Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-11 / 110. szám
UJ KELET Panoráma 1996. május 11., szombat 11 A fehér néger Eric Burdon, az angol fehér néger, a brit rhytm and blues talán legnagyobb egyénisége 55. születésnapját ünnepli. A newcastle-i születésű zenész komoly hatással volt a műfaj egészére nemcsak szűkebb hazájában, hanem Amerikában és Európában is. Burdon szénbányászként és hajógyári munkásként dolgozott, mielőtt zenésznek állt volna. Képzőművészettel is foglalkozott kis ideig. Amikor egyszer egy amerikai tengerésznél néger énekesek lemezeit hallgatta, „teljesen begőzölt”, s innen már csak egy lépés volt az első együttes, az Alan Price Combo, amely hamarosan Anglia- szerte Animals néven vált fogalommá. Newcastle-ben a Club of Go Go volt a törzshelyük, ezt egy dalukban is feldolgozták. Szerencsés véletlen, de számukra óriási élmény volt, hogy összetalálkozhattak és zenélhettek együtt az 1963-ban Angliában koncertező élő bluesle- gendával, Sonny Boy Wili- amsonnal. A House of The Rising Sun című feldolgozás és Don’t Let Be Misunderstood című daluk a csúcsra repítette a fiúkat. A nyughatatlan Burdon mindvégig meghatározó egyénisége volt az első időben kifejezetten bluesalapú rockot játszó Animalsnak. Klasszikus bluesfelvételek, a többi között John Lee Hooker dalai jellemezték ezt az időszakot. Alan Price billentyűs távozásakor „nagytakarítás” következett: nemcsak a zenészek mentek, hanem az egész stílust is sutba dobta Burdon. A New Animals vitatható pszichedelikus rockot játszott, bár ennek az együttesnek is voltak kitűnő lemezei — sokak szerint a búcsúalbum, az 1968-as Love Is volt a korszak legjava a River Deep Mountain High remekbe szabott feldolgozásával. A hippikultuszba, kábítószerbe és italba temetkezett Eric következő állomása a War együttes volt. Mindenki arra számított, hogy a néger zenészekkel megtalálja a közös hangot, de együttlétük nem volt tartós. A szólóévekben nem az új számokkal, hanem az Animals idejében keletkezett dalok feldolgozásával aratta sikereit. 1976-ban az eredeti együttes összejött, és készített egy teljesen új számokból— és egy Bob Dylan- feldolgozásokból — álló kitűnő lemezt, amelyet azonban a zenei médiák méltatlanul agyonhallgattak. Más volt a helyzet az eredeti legénységgel készült 1983-as Ark című albummal — ez bizony nem emlékeztetett a szebb napokra. Magányosan vagy az Eric Burdon Band színeiben bolyongta át a 80-as éveket. A 90-es évek elején úgy tűnt, hogy hosszú időre társat talált Brian Auger kitűnő billentyűs személyében. Ez a formáció főként a klasszikus dalokkal járta a világot, S kétszer is eljutott hozzánk. Mostanában újra csönd van körülötte, bár a Hall of Fame of Rock and Roll avatásán megint óriásit énekelt John Bon Jovival. Lázadó elefánt Állatvédő aktivisták elborzadva vették tudomásul, hogy egy thaiföldi illetőségű teherhordó elefánt, amely előzőleg megölte gondozóját, 200 lövedékkel a testében két napig szenvedett, mielőtt kimúlt volna. „Ez rettenetesen szomorú” — mondta Soraida Salwala, az Ázsiai Elefántbarát Alapítvány alapító tagja, Soraida az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a 40 éves elefánt vagy megőrült, vagy a túlmunka ellen lázadt fel, amikor halálra taposta két gondozóját, ezután pedig a közeli erdőbe menekült. A keresésére indult vadászok rátaláltak, ám az időközben új barátnőre szert tett elefánt nem engedte őket magához. A vadászok az újabb emberáldozatok elkerülése végett 200 golyót lőttek az elefánt lábába, hogy leterítsék. A sebesült állat csak két nappal később múlt ki. A helyi sajtóban megjelent egy kép, amelyen a haldokló állat körül nyüzsgő helybeliek mellett az elefánt ifjú arája is látható, amint társa mellett toporog és kétségbeesetten trombitál. Soraida elmondta, hogy a tragédia megelőzhető lett volna, ha az alapítványt, vagy valamilyen más szervezetet kértek volna fel, hogy élve — altatólövedéket használva — fogják el az elefántot, amely így végül mészáros kezére jutott, aki azután húsát kiárusította. Macskazsákmány Fukai Kenji macskája olyan zsákmányt húzott haza, hogy a gazdi azonnal kihívta a rendőrséget. A macska zsákmánya ugyanis — egy döglött veréb mellett — egy szakadt műanyag zacskóban rejtőző 160 ezer jen (1500 dollár) volt — írta az AP amerikai hírügynökség. A zacskóban a pénz mellett volt még egy darab papír is, amelynek tartalmát azonban a rendőrség nem hozza nyilvánosságra, a szöveg tartalma ugyanis segíthet kiválasztani a számtalan jelentkező közül a pénz jogos tulajdonosát. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy a 73 éves Fukai úr unokája vizsgálta meg a macska által hazavitt zsák tartalmát, és 16 darab 10 ezer jenes bankjegyet talált benne. Néhány közülük elszakadt, s a zacskó nyilvánvalóan már legalább egy éve hevert a szabadban. A rendőrség véleménye szerint a zsákot a háztartási szeméttel együtt véletlenül dobhatták ki. Ám a Fukai-csa- lád környékén nincs szemétlerakodó. A japán törvények szerint, ha a jogos tulajdonos hat és fél hónapon belül nem jelentkezik, a pénz a becsületes megtalálóé lesz. Az oldalt MTI-Panoráma anyagokból állítottuk össze o o o O IRIGYSÉG Hogyan támad a HIV-vírus? A főszereplő egy fehérje Amerikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk annak a folyamatnak immár a második lépcsőjét is, ahogyan az AIDS-et okozó HIV-vírus megtámadja a sejteket. A főszereplő egy fehérje — a Fusin nevet kapta —, amely lehetővé teszi a HIV- vírus számára, hogy a sejtre tapadjon és azzal egybeolvadjon. Azt már korábban is tudták, hogy a vírus a sejtáldozat felszínén levő CD-4-es receptorokhoz kapcsolódik, de a sejtmembrán és a vírus egybeolvadási folyamatáért felelős tényezőt eddig nem sikerült azonosítani. A Fusin azonosításával lehetőség nyílik arra, hogy a fehérje „kiiktatásával” megakadályozzák a vírusnak a sejtbe történő behatolását. A vírusfertőzés folyamatát ezek után állati modelleken akarják nyomon követni, és a megfelelő oltóanyagot kikísérletezni. Az amerikai kutatóknak — az allergiás eredetű és fertőző betegségek bethesdai nemzeti intézete kutatócsoportjának — a Science című tudományos folyóiratban megjelent felfedezése nagy visszhangot váltott ki, mivel meggyorsíthatja az oltóanyaggal kapcsolatos kutatásokat. Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy más kutatócsoportok más elnevezésekkel már korábban kimutattak olyan tényezőket, amelyek a HIV-vírus sejttámadó folyamatában szerepet játszhatnak. A HIV-vírussal kapcsolatos, egy másik amerikai felfedezés szerint a különböző védőoltások — az immunrendszer fokozott aktivizálása révén — agresszívebbé tehetik a szervezetben jelen levő HIV-vírusokat, s átmenetileg felgyorsíthatják szaporodásukat. A New England Journal of Medicinben közzé tett megfigyelések szerint ez nem csupán az oltások esetében igaz: a szervezetet ért fertőzések általában ezzel a következménnyel járnak a HIV-fertőzötteknél. Ezzel magyarázzák azt is, hogy miért agresszívebb a betegség lefolyása azoknál, akiket egyéb komoly fertőzés ér. A megfigyelésbe HlV-fertő- zötteket és egészséges személyeket vontak be: a vizsgált személyek tetanuszoltást kaptak. A tüneteket nem mutató fertőzötteknél 2—36 szorosára nőtt a vírusok szaporodási üteme, s ez általában az oltást követő két hét múlva érte el csúcsát. A növekedés ugyanakkor csak átmeneti volt: a vírusszaporodás üteme hat hét alatt a korábbi szintre normalizálódott. Ugyanakkor az egészséges személyek vérmintáit vizsgálva az is bebizonyosodott, hogy az oltást követően a mintában levő sejteket a HIV-vírussal fertőzve, a sejtek fogékonyabbakká váltak a HIV-fer- tőzésre, mint a nem oltott személyektől származó sejtkultúrák. Egyelőre a felfedezésnek kevés a gyakorlati haszna — az amerikai kutatók szerint ugyanis ebből semmiképpen sem következik az, hogy a HIV-fertőzöttek ne oltassák magukat különféle védőoltásokkal —, annyi mindenesetre bizonyos: ez a megfigyelés is igazolja annak fontosságát, hogy a HIV-fertőzöttek igyekezzenek elkerülni az egyéb fertőzéseket. Volt, nincs AIDS-gyógyszer Újabb lehetséges AIDS- gyógyszerrel lett szegényebb a világ: a kenyai hatóságok megtiltották a Pearl Omega nevű szer használatát és forgalmazását, miután feltalálója nem igazolta a készítmény hatékonyságát. A Sunday Nation című kenyai lap a hét elején még arról számolt be, hogy a kabinet állítólag zöld utat adott a Pearl Omega forgalmazásának — noha a feltaláló, Arthur Obel eddig tudományosan nem bizonyította, hogy az általa kifejlesztett szer valóban hatásos a HIV- vírus ellen. A nairobi gyógyszerészeti bizottság azonban kedden, zárt ajtók mögött meghallgatta Obelt, majd a kenyai orvosi szolgálat igazgatója bejelentette: a kabinet mégsem adja ki az engedélyt, amíg nem látja a bizonyítékot. Obel, aki egyébként tudományos tisztséget tölt be a kabinetben, viszont úgy véli: készítménye anélkül is hatásos, hogy kollégái elismernék kísérleteit, vagy tudományos lapokban publikálta volna eredményeit. A gyógyszer ugyanis, mint állítja, hozzásegíti a szervezetet a CD-4 T sejtek helyreállításához. A vita hevességét mindenesetre jelzi, hogy a bizonyítékokkal ezúttal is adós Obel távozott a meghallgatásról, keményen bevágva maga mögött az ajtót. Ha tudományos babérokat nem is termett a Pearl Omega, üzleti vállalkozásnak táján nem is lett volna olyan rossz: az AFP által idézett sajtójelentések szerint a készítményt 550 dollárért árulták a kenyai polgároknak, 2500-at kértek a Kelet-Afrikából származóktól, és potom ötezerért juthattak hozzá a térségben tartózkodó külföldiek. Kétszázéves a védőoltás Aggasztó tájékozatlanság Kétszázéves a modem védőoltás. 1796. május 14-ét tekintik a védőoltás-korszak kezdetének, azt a napot, amelyen Edward Jenner angol orvos először immunizált himlő ellen egy nyolcéves kisfiút a tehénhimlő szérumával, új fejezetet nyitva a fertőző betegségek elleni küzdelemben — írta a dpa hírügynökség az évfordulóhoz időzített visszatekintésében. Bár Kínában, Indiában és Törökországban már évszázadokkal korábban is oltottak be embereket himlő ellen, Jenner módszere annyival jobb és veszélytelenebb volt az előzőeknél, hogy az ő kísérleteitől számítják az időt a vak- cinációban. A vakcináció szó is Jenner- nek erre a kísérletére vezethető vissza. A latin vacca (tehén), illetve a vakcina (tehénhimlő) szóból származik. Az utóbbiból kiindulva ő maga nevezte vakcinádénak 1796-os kísérletét. Felfedezése azon a megfigyelésen alapult, hogy a fejőnők nem kapják meg e kór emberi változatát, ha előzőleg az állatoktól megfertőződtek tehénhimlővel. Jenner módszerének előnye az volt, hogy emberre ártalmatlan állati kórokozót használt vakcinaként. A korábbi oltásoknál enyhe lefolyású betegségben szenvedő emberek himlőfekélyéből vettek váladékot, azt vitték át a beoltandó személybe. Az Ázsiában alkalmazott módszer olykor éppenséggel a megvédendő személy halálát okozta. Jenner oltásai nyomán ráadásul nem keletkeztek gennyes hólyagok és himlőhelyek, s a beoltott személy nem vált maga is fertőzés forrásává. Jenner első kísérletei óta a himlőt sikerült szinte teljesen kiküszöbölni, nyolc további betegséget pedig jócskán viszszaszorítani. (Ez utóbbiak a torokgyík (diftéria), a sárgaláz, a merevgörcs (tetanusz), a járványos gyermekbénulás, a járványos fültőmirigy- gyulladás (mumpsz), a szamárköhögés, a rózsahimlő (rubeola) és a kanyaró.) Az UNICEF adata szerint évente hárommillió gyermek életét óvják meg a védőoltások szerte a világon. Még sincs ok ujjongásra az évfordulón. Egyrészt, mert megszűntnek hitt járványok lángolnak fel újra a világ egyes részein, mint például a diftéria az évtized elején a volt Szovjetunió területén, másrészt, mert aggasztó a felnőtt lakosság tájékozatlansága a védőoltásokkal kapcsolatban. Rengetegen hiszik azt tévesen jó néhány oltásról, hogy egész életre szóló védettséget nyújt, holott időről időre meg kellene újítani. Főleg ezekkel a gondokkal akarnak foglalkozni a szakemberek a bicentenáriumhoz kapcsolódó tudományos konferenciákon. A világ számos országában rendeznek ilyen összejöveteleket az év folyamán, többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Thaiföldön, Ausztráliában és Kínában.
