Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

Belföld-külföld 1996. április 9., kedd Csend a börtönlázadás után Francia rohamrendőrök vasárnap késő este helyreállítot­ták a rendet a közép-franciaországi Dijon közelében lévő fegyházban. A börtönben fogva tartott mintegy 300 rab va­sárnap a délutáni órákban lázadt fel. Clinton előnye meggyőző Újabb felmérés bizonyítja, hogy Bili Clinton amerikai el­nök meggyőző előnnyel vezet republikánus kihívójával, Bob Dole szenátorral szemben. A New York Times és a CBS közös közvélemény-kutatásának vasárnap közzétett eredmé­nye szerint a válaszadók 49 százaléka Clintont támogatja, 39 százaléka pedig Dole mellett tenné le a voksot. Iráni fegyverszállítmány Irán korszerű fegyverekkel és robbanóanyaggal megrakott hajót indított útnak Izrael felé — jelentette ki Simon Peresz miniszterelnök vasárnap. Az izraeli kormányfő szerint a fegy­vereket izraeli és zsidó célpontok ellen akarták felhasználni, s a rakományt két héttel ezelőtt fedezték fel a belga hatósá­gok Antwerpen kikötőjében. Megtalálták a roncsokat Moszkvai idő szerint hétfőn hajnalban megtalálták annak az IL 76-os orosz szállítógépnek a roncsait, amelyik a múlt héten tűnt el leszállás előtt. A polgári repülés kamcsatkai területi parancsnokságának tájékoztatása szerint a roncsokat a Kamcsatka-félsziget déli részén, Jelizovótól 41 kilométer­re, a Vacskazsen-vulkán oldalában, ötszáz méteres magas­ságban találták meg. Kína és Tajvan Kína kész magas szintű tárgyalásokat kezdeni Tajvannal a Tajvani-szorosban kialakult feszültség enyhítésére, ugyan­akkor folytatja a sziget diplomáciai elszigetelését — közölte hétfőn a United Daily News című tajvani újság. Jordániái menedék Jordánia újabb iraki tábornoknak nyújtott menedéket: ez­úttal Vafik Szamanai tábornok, a bagdadi katonai hírszerzés egykori vezetője kapott engedélyt arra, hogy letelepedjen a hasimita királyságban. Molotov-koktél a buszra A ciszjordániai Hebron közelében vasárnap benzinbom­bát dobtak egy utasokat szállító buszra. Hat izraeli utas meg­sérült, állapotuk nem súlyos. A tettesek nem ismertek —je­lentették a hírügynökségek hétfőn reggel. Kiváltják az oroszokat Oroszország több területén is újult erővel folyik a pénz­gyűjtés a Csecsenföldön fogva tartott orosz polgárok kivál­tására. A csecsen rendőrség adatai szerint a váltságdíj 25 és 500 millió rubel között mozog. Japán kártérítés Japán fejenként mintegy 2,5 millió forintnak megfelelő kár­térítést fizet ki azoknak a koreai, indonéziai és kínai nőknek, akiket a japán hadsereg kényszerített a második világháború előtti és alatti években katonai bordélyokba. Fő a biztonság A japán fővárosban 22 ezer rendőrt mozgósítottak Clinton elnök közelgő látogatásával kapcsolatban. Az amerikai el­nök ugyan csak nyolc nap múlva érkezik Japánba, de a járókelőket máris igazoltatják a kormány vendégházának kör­nyékén és időnként helikopterekkel, nyomozókutyákkal tar­tanak ellenőrzést. Aknára lépett a katona Aknára lépett és súlyosan megsebesült vasárnap a boszni­ai nemzetközi békefenntartó erők (IFÖR) egyik orosz kato­nája. A baleset a boszniai Tuzla közelében történt, a szeren­csétlenüljárt katona nevét az IFOR szóvivője nem adta meg. Az IFOR kötelékében szolgálatot teljesítő katonák közül eddig több mint ötvenen szenvedtek sérüléseket aknarobba­nás következtében. Ugyancsak vasárnap a horvátországi Korcula közelében közúti balesetet szenvedett az IFOR- erőknél szolgáló négy spanyol katona. Kocsijuk árokba for­dult majd fának ütközött. Belgrádi megállapodás Jugoszlávia és Macedónia hétfőn Belgrádban megállapo­dást írt alá a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről és az együttműködésről. Belgrádban azt remélik a januári megál­lapodás alapján mostanra hivatalos formába öntött egyezménytől, hogy segít oldani a Milosevic által vezetett állam elszigeteltségét a világban, s főként a nyugat-európai államoktól várják, hogy visszaküldik nagyköveteiket a szerb fővárosba. Azt is remélik az egyezmény létrejöttétől, hogy enyhíti a feszültséget a Balkánon. ■mUJ kelet II. János Pál húsvéti áldása |\ iiírrói MTI A feltámadott Krisztus a re­ménységet jelenti mindazok­nak, akik a harmadik évezred küszöbén szenvednek — hang­súlyozta//. János Pál pápa hús­vét vasárnapján a vatikáni Szent Péter téren elmondott — a városnak és a világnak szóló — Urbi et Orbi áldásában. A katolikus egyházfő a gyö­nyörű vatikáni téren, ragyogó napsütésben, mintegy 120 ezer hívő és zarándok előtt pontifi- kálta a húsvéti misét, majd mondta el az Urbi et Orbi ál­dást. A pápán nem látszott sem­milyen fáradtság, jóllehet pén­teken este 9 órától éjfélig a Szent Péter Bazilikában ő irá­nyította a húsvéti virrasztás li­turgiáját. II. János Pál áldásában külön kitért arra, hogy Krisztus feltá­madását mindig is megpróbál­MTI A csecsenföldi orosz hadve­zetés Groznijban bejelentette, hogy vasárnap is folytatódtak a „különleges műveletek” a szakadár csecsen fegyveresek ellen Gojszkoje, Bamut és Vegyeno települések térségé­ben. Az orosz hadműveletek le­állításának egy héttel ezelőtt történt bejelentése óta a szövet­ségi erők szinte folyamatosan lövik Csecsenföld déli részén azokat a falvakat, amelyeket a szakadár fegyveresek erőssé­geinek tartanak —jelentette az AFP. ták kétségbe vonni. De „mi ma­gunk vagyunk a csoda, az iste­ni hatalom szemtanúi” — mondta, s arra kérte a feltáma­dott Krisztust, az ember meg­váltóját, hogy vezesse mind­azokat, akik nap mint nap a Föld minden pontján, akár nagy áldozatok árán is, a békét épí­tik. „Támogasd az igazság és a béke ügyének szolgálóit Bosz­nia-Hercegovinában, Írország­ban és a Közel-Keleten, külö­nösképpen a Szentföldön, ahol a békés együttélés reményét még mindig megzavarja az erőszak” — hangsúlyozta. „Vigasztald meg azokat, akik elvetik az etnikai vetélkedés végzetességét Burundiban és Ruandában. Enyhítsd azoknak a szenvedését, akik az erőszak áldozatai a Kaukázusban, Af­ganisztánban, Algériában, Szu­dánban és a világ annyi más helyén” — folytatta. Az orosz hadvezetés közlése szerint Gojszkojéban — ame­lyet csütörtöki kiűzetésük után péntekre virradóra visszavettek Dzsohar Dudajev csecsen el­nök fegyveresei — jelentős mértékben megerősítették állá­saikat a csecsen harcosok. Egy frontális támadás igen nagy veszteséggel járna — közölte egy orosz szóvivő. Ezért a szö­vetségi erők tüzérség és légierő bevetésével támadják a csecsen állásokat, mielőtt rohamot in­dítanának a falu ellen. Az AFP beszámolója szerint vasárnap reggel mintegy két­száz orosz katonai jármű vette II. János Pál hangsúlyozta, hogy nem halványul a remény azok számára, akik Afrikában, Latin-Amerikában, Ázsiában és Európában bíznak abban, hogy végül valóra válik a mun­kára, a saját otthonra, a na­gyobb