Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-04 / 104. szám
2 1996. május 4., szombat Belföld-külföld UJ KELET Kémrepülőgép Amerikai kémrepülőgép haladt át március közepén Francia- ország felett, szigorúan titkos francia katonai létesítményeket fényképezve — hozta nyilvánosságra pénteki számában a Libération című párizsi napilap. Az U—2-es típusú repülőgép egy nagy-britanniai támaszpontról szállt fel, s 20 ezer méternél is magasabban repült. A lap bizalmas információi szerint az amerikai kémrepülő útja során elhaladt az atomrobbanófejek részegységeit gyártó egyik francia üzem, egy légitámaszpont és a Leclerc-harckocsik kísérleti telepe felett. A radarok több órán át követték a gépet, amely körözött Franciaország felett. Párizs szerint ez is a kémkedési szándékot tanúsítja. Az amerikai légierő illetékesei azt állították, hogy a pilóta mindössze a fölösleges kerozint égette el, így akarván elérni, hogy a gép minél kisebb súllyal szálljon majd le támaszpontján. Elhalasztják a csapatkivonást Simon Peresz izraeli kormányfő pénteken úgy határozott, hogy a május 29-ei izraeli választások utánra halasztják az izraeli csapatok kivonását a nyugati parti Hebronból —jelentette az izraeli rádió. Peresz a döntést megelőzően Tel-Avivban találkozott az izraeli hadsereg magas rangú tiszjeivel, s megvitatta velük a hebroni kivonulással kapcsolatos kérdéseket. A palesztinokkal kötött 1993-as békeszerződés értelmében Izraelnek ki kell vonnia katonáit a Jordán nyugati partvidékén fekvő város egy részéből. Ezt a zsidó állam átadja a palesztin önkormányzatnak, még mielőtt megkezdődnének a tárgyalások a palesztin területek végső státusáról. Szélsőjobb tömörülés Az európai szélsőjobboldali szervezeteket összefogó, azok akcióit koordináló közös szervezet létrehozását vetette fel egy párizsi sajtóértekezleten Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldal pártjának, a Nemzeti Frontnak a vezetője. Az eseményen — amelyről a Libération című párizsi napilap számolt be pénteki számában — ott volt több más, hasonló európai szervezet vezetője, így Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártjának elnöke is: Csurka szerdán részt vett a Nemzeti Front hagyományos május elsejei párizsi felvonulásán. Nem adják ki a bűnösöket Rajkó Kasagic boszniai szerb miniszterelnök pénteken közölte, hogy a palei vezetés nem utasítja vissza a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést, azonban szó sem lehet Radovan Karadzic boszniai szerb elnök, illetve Ratko Mladic boszniai szerb főparancsnok kiadatásáról. Karadzic és Mladic kiadásának megtagadása a békeszerződés egyértelmű megsértését jelenti, hiszen a hágai törvényszék elfogató parancsot adott ki a háborús bűnök elkövetésével vádolt kéí boszniai szerb vezető ellen. Kínai elutasítás Kína elutasította Tajvan javaslatát a magas szintű politikai párbeszéd felújítására. A választ csalódottan vette tudomásul Csang King-ju, a tajvani kormány kínai ügyekkel foglalkozó tanácsának elnöke. Úgy vélte, hogy a pekingi vezetésnek „újfajta gondolkodást” kellene meghonosítania és vissza kellene térnie a tárgyalóasztalhoz. A kínai kormány közleménye szerint Peking addig nem hajlandó a tavaly megszakadt tárgyalások felújítására, amíg Tajvan nem adja tanújelét annak, hogy visszatért az „egy Kína” elvéhez. Az USA fékezi a bevándorlást A képviselőház után a szenátus is jóváhagyta azt az átfogó törvénytervezetet, amely egyfelől új intézkedéseket helyez kilátásba az illegális bevándorlás megfékezésére, másfelől szigorítja a szövetségi szociális juttatások igénybevételét a törvényes módon letelepedők számára is. A két változat között azonban eltérés van, következésképpen a kongresszusnak egyeztetnie kell a végleges szövegjavaslatot. Bili Clinton elnök üdvözölte a szenátusi szavazás eredményét, rámutatva, hogy a törvény bizonyosan hasznos eszköz lesz az ember- csempészek, a külföldi bűnözők és az okmányhamisítók elleni fellépés erősítésében. „Robbanásveszélyes témák” Izraelnek és a palesztinoknak egyelőre tartózkodniuk kellene Jeruzsálem robbanásveszélyes témájától, különben azonnal holtpontra juthatnak a végleges békemegállapodásról hét végén kezdődő tárgyalások — mondta csütörtökön Úri Szavir, a béketárgyalások koordinálásáért felelős izraeli politikus. Izraelnek és a palesztinoknak három évük van — 1999. május 4-éig — arra, hogy megállapodásra jussanak Ciszjordánia, a Gáza-övezet és Jeruzsálem végleges státusáról, valamint a (palesztin területen lévő) izraeli települések jövőjéről és a palesztin menekültek sorsáról — emlékeztet az AP. Lehetségesnek tartom a kompromisszumot sok kérdésben — mondta Szavir az amerikai hírügynökségnek adott interjújában. Európa napja MTI-Panoráma Az Európa Tanács döntéshozó szerve, a Miniszteri Bizottság 1964-ben döntött úgy, hogy május 5-ét, a tanács megalapításának évfordulóját Európa Napjaként ünnepeljék. A nap célja, hogy az embereket szorosabban bevonják az európai egységesítési folyamatba. Az Európa Tanács létrehozásáról 1949. január 28-án döntöttek az Európai Unió akkori tagjai, a testület maga ugyanazon év május 5-én alakult meg Londonban. Tagjai voltak: Nagy-Britannia, Franciaország, a Benelux-államok, Olaszország, Írország, Dánia, Norvégia, Svédország. Tagállamainak száma ma 39, székhelye Strasbourg. Az eredetileg nyugat-európai kormányközi integrációs szervezet célja a demokrácia alapelveinek, mint a népek közös örökségének általános érvényesítésére törekvés, az ezeket vállaló európai államok szorosabb kapcsolatának kialakítása, gazdasági és szociális fejlődésük elősegítése. A nemzetvédelmi és biztonságpolitikai kérdések nem tartoznak a tanács hatáskörébe. A tagországoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat. Az alapító okirat szerint minden európai állam meghívható a tanácsba, amely késznek mutatkozik az alapokmányból fakadó kötelezettségek teljesítésére. Különleges esetben valamely európai állam kültagként is meghívható. Eddigi működése során az Európa Tanács döntései a nemzeti törvénytárak részévé váltak. A 160 konvenció jelentékenyen hozzájárult a tagállamok törvénytárának harmonizálásához az emberi jogok, a kulturális és oktatási szabályozás, a média, a szociális kérdések, a regionális tervezés és a környezetvédelem terén. Csecsenfóld: ultimátum-meghosszabbítás MTI Ismét 48 órával meghosszabbították azt az „utolsó figyelmeztetést”, amelyet az oroszok a harmadik legnagyobb cse- csenföldi város, Sáli lakosságához intéztek. Ezt az AFP szerint Musza Dakajev polgármester péntek délelőtt jelentette be. Az ultimátum csütörtökön középeurópai idő szerint 15 órakor járt le; hatályát most szombat estig hosszabbították meg. Az orosz figyelmeztetés értelmében a Sáliban megbúvó függetlenségi harcosoknak le kell tenniük a fegyvert; ki kell szolgáltatniuk minden hadfelszerelésüket, szabadon keik engedni foglyaikat, és el kell hagyniuk a várost — mondta az oroszbarát csecsen kormány által polgármesternek kinevezett Dakajev. „Sáliban péntektől kezdve meg kell kezdeni munkájukat az államhatalom, a rendőrség és az igazságügy törvényes