Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-22 / 94. szám
4 1996. április 22., hétfő Közélet UJ KELET Egyhetes gabonapiac! árrobbanás Lecsengő lelkesedés Az elmúlt hét csütörtöki munkanapján rendkívüli árrobbanás következett be a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. Néhány termény kivételével ritkán látott mértékben — a napi limitet, azaz 300 forintot meghaladva — emelkedtek az árak. Mind a takarmány-, mind az étkezési búza új termesztésű határidős lejárataira nagy üzleteket kötöttek a brókerek. A takarmánykukorica és a -árpa piacán az elmúlt év végi árfolyamok maximális mértékben emelkedtek. A megkötött üzletek összértéke meghaladta a 285 millió forintot. Öt nappal később még mindig tartotta magát a napi limittel való áremelkedés, olyannyira, hogy a 400 forintra módosított értéket is meghaladta többek között a malmi búza árnövekedése. Az aktív üzletmenet mellett tovább nőtt a határidős terményekre a vételi nyomás. A takarmánybúza- és árpajegyzések viharosan emelkedő tendenciát mutattak, sőt, a stagnáló napraforgó-kereslet az összes lejáratra emelkedett. Kicsit csökkent a megkötött üzletek értéke, csupán 159 millió forintos forgalommal zárt a tőzsde e napon. Egy nap múlva tetőzött a gabonatermékek iránti érdeklődés, amely újabb heves áremelkedéseket produkált. Legnagyobb mennyiségben a decemberi lejáratú kukoricára és a malmi búzára kötöttek üzleteket a brókerek, amely a napi összforgalom — 181 millió forint —jelentős részét tette ki. Az elmúlt hét végére kicsit mérséklődtek a gabonapiaci áremelkedések. A termények — többek között a búza—rö- videbb határidejű lejáratainak az árai ugyan nőttek, de a hosszab lejáratoké folyamatosan csökkent. A decemberi lekötésű takarmánybúza és -árpa piacán viszont visszesett az árfolyam. Egyelőre az étkezési búza aratás előtti ára 26 ezer forint felett, az aratáskorié csak alig több mint 22 ezer, viszont az 1997. januári ár 27 ezer, a márciusi már közel 27,8 ezer forintra szökött fel. A takarmánybúza esetében a májusi és a decemberi árak között csak kilencszáz forint a különbség. A MÁV és a VPOP a feketegazdaság ellen Épül a vasút informatikai rendszere A Magyar Államvasutak és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága vezetőinek legutóbbi tárgyalásán kiemelt témakör volt a fekete- gazdaság elleni küzdelem. A MÁV részéről dr. Magos György, illetve Sipos István vezérigazgató-helyettes, a VPOP képviseletében Arnold Mihály altábornagy, országos parancsnok és helyettese, Soós László dandártábornok megállapodott arról, hogy megvizsgálják a két szervezet informatikai rendszerének összekapcsolási lehetőségeit. Mindkét szerv közös óhaja és érdeke a határátkelési végpontok számítógépes összekapcsolása, hogy megszűnjék a kettős adatrögzítés, így az információk nyomon követhetők és könnyen hozzáférhetők lesznek. A közös informatikai rendszer létrejöttét előmozdíthatja az, hogy a MÁV néhány hónapon belül megkezdi a már korábban telepített belföldi teherforgalmat nyomon követő szállításirányítási rendszerének üzemeltetését. Ennek segítségével az országhatáron belül útnak indított teherszerelvények útvonala pontosan figyelemmel követhető bármely állomásról és ellenőrző- pontról. A nyíregyházi vasútállomás is szerves részét alkotja a MÁV új számítógép-hálózatának. A budapesti számítógépközponthoz csatlakozik a nemrégiben a megyeszékhelyre telepített hétterminálos nyomkövető egység. A vasút munkatársai — már túl az informatikai képzésen — most gyakorolják a rendszer használatát, ami az előzetes elképzelések szerint a második félévben üzemszerűen csatlakozik a MÁV országos hálózatához. Mivel a feketegazdaság és -kereskedelem javarészt a teherforgalomban jelentkezik, ezért a személyvonatok nyomkövetésének megszervezése egy későbbi informatikai feladata lesz a vasúttársaságnak. A magasszintű megbeszélésen a szervezetek képviselői amellett voksoltak, hogy hozzanak létre egy olyan munkabizottságot, amelynek feladata az új vámtörvény rendelkezéseinek, elsősorban a jövedékköteles áruk kezelésének értelmezése lesz. Tavaszi agrárkamarai összesítés Gond lehet a búzaexporttal? A tavaszi vetésekhez elegendő, jó minőségű fémzárolt vetőmag áll rendelkezésre Az esztendő első negyedéves gazdajegyzői tapasztalatainak összesítése volt többek között kiemelt napirendi pontja a legutóbbi agrárkamarai elnökségi ülésnek. Mint Feketéné Wittner Éva, a kamarai gazdajegyzői hálózat vezetője elmondta, a kormány és a Földművelésügyi Minisztérium által megjelentetett ez évi támogatási és pályázati lehetőségek élénk érdeklődést váltottak ki a gazdálkodók körében. Talajjavítási pályázati igényt 23 esetben véleményezett a kamara, ez összesen 450 hektár föld minőségi változtatását jelenti. Megfelelőképpen és időben alapozták meg a gazdajegyzők a földhasznosítási támogatás megkezdését. Az igénylők száma soha nem tapasztalt mértékben megnőtt, a gazdajegyzőket naponta 50— 70 termelő kereste fel, mivel az igénylőlap bonyolultsága miatt személyenkénti segítség- adásra volt szükség. Április elejéig 228 településen megkezdődött az igénylések összegyűjtése. A pályázatokkal egy időben közel ezer kamarai tagsági igazolást adtak ki a pályázatok mellékleteként a szakemberek. Ezzel párhuzamosan a megyében öt gazdajegyzői körzetben almatermesztési tanfolyamot szervezett a kamara, amelyen több mint 150 kistermelő vett részt. Az első negyedév kiemelt feladata volt az állatszámlálás, amelyet 5 ezer gazdaságban végeztek el a szakemberek. A megye mezőgazdasági területei vegyes képet mutatnak a tavasz elején. Á Tisza felső szakaszán az árvíz és a magas belvíz késlelteti a munkák megkezdését, illetve az elmaradt őszi szántások is későbbre tolódnak. Az összes megyei, 42 500 hektáros, őszibúza-vetésterü- letből 578 hektár kipusztult, a meglévő vetésállomány 22 százaléka jó, 38 százaléka közepes és 40 százaléka gyenge minőségű. A rozs 16 500 hektáros állományából 1207 hektár halt ki, a megmaradt terület harmada életerős, 27 százaléka még elfogadható minőségű, de több mint 40 százaléka nagyon gyenge állapotú. A 6100 hektáron vetett őszi árpa telelt ki a legrosszabbul: közel ötven százaléka siralmas minőségi állapotban sarjad. A kalászosok fejtrágyázása az összes területnek csak az egyötödén történt meg, amely helyeken hektáronként csupán 100—200 kilogrammos dózisban került ki műtrágya. A termelők okként megemlítették: a szűkös mennyiségben kapható műtrágyának nagyon magas — mázsánként 3000—3600 forint — az ára. A kalászos-szerződéskötési lehetőségek korlátlanok, jelentős kereslet van export búzára és sörárpára is. A tavalyi búzaexport-engedélyek kiadása körül kialakult súlyos problémák miatt már most jelzések érkeztek a gazdajegyzőktől, hogy az igénylőlapokat önbevallással töltik ki a termelők, s a később gondot okozó esetleges visszaélések miatt javasolták az adatlapok ellenőrzését és a szabálytalanságok megtorlását. A tavaszi vetésekhez elegendő, jó minőségű, fémzárolt vetőmag áll rendelkezésre, s a termeltetők közel azonos feltételek mellett kínálnak szerződési lehetőségeket és termelési hitelezést. A kertészeti munkák a fóliasátrakban elkezdődtek, megtörtént a dohány, a paprika, a paradicsom vetése, de a váratlan hideg miatti fűtési költségek várhatóan megemelik majd a termelői árakat. A gyömölcs- kertészetekben április elejéig a fák 80 százalékát lemetszették, de a tél végi lemosópermetezést még sehol sem kezdték meg. Az oldalt összeállította Vitéz Péter. A felvételeket Bozsó Katalin készítette Gáz van, babám! A Tigáz története az 1920- as években kezdődött a hajdú- szoboszlói kutatásokkal. A terület geológiai feltárása után húsz évvel alakult meg a Hajdúszoboszlói Földgáz Rt. A cég 1965-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) irányítása alá került, s ekkor bővült ki többek között a nyíregyházi kirendeltséggel is. A fúzió után két esztendővel megalakult a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat, amibe beolvadtak a környék üzemei és szolgáltató- vállalatai. A rendszerváltás után önálló állami vállalati státust kapott a Tigáz. A gázvagyon privatizációja már 1992-től elkezdődött. Ekkor magánkézbe került a palackos gázforgalmazás: a Prímagáz Rt. szerezte meg e tulajdont. A hazai gázszolgáltató vállalatok 1993. január 1- jén részvénytársasággá alakultak. Ezután sokáig semmi nem történt. Öt vidéki gáztársaság, közöttük a Tigáz Rt. privatizációs pályázatának feltételeit szabályzó határozat 1995 júliusában, az árszabályzás viszont csak augusztusra készült el. E hónap közepén az ÁPV Rt. kiírta többfordulós pályázatát, amelyben a Tigáz esetében többek között kötelezték az érdeklődőket legalább 200 millió dolláros saját tőkefedezet felmutatására. Szeptember 28-ára már csak 19 külföldi cég és holding maradt versenyben, akik közül az olasz többségi tulajdonban lévő Italgas-é lett az Tigáz, amelynek szakemberei időközben bekötötték a fogyasztói hálózatba a százezredik lakást Fehérgyarmaton. Ezzel párhuzamosan tavaly nyáron született egy törvényi szabályozás: a gázszolgáltatók új tulajdonosai között lesznek az önkormányzatok is negyvenszázalékos részesedéssel. Rövid határidőt kapott az egyeztetésre a közel hatszáz kistelepülés, amelyek nem tudtak novemberig megegyezni egymással, amit a korábbi eltérő építtetési támogatási rendszer — megyénkben ez 30—50 százalék volt, szemben Hajdú-Bihar 22,5 százalékával — csak tovább bonyolított. Kelet-Magyarország önkormányzatai vitatták a jövőbeni tulajdonlást, s egy 1993-as törvény alapján, amely szerint a privatizációs döntésekben a településeknek tulajdonosként kellett volna részt venniük, dr. Zilahi József, a megyei önkormányzat elnöke szeptember 19-én pert indított az ÁPV Rt. és a Tigáz ellen. A törvény arra is kitért, hogy az önkormányzatok befektetéseik arányában részvényekhez juthassanak, amiből a mai napig sem látott senki semmit. Ez év elején a megyei szocialista országgyűlési képviselőcsoport örömei jelentette be: sikerült az ÁPV Rt.-n keresztül megkezdeni az előtár- gyalásokat az Italgas-zal, ami vakvágánynak tűnt. Az elmúlt héten a hét északkeleti megye képviselői megegyeztek abban, hogy a bécsi székhelyű EPIC Befektetési Társaságra bízzák az önkormányzati gázvagyon értékesítését. Bár ez nem hatotta meg túlságosan a napokban itt járt Suchman Tamás privatizációs minisztert, aki a településeket okolta a korábbi sikertelen üzletért, de a kistelepülések vezetői újfent felsóhajthattak: talán így kikerülhetik az olasz monopólium nyomását, s megtérülhet az a befektetés, ami sokukat a csőd szélére sodorta.
