta a jelenlevők fi­gyelmét az elnökválasztásra. Kérte, hogy a megyei szak­csoport jelöljön egy embert, aki képviselné az MPI-n be­lül a szabolcs-szatmár-bereg megyei pékek érdekeit. Márton Ferenc szakértő az árképzés és áralakítás kér­déseiről adott tájékoztatást. Konkrét példán keresztül ve­zette le a termelői, a nagyke­reskedelmi és a fogyasztói árak meghatározását, a kedvezmé­nyek, akciók kiszámítását, űr. Fekete Zoltánná főtanácsos az élelmiszertörvény és annak végrehajtási rendeletéiből adó­dó feladatokat ismertette. A konferencia szünetében Lizák Bence, a nagyvarsányi Varsány Pék Kft. képviselője elmondta, mennyire fontos­nak tartja a konkurenciával való megbeszéléseket. Nem vitatkoznak egymással, de megbeszélik az árakat és a le­hetőségeket, hiszen már a leg­kisebb boltban is négy—öt fajta kenyér közül lehet vá­lasztani. Egy—két forintnyi különbséget nem néznek, nem vesznek figyelembe az embe­rek, a nagyobbakat viszont igen. Sokat jelent azonban a megszokás, az íz, ami legin­kább megragadja a vásárlókat. Közelgő államháztartási reform Másodfokú vízminőségi készültség Túl sok az oxigén a Tiszában Másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el a Tiszán Tokajtól Tiszalökig az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség. A hosszan tartó csa­padékhiány és a kánikula miatt jelentősen romlott a víz minősége, ez indokolta a készültség elrendelését. (Folytatás az 1. oldalról) —A rendszerváltás után a gaz­dasági, politikai átalakulást nem követte az államháztartás átfogó átszervezése. Az önkormányza­tok munkáját irányító, 1990-ben jóváhagyott törvény a települé­sek gazdálkodását liberálisan szabályozza. Egy önkormányzat gazdaságilag nem viselkedhet úgy, mint egy cég, amelyet fel is számolhatnak. A települések vezetőinek ugyanis bizonyos jogszabályilag előírt feladatokat el kell látniuk. Az önkormány­zatokról szóló csődtörvény gya­korlatilag az önkormányzatok fizetőképességének a helyreállí­tásáról szól. Nyugati szakembe­rek nem értik: miért van erre szükség. A jogi szabályozás in­kább a megelőzést szolgálja, pénzt nem ad az állam a saját hi­bája miatt nehéz helyzetbe került településeknek. A nem elég körültekintő helyi döntések mi­att az állam nem állhat helyt. Az önkormányzatok csődhelyzetet észlelve csak a jogszabályok ál­tal előírt feladatokat látják el, mobilizálható vagyonukat elad­ják. Az állami normatív támoga­tásokat természetesen megkap­ják, ennek ellenére a városok és a községek — az említettek mi­att — évekig nehéz helyzetben lesznek. Az MSZP parlamenti frak­cióvezető-helyettese az önkor­mányzati vagyonok átadásáról elmondta: — Az 1990-es önkormányza­ti törvény szabályozza azon köz- művagyonokat, amelyek a telepü­léseknek járnak. Sajnos, azóta is sok a vita az önkormányzatok és az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. között. Az éve­kig is eltartható pereskedésekkel a települések és az allam is rosszul jár. Én a megegyezés híve va­gyok. A mostani igen rossz anya­gi helyzetben félő, hogy a telepü­lések a tulajdonba kapott vagyont, illetve a részvényeket eladják. Tartsák meg és a későbbiekben mobilizálják azokat. A sajtótájékoztató végén Csa­bai Lászlóné, Nyíregyháza pol­gármestere több bejelentést tett: — Az önkormányzatok véle­ménye, hogy a közoktatási tör­vényt 1996. szeptember 1-jétől célszerű bevezetni. A jövő évi érvénybe lépés, a kötelező óra­számok növekedése és az egyes kedvezmények miatt — becslé­sek szerint—a nagyvárosokban 100—400 millió forint többlet- kiadást jelent. Nyíregyháza egy­kori folyékony szerves hulladék- gyűjtőhelyének kigyulladása miatt saját hatáskörben pénzt utaltam át az oltáshoz szükséges anyagok beszerzésére. Az összeg közel 4 millió forint. Kedden az ÁPV Rt. vezetőivel aláírtuk a város belterületi földprivatizáci­ójáról szóló megállapodást, amely értelmében egy hónapon belül 170 millió forintot kész­pénzben, 200 milliót pedig rész­vényekben kap az önkormány­zat. A koalíciós frakcióvezetők­kel egyeztetve tovább tárgyalunk a nyíregyházi evangélikus közös­ség vezetőivel egyházi iskola ala­pításáról. Az önkormányzati egyeztető bizottság azt a felha­talmazást kapta, hogy lehetőleg egy belvárosi épülettel segítse az intézmény