Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

UJ KELET Pénzvilág 1996. áprilisi., hétfő 7 .....itt kell megtalálnunk a helyünket...” Sz emélyes gazdaság Tele Profit Szabó Attila Hét sikertelen privatizáció Már megjelent megyénk egyik legnagyobb vállalatának, a tiszavasvári Alkaloida Rt.-nek a privatizációs pályázata. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsa ugyanis döntött az ezzel kapcsolatos előterjesztésről. Az Alkaloida Rt. alaptőkéje több mint 4 mil­liárd forint, a pályázat során ennek 51 százalékos tulajdonré­szét kínálja fel értékesítésre a privatizációs szervezet. Az Al­kaloida esetében már hétszer volt sikertelen privatizációs kí­sérlet. 1994 elején számos kisbefektető szerzett tulajdonrészt az Alkaloidában; a pályázat feltételei között szerepel, hogy számukra az új befektető köteles vásárlási ajánlatot tenni a vagyonkezelőtől származó csomag árfolyamán. Ki kerül majd a tőzsdére? Az APV Rt. bővíteni kívánja a maga sajátos eszközeivel a tőzsdei forgalmat. Ennek érdekében több —jelenleg az APV Rt. birtokában lévő — részvénytársaság részvényeinek tőzsdei be­vezetését tervezi. Ennek keretében vizsgálják a MOL-t, a regio­nális gázszolgáltatókat, az Antenna Hungáriát, a Malévet, a Hun- garHotelst, a Borsodi Sörgyárat és a Pannónia Szálloda Rt.-t is. A legelőkészítettebb állapotban a Tiszántúli Vegyipari Kom­binát Rt. (TVK Rt.) részvénykibocsátása van. A fent felsorol­tak közül az idei év során legalább 4 cég tőzsdére vitelét sze­retné megvalósítani az APV Rt. Erdőtelepítés, árvízvédelem A közelmúltban megalakult Közhasznú Munka Tanácsa első két döntése érinti megyénket. Az 1996—97-ben közel 6 milli­árd forinttal gazdálkodó szervezet két konkrét terv megvaló­sítását kezdi el. Az első program megyénk mellett Békés me­gye árvízvédelmi területeinek karbantartását szolgálja, a má­sik program pedig Borsodban, Nógrádban és Szabolcsban az erdőtelepítést támogatja. A Magyar Hitelbank privatizációja Elbocsátások, átalakítás A kormány március 14-én garanciát vállalt a Magyar Hi­telbank Rt. (MHB) 100 százalékos tulajdonában álló Risk Kft. által kibocsátott kötvényekre 11 milliárd forint ér­tékben, 1996. december 31 -ei lejárattal. A garanciavál­lalás célja, hogy az MHB által a Risk Kft.-be elkülönített kétes követelések értékesítéséhez szükséges idő ne akadályozza a bank privatizácójának folyamatát. Business Profil Az MHB 1,4 milliárdos jegy­zett tőkével hozta létre a Risk Kft.-t azzal a céllal, hogy ke­zelje, illetve értékesítse a bank kétes és rossz minősítésű köve­teléseit és befektetéseit. Ennek során a kft.-be apportálták az MHB 200 ingatlanját és több mint 100, ipari és kereskedel­mi érdekeltségét is. Az MHB privatizációját se­gítő garanciavállalás vélhető el­ismerése is a tavalyi év elejétől tevékenykedő új vezetés eddi­gi hatékonyságot és versenyké­pességet javító munkájának. Az MHB megvált minden harma­dik foglalkoztatottjától, 1200 dolgozót bocsátott el, köztük a vezetők 70 százalékát. A lét­számleépítés érintette a nyír­egyházi fiókot is, ahol az 1995. évi 22 fős létszám helyett jelen­leg csak 15-en dolgoznak. Egy év alatt 35 százalékkal csök­kentették a költségeiket, a te­rületi és szervezeti átalakítások­kal profitcentrumokat hoztak létre. A térségükbe tartozó nyír­egyházi és mátészalkai fiók a Debreceni Területi Igazgató­sághoz, mint profitcentrumhoz került. Az intézkedések eredménye sem maradt el: 1995 után — a tartalékolási kötelezettség mel­lett — 3,7 milliárd forint nye­resége van az MHB-nak. Ebben közrejátszik az is, hogy az MHB a legalacsonyabb hitel­kamatszinttel dolgozik, ugyan­akkor betéti kamatai is vonzók, így a korábban elpártolt ver­senyképes cégek kezdenek visszatérni hozzájuk. A kormány mostani döntését követően az MHB privatizáci­óra érett, napokon belül kiírják a pályázatot a tanácsadó cég kiválasztására, és számításuk szerint ősszel megkezdődhet­nek a privatizációs tárgyalások, így a privatizáció a jelek sze­rint már az idén lezárható lesz. A tőkeemeléssel együtt járó pri­vatizációra sok érdeklődő van, köztük az EBRD által szerve­zett pénzügyi befektetői cso­port és meg nem nevezett ame­rikai pénzügyi befektetők. Az elmúlt év során jelentős társadalmi feszültséget eredmé­nyezett a Bokros-csomag né­ven ismertté vált gazdasági sta­bilizációs program, amelynek első eredményei — a makro­gazdasági mutatók, tanúsá­ga szerint — ez év elején vál­tak nyilvánvalóvá. Éppen ezért merült fel sokakban a kér­dés, hogy Bokros távozása mennyiben befolyásolja majd a gazdaságpolitikát. Bokros Lajos lemondásának vélt és valós okairól nyíregyházi láto­gatása alkalmából dr. Veress Józsefet, a Magyar Közgazda- sági Társaság főtitkárát kérdez­tük. — Úgy gondolom, Bokros Lajos 99 százalékra megcsinál­ta, amit akart, de az utolsó pil­lanatban elvesztette a türelmét. Erre minden bizonnyal számí­tottak is, hiszen az OECD-tag- ságunkról szóló döntés már megszületett az IMF-megál- lapodás, illetve a Tb költség- vetési hiányának 17,8 milli­árd forintban való limitálása után. Ezen a bizonyos kor­mányülésen azonban min­dent lesöpörtek az asztalról, amivel gyakorlatilag Bokros addigi törekvéseit kérdőjelez­ték meg. — Szakmai körökben sokan Medgyessy Péter nevéhez kötik a nyugati típusú adórendszert, a kétszintű bankrendszer és a liberális gazdaságpolitika alapelveinek kidolgozását és politikai elfogadtatását. Az ő személye, ezek szerint, a minisz­teri székben az eddigi gazda­ságpolitika folytatását je­lenti? —Négy és fél napig sem volt miniszter Medgyessy, amikor újságírók már kiolvasták, hogy pontosan olyan dolgokat han­goztat, mint a korábbi pénzügy- minisztert kritizáló körök. Puhábban, sztaniolba csoma­golva fogalmaz, de valójában még nem derült ki, mit is fog tenni. Bokros Lajos egy sokak által őrültnek tartott szó­lista volt, de nagyon tudott szó­lóban játszani. Medgyessynek mindenekelőtt előde munkabí­rásával kell majd szembesülnie, s ez stáb nélkül aligha fog si­kerülni. Nem véletlenül mondta azt Bokros Lajos, hogy amíg má­sok az Operában hálóztak, ad­dig ő otthon egyedül dolgozott. Ebben nem az a fontos, hogy volt-e ő az Operabálon vagy sem, hanem ez egyfajta magá­nyosságot is tükrözött. Ezt a munkát minden bizonnyal né­hány főosztályvezető-helyettes is megcsinálhatta volna. Az első jelek arra mutatnak, hogy Medgyessy Péter sokkal inkább össze akarja fogni a munkát. — Medgyessy az állami gaz­daságpolitikát irányító minisz­terelnök-helyettesként már 1988-ban azt az elvet vallotta, hogy egyszerre kell stabili­zálni és a növekedés alapjait strukturális változtatásokkal megteremteni. Ön szerint ez hogyan valósítható meg egyi­dejűleg? — A makrogazdasági muta­tók kétségtelenül javultak, de nem szabad elfelejteni, hogy a kelet-közép-európai országok — s köztük Magyarország is — egy főre jutó átlagos fejlettségi szintje a nyugati világ 46—50 százalékát teszi ki. A struktú­raváltás és a stabilizáció akkor folytatható eredményesen to­vább, ha belátjuk: a költségve­tés hiányának további lefaragá­sa indokolható ugyan, de olyan keresletcsökkenéssel is jár, amely már nem eredményezné a gazdasági mutatók kívánt ja­vulását. Látványos engedmények — Az OECD-tagok soraiba való felvételünk előkészítése során Magyarország számos gesztusértékű engedményt tett a Nyugatnak. Lesz-e és miben nyilvánul majd meg ennek az eredménye? — Minden bizonnyal jobb lesz a pénzügyi struktúra, a bankrendszer, a szolgáltatások a nyugati normákhoz igazod­nak majd, hiszen a külföldi tőke azt kedveli, ha itthon is ugyan­úgy szól a telefon, ha elérhetők a partnerek, ha hozzáférhetők az információk. Ha egészen őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy Magyarország csak a jó tanuló szerepét játsz- hatja el. Tudomásul kell ven­nünk, nincs más utunk, ide kell integrálódnunk, itt kell megta­lálnunk a helyünket. Endrédi Csaba Már a legutóbbi, utazással kapcsolatos rendezvényen, a Vakáció ’96-on kiderült, hogy kemény konkurenciára kell számítani ezen a piacon. A középosztály ugyanis utaz­ni akar. Nem érdekli Bokros vagy Medgyessy, ő