Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-16 / 114. szám
UJ KELET Városlátogató 1996. május 16., csütörtök 5 Parlagfűirtási rendelet Nőtt az asztmások száma A megyében Nyíregyháza után másodikként, Záhony kép- viselő-testülete is rendeletet alkotott a parlagfű, népies nevén a vadkender irtásáról. A 30—50 ezer magvat hozó s nyolcmil- liárd virágporszemet termelő növény a magyar lakosság 15— 20 százalékánál okoz allergiás tüneteket. Az elmúlt tizenöt év alatt, amíg a hazai asztmások száma „csupán” megduplázódott, addig régiónkban hatszor több panaszost kezeltek az orvosok. A pollenallergia népbetegséggé vált, s közügy a kiváltó ok megszüntetése. A záhonyi képviselő-testület még a júliusi, tömeges parlagfú'virágzás előtt rendeleti úton szeretné elejét venni a veszélyes növény elburjánzásának. A határozat értelmében mindetí lakos köteles a saját tulajdona területén, illetve az az előtti közterületen kiirtani — évente akár több alkalommal is — a vadkendert. Az önkormányzati döntést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kisvárdai intézetének javaslata támasztotta alá. A rendelet Záhony közigazgatási határán belül érvényes, s szabálysértési eljárást indíthat a város jegyzője azon lakosok ellen, akik nem végzik el megfelelőképpen az irtást. A bírság összege legfeljebb tízezer forint lehet. Ugródeszka a panellakás? Fellendülő, sajátos lakásépítési kedv Záhony régebben szépen fejlődött, ipari, kereskedelmi és közlekedési csomópontként jelentős munkaerő-vonzóhatást gyakorolt a környező településekre. Ezt a lendületet megtörte a ’93-ig tartó, a rendszerváltással elinduló átalakulási folyamat: munkahelyek százai szűntek meg, s a lakosság száma csökkenni kezdett. E mélyrepülést a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket kínáló, új, lakáshoz jutást segítő szociálpolitikai kormányrendelet, illetve a vasúttársaság szolgálati ingatlanjainak értékesítése megállította. — E két, pozitív hatás együttesen egy szociológiai tanulmányt megérő sajátos szokást, egy lakosságszám-gyarapodá- si ritmust eredményezett a városban — mondta Háda Imre polgármester. — Elsőként a tényleges lakásérték törtrészéért megvételre kínált MÁV-pa- nellakásokba a már viszonylag kiegyensúlyozottabb egzisztenciával rendelkező környékbeli és városi családok költöztek be. Ez természetes, hiszen ők szinte zsebből kifizették az 50—55 négyzetméteres ingatlanok 150—200 ezer forintos vételárát. Az összes MÁV-épület elkelt, s a bővülő munkalehetőségek miatt az önkormányzat arra kényszerült, hogy a nyugati lakótelep mellett építési telkeket alakítson ki. A lakásépítési szociálpolitikai kedvezrtiönyek miatt olyan sok igény érkezett be, hogy két utcát jelöltünk ki, s teljes közművesítéssel négyzetméterenként 650 forintért eldatuk a telkeket. Itt közel húsz lakás épül, s a panelekből kiköltözők helyére jönnek az új lakosok. Ez a folyamat olyannyira beindult, hogy a tervek szerint a most benépesülő, új lakótelep másik oldalán is meg fogja vásárolni az önkormányzat az egyelőre magántulajdonban lévő telkeket, ahová várhatóan azok költöznek ki, akik az első tulajdonosoktól vették meg a volt szolgálati ingatlanokat. A folyamat tart, a betelepülni vágyók érdeklődése változatlan, ami jelzés értékű tapasztalat a város vezetőségének: Záhony túljutott a gazdasági mélyponton. Mozigépész, feltaláló, kisvártulajdonos Hetvennégy év ezernyi munkája Balázska Ferenc tanult szakmáját tekintve villanyszerelő és mozigépész, de valójában sokarcú feltaláló polihisztor és Záhony egyetlen kisvártulajdonosa. Ez utóbbi akár a cégére is lehetne, mert a városban szinte senki sincs, aki a takaros családi háza kiskertjében álló makett várat ne ismerné, s nincs olyan kissrác sem, aki ne töltene ott szívesen órákat játékkatonái társaságában. Megszűnik a kamionsor * Utberuházás E vár hosszú évtizedek alatt lassan épülgetett betonból, eternitből, kövekből, s ma sem, de talán soha nem fog végképp elkészülni. A makett előterében guggolva mesélte a mester, hogy már az első magyarországi lakásuk udvarán elkészült az első változat, de miután elköltöztek onnan, azt otthagyta az ismerőseinek. Hazai lakást említett, ugyanis Kézdivásárhelyen született az ezermester, aki Erdélyből Kisvárdára költözött, majd ide Záhonyba. Már itt tanulta ki a villanyszerelői mesterséget, majd később másik nagy szerelmét: a mozigépészetet. A családi fészekbe invitálva büszkén vezetett körbe a takaros lakásban, ami inkább egy múzeumra hasonlított, mert nem volt olyan apró zug, ahol az ő és felesége keze nyomával ne találkoztunk volna. A szekrénytetőkön fából készült középkori hajó, belül kárpitozott hintómakettek sorakoztak, mellettük kőrisfából esztergált kis vázák, fém italkínáló, szá- zadeleji tűzoltókocsik állnak. Minden alkotásához egy apró történet fűződik. Minden, hobbiból elkészült dísz- vagy használati tárgyban egy valami közös: a mester feleségének keze ügyességét dicsérő csipke, amely alátétül szolgál a mindig ötletekkel teli, fúró-faragószerelő férje munkáinak. A régi lakatokból, csáklyák- ból, béklyókból kialakított rögtönzött kiállítással beborított műhelyfalakon belül megmutatta azt a saját készítésű faesztergagépét, amin többek között a. vázák nyerték el végső formájukat, de elővett egy villanymotor-tekercselőt is, amit régi kurblis telefonból és repülőgép-alkatrészekből épített ösz- sze. Mikor ez elkészült, nem hitték el a mesternek, hogy az milyen finom műszer, de ő bizonyítékként megtekercselt egy apró, villanyborotva-motor forgótestet... Amerikából hazaköltöző feleségének utazóládájában tucatnyi feltalálói dokumentum között rábukkantunk egy cirok- seprű-daraboló gép tervére, ami a mai napig is üzemel, s ötletes, a mozigépész mindennapi munkáját megkönnyítő praktikus s megvalósított segédeszközökre. Ez volt az a pillanat, amikor elővette a legnagyobb titkát az örökké tevékenykedő mester: egy százesztendős működőképes vetítőgépet s a hozzá tartozó nitrocellulóz, többek között Stan és Pan némafilmeket. A gondosan ápolt s eredeti alkatrészekből álló géppel nagy tervei vannak az ezermesternek: a százéves mozi tiszteletére a helyi művelődési házban vetítést szeretne rendezni, ezzel tisztelegve mesterségének. Rövidhírek Alapítványi zeneiskola működik a záhonyi közlekedési szakközépiskolában. A sokféle kulturális és közösségi kezdeményezéséről közismert Aranyosapáti Fejlődéséért Alapítvány szervezésében két tucatnyi diák vehet részt a billentyűs és húros hangszereken folyó, díjmentes zeneoktatásban. A zenei kultúra népszerűsítése érdekében egyébként nemrégiben az alapítványi zeneiskola négy pedagógusa tartott tanári koncertet a kollégium diákjai számára. * * * Állandó tárlat nyílott a közelmúltban a művelődési központ aulájában. A reprezentatív helyiségben a központ munkatársa, a vizuális alkotók körében elismert Sipos Attila színes, nagy méretű természetfotóival találkozhatnak az érdeklődők és az intézmény látogatói. * * * Komoly sikert ért el a középiskolai kollégium zöld köre a Soros Alapítvány álmeghirdetett Hazánk Természeti Öröm-Bánat Térképe pályázaton. A pénzjutalom mellett a záhonyiak, mint a legeredményesebb megyei pályázók két diákot nevezhetnek, megyénként 3-3 fővel a nyári természet- védelmi jutalomtáborba. A több tucatnyi pályamunkából a Soros Alapítvány önálló albumot jelentet meg, s a pályaműveket vándorkiállítási anyagként is közreadják. A megyében legutoljára megkezdett záhonyi körzeti gázhálózat-építési beruházások őszre befejeződhetnek, s így kezdetét veheti a város arculatának rendbe tétele. Közel 900 háztartás kapcsolódik rá a második félévben a gerincvezetékre. Első lépésként a megyeszékhelytől kölcsönzött úttisztító gépekkel eltüntetik az aszfaltról a vastag sarat, s következnek az infrastrukturális munkák miatt eltolódott aszfaltozások. A nyugati lakótelepen megnyitott két utca szilárd burkolattal való lefedését pályázati pénzalapok segítségével oldja meg az önkormányzat, de a hat belvárosi szakaszon elvégezendő munkát már saját erőből kell megoldaniuk a városatyáknak. Az előzetes tervek szerint a még idén elvégezhető feladat 20—25 millió forintba kerül. Szintén a második félévben várhatóan átadható lesz az új, déli bekötőút is, amely a városba vezető, ez idáig használt utat tehermentesíti. Az ehhez szükséges mintegy három hektáros területet a város vásárolja meg költségvetésébe épített tízmillió forintos kölltségért. Az útfejlesztési elképzelésekhez szervesen kapcsolódik az a magánberuházás, mely szerint nyár közepére használhatóvá válik a háromszáz gépjárművet befogadó, kulturált várakozási körülményeket megteremtő, saját rendőrőrssel rendelkező kamion-előtermi- nál. Az eddigi öt kilométeres, lépésben haladó sor így megszűnhet a 4. számú főúton. Az előterminál és a határ között forródrót létesül, s az ott levámolt autók egyből átjuthatnak a határon. Amellett, hogy fellélegezhet a város, várhatóan 40— 50 új munkahelyet is jelent. Amerikai ízek Kedvező eredményű előtárgyalások után egyre valószínűbb, hogy Záhonyban megépülhet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második McDonald’s étterme, s első McDrive autós gyorsétkezdéje. Az elképzelések és a kölcsönös szándéknyilatkozatok szerint az „amerikai lacikonyha” a határátkelőhöz vezető és a városi becsatlakozó út közelében helyezkedne el. A nemzetközi étteremlánc szakemberei már vizsgálják a szóba jöhető önkormányzati területek és ingatlanok műszaki paramétereit. Hamarosan elkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok, s — ismerve a vállalat diktálta tempót — valószínű, hogy még ebben az esztendőben megnyílik az üzlet. Az oldalt írta: Vitéz Péter A fotókat készítette: Bozsó Katalin