indítását. Fekete Tibor (Új Kelet) A folyószakasz a miskolci felügyelőséghez tartozik. A fel­ügyelőség munkatársa, Sallai Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy e hónap 11 -én nyolc óra­kor rendelték el a második fo­kozatú készültséget, mert a rendkívüli meleg hatására a víz hőfoka egy hét alatt 22 Celsi- us-fokról 27-re emelkedett, ala­csony vízhozam mellett. Ennek következtében rendkívüli algá- sodás kezdődött el a folyón. A szekemberek egy liter vízben 200 millió egyedet találtak. Az algák tovább dúsítják oxigén­nel a folyót, és a vízben oldott oxigén aránya kétszáz száza­lékra emelkedett. Igaz, ez ke­vésbé káros mint az oxigénhi­ány, de ugyanolyan nehezen K. I. (Új Kelet) Már egy év után beigazoló­dott, mennyire jó döntést hozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei és a nyíregyházi önkor­mányzat, amikor támogatta a Mezőgazdasági Főiskola el­képzeléseit. A segítséggel vá­sárolt tangazdasággal egy esz­tendő után országos elismerést vívott ki magának az oktatási intézmény. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főis­kola Kar Nyíregyházi Tangaz­daságának története több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Olyan felsőfokú szak­embereket képeznek, akik a hátrányos helyzetű térség me­zőgazdaságában elméleti felké­szültségük mellett alapvetően termelési gyakorlatra orientál­tak. A nyírségi homokon kima­gasló eredményeket értek el a kertészeti termelés, elsősorban az alma, a szilva és a szőlőter­mesztés területén. Korán felis­merték és bevezették az egyé­ni érdekeltségnek is teret adó, új gazdálkodási formákat, amelynek eredményeként a gazdaságok élvonalába emel­ték a tangazdaságot. Az állattenyésztésben a szar­vasmarha és a ló törzstenyészet­ként működött, míg a sertés­tenyészet hármasmentes állat­egészségügyi háttérrel rendelke­ző KAHYB állománya szintén országosan jegyzett volt. A privatizáció hulláma a tan­gazdaságot sem kerülte el, ami azt jelentette, hogy a főiskolá­nak lényegesen kisebb, de jó gyakorló bázist kell teremteni. Kialakításának alapja az a 271 hektáros terület volt, melynek kezelési jogát 1993-ban az ÁVÜ átadta a karnak. Ám a földterülethez a tangazdaság nem tudott eszközöket és fel­szereléseket biztosítani, ezért a működtetés és a gyakorlati ok­tatás feltételeinek megteremté­se takarékosabb gazdálkodást és a saját erő racionális átcso­portosításait követelte. A me­gyei és a városi vezetés segít­viselik el a halak. Felborulhat a biológiai egyensúly, és ennek már hosszabb távon is káros következményei lehetnek. Az algák elbúrjánzását köve­tően megindul a lebomlásuk és kétszáz százalékról rövid idő alatt 20—30 százalékra eshet vissza az oxigéntelítettség. Kérdésünkre, hogy mit tud­nak tenni a folyamat megféke­zésére, a szakember elmondta: csak akkor avatkoznak be, ha már a harmadfokú készültség elrendelése válik indokolttá. Ezen a folyószakaszon csak Tiszalöknél van mód a víz le­vegőztetésére. Ekkor a turbiná­kat leállítják, és a felső vaste­relő lapokat lebuktatva négy méter magasból zúdítják a vi­zet a folyóba. Ezt nevezik átle- vegőztetésnek. A hűvösebb ségével azonban kirajzolódtak az új tangazdaság körvonalai, és eddigi lépései elismerést vál­tottak ki a szakmában. A főiskola egyik büszkesége az a sertéstelep, amelyhez összefogással jutottak hozzá, és állományát mára törzstenyé­szetté fejlesztették. Az állatte­nyésztést öt ló és hatvan te- nyészkoca, illetve ötszáz ve­gyessertés képezi. Olyan törzs- állomány létrehozását tűzték ki célul, ami a hallgatók számára is példaértékű, s a kibocsátott tenyészkocasüldők magas ge­netikai értékük révén átalakít­t ják a fejlődőben lévő magán­gazdák sertéstenyészeteit. A telepen alkalmazott tenyészté­si és tartástechnológiák bemu­tatásával a vonzáskörzet szak- tanácsadójává és központjává is vált a gazdaság. Az agrármérnöki szak hall­gatói számára a telep biztosítja a hetes gyakorlatok színterét oktatóinak, TDK-s hallgatói­nak pedig kutatói feltételeket kínál. A telep százötven koca és szaporulatának elhelyezésére idő megérkeztével lehűl a víz és az erős szél is frissíti. Kimentünk a Tiszalöki Vízi­erőműhöz, és meglepődve ha­tottuk, hogy ott nem tudnak a készültségről. Mint azt Nagy József művezető