társadalmi igazságra és a valós vallásszabadságra vo­natkozó jogos igényük, mely igény megvalósulását „más vallások híveinek ellenállása hiúsítja meg”. Beszéde végén a pápa 57 nyelven kívánt boldog húsvéti ünnepeket. Magyar nyelvű jó­kívánsága így hangzott: „Krisz­tus feltámadott. Alleluja”. Az Urbi et Orbi áldást az idén a világ 64 országában közvetí­tették egyenes adásban a helyi televíziók, és egyenes adásban jelentkezett a Vatikánból a CNN s más nemzetközi televí­ziók is. körül a Groznijtól 30 kilomé­terre délkeletre lévő Sálit. Az ITAR-TASZSZ megfogalma­zása szerint 200 orosz katona már be is hatolt a városba. Mi­közben a harcjárművek felvet­ték harcállásukat Sáli előtt, a' település fölött hat orosz kato­nai helikopter körözött. Egy orosz tiszt az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy az erők át­csoportosításáról van szó, más parancsot egyelőre nem kaptak. Sáli védőinek parancsnoka le­szögezte a francia hírügynök­ségnek: ha íz oroszok támadást kezdeményeznek, katonái azonnal viszonozzák a tüzet. 1^ Hírről 1 V hírre Palotai István jegyzete A Novoszibirszk és Pet- ropavlovszk—Kamcsatszkij között közlekedő 1L 76-os gép pénteken „tűnt el” a ra- darképemyőkről... A belföldi forgalomban részt vevő orosz gépek mi­nőségi mutatóiról semmit sem kívánok írni — sajtó­perre pedig momentán nincs szükségem —, viszont szí­vesen megosztom gazdag ta­pasztalataimat, saját élmé­nyeimet az olvasókkal. A Moszkva—Irkutszk kö­zötti járatra „leokézott” je­gyem volt. Kimentem a rep­térre az indulás előtt két órá­val, ahogy kell. Három nap (!) várakozás után — amit a reptér kellemesen kies terü­letén volt szerencsém eltöl­teni — már szólítottak is a beszálláshoz. Felcihelődött a kissé már fáradt csapat, és velem együtt bekászálódott egy IL 62-esbe. A gépben — a változatosság kedvéért — vártunk egy órácskát, majd „kaput masina” felkiáltással kiszállítottak mindenkit. A szemünk láttára...-. Két-há- rom órácska telt el, mire be- tuszkpltak minket egy TU 154-esbe. Az emberek úgy szorongtak, pakkjaikkal a gép minden csücskében, mint a heringek a dobozban. Hatalmas motyóik az ölük­ben. Még tyúkketrec is volt (lakókkal) a muzsikok kései leszármazottainál,.. Tizennyolc éves koromtól majdnem a negyvenedik életévemig műrepüíő vol­tam, ezenkívül rengeteget utaztam a világ minden csücskébé különféle utas­gépekkel. A levegőben nem ismerem a félelmet, de ezen a .járaton” — megvallom — úgy féltem, ahogy csak tudtam... Ereztem, hallot­tam, hogy felszálláskor —: a hatalmas túlterhelés miatt— a turbinák csúcsra járatva képesek csak elszakítani a gépet a földtől. Az ülésből, amin ültem, kilógott az „af­rik” és kiállt a rugó. Na­gyobb magasságban pedig az ablakok elszáradt szige­telése miatt dőlt be a pára... Nekem akárki akármit is mond... Különvéleményem van az utódállamok légi­közlekedéséről... Választási esélyek Oroszországban MTI A moszkvaiak politikai ro- konszenve jelentősen eltér az orosz átlagtól — derült ki az Interfax-AiF című la'p hét végi számából. Amíg orszá-* gosan a kommunista Gen- nagyij Zjuganov vezeti a köz­vélemény-kutatások népsze­rűségi listáit, Moszkvában a liberális Grigorij Javlinszkij, illetve Borisz Jelcin elnök áll az élen. A március végi felméréí szprint a moszkvaiak 22-22 százaléka szavazna Jelcinre és Javlinszkijre, Zjuganov csak 8 százalékot kapna, Mihail Gor­bacsov szovjet exelnökre 6, a nacionalista Alekszandr Lebegy tábornokra 5 százalék voksol­na, a szélsőjobboldali Vlagyi­mir Zsirinovszkij pedig csak fél százalékot kapna. A megkérde­zettek 26 százaléka viszont még nem döntött. Az országos felméréseket a kommunista Zjuganov vezeti, 25 százalékkal. Mögé egyre jobban felzárkózik Borisz Jel­cin. Egy hete már 19 százalék. szavazott volna rá. A többi je­lölt támogatottsága tíz száza­lék alatti. Egy másik közvélemény­kutatás szerint az idősebb vá» lasztók a kommunisták győ­zelme esetén arra számítanak, hogy ismét olcsóvá válik az élelmiszer, rend és nyugalom lesz az országban. A fiatalok szerint viszont kiürülnének az üzletek polcai, korlátoz­nák a szabadságjogokat, il­letve, visszatérne a hideghá­ború. . . •, Csecsenföldi „különleges műveletek” Újfasiszta felvonulás Auschwitzban Kivonultak Koreából MTI Vasárnap este elhagyták a két Koreát elválasztó de- militarizált övezetet az oda behatolt észak-koreai egy­ségek — közölte az ENSZ szöuli szóvivője. A szóvivő mintegy 180 katonáról be­szélt, míg dél-koreai védel­mi források 3—100-ra tet­ték a behatolók számát. Észak-Korea fegyveres erői péntek óta már har­madszor sértették meg a koreai fegyverszüneti egyezményt, amelyet Phenjan a héten mondott fel. MTI Felháborodott kommentá­rokkal, a lengyel kormánynak és a lengyel katolikus egyház­nak címzett éles bírálatokkal re­agált a liberális és a baloldali olasz sajtó arra, hogy a lengyel hatóságok engedélyével csak­nem száz újfasiszta lengyel bőrfejű provokatív felvonulást tarthatott szombaton az egykori auschwitzi haláltábor területén. A jobboldali olasz lapok nem adtak hírt az auschwitzi zsidó- ellenes tüntetésről. „Auschwitzba visszatérnek a nácik, szégyenteli a lengyel bőrfejűek hatóságilag engedé­lyezett parádéja a haláltábor­ban” — írta a legnagyobb pél­dányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera. „Auschwit- zot a lengyel kormány enge­délyével gyalázhatták meg az új­fasiszták” — hangsúlyozta cím­oldalán a torinói La Stampa. A történteket elítélő vala­mennyi olasz lap emlékeztet arra, hogy Lengyelországban Auschwitz sajátos nemzeti ki­sajátítására tesznek kísérlete­ket. Az újnáci felvonulás szer­vezője szerint a haláltáborban 800 ezer lengyelt és „csak” 500 ezer zsidót öltek meg. S a zsi­dóknak — állítása szerint — „nincs joguk arra, hogy eldönt- hessék, mit tesznek Lengyelor­szág szent területén a törvényes tulajdonosok”. A baloldali L’Unitá arra em­lékeztetett, hogy a lengyel ka­tolikus egyház vezetői, egészen II. János Pál — a lengyel pápa — közbelépéséig megtagadták, hogy elköltöztessék a tábor te­rületén felállított karmelita ko­lostort. Tavaly januárban Lech Walesa akkori államfő tett kí­sérletet arra, hogy a nemzetkö­zi zsidó közösséget kizárja a tábor felszabadításának 50. év­fordulójára emlékező ünnepsé­gekből. A megértést és anyagi támo­gatást oly előszeretettel kérő lengyel hatóságoknál és a len­gyel egyháznál a lehető legha­tározottabban tiltakozni kell — vélik az olasz lapok. Követelni kell a lengyel illetékesektől — akik mindig készek megfeled­kezni arról, hogy az utolsó zsi­dó pogromokat Lengyelország­ban hajtották végre az ország felszabadulása után —, hogy minden eszközzel tartassák tiszteletben az európai zsidóság mártíromságának szent helyeit — írta szerkesztőségi kommen­tárjában a La Repubblica.

Next

/
Oldalképek
Tartalom