dolgozott, keresett és el akarja felejteni a recesszióban vergődő Kár­pát-medencét, külföldi ten­gervízre és homokra vágyik. A Cooptourist Nyíregyházán számításba vette, hogy a kö­zéposztály jelentős része már nem a bérből és fizetésből élők tábora, hanem olyanoké, akik legalábbis egy áfa-kör­be tartozó vállalkozói igazol- vánnyal rendelkeznek, és nyilván szeretnék a nyaralást üzleti út gyanánt leadminiszt­rálni, aminek módját érdemes kitalálni és szolgáltatásként • • üzleti úton felkínálni még időben. Ezért szervez üzletember-találkozót az iroda, de a program filozó­fiájának ez csak az egyik fele. A másik fele pedig az, hogy a megyében tényleg vannak olyan vállalkozások, amelyek valódi export—import tevé­kenységet végeznek, és szíve­sen jelen lennének olyan bemu­tatókon, cégreprezentációkon, ahol hasznos kapcsolatokra le­het szert tenni. Csak ugye nincs ismeretség, nincs kapcsolat, nem tudják, hol rendeznek ilyet, vagy ha ő rendezné, ak­kor nem tudja, hol bérelhet ter­met, szállodát és a többit. Ezt viszont tudja, tudhatja egy uta­zási iroda. A partnerkeresésbe pedig a tervek szerint bankok kapcsolódnak be, amelyek saját megbízható ügyfeleiket hozhatnák össze külföldi cé­gekkel, egy-egy ígéretesnek mutatkozó exportfinanszíro­zás érdekében. így nagyobb a valószínűsége, hogy nem álvállalkozó kerül be a kör­be, hanem olyan, akiért vagy a hazai, vagy a külföldi pénz­intézet is egyfajta garanciát vállal. És miért ne lehetne az üzleti megbeszéléseket egy szervezett és leírható nyara­lás közben lebonyolítani. Ez a terv. A rendezvényre pedig Nyíregyházán május első fe­lében akarnak sort keríteni a szervezők: a bankok és az utazási iroda. Pénzvilág című oldalunk több anyagának képes változa­ta látható lesz ma ii nyíregyházi Városi Televízió Business Profil című műsorában, valamint szerdán a Profi-T című gazdasági magazinban. Az együttműködésért ezúton mon­dunk köszönetét a’Városi Televízióban. Kárpótlási jegyet részvényre Business Profil A korábban tett ígéretek­nek megfelelően az Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. (ÁPV Rt.) eleget tesz vállalt kötelezettségei­nek: az idei év során straté­giai vállalatok részvényeiből ajánl fel a kárpótoltaknak. A folyamat a Dél-magyarorszá- gi Áramszolgáltató Rt. rész­vényfelajánlásával kezdődött, amely részvényeket a külön­böző befektetői körök teljes körűen lejegyezték. A részvényjegyzési folya­mat több újdonságot tartal­mazott annak érdekében, hogy kiküszöbölje az ÁPV Rt. és a részvényjegyzést bonyolító OTP korábbi rész- vénycseréinél előforduló botrányos jeleneteket. A részvényjegyzés újdonsága volt, hogy elkülönített be­fektetői kört alakítottak ki, úgymint: belföldi alanyi jo­gosultak, külföldi alanyi jo­gosultak, önkormányzatok, kárpótlásijegy-hasznosító társaságok és az egyéb jegy­zők. A jegyzés során az első négy csoport rendelkezett elosztási előnnyel, az egyéb jegyzőknek pedig akkor ju­tott volna részvény, ha az első négy nem jegyzi azt túl. A jegyzés újdonsága volt még a határon túli magyarok számára felajánlott külön részvénycsomag, amelynek eredményes terítésébe be­kapcsolódott az Alanyi Kár­pótlási Jegy Befektető Kft. is, amely konkrétan azzal a céllal jött létre, hogy össze­gyűjtse a határon túlra ki­adott kárpótlási jegyeket, és azokat Magyarországon eredményesen befektesse. A lezajlott jegyzés során ezt a tevékenységet a legeredmé­nyesebben a környező or­szágokban élő magyarság köreiben tudta kifejteni, a későbbiek során ez irányú tevékenységét a nyugat-eu­rópai, ausztráliai és USA- beli magyarok felé is bőví­teni szeretné. A részvények jegyzése a Démász-részvényjegyzés eredményes lezárultát köve­tően is folytatódni fog a töb­bi áramszolgáltató részvé­nyeivel, illetve egyéb straté­giai cégek (Mól, Matáv) jegyzésbe való bevonása is várható. A Tiszántúllal kap­csolatban álló Titász Rt. kárpótlásijegy—részvény- cseréjére az előzetes elkép­zelések szerint a nyár során fog sor kerülni. Az oldalt Endrédi Csuha szerkesztette

Next

/
Oldalképek
Tartalom