lapunknak el­mondta, ők még nem kaptak erről értesítést. A Vízügyi Igaz­gatóságtól olyan kérés érkezett hozzájuk, hogy a víz duzzasz­tásával a lehető legmagasabb vízszinten tartsák a Keleti-fő­csatornát, mert Debrecen ebből kapja az ivóvízét. Az erőmű üzemelésében nem jelent gon­dot az alacsony vízszint, inkább a magas vízállás a probléma. Az is igaz, hogy ekkor keve­sebb áramot termel az erőmű. Azt ők is tapasztalták, hogy túl­ságosan elszaporodott a vízben a kovaalga (kékalga). A tejes­kávéhoz lehet legjobban hason­lítani a víz színét. A korábbi években július végén, augusz­tus elején szokott ilyen lenni a Tisza. alkalmas, tartástechnológiája kifutós rendszerű, almozásos, hagyományos költségtakaré­kos. Állategészségügyi státu­sza: hármasmentes. Terveik szerint szeretnének a növénytermesztés területén tíz­hektárnyi tájjelegnek megfele­lő gyümölcsöket telepíteni, emelni a gépesítés színvonalát, ezzel párhuzamosan a szántó­földi növénytermesztés tájjel­legnek megfelelő szerkezet- átalakítását. A kihasználatlanul álló épületeket szeretnék kisál­latokkal benépesíteni, valamint modell szarvastenyészetet kí­vánnak létrehozni az Erdőgaz­dák szövetkezetével. A pedagógusnap alkalmából a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari gyakorlati oktatás te­rén végzett kiemelkedő szak­mai tevékenysége elismerésé­ül Nagyváthy János-díjat ado­mányozott dr. Lakos László Földművelésügyi miniszter a dr. Técsy László által vezetett tangazdaságnak. A főiskola és munkatársainak tevékenysége joggal lehet Nyír­egyháza és a megye büszkesége. Egészségünk érdekében Lefler György (Új Kelet) Június 13-án délután tartotta soros ülését a Te­rületi Egészségbiztosítási Bizottság Nyíregyházán a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székházában. A napirendi pontok közül kiemelkedő jelentőségű volt a háziorvosi és a fogászati ellátások áttekintése. Ez utóbbi felülvizsgálatára a TEB külön ad hoc bizottsá-. got hozott létre, dr. Szegedi János osztályvezető főorvos elnökletével. A vállalkozás a mai egészségügy elevené­re tapintott, a tapasztalato­kat — tanulmány formájá­ban — a TEB a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának, dr. Holló Lászlónak a rendelkezésére bocsátotta, valamint a bi­zottság véleményezését kö­vetően eljuttatta az orszá­gos fórumokhoz. Az egészségügyi reform egyik legnagyobb vívmá­nya 1992-ben a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat létrehozása volt. Megyénkben jelenleg 263 háziorvosi és 57 házi gyer­mekorvosi szolgálat műkö­dik. A tapasztalatok szerint a szabad orvosválasztás elve nem érvényesült a pra­xisok kialakulásakor, hisz a földrajzi, infrastrukturá­lis, közlekedési helyzet alapvetően behatárolja az orvosválasztás lehetőségét. Lényegében ezzel csupán a nagyobb településeken, il­letve a városokban élhetett a lakosság—állapítja meg a tanulmány. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a praxisok több mint fele nem felel meg az eredeti elképzelé­seknek. Igen magas a 2— 3000 közötti lakosságot el­látó praxis, ugyanakkor sajnálatos, hogy háromez­res populációt meghaladó praxisok is működnek me­gyénkben, amely már a minőségi betegellátás ro­vására megy. A házi gyermekorvosi szolgálat helyzete még a felnőtt ellátáshoz viszo­nyítva is rossz. A lakosság számát alapul véve igen kevés a működő praxis: a gyermekszakorvosok döntő többsége a városok­ban dolgozik. A fogászati ellátás adatai szerint a megyében jelenleg 130 fogorvosi szolgálat mű­ködik, a városokban 76 (ebből Nyíregyházán 33), míg a községekben mind­össze 54. A fogászat meg­oszlása szerint 114 a fel­nőtt- és vegyesfogászat szá­ma, míg a gyermek- és if­júsági fogászat 16 csupán. Az ad hoc bizottság ta­nulmánya megoldási javas­latokat is tartalmaz az alapellátás jobbítása érde­kében. Az alapellátást kö­vetően a TEB, illetve annak ad hoc bizottsága a szakel­látási rendszert veszi gór­cső alá hamarosan — tud­tuk meg Mrenkó Lászlótól, a T erületi Egészségbiztosí­tási Bizottság elnökétől. A testület a június 13-ai ülé­sen a második féléves mun­katervét is jóváhagyta. Jól sáfárkodtak Egy év után országos elismerés A hagyomány.. Csonka Róbert felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom