Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

UJ KELET­W-w Megyénk életéből Szöllősi Istvánné: Az átképzésnek társadalmi igények alapján kell működnie Palotai István (Új Kelet) A Pedagógusok Szakszer­vezetének főtitkára, Szöllősi Istvánné Nyíregyházán, a Szakszervezetek Házában tá­jékoztatta a szakma érdek- képviseletének megyei és munkahelyi vezetőit a közok­tatási törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Először arról beszélt, hogy a szakminisztérium sok eset­ben nagyon merev álláspon­tot képvisel, és a küzdelem néhol szinte késhegyre menő volt., Azt hittem, semmit nem tudok lépni. Ekkor emlékez­tettem a minisztert a szakszer­vezet jogaira és lehetőségeire — nevezetesen a sztrájkra. Emiatt majdnem megszakad­tak a tárgyalások. A tárca ki­jelentette, hogy felfüggeszti a tárgyalást — mintha valóban megtehetné! Nem teheti meg! Az egyeztetés nem szíve joga, hanem kötelessége!”—mon­dotta a főtitkámő. Három év alatt nem történt normatívaemelés. Most, ami­kor száz százalékkal emelték a normatívákat, miért kell is­kolákat bezárni? A tanuló- csoportok létszámnövelése teljességgel elfogadhatatlan. Erről az egyeztető tárgyalá­son még csak szó sem volt. Ha ezt megcsinálták volna, az komoly pedagógus-munka­nélküliséghez vezetett volna. A minisztérium ettől — hála Istennek—visszalépett, és ez óriási eredmény. A legkemé­nyebb ellentétek az óraszám- emelés vonatkozásában van­nak. Most már elértük, hogy „csak” 10 százalékkal akar­ják emelni a tanárok óraszá­mát, de ez is egy őrület. Mi lesz azokkal, akik munkanél­küliek lesznek? A kormány erre csak azt válaszolta, hogy hát mi lenne? Ugyanaz, mint a bányászokkal... Az elő­nyugdíj vonatkozásában is nagyon kemény harc folyik, de van rá remény, hogy a mi­niszter úr felkarolja ezt a kér­dést, és mellénk áll a Pénz­ügyminisztériummal folyta­tandó vitában. Az átképzés­sel kapcsolatos tárgyalások felgyorsultak, erre szerencsé­re van is évi 3,5—4 milliárd forint. Mivel az átképzés ak­kor éri el a célját, ha a társa­dalmi igényeket veszi figye­lembe, így a legnagyobb le­hetőségek a gyermek- és if­júságvédelmi munka terüle­tén, a Vám- és Pénzügyőrség­nél, valamint az önkormány­zatok szakmai területein van­nak... Kedden minden sokkal világosabb lesz, miután a mi­niszterelnök úrral beszéltünk — jelentette ki a Pedagógus Szakszervezet főtitkára, majd pedagógiai kérdésekről be­szélt az iskolaszerkezet és a NAT vonatkozásában. A változások vesztesei Tudósítónktól Tegnap ülésezett Nyíregyhá­zán a megyei nyugdíjasszer­vezetek szövetségének választ­mánya. Az alakuló közgyűlés óta ez volt az első alkalom, amikor a választmány külön számolt be munkájáról és jövő­beli terveiről. A napirendi pontok között szerepelt a költségvetés is, ame­lyet a választmány jóváhagyott. Ezenkívül három főt választot­tak az országos értekezletre küldöttként. Az első hét hónap tevékeny­ségéről beszámolván elhang­zott, hogy a szövetség fogad­tatása jó volt mind a nyugdíja­sok, mind a közvélemény ré­széről, de az önkormányzatok (megyei és városi) is egyönte­tűen pozitív hozzáállást tanúsí­tottak. A szövetségnek nagyon jó volt a sajtó- és rádióvissz­hangja, és ma is élő munkakap­csolatban állnak a médiákkal. A megyei szövetség tagja lett az országos elnökségnek, új egyesületeket hoztak és hoznak létre. Ez a tendencia ma is foly­tatódik, mert nagyon fontosnak tartják az érdekvédelmet a nagymúltú üzemek mellett a friss és régi nyugdíjasok érde­kében is, ezért klubokat hoznak létre, hogy a képviselet ügye helyreálljon. Fontosnak tartják a további kapcsolatépítést, a koordináci­ót és a friss információk szol­gáltatását. Előadójuk volt eddig Kovács Pál, Bőd Péter, Vitányi Iván, valamint dr. Iván László gerontológus professzor. Jelen­leg egy alkotmányjogászt ke­resnek, mert eltökélt szándékuk az alkotmányozási munka vitá­val való támogatása is. A szö­vetség fejlődik, már van irodá­juk és önálló telefonvonaluk is, így teljes lendülettel kezdhet­nek bele ’96-os programjukba: együttműködési megállapodá­sok kötésébe a karitatív szerve­zetekkel, a civil szerveződések­kel. Pályázatot adtak be egy tu­dományos ülés megrendezésé­re is Az időskorúak helyzete Magyarországon az ezredfor­dulón címmel. — Azért tartom fontosnak te­vékenységünket, mert az átala­kulásnak két vesztese van. Te­rületileg a keleti régió, társadal­milag pedig a nyugdíjasok — mondotta Gyúró Imre megyei elnök. Képviselői fórum Nyíregyházán Nyugdíjasok előtt számoltak be a képviselők Dr. Baja Ferenc és Bányász Jánosné dr. Fotó: Bozsó Katalin Gyüre Ágnes beszámolója A nyugdíjasegyesületek tag­jai előtt számolt be péntek dél­után az elmúlt két évben vég­zett országgyűlési képviselői munkájáról Nyíregyháza két megválasztott parlamenti tagja, dr. Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter, a Magyar Szocialista Párt Választmányának elnöke, valamint dr. Bányász Jánosné. A nyugdíjasok többek között a megye fejlesztési lehetősége­iről, az ország általános gazda­sági helyzetéről, s ezen belül a maguk életkörülményeinek várható alakulásáról szerettek volna információkat kapni. A válaszokban elhangzott: azzal, hogy sikerült elfogadtat­ni a területfejlesztési törvényt, megnőttek megyénk esélyei a felzárkózásra, hiszen a finan­szírozás objektív adatok — a régió gazdasági megtartóereje — alapján történik. A csatlako­zás az Európai Unióhoz tovább erősítheti a reményeinket, hi­szen az unió különleges gazda­sági előnyök odaítélésével úgy­nevezett pufferzónákat alakít ki a határain, hogy a beáramlást megállítsa. Létrejött a záhonyi különleges gazdasági övezet (ebbe a kor­mány több mint egymilliárd fo­rintot invesztált), új határátke­lőhelyeket nyitnak, a Magyar Államvasutak jelentős fejleszté­sekbe kezdett. S hosszas viták után eldőlt, hogy koncesszióban elkészül az M3-as autópálya. Fontos, hogy mindemellett e zord időkben is megmaradja­nak Nyíregyházán az értelmi­ségképző centrumok. A nyugdíjasok életkörülmé­nyeinek alakulásáról azt hall­hattuk: bár folytak tárgyalások arról, hogyan kaphatnának az érintettek 13. havi nyugdíjat, erre aligha nyílik mód. A Nyugdíjbiztosítási Pénztár ugyanis jelen körülmények kö­zött is segítségre szorul. Rá­adásul a kormány egy másik kétségbeejtő helyzetben lévő réteg, az ifjúsági munkanélkü­liek problémájára próbál haté­konyabb stratégiát kidolgozni. Dr. Bányász Jánosné javasol­ta, hogy következő találkozá­sukkor az unokák érdekében vitassák meg ezt az új támo­gatási szisztémát. Mindenki felelős a feketegazdaság okozta károkért (Folytatás az 1. oldalról) aminek az az oka. hogy az emberek félnek a Az alakuló párterőviszonyokra vonatkozóan felfordulástól. A sajtótájékoztató után Pető annyit mondott a pártelnök, hogy hisz a felméré- Iván Vásárosnaményba utazott, majd este tért sek hitelességében, és a csalódott választók nem vissza a megyeszékhelyre, ahol a művelődési az ellenzékhez pártoltak, hanem a „semmihez”, központban kötetlen beszélgetésen vett részt. Finn és magyar fiatalok képzése Megyénk a külkereskedelem hídfője? Kozma Ibolya tudósítása Helsinki megyéből érkezett finn vendégekkel tárgyaltak tegnap délelőtt Nyíregyhá­zán, az inkubátorházban a PRIMOM Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Vállalkozásélén­kítő Alaptívány, a helyi felső- oktatási intézmények és a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség képviselői. Céljuk olyan falak nélküli Vállalkozói Oktatási Központ létrehozása, melynek segítségével mind a magyar, mind a finn szakemberek bő- víthetnék tudásukat, szakisme­retüket. A tárgyalások szerint az elképzelések bekapcsolód­hatnak a már Finnországban beindított KEKO oktatási prog­ramba, amely kiemelten kör­nyezetvédelmi szakemberek képzésével foglalkozik. Ä program jelentős része Finnországban zajlik, de egy három hónapig tartó gyakorla­ti modult — a tervek szerint — Nyíregyházán is meg tudnának szervezni. A projektet kidolgo­zó cég csaknem hatvanéves múltra tekint vissza, vezetője Kaarina Iltanen, aki jelen volt a tegnapi beszélgetésen. Az oktatási cég olyan tervet készí­tett elő, amely a diplomás fia­talok elhelyezkedését segíti. A magyar elképzelések és a KEKO-program úgy találkoz­Sziráky Klára, Metty Pettay és Reima Kavhanen, a program koordinátorai Fotó: Bozsó K. na, hogy a finnek Magyarorszá­gon tanulnának a vállalkozói és oktatói központban, ahol a me­gyei főiskolai tanárok adnának elő. A vendéghallgatók magyar cégeknél helyezkednének el. A program második része­ként szabolcsi fiatalok utazná­nak finnországi tanulmányútra. A magyar—finn találkozó tá­volabbi célja piaci kapcsolatok keresése és kiépítése. A Vállalkozói és Oktatási Központ a hídfő szerepét tölte­né be a finn cégek magyaror­szági megjelenésében, kihasz­nálva a megyével határos há­rom ország közelségét. Tetta Jounela, a KEKO-program igazgatója hangsúlyozta: a két nép közötti rokonságra alapoz­va szívesebben lépnek kapcso­latba a magyarokkal, mint a bolgárokkal vagy a románok­kal. Sajnálattal fejezte ki azon­ban, hogy a nagy érdeklődés­hez és a régi vérségi kapcsola­tokhoz viszonyítva a finn— magyar kereskedelem még gyerekcipőben jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom