Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

Közélet 4 bhmhhhi Palotai István jegyzete Suchmann Tamás privatizációs miniszter... ...szerint a modernizáció ve­lejárója, hogy az ezredfordu­lóra további 150—200 ezer munkahely elvész... A miniszter úr nyilatkoza­ta megint nem elég világos. Nem ártana, ha tudnánk: ke­letkeznek-e új munkahelyek is, amelyek száma a jóslat összegéből levonandó, vagy pedig a mai rátához még hoz­zá kell adni? Mert ha a máso­dik feltételezés az „igazi”, akkor köszönjük, de nem ké­rünk az ilyen „modernizáci­óból”. Mellesleg nagyon kíván­csi lennék arra, mindez hogy illeszkedik az ország európai uniós törekvéseihez? Szerin­tem sehogy, ugyanis máris közel járunk ahhoz a szám­hoz, ami kizáró ok lehet, nem­hogy még 150—200 ezret hozzátegyünk... Remek kezdeményezés a kormány részéről, hogy immár nem a munkanélküli segélyért küldi ácsorogni a frissen végzett fiatalokat, ha­nem közhasznú munkát, il­letve tapasztalatszerző tevé­kenységet biztosít nekik. Végre rájöttek az illetékesek, hogy egy ember életében nem lehet — felnőttként — az az első élettapasztalat, hogy semmittevésből, ha akárhogy is, de meg lehet élni. Nem is beszélve arról, hogy az iskolákból frissen kikerült fiatalok még teli van­nak tűzzel és tenni akarással, amit a munkanélküliség csak és kizárólag rossz irányba té­ríthet. Az erre a célra elkülö­nített négymilliárd forint ugyan nagyon kevésnek tű­nik, azonban már a szándék, a kezdeményezés is figye- lemreméltóan dicséretes. A választók ilyen intézkedése­ket vártak és várnak el — tegyük hozzá, joggal — egy szociálliberális hatalomtól. Ha minden igaz... ...lassan megérkezik a szlo­vák külügyminisztérium egyik főosztályvezetője Bu­dapestre, hogy átadja a ma­gyar—szlovák alapszerző­dés ratifikációs okmányait. Világos, ugye? A diplomá­ciai ranglista (körülbelül) hatodik helyezettje, a diplo­máciai okmányhierarchia legelső helyezettjét... Végül is egykutya. A lényeg, hogy — állítólag — az okmány­hoz nem írtak hozzá egy sort sem, és még „gémkapocs” sincs rajta. Ha valaki esetleg nem tud­ná — azért ez a szégyenlős alapokmány-csere —, mert Bukarest nyűgösködik, hogy egyáltalán létrejött a szerző­dés. Az világos, hogy ez azért fáj nekik, mert velük ez még csak közel sem került a meg­valósításhoz... Nem mintha mi nem akarnánk. Vihar egy pohár vízben... ...másként nem is nevezhet­nénk azt a cirkuszt és herce­hurcát, ami a Mandala Dal­színház körül immár lassan egy fél éve „tombol”. Nem is tudom, hogy viccnek vagy kétségbeejtőnek nevezzem azokat a háttérharcokat, ame­lyek kezdenek lassacskán politikai színezetet kapni, és amelyek mindenre alkalma­sak, csak nem a problémák megoldására. A dacoskodás, a kivagyiság, az erőfitogtatás mind-mind csak egy valamit eredményez: a publikum hoppon maradását. Mert mi­ről is van szó? A szabad­tériről? Egy frászkarikát! Az már a Mandala számára (és egy darabig a közönség szá­mára is), úgy tűnik, a múlté... (Hacsak a nagy bugyelláris valami csoda folytán meg nem telik, hogy kinyílhas­son.) Arról van tehát szó, hogy a Mandalának játszani kell. Igen, KELL. És mind­azok, akik ezt egyetlen apró cselekedettel is, de meggá­tolják, egyszerűen kártéko­nyak a kultúrára. A Mandala Dalszínház a keleti régió, sőt, az ország — a maga nemé­ben — egyedülálló értéke, és sanyarú helyzetükben el­mondható, hogy a népműve­lés csodája! ...Lehet, hogy konokak, lehet, hogy pima­szok, de hát miért is ne le­gyenek azok? Fiatalok. Va-~ jón azoknak, akik betarta­nak, ahol tudnak, másmilye­nek a gyerekeik? Nem hiszem. A fiatalos ra­dikalizmus még soha nem volt kárára a világnak, nem így a megfontolt és csendes kamarillapolitika! Nem hi­báztatok senkit. Kérek. Ké­rem, Nyíregyháza nevében, a megye nevében, az emberek nevében, akiknek sokat je­lent mindaz, amit ez a dal­színház megtestesít — néz­zék el a hibáikat, segítsék őket, szeressék őket! Szent meggyőződésem, hogy ha megértésre és igazi barátok­ra találnak bennünk, akkor örök híveink lesznek, és ugyanezzel a hévvel, ahogy most dacos utóvédharcaikat folytatják, kiállnak majd mellettünk, ha majd egyszer mi leszünk azok, akik rászo­rulunk... Kormányülés­előzetes A kormány mai ülésén meg­tárgyalja a feketegazdaság el­leni hatékonyabb fellépésről és a gazdaságvédelem felté­teleinek javításáról szóló bel­ügyminisztériumi előterjesz­tést. Ez a javaslat a kormányfő által szorgalmazott központi nyomozó hivatal felállítása helyett más megoldásokat ál­lít az előtérbe. Az előteijesztés nem csak a gazdasági nyomo­zó hivatalról szól, hanem komplex módon foglalkozik a bűnüldözés, a bűnmeg­előzés és a nyomozás rendsze­rével is. Mint ismeretes, az SZDSZ felhatalmazta Kw/tczc Gábor belügyminisztert, ko­alíciós miniszterelnök-helyet­test, hogy amennyiben a kor­mány mégis az eredeti elő- teijesztést kívánná az Ország- gyűlésnek benyújtani, úgy él­jen vétójogával. Városi televízió Záhonyban Munkatársunktól ; Szabolcs-Szatmár-Bereg északi kapujának Jakói már régóta élvezhetik a kábeltelevízió nyújtotta kényelmet. A hálózatba bekötött több mint nyolcszáz lakásban a központi elosztó fej­állomás tizenkét csatornán szolgáltat műsort: négy magyar nyelvű és nyolc műholdas adás közül válogathatnak az előfizetők. Szinte min­den „termék” megkapható ezáltal, csupán a sa­ját városi műsor nem. Egyelőre. A városatyák ugyanis egyre inkább arra hajlanak, hogy engedjenek a fokozódó lakossági nyomás­nak, s alapítsanak egy városi televízió stúdiót. Az ötlet megvalósításának előkészítése megkezdődött: a képviselők már keresik a hosszú távú pénzügyi forrás- és pályázati lehetőségeket. Az előtervekbe ugyanis bekalkulálták, hogy a lakossági tájékozta­tásokon kívül kereskedelmi szolgáltatásokat is nyújtana a városi tévé, de ez nem fedezné a teljes működési költséget, az önkormányzatnak minden­képpen rendszeres támogatást kell adnia. UJ KELET Szakszervezeti kerekasztal Fejlesztési lehetőségek Letter György (Új Kelet) A megyei szakszervezeti és munkavállalói érdekvédelmi kerekasztal tegnap délelőtt 10 órától ülésezett Nyíregyházán, a Szakszervezetek Házában. A kerekasztal kezdeményezője és soros elnöke, Vaskó Mihály köszöntötte a hat szakszerve­zeti konföderáció megyei kép­viselőit, illetve a szövetségek vezetőit. Elmondta, hogy az utóbbi időben a szakszervezetek kö­zötti korábbi szembenállást, vetélkedést fokozatosan az összefogás váltja fel. Mindezt a munkavállalók elnehezedő helyzete indokolja, sürgeti: a munkahelyi kiszolgáltatottság, a szociális ellehetetlenülés, a jövőtől való félelem keserű re­alizmusa szorongatja az embe­reket. A középszintű összefo­gásra volt példa a május 1-jei ünnepség is, ahol az MSZOSZ és a SZÉF együtt szervezte meg a majálist. A középszintű összefogás egyik lehetősége éppen a szak- szervezeti kerekasztal, amely az eltelt egy év alatt bizonyí­totta létjogosultságát. A cél nem volt más, mint bekerülni a megyei közéletbe, véleményez­ni a különböző programokat, célkitűzéseket. A Megyei Mun­kaügyi Tanács, az elmúlt év végén létrehozott Nyugdíjön­kormányzat, az idén megalakí­tott Területi Egészségbiztosí­tási Bizottság (TEB) és most a Megyei Területfejlesztési Ta­nács jelent kitűnő lehetőséget az együttműködés kiszélesíté­sére. Ezt követően Róka László, a Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója adott tájékoztatót megyénk fejlesztési koncepci­ójáról, a lehetőségekről. Róka László elmondta, hogy a kísér­leti jelleggel létrehozott fej­lesztési ügynökséget az új — a területfejlesztésről és a terü­letrendezésről szóló — törvény értelmében az országban több is követi. Az eddigi tapaszta­lat az, hogy a különböző támo­gatások, pályázatok, a kor­mánycsomag nem igazán ho­zott eredményt a megye számá­ra. A törvény megjelenését követően biztatóbbá válhat a kép. Két alappal is számolha­tunk, a területfejlesztési és a területi kiegyenlítést szolgáló alappal. Az előbbi, normatív alapból mintegy 1,5—1,6 mil­liárd forintot vár a megye. Per­sze —- szögezte le Róka László — a Megyei Területfejlesztési Tanács általi lehetőségekben sem számíthatnak az érdekel­tek a „könnyű pénz” reményé­re, hiszen az legalább 30—50 százalékos saját erőt feltételez majd. Vagyis a valóban életké­pes vállalkozásokat kívánják csak támogatni. Az országban egyedül, első­ként Szabolcs alkotta meg fej­lesztési koncepcióját, amely a megye teljes vertikumát öleli fel. Mrenkó László — akit a ke­rékasztal delegált a Megyei Munakügyi Tanácsba, s a terü­letfejlesztési törvény alapján a munkavállalói oldalt képviseli a Megyei Területfejlesztési Ta­nácsban — véleménye szerint a fejlesztési koncepció pozitívu­maként kiemelendő: már közép­távon csökkenhet a munkanél­küliség megyénkben: ugyan­csak ezen időszak alatt csökken az inaktív népességarány: üd­vözlendő, hogy az amerikai ma­gyar társaság Nyíregyháza kör­nyékén — egy 110 hektáros te­rületen — ipari parkot létesít, amely várhatóan háromezer em­bernek jelenthet munkalehe­tőséget; a záhonyi vállalkozói övezet szintén reményekre jogo­sít fel, de nem elszakadva a megyétől. A 3-as autópályával kapcsolatban a vélemény: a me­gye szempontjából mindez ke­vés! A fejlesztési koncepció hét pontja közül is kiemelném az utolsót: a megye lakosságának kritikus egészségi állapota fel­tétlen odafigyelést kíván az egészségmegőrző program pre­ventív jellegét hangsúlyozva, félő ugyanis, hogy nem lesz had­ra fogható munkaerő. Ezt egyet­len adattal alátámasztva: a me­gye lakosságának több mint fele — kora vagy egészségügyi álla­pota miatt — eltartott. A szakszervezeti kerekasztal októberben egy tanulmányt vitat meg: Miért nem vállalnak munkát a potenciális munka- nélküliek? Homonnai Nándor fotókiállítása Palotai István (Új Kelet) Ha ránézünk egy képre — készült is az bármilyen techni­kával —, azonnal látjuk, érez­zük, hogy véletlenszerű vagy nagyon is tudatos produkció­ról van-e szó. A ma fotóművé­szetére jellemző „elkapott pil­lanatok” realizmusa (naturaliz­musa?) önmagában nem ér­dem, nem értékmérő. Valami még kell hozzá. Vagy annak a lehetősége, hogy a kép elindít­son valamilyen asszociációs mechanizmust — ettől szoktuk „gondolatinak” nevezni —, vagy vizuálisan kell megfogni a nézőt, azaz klasszikus érte­lemben véve legyen „szép”. Nem a mű tárgya, hanem maga a mű. A régi idők tudatosan szépre törekvő fotográfusai is csak akkor érték el ennek a maximumát, ha — úgymond — tehetségesek voltak. Homonnai Nándor óriási te­hetség volt! Könnyen lehet, hogy ő „csak” jó szakembernek tartotta magát, azonban ez nem változtat a tényen. Fotóin felfe­dezhetjük a tudatos képi kom­ponálás minden ismérvét. Azon­felül, hogy Homonnai képei komoly művészi értékek hordo­zói, koruknál és dokumentatív jellegüknél fogva igen nagy muzeológiai, történelmi és szociológiai jelentőségűek. A fotográfus 25 ezer darab üveg- negatívjának feldolgozása még ma is tart, de máris bősé­gesen elegendő anyag gyűlt össze egy kiállításra. A képek 1910 és 1944 között születtek, és mivel a fotós részese volt Makó és Szeged intellektuális vérkeringésének, ezért olyan közismert embereket is meg­örökített, mint például Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Tornyai János, Rudnay Gyula, Thorma János és még sokan mások. A hatalmas hagyatékot Szűcs Tibor találta meg a makói Jó­zsef Attila Múzeum padlásán, és azóta folyamatosan tárja fel. A Homonnai Nándor hagyaté­kából rendezett tárlatot ma, május 16-án délután 5 órakor a nyíregyházi városi művelődé­si központban Szűcs Tibor, a Fiatal Fotóművészeti Stúdió titkára nyitja meg. Tudományos ülést tartanak Ibrányban május 17- én délután három órától a polgármesteri hivatalban, amely­nek témája a honfoglalás lesz, az előadók pedig dr. Németh Péter, a megyei Jósa András Múzeum igazgatója és dr. Istvánovits Eszter régész. A pénteki rendezvény egyben nyi­tánya a helyi általános iskola névadóheti eseménysorozatá­nak, melynek zárásaként az oktatási intézmény május 24-én, ünnepélyes keretek között az Árpád fejedelem nevet veszi fel — tudtuk meg Pusztai József igazgatótól. I. Hazai Gyógyászati Segédeszkftz-kiállitás Hátráltató jogszabályok? Új Kelet-információ A Gyógyászati Segédesz­köz-forgalmazók és -gyártók Szövetsége május 17-én, pénteken 10 órától tartja az első hazai gyógyászati segéd­eszköz-kiállítást a budapesti Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen. Megnyitóbe­szédet dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes mond. Ezt követően dr. Kö­vesd Zsuzsa, a forgalmazói szövetség és Sidló Ferenc, az ipartestület elnöke nemzetkö­zi sajtótájékoztatón ismerteti azokat a betegellátásban bekö­vetkezett pozitív változásokat, amelyek a gyógyászati segéd­eszközök rendelésében és tár­sadalombiztosítási támogatásá­ban észlelhetők. Bemutatko­zik a Népjóléti Minisztérium által létrehozott és a szövetség által működtetett Gyógyászati Segédeszközök Információs Irodája. A Népjóléti Miniszté­rium képviselőin kívül jelen lesznek az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár és a Pénzügyminisztérium mun­katársai. A 11/1996. (IV. 24.) NM rendelet nyomán tapasztal­ható előrelépésen kívül szó esik majd arról is: milyen in­tézkedések, jogszabályok hiánya hátráltatja az orvo­sok, forgalmazók és gyártók tisztességes, folyamatos munkáját. Tanul­mányút Vitéz Péter (Új Keletf Tanulmányúton vett részt a napokban a Felső-Szabol­csi Kistérségi Társulás 30 szakembere. A vezető ön- kormányzati szakértőkből, képviselőkből álló csoport — a PHARE és a Holland Királyság nagykövetsége alapítványának támogatásá­val — az országosan is ki­emelkedő eredményeket el­ért Zala-kar Térségi Innová­ciós Társulás munkamódsze­reivel ismerkedett meg, illet­ve látogatást tett a grazi nem­zetközi vásáron. ' A tizenegy települést ösz- szefogó záhonyi központú Felső-Szabolcsi Kistérségi Társulás márkorábban jelen­tős eredményeket ért el, töb­bek között ennek az együtt­működésnek köszönhetően® i vált magas fokúvá a térség infrastrukturális helyzete. 1 Mint a polgármester elmond- 1 ta: mindennek ellenére döb­benettel észlelték, hogy aza­( slcift több mint tizenöt Dálvá­! egfontosább ta- i i i ígsúlyt szükséges i helyezni a társulás mene- i dzseiésére, amit—a nyugat- I magyarországi példához ha­sonlatosan — akár főállású ] munkatársakra kell bízni. A i tapasztalatcserén részt vevő • szakemberek komolyan fon­tolóra vették a főállású tár­sasági képviselői munkakör létesítését, ugyanis jelentős, ez idáig még kiaknázatlan lehetőség rejlik a tizenegy település környezetében: ez ' . J | a Tiszai turizmus. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom