Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-04 / 80. szám
Magyar Távirati Iroda Fosztogató rendőrök Fosztogató rendőröket állítottak bíróság elé Moszkvában. A seremetyevói nemzetközi repülőtéren dolgozó rendőrök tavaly áprilisban az Egyesült Arab Emírségekből érkezett repülőgépről elraboltak több mint 70 millió rubel értékű rakományt — írta a Moszkovszkij Komszomolec című lap szerdán. A tolvajok megbeszélték a kiszolgáló személyzet tagjaival, hogy a gépről származó konténereket szállító autóról a lopott holmit átrakják saját járművükre. Miután kiderült, hogy egy konténer hiányzik, a nyomozók először a parkolóőröket hallgatták ki, akik a rendőrök ellen vallottak. A tetteseknél tartott házkutatás során megtalálták a lopott konténer tartalmát. A terrorizmus ellen William Perry amerikai védelmi miniszter szerdán Kairóban a közel-keleti terrorizmus elleni erőfeszítések összehangolásáról tárgyalt Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Perry a megbeszélések után tartott sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy létezik egy titkos amerikai—izraeli védelmi megállapodás. Perry és Mubarak a közel-keleti békefolyamatot veszélyeztető erőszak kapcsán megvitatta a Hamász fenyegetését is, miután a szélsőséges palesztin szervezet újabb öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba Izrael és a Jasszer Arafat vezette Palesztin Autonómiatanács ellen. Az AP jelentése szerint az esetleges terroristaellenes program sajátosságairól az amerikai politikus nem volt hajlandó nyilatkozni. Háborús bűnök, letartóztatás A délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyében illetékes hágai nemzetközi törvényszék szerdán letartózta- tási parancsot adott ki három magas rangú szerb tiszt ellen. A dpa jelentése szerint Mile Mrksic ezredest, a krajinai szerb hadsereg volt parancsnokát, és társait, Miroslav Radio századost továbbá Veselin Sljivancanin őrnagyot azért akarják a tövényszék elé állítani, mert felelősség terheli őket 261 férfi 1991 novemberében Horvátországban történt meggyilkolásáért. A vád szerint a szerbek annak idején 261 személyt hurcoltak el a vukovári kórházból, majd Mrksic, Sljivancanin és Radic parancsára kivégezték őket egy ovcarai gazdaságban. Mrksic hosszú időn Slobodan Milosevic szerb elnök bizalmasának számított. Mindhárom vádlott jelenleg Belgrádban él. Innen — onnan ÍT Prága — Tizenhét nős cseh katolikus pap, akiket a kommunizmus idején titokban szenteltek fel, csatlakozhat a görög katolikus egyházhoz — közölte kedden a cseh katolikus egyház feje, Miloslav Vlk bíboros, prágai érsek. Csehszlovákiában, az egyház 1970—80-as évekbeli kommunista üldöztetése idején mintegy 250 katolikus papot szentelt fel Róma engedélye nélkül egy titokban tevékenykedő brnói érsek, bizonyos Felix Maria Davidek. A kommunizmus bukása után Róma érvénytelennek nyilvánította e felszentelések nagyobb részét, s csupán a cölibátust (a papi nőtlenség fogadalmát) betartó papoknak tette lehetővé az egyházába való beilleszkedést — emlékeztet az AFP hírügynökség. A mára már halott Davidek hívei tiltakoztak a döntés ellen, mondván, hogy épp egyházuk „földalatti” működése tette lehetővé Csehszlovákiában a katolicizmus életben tartását olyan időszakban, amikor minden Rómához fűződő kapcsolat megszakadt. "Et Bogotá — Elrabolták Kolumbiában Juan Carlos Gaviriát, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) főtitkárának, César Gaviriának testvérét — jelentette a Reuter. A bogotai rendőrség szóvivője kedden nem volt hajlandó részleteket közölni. A Radio Caracol rádióállomás arról számolt be, hogy az áldozat elhagyott kocsiját Risaralda tartomány egyik útján találták meg. Kolumbia az emberrablások számának tekintetében a világlista élvonalához tartozik. A latin-amerikai országban naponta átlagosan négy ember válik emberrablók áldozatává. “S Tokió — Japán északi szigetének, Hokkaidónak az őslakói nem tudták megakadályozni, hogy feltöltsék azt a víztározót, amely szent helyükön létesült. Az ainuk már régóta tiltakoznak a másfél évtizede megkezdett építkezés ellen. Pert is indítottak, mondván, hogy víz fogja borítani vallási szertartásaik helyszínét. A Sarju folyón felépített gáton megkezdték a vízterhelési próbát, az ainuk tehát már nem akadályozhatják meg, hogy a gátat üzembe helyezzék, s egy atomerőmű és más ipari létesítmények vízellátásánál hasznosítsák. Ügyvédjük is belátta, hogy hiábavaló a további ellenállás: a próbaüzem kezdete előtt az ainuk tűzistenéhez fohászkodott amiatt, hogy nem sikerült megakadályozni a szent hely víz alá merülését. ' Külföld-belföld Jelcin hivatalosan is elnökjelölt A tét a demokrácia MTI Az újraválasztásáért harcba indult Borisz Jelcin orosz elnök jelöltségét szerdán bejegyezte a központi választási bizottság, miután az államfőt indító tömörülés leadta a Jelcint támogató 1,3 millió aláírást tartalmazó íveket. Jelcin azonban csak a második számú jelöltigazolvány tulajdonosa, miután elsőként a kommunista Gennagyij Zjuga- novot jegyezte be a bizottság, még a múlt hónapban. Jelcin, aki maga is jelen volt bejegyzésnél, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Oroszország sorsa függ attól, hogy miként szavaznak június 16-án a választópolgárok. Jelcin arra célozgatott, hogy a demokrácia a tét, s azt hangoztatta: a választókon múlik, hogy a jövőben is beleszólhatnak az állam irányításába vagy megfosztják őket ettől a jogtól. O, mint mondta, számít a választók józan megfontolására. Jelcin arra a kérdésre, hogy nem tart-e a választási vereségtől, kifejtette: izgatott ugyan, de a harctól és a választástól nem fél, noha az ellenfél elég erős. Hangsúlyozta, hogy első választási ígéretét teljesítette, a költségvetés bér- elmaradásait teljesen rendezték. Jelcin a választási bizottság bejegyzése után hivatalosan is megkezdheti kampányát. A hivatalban lévő elnök a törvény szerint azonban nem használhatja választási célokra hatalmát. Mindamellett belpolitikai lépései az év eleje óta közvetve összefüggenek a nyári választásssal. így a bérelmaradások rendezése mellett megígérte a csecsen válság lezárását, és a hét végén előterjesztette rendezési programját. A harcok azonban változatlanul folynak a köztársaság déli és délnyugati részén. Az államfő ezért szerdán munkacsoportot hozott létre a harci cselekmények lezárására. Ennek vezetését a csecsen rendezési terv egyik változatának kidolgozójára, Emil Pain elnöki tanácsadóra bízta. Painról közismert, hogy a békés rendezés elkötelezett híve. Jelcin, aki februárban jelentette be indulását az elnökválasztáson, kibontakozó választási kampányába, illetve választási stábjába bevonta a felső vezetés tagjait, köztük Viktor Csernomirgyin kormányfőt, Mihail Barszukovot, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) főnökét. Ugyancsak tagja a csoportnak Jelcin egyik lánya, valamint az egyik független orosz tévécsatorna, az NTV igazgatója. Mindezek miatt Jelcin ellenfelei, köztük Mihail Gorbacsov szovjet exelnök a választójog megsértésével és az elektronikus sajtó ellenőrzésével vádolta Jelcint. NATO—orosz megbeszélés Brüsszelben Lehetséges a kompromisszum MTI Orosz kérésre kétoldalú (úgynevezett „16+1-es”) NATO—orosz megbeszélést tartottak a hét elején a szövetségi forrásokra hivatkozva az Atlantic News. A találkozón a tagországok állandó képviselőivel szemben Vi- talij Csurkin orosz nagykövet ült asztalhoz. Az Atlantic News értesülése szerint a megbeszélésen alapvetően a szövetség majdani kiszélesítésének kérdését vitatták meg. Moszkva elvben visszautasítja a NATO keleteurópai bővítésének szándékát, de mint a brüsszeli kiadvány megjegyzi, orosz politikai vezetők az utóbbi időben „a kompromisszum lehetőségére utaló” megnyilvánulásokat is tettek, aminek fényében a NATO vezetői is késznek mutatkoznak bizonyos forgatókönyvek megvizsgálására. Az egyik ilyen lehetőség az úgynevezett „2+4-es” formula, amelyet a volt NDK esetében alkalmaztak. A két korábbi Németország, valamint a második világháború négy sítéskor, 1990-ben ötéves periódusra — az orosz csapatok távoztáig — kizárta, hogy nyugatnémet csapatok állomásozhassanak keletnémet területen, és az átmeneti időszak után is lemondtak külföldi (más NATO-országbeli) katonák, valamint atomfegyverek elhelyezéséről ezekben a német tartományokban. A másik példával Franciaország esete szolgál, amely közel 30 éven át teljesen kivált a szövetség integrált katonai szervezetéből, és annak csakis politikai munkájában vett részt. (Brüsszeli szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy napjainkban Párizs mind több jelét adja a katonai szervezetekbe való fokozatos visszatérésnek.) A harmadik lehetséges forgatókönyvet Norvégia szolgáltatja, amely egyúttal az egyetlen, Oroszországgal határos szövetségi tagállam. Oslo békeidőben nem enged az ország területén sem NATO-csapatokat, sem atomfegyvereket állomásoztat- ni, esetleges „éles” helyzetre azonban elő van készítve a befogadásukhoz szükséges infrastruktúra, és meglehetős rendszerességgel folynak különböző szövetségi hadgyakorlatok norvég területeken. Az e kérdéskörben született utolsó hivatalos szövetségi állásfoglalás az a tanulmány volt, amelyet az Észak-atlanti Tanács a kilátásba helyezett bővítés mikéntjéről fogadott el tavaly decemberben. Eszerint „békeidőben a szövetségi csapatok állomásoztatása nem feltétele a csatlakozásnak, de nincs is kizárva” ennek lehetősége. Az új tagországnak készen kell állnia arra, hogy a NATO „szükség esetén csapatokat te- lepíthes ,en” területére. Az „atomemyő” kapcsán a tanulmány megállapította: a jelen helyzetben nincs eleve szükség arra, hogy az új tagállamok területére nukleáris fegyvereket telepítsenek, a NATO jelenlegi nukleáris készenléte ugyanis „a belátható jövőben egy kiszélesített szövetségben is megfelel az elvárásoknak”. Az új tagországoknak teljes egészében el kell fogadniuk a szövetség nukleáris védelmi koncepcióját és osztozniuk kell annak kockázatában. Japán segítség MTI Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán Japán közbenjárását kérte Washingtonnál annak érdekében, hogy az fizesse ki tartozását a világszervezetnek. Gáli szerdán tárgyalt Juki- hiko Ikedajapán külügyminiszterrel, akinek elpanaszolta, hogy az ENSZ nem képes végrehajtani a szervezeti reformoIzrael Biztonsági intézkedések MTI Fokozott biztonsági intézkedések mellett szerdán Izraelben megkezdődött a nyolc napon át tartó zsidó húsvét —jelentette a dpa és a Reuter. Tel-Avivban, az ország gazdasági központjában, megerősített rendőrjárőrök és katonák felügyelik a rendet a fontos épületek és a toronyházak előtt. Jeruzsálemben és több más városban a biztonsági erőket a legmagasabb fokú riadókészültségbe helyezték, miután a Hamász nevű szélsőséges palesztin szervezet kedden újabb Izrael elleni robbantásos merényleteket helyezett kilátásba. A piacokat, buszpályaudvarokat és a még nyitva tartó nagyáruházakat fokozottan ellenőrzik. A hadsereg a meglévők mellé további úttorlaszokat állított fel Ciszjordániában és Jeruzsálem határánál, hogy kiszűrje a lehetséges merénylőket. A zsinagógákat, üdülőhelyeket és bevásárlóközpontokat különösen védik az esetleges támadásoktól. A lakosságot fokozott figyelemre szólította fel az izraeli vezetés. A dél-libanoni biztonsági övezetben szolgálatot teljesítő katonák szintén felkészültek az Irán-barát Hezbollah várhatóan megszaporodó támadásaira—jelentette az izraeli rádió. vétség brüsszeli közpon^iA g)|pztes nagyhatalmának bak — közölte szerdán s^+ egyezménye a német újraegyeÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Az Amerikai Egyesült Államok 100 millió dollár segélyt nyújt Albániának, hogy azt katonai célú vásárlásokra fordítsa. A híren tulajdonképpen könnyű átsiklani „na, bumm, és akkor mi van” alapon, azonban az ember a „második körben” bizony igen könnyen „begondolkozhat”... Mi lelte Samu bácsit, hogy ilyen fene nagylelkű lett? Nem is kölcsönt ad, hanem egyenesen segélyt, és kizárólag katonai célra, mintha a sasok fiainak országában egyébiránt minden megvolna... Attól tartok, hogy a Pentagon sokkal inkább azért adta ezt a tömérdek pénzt az albán hadseregnek, hogy a szerbek gondolkozzanak ezen, és nemén... Tízet egy ellen, hogy ez nekik is eszükbe jutott, és hogy ez akár egy Koszovó- jukba is kerülhet, de legalábbis vége annak a világnak, amikor a nyolcvan százalékos albán többségű országrésszel továbbra is csak úgy „óberkodhatnak”. Koszovó még mindig a leggennyesebb fertőzés Kis- jugoszlávia testén, és ezt Amerika is nagyon jól tudja. A jelenleg hamu alatt izzó parázs óhatatlanul tüzet fog okozni egyszer, és egy katonailag tehetetlen Albánia csak konzerválja ezt a problémát. Ha Tirana viszont rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel jelenleg még nem, akkor egy pillanatig sem kétséges — és ezt többször is a szerbek orra alá dörgölte —, hogy koszovói testvérei segítségére siet. Célja lenne tehát az USA- nak egy esetleges háborús eszkaláció? Nem erről van szó, hanem éppenséggel arról, hogy végre már rendet szeretne látni, és főleg tiszta nemzetállamokat a térségben, mert nagyon is elege van már a folyamatos balkáni cirkuszból! A teljes békét viszont — és ezt ma már belátja — csak akkor érheti el, ha meg is teremti. Világos és magától értetődő a következtetés: Most a helyszínen van, most akarja „letudni” ezt is. Ehhez pedig igenis kell egy kis haccáré-haccacáré Szerbia és Albánia között... Mindenesetre a „nagylelkű segély” átvétele után már bizton nem élcelődhetünk azon, hogy azért nem szállt a tengerre az albán hadiflotta, mert elhagyták az egyik evezőt. az ENSZ-nek kát, mert egyes országok, köztük az Egyesült Államok, mindeddig nem rendezték tagdíjhátralékukat. Az Egyesült Államok, amely több mint egymilliárd dollárral tartozik az ENSZ-nek, korábban többször is pazarlással, valamint azzal vádolta a világ- szervezet, hogy alacsony hatásfokkal tevékenykedik. Egyben azt kövelte az ENSZ-től, hogy csökkentse kiadásait.