szerveinek” — mondta Dakajev. „Mindazok a felkelők, akik nem követtek el bűncselekményeket, megtorlás veszélye nélkül visz- szatérhetnek a polgári életbe” — jelentette ki az AFP szerint. Aszlan Maszhadov, a felkelőknek a többi vezetőhöz képest hajlékonyabb magatartást tanúsító katonai főnöke javasolta, hogy kísérletként ismét állítsák fel azt a megfigyelő-bizottságot, amely ellenőrizné az orosz haderő és a szakadárok tavaly nyáron megkötött, de nem teljesített katonai megállapodását. Ezt a kormánytól független cse- csenföldi egyeztető tanács egyik tagja közölte. Az 1995 júliusának végén létrehozott bizottság Dzsohad Dudajev akkori felkelővezér embereiből és az orosz katonai főparancsnokság képviselőiből áll. Péntek hajnalban csecsének szabadon engedték azt a hét dagesztáni rendőrt, akit egy őrállomáson teljesített szolgálatuk közben túszként elfogtak a dagesztáni-csecsenföldi határon. Az AFP-nek orosz forrásokra hivatkozó jelentése szerint a dagesztáni belügyminisztérium közölte, hogy a rendőröket 24 órán át tartották fogva. Az utóbbi 24 órában a Cse- csenföldön szolgálatot teljesítő orosz fegyveres erők alakulataira a felkelők összesen 17 alkalommal nyitottak tüzet, 13- szor Groznijban, a fővárosban. Ezt az ITAR-TASZSZ jelentette az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. A jelentés megemlíti, hogy a lázadók Orehovo, Bamut, Ó-Acsnoj és Gojszkoje térségében lőtték az orosz katonák állásait. Az IT AR-TASZSZ szerint az orosz haderő főparancsnoksága eleget tett Sáli város kérésének, és két nappal meghosszabbította a városhoz intézett ultimátum lejártának határidejét. Erre azért volt szükség, hogy a saliak teljesíthessék az orosz követeléseket, vagyis a szakadárok tegyék le a fegyvert, és engedjék szabadon hadifoglyaikat. Ennek ellenére csütörtökön késő este Sáliból tüzet nyitottak egy orosz gépesített lövészdandár őrállására. Az orosz hadijelentésben közlik még, hogy Ve- gyeno térségében az orosz erők különleges harci feladatokat teljesítettek. Bürget Lajos jegyzete A minap a televízióban egy amerikai filmvígjáték leplezte le: a nagy demokrácia hazájában is baj van időnként a közélet tisztaságával. A képviselők, a köröttük nyüzsgő lobbizók, a röpködő dollármilliók, az összefonódások és érdekcsaták kavalkád- jából kitűnt: a törvényhozó se mind angyal, a választó is addig érdekes csupán, amíg leadja a voksát. Isten őrizzen attól, hogy bármilyen párhuzam jusson az eszembe. Nem, erről szó sincs, hiszen nálunk a gazdaságban ezer szállal érdekelt képviselő maga a lobbizó, önmagát nem kell meggyőznie és megvesztegetnie. Dollármilliók sincsenek. A választó meg többnyire addig sem érdekes, amíg szavaz. Különben is, ilyen témáról nálunk vígjátékot nem merne csinálni senki, hiszen azonnal jönne a személyiségi jog, a hitelrontás, meg minden. Meg aztán nálunk ez ma nem vígjátéki téma. Amikor a gazdasági helyzet és a társadalmi hangulat enyhén szólva bonyolult, az ilyen jelenségről, ha lenne, leginkább élvebon- coló szociológiai rémdráma születne, mert mi mindent igen komolyan veszünk. De mondom, ilyen jelenség, mint ott, nálunk nincsen, itt a képviselő-törvényhozó teljesen érthetetlen okból kifolyólag mindenütt felügyelő bizottsági tag, elnök, alelnök, önkormányzati képviselő. 0 maga az összefonódás, csak éppen maTudathasadás gával van összefonódva. Amolyan magyar módra. Ez a skizofrénia ugye nem is olyan mulatságos? De nem ám. Nálunk a gazdaság és a politika olyan önmaga farkát fogó kígyó, vagy szebben mondva benzolgyűrű, hogy senki nem fejti meg, hol a fej és hol a farok. Az információ dől az ön- kormányzattól, a parlamenttől, a bizottságból, a várostól, a megyétől. A tisztes képviselő, elnök stb. pedig nem tesz mást, mint hasznosítja, majd közli, milyen sokat tesz ő és minden érdekeltsége a városért, megyéért, országért, Európáért, mitöbb, a világért. Hogy ebből csak azt látni, hogy ő mint gazdagodik, az a néző hibája. Az amerikai törvényhozót —na ív módon és csak a filmben—megszégyenítették, leleplezték, nevetségessé tették. Győzött a hollywoodi igazság, no lám, milyen tiszta a közélet, a vígjáték is megmondja: vesszenek a korruptok. Nálunk se vígjáték, se tragédia, se semmi. Se leleplezés, se satöbbi. A y tisztaság auráját és glóriáját a gazdaságból nyert suviksszal fé- nyesítgeti a politikus, miközben a választó a szemét tö- rölgeti. Nem a tisztesség kibírhatatlan ragyogása miatt. Hanem mert most ébredezik. És felébredve látja: a küldött képviselők faluban, városban, megyében és országban hasadt tudattal azon gondolkodnak, melyik felüket vesztegessék meg, melyiket szeressék jobban. És ebbe a kettősségbe a választó már nem fér bele. Ennyi volt, vígjáték volt. Magyar módra. Magyarország — a közép-és kelet-európai országok közül elsőként — 1990. november 6- án lett az Európa Tanács huszonnegyedik, teljes jogú tagja, amikor a magyar külügyminiszter Rómában aláírta a tanács alapokmányát. A szervezet 160 konvenciója közül Magyarország 47-et írt alá, ezek közül 36- nak a ratifikálása is megtörtént. A első és legfontosabb az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről, ennek elfogadása az alapokmány aláírásával megtörténik. Az 1961-ben létrejött Európai Szociális Chartát 1991. december 12-én írta alá Magyarország és 1992. november 5-én ratifikálta. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek 1992-ben elfogadott Európai Chartáját Magyarország az elsők között írta alá, és azóta szintén ratifikálta. A tagállamok nemzeti parlamentjeit képviselő Parlamenti Közgyűlés 1993. február 1-jén ajánlásként elfogadta az 1201. számú kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, a nemzeti kisebbségek jogairól. \ Hírről V hírre Palotai István jegyzete Göncz Árpád köztársasági elnök tallinni látogatása során Lennart Meri észt köztársasági elnökkel áttekintette hazánk és Észtország kapcsolatainak bővítési lehetőségeit. Amint az a közös nyilatkozatban elhangzott, a két ország mindent elkövet, hogy segítse egymást az európai integráció göröngyös útján — magyarán, bárki is lesz az első a kettő közül, az segíti a másikat... Bizony a szovjet utódállamnak igen befolyásos támogatói vannak az „Euró- paházban”, Finnország és Svédország vezetésével. Csak innen, „illúzióink mögül” látszik tehát anakronisztikusnak a feltevés, hogy adott esetben ők hamarabb kerülhetnek közelebb Brüsszelhez, mint mi... A legjobb igazi örömmel fogadni a két író-köztársasági elnök baráti ígéretét, annál is inkább, mert mi, észtek és magyarok finnugor testvérek vagyunk... * * * A magyar bankok háromszor akkora létszámmal dolgoznak, mint a külföldi tulajdonban lévő magyarországi „testvéreik”. Ez azt jelenti, hogy a magyar bankok szolgáltatási árában benne foglaltatik egyfajta „szociális segély” is, ami a tulajdonképpen felesleges munkaerőt támogatja... Természetesen azért nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen alapvetően azért van ennyi emberre szükség, mert az ügyvitel még nem teljesen gépesített. Papírhalmok, számolgatások ceruzával ^.és radírral — még mindig sok helyütt ez a jellemző, nem pedig a számítógép.
