Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-06 / 105. szám
8 1996. május 6., hétfő Kiskert ■ ÜJ KELET Bárhol felütheti a fejét Nagyszálláson mindig fű) a szél A meglehetősen nagy rémületet keltő legújabb almabetegség — a tűzelhalás — immár Magyarországon is felütötte a fejét. A Földművelés- ügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályvezetőjét, Biber Károlyt kérdeztük. Palotai István (Új Kelet) — Főosztályvezető úr! Alig egy hónapja, amikor lapunknak nyilatkozott, elmondta, hogy az ország növényvédelmi szempontból katasztrofális állapotban van, és az állomány immunvédelme lassacskán a nullával egyenlő. Akkor azt is mondta, hogy bármelyik pillanatban felütheti a fejét az országban egy olyan kórokozó, amely letarolhat mindent... Úgy véli, hogy jóslata a „ tüze Utalással” megvalósulni látszik? — Szerencsére nem. A tűzelhalás kórokozóját a szaporítóanyag terjeszti. Jelen esetben egy öt—hat éves almásról van szó, márpedig a tűzelhalás lap- pangási ideje maximum egy év lehet. Annyi bizonyosnak látszik tehát, hogy behurcolták. Bővebb felvilágosítást most erről azért nem adnék szívesen, mert a vizsgálat folyik — éppen a felelősség megállapítása érdekében —, és egy korai nyilatkozat veszélyeztethetné ennek eredményességét. — Mekkora az eddigi kár? — Nézőpont kérdése. Négymilliós értékű védekezésről van szó, a kártérítési igény azonban 150 millió forint körül mozog. — Egyáltalán ki és miből fizeti ki majd ezt a hatalmas összeget? — A költségvetésnek van egy úgynevezett katasztrófa- alapja, ami összesen kétmilliárd forint. Az állam ebből fizeti ki a jogos kárigényeket. Itt, Szabolcsban mindenkit izgat a kérdés, hogy megfékezhető-e ez a gyógyíthatatlan almabetegség, vagy mi is várhatjuk az „áldást”? — Engem is ugyanez nyugtalanít. Ami rajtunk múlik: a fertőzött állományt, sőt, a környezetében lévő lehetséges fertőzöttet is egy szálig kiirtjuk, feldaraboljuk, és az utolsó ágacskáig elégetjük. —Beszélnek valamilyen rejtélyes „jugoszláv” kukoricamolyról is. Mit tud erről mondani? — Pontosítani kell. Nem jugoszláv, hanem amerikai kukoricamoly, csak éppen délről fenyegeti az országot. —Ha jól tudom, ez csak elvi veszély, hiszen még nem terjedt át... — Sajnos ki kell hogy ábrándítsam. Tavaly már fogtak Baranyában élő példányokat... „Kergealmakór” és kukoricamoly Nem a pénzért kertészkednek Nagyszállás határában a nyolcvanas évek legelején több mint négyszáz telket alakítottak ki. Az egységesen kétszázhuszonkét négyszögölesre parcellázott telkek aktív pihenési lehetőséget nyújtanak a rossz levegőjű munkahelyeken dolgozó és emeletes panelházakba „kényszerített” városi embereknek. Fekete Tibor (Új Kelet) A Nagykállói útról letérve a honvédségi bázis bejáratáig jó minőségű aszfaltút vezet. Kicsit keskeny, de legalább szilárd burkolatú. A földúton továbbhaladva meglepődve tapasztaljuk, hogy még nevet is kapott ez a dűlő: Karéj utca. Bal kéztől egymástól egyenlő távolságra bekötőutak sorakoznak. Találomra a negyediknél befordulunk. Egyik oldalon villanyvezeték, a másikon az ivóvízhálózat közkutakkal. Imitt-amott néhány gazdátlannak tűnő telek, de a többség szépen megszántva és csemetékkel beültetve. A gyümölcsfák négy—hat év körüliek lehetnek, ezért a faközöket is bevetették zöldségfélékkel. Az egyik duplaszéles telken Docsa Károly és felesége éppen valamit palántáztak. Szóba elegyedtünk velük. Elmondták, hogy az idén tavasszal vették a 444 négyszögöl földet a két nagy fiúnak. Szerencsére nem volt nagyon elhanyagolva a föld, csak a kapu előtti részen kell gyomirtózni. Ott elszaporodtak a ta- rackos dudvák, de a többi részen viszonylag tiszta volt a föld. A Glialkával várnak még, amíg legalább egy arasznyira megnő a fű, csak akkor akarják lepermetezni. A tavaszi ültetésű facsemeték szépen fejlődnek. Kajszi- barackot, őszibarackot, szilvát és meggyet telepítettek. Ez utóbbit gyökérsarjhajtásról, mert sokba kerül a facsemete. Szerintük ebbe a homos talajba az újfehértói fürtös fajta a legalkalmasabb. A nagyszállási homok nagyon megkívánja a rendszeres trágyázást. A közel ötszáz négyszögölnyi területre száz mázsa trágyát szórtak szét. A beszélgetés végén folytatták a palántázást, dinnyét ültettek. A gyepkockába vetett növényeknek már majdnem arasznyi futása volt. Úgy gondolták, megkísérlik még a fagyosszentek előtt elültetni, hátha megmarad. Két portával arréb, Adám Attiláéknak már takaros kis téglaház van a telken. Ők az egész hetet kint töltötték. Ve- teményeztek, palántáztak, és már kapálni is kellett. Mint mondták, ez a kora nyárias időjárás nemcsak a kultúrnövények fejlődését gyorsította meg, hanem a dudva is szaporábban nő. Amíg a feleség a kertészkedéssel foglalatoskodott, addig a ház ura a „vityil- lónak” elnevezett kis házat tette rendbe. Az építkezés már a befejezéséhez közeledik, csak a pincelejárót kell még lebetonozni, és a törmeléket eltakarítani a telekről. Szerencsére az idén jó volt az időjárás a gyümölcsfák virágzásakor. Szépen látszik a kötés a fiatal fákon. Egyenletesen kihajtott a duggatott hagyma, és az idén újra megpróbálják a fokhagyma termesztését is. Bár a korábbi években nem vált be igazán, de rájöttek, hogy ezt is ugyanúgy permetezni kell, mint más növényeket. Különösen a hagy- maperonoszpóra veszélyes a fokhagymára. Az idén megfogadták, hogyha csak egy kicsit is sárgul a levél vége, már permetezik gombaölő szerrel. Ők háromévente 60—80 mázsa trágyát szórnak ki a kétszáznegyven ölnyi területre. Mint mondták, nem sok ez, elbírja a föld. Legutóbb egy kicsit szalmás volt a tehéntrágya, de időközben az is összeérett, és ugyanúgy „barnítja” a földet, mint a magasabb tápértékű szervestrágya. A nagyszállási zártkerteket hiába veszi körbe erdő, itt szinte mindig fúj a szél. Ha a városban meg sem mozdul a levegő, itt akkor is lengedez egy kicsit. Nagyon nehéz kifogni a permetezéshez ideális időpontot. Vigyáznak is a szomszédok egymás földjére, nehogy átvigye a szél a szert. Inkább szólnak egymásnak, mikor milyen vegyszert használnak, nehogy baj történjen. Mint Adámék elmondták, szerencsére jó szomszédokkal vannak körülvéve. Nemcsak köszönnek egymásnak, de néha át is járnak szomszédol- ni. Esténként, ha kedvük úgy hozza, még mulatnak is együtt. Jól megértik egymást. Természetes dolognak tartják, hogy ahol tudnak, segítenek egymáson. Itt senki sem restelkedik, ha kérni megy a másikhoz. Négy évvel ezelőtt, amikor a villanyáram bekötését szervezték, szinte kivétel nélkül mind a száz tulajdonos betársult a vezeték építésébe. így telkenként alig került többe tizenkétezer forintnál. Most bánhatják igazán, akik akkor kimaradtak, mert még mindig petróleumlámpázhatnak. Attila és a felesége is olyan munkahelyen dolgozik, hogy nagy szükségük van a jó levegőn való aktív pihenésre. Hétvégeken a két kisunoka is szívesen kijön a nagyszülőkhöz a kertbe. A kisebbik az egész telket egy nagy homokozónak tekinti, szeretnek itt lenni. Mint mondták, a jó levegő, a rendszeres mozgás minden pénzt megér. Ha minden költséget felszámolnak (utazás, vetőmagvak, növényvédő szerek), akkor ennyiért már a piacon is megvehetnék a szükséges zöldségeket, gyömölcsöket. De nem is ezért csinálják. Nyíregyházán, harmadik emeleten laknak, és mivel mind a ketten tanyán, illetve falun nőttek fel, nagyon hiányzott nekik a szabadság. Ha csak annyit terem a föld, hogy nem kell a piacra menni bevásárolni, már akkor is megérte. A permetszer töménysége Hogyan számítsuk ki? Új Kelet-információ A mai növényvédő szerek csomagolásán feltüntetik, hogy milyen növénykultúrára milyen töménységben használhatjuk fel. Gyakorlott kiskerttulajdonosoknak ez nem okoz gondot, de a kezdők bizony elvéthetik az arányokat. A matematikában kevésbé jártas emberek elbizonytalanodnak, amikor a hordó mellett állva a vegyszert akarják adagolni. Akik nem biztosak a fejszámolásukban, azok ne restellkedjenek papírt és ceruzát elővenni. Általában nem is a számszaki eredménynyel van a baj, hanem a helyiértékkel. Ha például valamelyik permetszert egyszázalékos töménységben kell kikeverni, akkor száz liter vízhez egy liter vegyszer kell. Ebből értelemszerűen következik, hogy egy tizenöt literes permetező- gépbe másfél decilitemyit öntsünk. (Bár nem javaslom, hogy a gépben keverjük ki a permet- lét, mert akármennyire is felrázzuk a háti permetezőt, akkor sem tudjuk tökéletesen elegyíteni a vegyszert. Inkább maradjunk meg a hordós módszernél. Ha por alakú a permetsze- rünk, akkor ugyanezen egyszázalékos keverési arányhoz egy kilogrammnyit adagoljunk száz liter vízhez, tizenöt liternyihez pedig tizenöt dekagrammot. A nem folyékony vegyszereknél még fontosabb, hogy lehetőleg ne a gépben keverjük ki, hisz ezzel is okozhatunk perzselést. A nem jól elegyített permet- szerben a víznél falysúlyosabb alkotóelemek leülnek a gép aljára, és egyszerre, nagy töménységben tudjuk csak kiszórni a gyümölcsfák leveleire. Ez szinte biztos, hogy károsítja a fát. Ugyanakkor a lé többi részébe nem jut elég hatóanyag, és nem érjük el vele a célunkat. Virágzik a foldieper Új Kelet-információ _____ A gyü mölcsfákkal nagyjából egy időben virágzik a földieper is. Bár most csapadékos volt a tél és az utóbbi napokban is esett az eső, azért jó tudni, hogy a virágzás ideje alatt nem szabad öntözni a szamócát. Ez a növény is ugyanolyan érzékeny a gombafertőzésre, mint a gyümölcsfák, sőt, a szürkerothadásra még inkább hajlamos. Ha a virágzás befejeztéig ugyanilyen csapadékos maradna az időjárás, akkor ne várjunk a permetezéssel. Ma már lehet olyan növényvédő szereket vásárolni, amelyek a méhekre veszélytelenek, inkább ezeket használjuk. Igaz, az áruk kicsit borsos (két decinyi majdnem ezer forintba kerül), de megéri, mert nagyon hatásosak, és legalább nem kerülünk haragos viszonyba a méhész kertszomszédunkkal sem. Akik tavaly elmulasztották idejében levágni a „bajusz- kákat”, azoknak most szépen meg is fogant mind. Ne sajnáljuk ezeket a szaporítóképleteket kigyomlálni, mert ezzel nem lesz kevesebb a termés, sőt! A talaj táperejétől függően 3—5 négyzetdecimétemyi termő- területre van szüksége a föl- diepemek. A gyomlálásnál vigyázzunk, mert az új hajtások még szárral csatlakoznak az anyanövényhez. Ha túl lendületesen fogunk hozzá, akkor könnyen sérülhet a szamóca bojtosgyökere. A „gyomláláshoz” célszerű egy villa alakú szerszámot köszörülni, amelyiknek az ágak közötti távolsága V alakban kettőtől négy centiméterig terjed. Ezzel köny- nyen kifordíthatjuk a földből a fölöslegesen meggyökeresedett hajtásokat anélkül, hogy a többi növény sérülne. Ha mégis kimozdulna helyéből az anyanövény, akkor, mint ültetéskor is szoktuk, nyomkodjuk vissza a tövénél a földbe. A vizes talajba könnyen visszafogan. A felszedett hajtásokat ne hagyjuk a sorok között, mert a rothadó növényi maradványok melegágyai a későbbi gombafertőzéseknek.
