Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-19 / 92. szám
2 1996. április 19., péntek Külföld UJ KELET Magyar Távirati iroda Iráni—kirgiz tárgyalások Iráni—kirgiz külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek csütörtökön Teheránban. A házigazda Ali Akbar Velajati és vendége, Róza Otunbajeva megbeszélésének középpontjában Aszkar Akajev kirgiz elnök májusban esedékes iráni látogatásának előkészítése áll. A kirgiz elnök a Meshed— Tedzsen vasútvonal ünnepélyes felavatására érkezik Iránba. E vasútvonal megnyitása azért rendkívül fontos, mert a közép-ázsiai országok számára a legrövidebb kijutást biztosítja a PerzsáiArabj-öbölhöz. A puszta bocsánatkérés nem elég Csehország politikai vezetésének bocsánatkérése a szudétanémetektől — amiért a második világháború után kollektív bűnösként kitelepítették őket az országból — nem lehet csupán „a rideg kalkulációk” kérdése. A cseheknek „erkölcsi kötelességük, hogy legfelsőbb politikai képviselőiken keresztül végre sajnálatukat fejezzék ki afelett, hogy bűntelen német polgártársaink, beleértve a nőket és gyerekeket is, a talán érthető, de semmiképpen sem menthető háború utáni törvénykezés áldozatai lettek” — hangoztatja csütörtöki kommentárjában a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. Radioaktív „szemétláda” Az Oroszország északi részeivel határos Barents-tenger valóságos radioaktív „szemétládává” vált, s ha semmi sem történik a helyzet gyors rendezésére, az itt tárolt nukleáris hulladékok a Föld jelentős részét megfertőzhetik — ugyanúgy, mint ahogy a csernobili robbanás tette 10 évvel ezelőtt. Egyebek között ezt hangsúlyozza az a jelentés, amelyet a norvég Bellona környezetvédő szervezet készített, s amelyet a Le Figaro, illetve a Paris Match című francia lapok csütörtökön, még a dokumentum hivatalos közzététele előtt ismertettek. A norvég környezetvédők megdöbbentő adatokhoz jutottak: így például a Barents-tenger mentén, összesen 11 telephelyen legalább 21 ezer köbméter szilárd halmazállapotú s 7500 köbméter folyékony nukleáris hulladékot tárolnak az oroszok, az esetek többségében katasztrofális körülmények között. Közkegyelem Leonyid Kucsma ukrán elnök a csernobili atomerőműbaleset tizedik évfordulója alkalmából a héten részleges közkegyelmet hirdetett azon börtönbüntetésüket töltő személyek számára, akik részt vettek az atomkatasztrófa következményeinek felszámolásában vagy valamilyen formában a baleset áldozataivá váltak. Ugyancsak közkegyelemben részesülnek a szabadságvesztésre ítélt kiskorúak, a 16 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkező nők, háborús veteránok, valamint a 60 évnél idősebb férfiak és az 55 évnél idősebb nők. A Csemobil-ügyi minisztérium közölte, hogy az erőműbaleset tizedik évfordulójához közeledve a kormány különféle intézkedéseket hoz az áldozatok szociális védelmének erősítésére. A kurdokat is bombázták Izraeli repülőgépek a Hezbollah ellen indított támadásuk során a libanoni Bekaa-völgyben a Törökországban betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) táborait bombázták —jelentette szerda esti híradójában az Interstar nevű török magántelevízió. Az AFP által idézett jelentés szerint az izraeli gépek megsemmisítették az Irán-barát Hezbollah táborai közelében fekvő PKK-táborokat is. A jelentést hivatalos forrásból nem erősítették meg. Marokkói közvetítés A Marokkói Királyság csütörtökre virradóan külügymi- nisztériumi nyilatkozatban közölte, hogy kész közvetítést vállalni a csecsenföldi válság rendezése érdekében —jelentette az ITAR-TASZSZ Rabatból. A dokumentum leszögezi: „Borisz Jelcin orosz elnök kijelentésének a fényében, miszerint lehetségesnek tartja II. Hasszán király közvetítő tevékenységét, Marokkó kijelenti: kész a csecsenföldi konfliktus megszünetésének a céljából közvetítő szerepet vállalni.” Rosszul időzített az IRA Csütörtök reggeli londoni értékelések szerint az északír köztársasági gerillaszervezet (IRA) az előző éjjel végrehajtott újabb londoni bombamerénylettel végleg „kirobbantotta” magát az amúgy is keserves lassúsággal haladó ulsteri megbékélési folyamatból. Egyelőre érvényben van az a menetrend, amelyet a brit és az ír kormány éppen a 17 havi tűzszünetet felrúgó februári IRA-merénylet után ütött sebtében össze a megfeneklett rendezés újraindításáról. A június 10-ére összehívott érdemi tárgyalásokon azonban, amelyeken elvileg minden érdekelt erőnek meg kellene jelennie, immár szinte bizonyosan üresen marad az IRA politikai képviseletének (Sinn Fein) fenntartott szék. Clinton látogatásának befejezése MTI A tokiói parlamentben elmondott csütörtöki beszédében Bili Clinton az ázsiai stabilitás alapjának nevezte a japán—amerikai biztonsági szövetséget. Az elnök figyelmeztetett arra, hogy az amerikai katonák kivonása Ázsia destabilizálódásával járó költséges fegyverkezési versenyt váltana ki. — Mindkét országnak előnyös a biztonsági szövetség szorosabbá tétele — fejtette ki az elnök a japán honatyáknak, akik közül sokan fenntartással fogadták a katonai együttműködés tervezett elmélyítését. Clinton és Hasimoto szerdai találkozójukon nyilvánították ki a szándékot, hogy a jövőben a két ország együttműködik nemcsak Japán, hanem a térség biztonságának garantálásában is. A küldöttségek tagjai emiatt a hidegháború utáni évek legjelentősebb csúcstalálkozójának minősítették a Clinton—Hasimoto megbeszélést. Japánban eddig tabutémának számított a japán önvédelmét meghaladó katonai fellépés, ezért a kérdés puszta felvetése máris vitákat váltott ki. A kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokrata párt hangoztatta, hogy a biztonsági együttműködés elveit csak a kollektív önvédelmet tiltó alkotmány szabta kereteken belül lehet felülvizsgálni. A kommunista párt bírálta a parlamenti vita nélkül bejelentett közös közleményt, amelyet alkotmányellenesnek minősített. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormánykoalíció ellentétes felfogású pártjainak nehéz lesz a kérdésben egységes álláspontot kialakítaniuk. A védelmi irányelvek felülvizsgálatát nem nézik jó szemmel Japán ázsiai szomszédai, Kína és Dél-Korea sem. Az NHK televízióban megszólaltatott kínai és dél-koreai illetékesek Japán militarizálódásától és attól tartanak, hogy az amerikai—japán szövetség Kína-el- lenes felhangot kap. * * * Az ázsiai egyensúly sarkköveként méltatta csütörtökön az amerikai—japán biztonsági kapcsolatokat Bili Clinton a japán parlament előtt mondott beszédében. Az amerikai elnök egyúttal figyelmeztetett, hogy az amerikai erők esetleges kivonulása a térségből „költséges fegyverkezési versenyt válthatna ki, amely destabilizálná Ázsia északkeleti részét. Az elnök meggyőződését fejezte ki, hogy tévednek mindazok, akik szerint a hidegháborús korszak lezárulásával az Egyesült Államoknak fel kell adnia globális vezető szerepét. — Az Egyesült Államoknak és Japánnak továbbra is vezető szerepet kell betöltenie, szö- vetségesi, partneri és baráti viszonyban egymással — fűzte hozzá. Bili Clinton a gazdasági témákra is kiterjedő parlamenti beszéddel zárta háromnapos japáni látogatását, s még csütörtökön továbbutazik egy négynapos oroszországi tartózkodásra. Bombázás és katyusák MTI Izraeli harci gépek csütörtökön öt célpontot .bombáztak Dél-Libanonban, az izraeli tüzérség pedig a Nabatije környéki falvakat lőtte — jelentette a Reuter szemtanúkra hivatkozva. Kilencen életüket vesztették, nyolcán pedig megsebesültek csütörtök reggel abban a támadásban, amelyet izraeli harci gépek hajtottak végre a dél-libanoni Nabatijeh külvárosában — jelentette az AFP a helyszínről. Két házat ért rakétatalálat. Ez volt az eddigi legtöbb emberáldozatot követelő izraeli támadás azóta, hogy szombaton egy izraeli helikopter egy mentőautót talált telibe Dél-Libanonban. A Reuter Televízió által filmen is megörökített támadásnak kilenc gyermek és két nő esett áldozatul. Csütörtökön hajnalban a Hezbollah síita szervezet újabb katyusasorozata csapódott be Eszak-Izraelben, Galilea nyugati részén. A támadásnak, bár anyagi károkat okozott, nincsenek áldozatai — közölték izraeli katonai forrásból. Szerdán kilenc katyusasoro- zat csapódott be Izrael legészakibb részén, négy pedig a Ga- lileának nevezett térség nyugati körzetében. Az izraeli katonai cenzúra azonban megtiltotta, hogy közöljék a becsapódások pontos helyét. A Hezbollah tüzérségi akcióinak intenzitása arra utal, hogy az izraeli tüzérségi és légitámadások, amelyek egy hete folynak és eddig 42 halálos áldozatot követeltek Dél- Libanonban, nemigen csorbították a Hezbollah támadóképességét. A síita szervezet akciói következtében összesen 17-en sebesültek meg Eszak- Izraelben — közölt összesítő adatokat az AFP hírügynökség. A térségből a lakosság nagy részét vagy kitelepítették, vagy óvóhelyeken vészeli át a támadásokat. Az Egyesült Államok csütörtökön a rakétatámadások azonnali beszüntetésére szólította fel a Hezbollahot. Mint Nicholas Burns elnöki szóvivő Tokióban közölte, Washington meggyőződése szerint Izrael „pozitívan reagálna” egy ilyen gesztusra. A libanoni rendezés új útja MTI A legutóbbi francia kezdeményezések hozzájárulhatnak a libanoni válság rendezéséhez — jelentette ki Joszi Beilin izraeli politikus szerda este az ENSZ New York-i székhelyén. A közel-keleti békefolyamat ügyeivel megbízott miniszter újból megerősítette: Izrael kész leállítani Libanon elleni hadműveletét, amint az Irán-barát Hezbollah libanoni milíciái felhagynak a zsidó állam ellen irányuló támadásaikkal. — Nagyra becsüljük T/ervé de Charette francia külügyminiszter közvetítését, és nem gondoljuk, hogy bonyolítaná a helyzetet — hangoztatta Joszi Beilin, aki csütörtökön Washingtonba zz utazik tovább, hogy megvitassa az Egyesült Államok libanoni rendezési javaslatát. Az izraeli politikus szerda este New Yorkban Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral tárgyalt a palesztin területek blokádjának könnyítéséről és a libanoni konfliktusról. Utóbbi kapcsán Iránt vádolta azzal, hogy megpróbálja a maga céljaira felhasználni „a Közel-Kelet két gyenge pontját” — a Libanonban működő Hezbollah, illetve a palesztin területeken tevékenykedő Hamász terrorszervezetet. A Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők szerda esti közlése szerint a Libanon elleni izraeli hadművelet első hetében a Hezbollah közel hatszáz katyusát lőtt ki Izrael északi területeire, míg Izrael légiereje négyszáz libanoni bevetést hajtott végre, tüzérsége pedig közel 15 ezer lövedéket lőtt ki a libanoni településekre. Simon Peresz izraeli miniszterelnök szerdán cáfolta, hogy az eddigi izraeli támadások érintetlenül hagyták volna a Hezbollah erejét. Az AP szerint Peresz meggyőződését fejezte ki, hogy az izareli támadások eddigi, több mint 40 halálos áldozatának harmada—fele Hezbollah-gerilla