Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

Közélet 1996. május 4., szombat Tarnavölgyi György szombati jegyzete Az új évezredben találkoznak... ...azok az érettségizők, akik hamarosan ballagnak, elkö­szönnek egymától, iskolájuk­tól. „Találkozunk 2001 -ben!” — olvasom a ballagási meg­hívón, s ez ébreszt rá igazán, hogy ez az ifjúság valóban a jövő nemzedéke. Igaz, az év­számok önmagukban csak je­lek, nincs önálló tartalmuk, saját életük. Van viszont rá­juk aggatott jelkép, hozzájuk fűződő érzés, várakozás. Ilyen az ezredforduló is. 2001 lesz az új, az időszá­mításunk utáni harmadik év­ezred első esztendeje. A pa­pírforma szerint a most érett­ségizők egy része kilép az egyetem, a főiskola kapuján, diplomával a zsebében, és belép első munkahelyére. Azok, akik nem tanultak to­vább, már egy ideje önállóak, saját keresetükből élnek. Há­zasságok köttetnek addigra, tán gyermekek is születnek. Minden megy a maga útján. De vajon milyen lesz a va­lóság? Mi lesz a sorsa a friss diplomásnak? Munkából megy-e haza a fiatal házas? Jut-e kenyérre, tejre, szalámi­ra, mosógépre, lakásra, nyara­lásra? Látunk-e nevetéseket? Öt év mindössze. De milyen öt év! Ha kilábalunk. Ha fordul a kocka. Ha teljesülnek a jósla­tos vágyak. Ha... Életeket mentettek a rendőrök... ...amikor nem engedtek au­tóba ülni 32 fiatalt. Elővet­ték éjjel a szondát a diszkó bejáratánál — ennek követ­keztében 32 gépkocsi ott ma­radt a parkolóban, mert a gaz­dájuk alkoholt ivott. A nyíregyházi rendőrkapi­tány említette ezt a sajátos re­kordot a minap. Arra utalt, hogy fokozott figyelmet for­dít a rendőrség az úgyneve­zett diszkóbalesetek megelő­zésére. Hogy ne következzék be még egyszer olyan tragé­dia, mint nemrég a nyíregy­házi Kiállói úton, ahol három, diszkóból hazafelé tartó fia­talt ölt meg a részegen szágul­dó negyedik. A történetben elhangzott szám viszont elképesztő. Le­het, hogy 300-ból volt 32 it­tas, lehet, hogy kevesebből. Nem az arányok a rémítőek, hanem maga a szám. Tessék csak belegondolni: nekiindul az utaknak több tucatnyi al­koholgőzös ifjonc apuka ko­csijának volánja mögött. Ez nagyjából annyi: elhelyez­tünk egy csomó időzített bom­bát a városban. A bombák azon az éjjelen nem robbantak, mert közbe­léptek a rendőrök, s ezzel éle­teket mentettek meg. De tes­sék csak továbbgondolni: péntek és szombat éjszakán­ként hány tucat olyan kocsi vágódik ki a diszkók elől, amelyet nem állít meg a rend­őr?! Vajon hány autó állna a diszkók parkolóiban, ha fo­lyamatos ellenőrzéssel hétről hétre mindenhol megvizsgál­nák, ki akar ittasan kocsiba ülni? ...Igen, tudom, nincs hozzá pénz, rendőr, idő, energia. A szombat esti bombák to­vább ketyegnek. Horn Gyula nem enged... ...nem hajlandó feladni a tervét a központi nyomozó- hivatalról. Egyre azt hajto­gatja: nem jó ez így, új szer­vezet kell, amely kitakarítja majd Augiász istállóját. Mert bizony felgyűlt a sz..., bará­taim! Záporoznak az ellenveté­sek. Majd a rendőrség! Majd az ügyészség! Majd a finán­cok! Majd mindannyian együtt! Majd! Aztán kiderül, hogy a rend­őrök és az ügyészek távolról sincsenek olyan felhőtlen vi­szonyban, mint vélnénk. A vám- és pénzügyőrség meg a rendőrség közös fellépése rit­ka, mint a fehér zárjegy. Meg hogy mindenki agyonstrapál- ja magát, mégis kevés az ered­mény. Ami van, annak több­sége is a mindennapok tyúk­lopásainak krónikája. (Ami nem azt jelenti, hogy ez fö­lösleges lenne...) A nagy ha­lak vígan lubickolnak. A kis­kapuk akkorák, hogy beléjük fér a nagykapu. Ha már a miniszterelnök is azt mondja, hogy félő: a fe­ketegazdaság és a politika egybekel — akkor már baj van. Eddig ugyanis ilyesmit hallva ördögűző szavakat mormoltak politikusaink. Úgyhogy tessék csak elő­szedni azt a bizonyos új sep­rőt, az új nyomozóhivatalt, a magyar efbiájt. Az új seprők szokása, hogy jól sepernek. Különösen akkor, ha kézre- való nyelük is van, és alapo­san egybefűzték bennük a szálakat. És persze, ha nem lopják el őket! Egy apróság azonban ag­gaszt. Valahol halkan, de hi­vatalosan elhangzott: az 1994 előtti ügyekkel nem na­gyon kellene foglalkozni. Hm... Mire megalakul ez a hivatal, oda jutunk, hogy az 1996 előtti ügyek sem ér­dekesek. Mire dolgozni kezd, kimondják: tulajdon­képpen úgy 2000-ig nem is nagyon kellene bolygatni a dolgokat. Hadd halmozzuk addig az eredeti tőkét, amit, persze, szabadrablásnak is hívhatunk, de az olyan snassz. Ez már csak így működik kicsiny hazánkban. Fullajtár András jegyzete A jó idő beköszöntével egy­re gyakrabban előkerülnek a pincékből, tárolókból a kerék­párok. Különösen a fiatalok pattanak nagy örömmel a brin­gákra, akár szabad idejükben, vagy éppen bevásárolni, de is­kolába is sokan azzal járnak. Ezzel párhuzamosan megjelen­tek a kétkerekűek tolvajai is. Különösen a nagy értékű moun­tain bike-okra specializálják magukat, de a hagyományos járművek sincsenek biztonság­ban, főleg faluhelyen lopkod­ják azokat a kocsmák, boltok elől, vagy „beugranak” értük az udvarokra is. A gazdának meg fájó, ha elveszti kedvenc biciklijét, hiszen 10 ezer forint alatt még a legegyszerűbb ke­rékpár sem kapható meg. A mountain bike gépek meg több tízezer forintba kerülnek, attól függően, hogy milyen extrák vannak rajtuk. A problémák már ott kezdőd­nek, hogy a közös tárolókban sincsenek biztonságban a ke­rékpárok. Az ajtókon általában sorozatzárak vannak, így pél­dául egy lakótelepen mind­össze 8—10 féle zár található, amit a kerékpártolvajok köny- nyedén kinyitogatnak. A má­sik gond, hogy a legtöbb eset­ben a kerékpárokon használt zárak — láncok, számkombi­— Sajnos, Balog bácsi, az önkormányzatnak most nincs pénze szociális segélyre, de addig is fogadjon el tőlünk 3 darab 10 milliót élrő jobbos kupakot! ÚJ KELET eseteket, sajnos, minden napra jut bőven belőlük. • Felvetődik a kérdés: hogy le­hetne védekezni az egyre na­gyobb méreteket öltő lopások ellen? Egy biztos, minden ke­rékpár mellé rendőrt állítani nem lehet. A rendőrség nagyon ésszerű javaslata, hogy a város­ban fel kellene mérni az igénye­ket, és őrzött tárolókat lehetne létrehozni. Ez nem is lenne új dolog, mert korábban volt ilyen Nyíregyháza forgalmasabb he­lyein, mint például a piacon vagy a belváros egyes helyein. Ezen a Parkoló Kft. is elgondol­kodhatna, hogy miként lehetne megvalósítani, és még rá sem fizetne. Nagy beruházást nem igényelne, csupán egy terület kellene hozzá — nem nagy — és néhány tartó meg biléta. Az őrzést még a diákok is szívesen vállalnák az iskolai szünetek­ben. Addig is, míg ez nem való­sul meg, szigorúan csak lezárt állapotban szabad magára hagy­ni a kerékpárt. Ha lehetőség van rá, akkor többet kell összelán­colni vagy valamihez rögzíte­ni, de csak olyan zárral, ami nem piaci bóvli. A közös tárolókra meg biztonsági zárakat kell sze­relni. De az sem lenne utolsó dolog, ha egymás értékére is jobban vigyáznánk, mert sok esetben a szemünk láttára, fé­nyes nappal lopják el a drága kerékpárokat. Szemünk láttára nációs reteszek — sem nyújta­nak teljes biztonságot, főleg ha azokat a KGST-piacokon vet­ték. A számkombináció köny- nyedén „megfejthető”, míg az „acélsodronyokat” mint a va­jat vágják el a zsebben hordott erővágóval. Néhány konkrét eset az el­múlt napokból: Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona ut­cán egy kerék­pártárolóhoz lán­colt biciklit úgy vittek el, hogy el­vágták a láncot. A Fazekas János téren még attól sem riadtak visz- sza a tolvajok, hogy a kiszemelt bringa a lezárt folyosón volt. Az ajtót kifeszítet­ték, a BMX-et meg elvitték. A Szabadság téren egy vaskorláthoz láncoltat vittek el, az Eperjes ut­cán egy lakás alatt lévő pincé­ből loptak el egyet. Az egész­ségügyi szakis­kola udvaráról is elkötöttek két lezárt kétkerekűt. A határban a földek szélére letett bicikliket is elviszik, míg a tulajdonos dolgozgat. Egy ilyen eset tör­tént például a nyírcsászári sző­lőskertben. Míg a nyugdíjas gazda metszette a szőlőjét, ad­dig elvitték a biciklijét... De lehetne még sorolni az Fotó: Racskó Nyílt levél A polgármester asszonyhoz és az igen tisztelt képviselőkhöz Az 5. számú általános iskolai szülők nevében néhány gondo­latot intéznénk Önökhöz. 1. A keletkezett hiány nyilvánvalóan egy rossz, felelőtlen gaz­dálkodási sorozat eredménye! De mivel csak Önöknek van törvé­nyes joguk e pénzzel gazdálkodni (sem a gyerekek, sem a szülők nem tehették), csak Önöket terheli a felelősség e hiányért. Miu­tán ilyen „ragyogóan" sikerült „gazdálkodni”, a képviselő Urak éves viszonylatban milliókra rugó „tiszteletdíjakat” vesznek föl. Az lenne a javaslatunk, hogy egy időre (talán egy évre) mondja­nak le tiszteletdíjukról, ami sokat segítene az iskolánkon, és ez így lenne reális és tisztességes. Hiszen a választási kampányban csak arról szóltak, hogy az egyetlen céljuk a közösség szolgálata. Nem hagyjuk a gyereke­inket szétszórni, a végsőkig elmegyünk, és nem válogatunk az eszközökben. Mészáros Tamásné szülő Vérkeringésjavító —új formában MTI Chinotal néven új megjele­nésű gyógyszer váltja fel a ko­rábban a Chinoin által licenc alapján gyártott és forgalma­zott Trentalt — közölte az MTI-vel a Chinoin gyógyszer- gyár kommunikációs osztá­lya. Eszerint a szív- és keringési betegségek gyógyítására hasz­nálatos Chinotal minden szem­pontból egyenértékű a régi gyógyszerrel. Az azonos ha­tóanyagú készítmény azonban új formát kapott, hogy köny- nyebben lehessen lenyelni, és a benne található színezőanyag mennyiségét is a felére csök­kentették. A gyógyszergyár sajtóközleménye szerint az új gyógyszerhez is térítésmente­sen juthatnak hozzá a köz­gyógyellátásra jogosultak. A vérkeringési zavar okozta betegségektől ma Magyaror­szágon több százezren szen­vednek, így az népbetegség­nek tekinthető. Határszemle Ember­csempészeket fogtak Új Kelet-információ — Nem sokáig élvezhet­te szabadon hazánk szépsé­geit 11 kínai és egy vietna­mi állampolgár — tájékoz­tatta lapunkat Tanyik József őrnagy, a Nyírbátori Ha­tárőr Igazgatóság sajtórefe­rense. A tiszabecsi határőrjárőr egy teherautót ellenőrzött, amikor kiderült, hogy a tá­vol-keletiek nem tudták magukat igazolni. A vizsgá­lat eddigi megállapításai alapján a kínaiakat és a vi­etnamit egy ukrán állam­polgár csónakon hozta át a Tiszán, és egy honfitársunk vitte volna tovább őket az ország belsejébe. A két em­bercsempészt a határőrök büntető feljelentéssel átad­ták a területileg illetékes rendőrkapitányságnak. A vállalkozó kedvű ázsiaiak a határőrség nyírbátori kö­zösségi szállásán pihenik ki a kalandok fáradalmait és várják meg a vizsgálat be­fejezését. Vodka, rágó... A héten sem tétlenkedtek a pénzügyőr hivatalok mun­katársai. A záhonyi határát­kelőhelyen száz alkalommal vámszabálysértés miatt, egy esetben pedig csempészet bűncselekménye miatt jártak el, az ossz elkövetési érték több mint hárommillió forint volt. A vámosok raktárába „vándorolt” több mint ötszáz karton cigaretta, 625 kilo­gramm dióbél, 44 liter vod­ka és fél tonna színesfém. A beregsurányi vámosok hu­szonkét intézkedés során 200 ezer forint értékben foglaltak le cigarettát és gázolajat. A belterületi vám- és nyomo­zóhivatalok munkatársai há­rom, jövedékkel való vissza­élés bűncselekményt és egy csempészetet derítettek fel. Az eljárások befejeztével 1 millió forint értékben szeszes ital, cigaretta és rágógumi került a vámáruraktárokba. A jövedéki termékek ellen­őrzése során több mint két­millió forint értékben foglal­tak le dohánytermékeket, szeszes italt, gázolajat. Bír­ságot 26 esetben, összesen négy és fél millió forintot szabtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom