Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-03 / 79. szám
10 1996. április 3., szerda Közelkép UJ KELET Fekete Tibor (Új Kelet) — A városban összevonják a művelődési házakat. Még nincs két hónapja, hogy a Kertvárosi Közösségi Házhoz kerültem, és már bizonytalan a sorsom. Úgy érzem, a mi szakmánknak nincs becsülete. A művelődés, a kultúra leértékelődött. Ha elbocsátanak, szinte lehetetlen elhelyezkednem, és reményem sincs, hogy a történelem— népművelő szakos tanári diplomámmal valaha is kapok munkát. Vállalkozásba pedig nem akarok fogni, mert ha nem értek hozzá, biztosan belebuknék. Tegnap a szemerkélő esőben Nyíregyháza utcáin járókelőket szólítottunk meg, és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik, íme hárman a válaszadók közül: Örvény László — Se hétköznap, se a hétvégeken nem lehet egy normális szórakozóhelyre elmenni. Vannak diszkók, de egyik sem nevezhető kulturáltnak. Túlzsúfoltak, igénytelenek, és elterjedőben van a kábítószer fogyasztása is. Az italozás már nem is meglepő a diszkókban. Már a tizennégy évesek is rendszeresen isznak. Kivagyiságból vagy már megszokásból, nem tudom. Érdekes, azokon a kicsiken látszik, hogy még nincsenek tizennyolc évesek, mégis kiszolgálják őket. Sőt, az sem akadály, ha teljesen leitták magukat. Én olyan diszkót szeretnék, ahol normálisak a körülmények. Nem monoton és egysíkú a zene, és minden zenei irányzat kedvelője találjon kedvérevalót a programban. — A munkanélküliség a legnagyobb teher számomra. A nehéz megélhetés, a mindennapi anyagi gondok miatt sok családi kapcsolat romlik meg mostanában. Egy-egy áremeléskor a döntéshozók nem gondolnak bele, hogy annak milyen következményei lehetnek. Legutóbb az energiahordozók árát emelték jelentős mértékben. Most kaptuk kézhez a januári villany- és gázszámlát, elkeserítő. A lakást gázkazánnal fűtjük. Annak idején, amikor bevezettettük, ez volt a legolcsóbb energiaforrás. Most is az, de nem vagyok biztos benne, hogy a jövőben is az lesz. Már az egyik szobában elzártuk a radiátort, így takarékoskodunk. Jó lenne visz- szaállni a régi vegyes tüzelésű kazánokra, akkor lehetne menni rozsét gyűjteni. Bártfalvi Krisztina Torkos József Nemzetközi kapcsolatok Új Kelet-információ __ A nyíregyházi közgyűlés nemzetközi kapcsolatok albizottsága a testület munkatervében foglaltaknak megfelelően hivatalos delegeciókat küld e hónapban Németországba és Nagy-Britanniába. Április 11. és 14. között Csabai Lász/óné polgármester St. Albans város vezetőjével ünnepélyesen aláírja a két település közötti testvérvárosi szerződést. A hivatalos program szerint a város képviselői Nyíregyháza-Sóstó fejlesztéséhez befektetőket keresnek. A küldöttség tagjai Dévényi József képviselő, a nemzetközi kapcsolatok albizottságának elnöke, Szentesi Péter képviselő, a Sóstó-fejlesztési Rt. igazgatótanácsa elnöke és Vásárhelyi Andrásné tolmács. Hivatalos meghívásnak eleget téve április 22. és 26. között öten képviselik városunkat a németországi Iser- lohnban. Csabai Lászlóné Fritz Fischernek, a német testvérváros polgármesterének kitüntetést ad át. Szakmai megbeszélések lesznek a Goethe Intézetben, a városházán és egy szakképzési központban. Az iserlohni városházán képeslap-kiállítás nyílik, amely által megyénk mutatkozik be. A delegációval utazik még Hajdú Sándor■, a nyíregyházi polgár- mesteri hivatal humán irodájának vezetője, dr. Csokonay Lászlóné, dr. Marsi Edit és dr. Barabás László, az Iserlohn Bizottság tagjai. A festmény a legkelendőbb Kétszázezerért talált gazdára Lefler György (Új Kelet) Az elmúlt héten kiállítást és aukciót rendezett a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. Nyíregyházán, a Szakszervezetek Házában. A tavaly őszi első aukció, valamint az idei sikere is igazolta a vidéki árverések létjogosultságát. A licitálást le- vezénylő Konrád Miklós BÁV- osztályvezetőtől és dr. Pálffy Lászlónétól, a nyíregyházi „Bizi” boltvezetőjétől, az aukció főszervezőjétől az eredményességről érdeklődtünk. Konrád Miklós: — A BÁV 1920 óta végez folyamatosan művészeti árverést, mivelhogy abban az időben a zálogban maradt tárgyakat csak aukciókon volt szabad értékesíteni. Jelenleg 12-—14 árverést tartanak évente, melynek döntő része az úgynevezett nagyárverés, ahol a darabszámok és a kikiáltási árak tekintetében is jelentősebb tárgyak kerülnek kalapács alá. A kamaraaukciók rendszere vagy kisebb darabszámra épül, vagy egy különálló tárgykört ölel fel. A hagyományos profilú aukciók mellett önálló árverések — különleges gyűjtemény vagy komplett hagyaték — lebonyolítására is vállalkozunk. Az aukciókra történő felvételek Budapesten és vidéken egyaránt adottak. A legkelendőbbek a festmények, majd az ékszerek. Mit tenne másként? Lengyel Lajos, a Taurus Pálma Gumi- és Mű- anyagipari Kft. igazgatója Fekete Tibor (Új Kelet) — Úgy érzem, Sóstót nagyon elhanyagolták, a város szégyene. A Krúdy Szálló és a Svájci-lak sok kíváncsi turistát vonzott valamikor. Ma mindkettő nagyon lerobbant állapotban van. Az üdülőközponti jelleget jobban ki lehetne használni, különösen gyógyüdülőként lehetne hasznosítani a területet, hiszen az itt feltörő hévíz gyógyhatása vetekszik a hajdúszoboszlóiéval. A Taurusnak is van Sóstón egy üdülője, amit közösen használ az abroncsgyárral. Korábban volt egy átjáró az üdülő és a strand kerítése között. Az utóbbi időben, sajnos, nem tudtunk megegyezni a Nyíregyházi Fürdők Kft.-vei, és már nincs szabad átjárásunk a strandra. De nem csak mi jártunk így, hanem a többi volt vállalati üdülő is a környéken. Ha visszaállna a régi rend, talán vonzóbbá tudnánk tenni ezeket a tó környéki üdülőket, és felpezsdülhetne az élet Sóstón. Dr. Pálffy Lászlóné: — Nyíregyházán az ékszerek forgalma megelőzte a festményekét s a többi műtárgyét. A vidéki aukciók megrendezése az elmúlt évben ötlött fel s valósult is meg, többek között Nyíregyházán. Az első alkalommal a tárgyak 95 százaléka elkelt, a mostani, noha L. Gy. (Új Kelet) _______ A nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányát irodájában Harmati Ernő elnökkel és Káka Tibor kisebbségi önkormányzati képviselővel az ön- kormányzat aktuális feladatairól váltottunk szót. — A guszevi általános iskolába meghirdetett lakossági fórumuk — az újságok híradása szerint érdektelenség miatt — elmaradt. Önök minek tulajdonítják a lakótelep lakóinak távolmaradását? —- A gyűlés azért nem jött létre — halljuk a választ Harmati Ernőtől —, mert nem volt kellőképpen megszervezve, de ha ez nem így történik, akkor sem tudtunk volna a Guszev lakóinak semmi érdemlegeset mondani. A lakótelep rendbetételére, felépítésére ugyanis semmiféle költségvetés nincs. A kisebbségi önkormányzat véleménye az, hogy az ügyben sürgősen lépni kellene. A Guszev ügyében ugyanis visszalépés történt, az önkormányzatok 1989-től folyamatosan csak görgetik maguk előtt ezt az egyre súlyosbodó problémát. Szeretnénk, ha ez az áldatlan állapot a lakótelepen megszüntethető lenne a guszevi cigányság és magyarság szempontjából. — Tudomásom szerint egy helyi vállalkozó — munkát ajánlva — megkereste önöket, elgondolásához a kisebbségi önkormányzat segítségét kérte. —- Egy sóstói gazdálkodó azzal a javaslattal jött hozzánk, hogy a földjét vásároljuk meg vályogvetéshez. Több család részére ígért szállási lehetőséget, s minden egyebet, ami a vályog kivetéséhez szükséges. A nagy önkormányzattól megvizsgálták a lehetőséget, s arra jutottak, hogy a vállalkozó valótlant közölt, így a vályogvetésből nemigen lesz semmi. A feladott hirdetésekre egyébként sem jelentszerényebbek az eredmények, szintén sikeresnek mondható. Az idén kalapács alá került 50 ékszer, 11 festmény, 45 műtárgy, de bútorra nem volt igény. A legértékesebb női gyűrű 150 ezer forintos kikiáltási árról indult, és 225 ezerért kelt el. Az árverés egyébként igen kulturált körülkezett ez idáig senki, akinek tetszett volna az ötlet. — Mik a kisebbségi önkormányzat tervei? — Mivel a költségvetésünk nagyon minimális, ami a tiszteletdíjat sem fedezi, a kisebbségi önkormányzat jószerével működésképtelen 1996-ban is. Egy alapítványt szándékozunk létrehozni, remélve, hogy az alapítványi adományokból segíteni tudjuk önkormányzatunk feladatainak finanszírozását. —Konkrétan, milyen feladatokra gondolnak? A szót Kóka Tibor testületi tag veszi át: — A cigány kisebbségi önkormányzat, amint azt az elnök az előbb említette már, ez évben szeretné beindítani a lakásépítkezéseket. Erről annyit mondhatok, hogy a szociális lakásépítési program keretében az igényeket kielégítő kis családi házakat szorgalmazzuk. Olyanokat, amelyeket fenn tudnak tartani és gondozhatnak, amelyek emberhez méltó lakóhelyek. E lakásokat csakis azok számára javasoljuk, akik erre jogosultak, akik megérdemlik, az arra érdemteleneket nem támogatjuk. Sajnos, mi mények között zajlott le, tisztességesen licitáltak, esetenként tetten érhető volt a néma gratuláció, amely a győztesnek szólt. Egyébként őszre tervezzük a harmadik nyíregyházi aukciót. A fővárosi millecentenáriumi aukció kiállítása május 18—26. között tekinthető meg. is tapasztaltuk-tapasztaljuk, hogy feltűntek olyan vállalkozók, akik „kiélik és megvámolják” azokat a cigánycsaládokat, akik építkezni akarnak. Ugyancsak az elképzeléseink között szerepel különböző tanfolyamok megszervezése, illetve beindítása. Felméréseink alapján a cigányság ellenzi azokat a tanfolyamokat, amelyek vályogvetésre, kosárfonásra tanítanák meg az embereket, a harmadikat, a gazdaasszonyképzést meg ne is említsem! Ezekre nincs igény, teljesen feleslegesnek tartjuk. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat három vezetője másféle beiskolázásban gondolkodik, korszerű tanfolyamokban. A kereskedelmi és a 1 10-es iskola igazgatói a cigány önkormányzat vezetőivel együtt vállalták, hogy megfelelő képzési lehetőséget kínálnak a tanulni vágyó cigányoknak. S hogy milyen szakmákban? Az élelmiszeriparban: cukrász, szakács, eladó, pék, hentes; az iparban: kőműves, ács, hideg- és melegburkoló stb. Ezek a szakmák hosszú távra is megfelelnek és hasznosíthatók, s eddig a cigányságnak még nem adattak meg. Értelmes tanfolyamok, okos lakásépítések Örök probléma: a Guszev