volt, még ha a síita szervezet ezt tagadja is. Szavai szerint a Hezbollah megsemmisített „teherautóit mentőautónak”, elesett „terroristáit pedig várandós anyáknak” nevezi hadijelentéseiben. Palotai István (Uj Kelet) Úgy tűnik, a Német Szövetségi Köztársaság kormánya is „odafigyel” a magyar módszerre, a karcsúsításokra, az elvonások üdvözítő voltára és arra, hogy mindezt a kulturális ágazaton a legpraktikusabb kezdeni... Nekik azonban — minden jel szerint — több eszük van az ilyesmihez, mint nekünk, mert nem a saját kulturális bázisuk nyírbálásával indítottak, hanem a mienkkel... Az egyetlen németországi magyar gimnázium a bajor- országi Burg Kastl-ban van. A középiskola nyolcosztályos és kizárólag bentlakásos rendszerben oktat. A munka minőségéről annyit, hogy az ott érettségizett diákokat kivétel nélkül és azonnal fel szokták venni a felsőoktatási intézményekbe. Tízéves kortól kötelező (tehát az elsőtől) a magyar, a német, az angol nyelv, negyediktől ehhez jön a latin és még egy európai nyelv — választás szerint. A diákok természetesen megtanulnak lovagolni, úszni, teniszezni, és az iskolát jogosítvánnyal hagyják el. A tanárok papok és apácák, de a vallásos nevelés nem kötelező, a felvételnél nem nézik a felekezeti. Mindennek, világos, ára van. Nem is kevés. Csakhogy minden a szülők jövedelmétől függ. A szegényebb ingyen tanulhat. Az iskola fenntartási költségeinek több mint felét a bajor állam állja. Nem sokáig... Bejelentették ugyanis, hogy a közeljövőben ez a támogatás elmarad, és a magyar államnak kell állnia az összeget. A dolog eddig rendben is volna, csakhogy egy ilyen iskola fenntartása kírülbelül tízszer annyiba kerül, mint egy „mezei” magyar gimnáziumé. A döntés tehát magyar kezekbe került. Határidő és haladék ugyan van, de vészesen közeledik az az időpont, amikor dönteni kell: „pénzt vagy életet”. Tudom, nagyon kevés a pénz az itthoni iskolák fenntartására is, azonban nagyon meg kéne fontolni, hogy a világ egyik legveretesebb és legkomolyabb eredményeket elérő alma materét pusztán anyagi okokból bezárják. A Burg Kastl hírünket viszi a világba! Még japán gyerekek is tanulnak a,.kastélyban” — odáig is eljutott a híre... Ha valamikor, akkor most lenne éppen szüksége az országnak olyan fiatalokra, akik ennyi nyelvet magas szinten beszélnek! Európa ugyanis nyelvileg még távol van... Bősnél elkészült az újabb zsilipkapu MTI Július Binder, a szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója csütörtöki sajtó- tájékoztatóján bejelentette, hogy befejeződtek a bősi erőmű jobb oldali zsilipkamrájában megépített új acélkapu terhelési próbái. A jobb oldali kamra acélkapuját azért kellett kicserélni, mert váratlanul korábban összeroppant a bal oldali kamra kapuja. A bal oldali kapu helyébe már megépült az új, de akkor úgy döntöttek, hogy a jobb oldali kamrában — az újabb balesetet elkerülendő — is új kaput építenek. Bősnél hosszú ideje csak a bal oldali kamrán közlekednek a hajók. A jobb oldali kapu — mint Binder elmondta — a leginkább exponált pontokon is állta a terhelési próbát. Bizonyos szigetelési teendőket még el kell végezni — közölte az igazgató, aki azonban nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor indulhat meg véglegesen a hajóforgalom a másik, tehát a jobb oldali kamrában is. Feltételezések szerint a nyár beállta előtt már mindkét kamrában közlekedhetnek a hajók. Július Binder adatai szerint a bősi erőmű az üzembe helyezés óta 7,5 milliárd kilowattóra áramot állított elő, s ez a mennyiség Szlovákia villa- mosenergia-felhasználásának a 15 százalékát teszi ki.
