Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-19 / 92. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. április 19., péntek 3 Variációk az ötösért Vajon hol tanulhatnak ezután? K. Z. (Új Kelet) Mint várható volt, nem köze­ledtek az álláspontok szerda este azon az összevont értekezleten, amelyen a bezárásra ítélt nyír­egyházi 5. Számú Általános Is­kolába járó gyermekek szüleinek véleményét kérték ki a polgár- mesteri hivatal munkatársai és az oktatási bizottság tagjai az intéz­mény megszüntetésével kapcso­latban. Jaczkó Pál független kép­viselő, az oktatási bizottság elnö­ke vázolta az iskola bezárásának okait, a gyermekek elhelyezésé­nek lehetőségeit. — Nem visszük máshova a gyermekeket — hördültek fel kórusban a szülők. — Szüntes­sék meg azt az iskolát, amely olyan sok gyermeket tud fogad­ni. Miért a mi iskolánk szűnik meg? A gyermekek a jövő be­fektetései. Ha egy család pénz­ügyi nehézségekkel küzd, nem a gyermekektől veszik el a pénzt. Megszűnik-e később az az isko­la, ahová gyermekünket most visszük? Lővei Csaba szabaddemokra­ta képviselő a tőle megszokott őszinte egyenességgel egyebek mellett elmondta: — Az egyik variáció szerint az ötös akkor költözhet a Krúdy épületébe, ha költségvetésének 70 százalékát fedezi az állami normatív támogatás. Ez jelenleg 51 százalék. Pedagógiai okok nem, a város gazdasági helyzete szól az intézményi hálózat csök­kentése mellett. Nyíregyházán az országos átlagnál 10 százalékkal magasabb az oktatás finanszíro­zása. Mostani ismereteim szerint nincs tervben belvárosi iskola bezárása, a külterületeken azon­ban más a helyzet. — A 70 százalékos mutatót lehetetlen elérni, de a Krúdy Gimnázium épületében vállaljuk a tisztes és reális megtakarítást— vélekedett Takács Ferenc igaz­gató. — Az utóbbi években lénye­gesen csökkent az általános is­Fotó: Csonka kolások száma — érvelt Hajdú Sándor, a humán iroda vezetője, aki a tulajdonosváltás lehetősé­géről elmondta: — Az evangélikus egyház hi­vatalosan nem kérte az ötös is­kolát. A váltás egyébként is a fenntartó dolga, nem az iskoláé. — Elég rosszak az iskolák kihasználtsági mutatói — tájé­koztatta a jelenlévőket Jánócsik Csaba (MSZP) képviselő. — A környék iskolái közűi itt a leg­kevesebb a gyermek, könnyeb­ben elhelyezhetők más intézmé­nyekben. Az igazgatók egyetér­tenek abban, hogy egy intéz­mény felesleges, de nyilván mindegyik ragaszkodik a saját­jához. Értsék meg, az önkor­mányzat működéséhez évek óta hiteleket vesz fel, és a vagyonát éli fel. Taps fogadta az ér tekezlet közben fogadóórájáról megér­kező Csabai Lászlóné polgár- mestert, aki a félreértések elke­rülése érdekében többek között elmondta: —A város költségvetéséből az általános iskolák fenntartásához az állami normatív támogatáshoz 500 millió forintot tesz. A jelen­legi finanszírozási rendszerben a középfokú oktatási intézmények működésének 90 százalékát fe­dezi a központi támogatás. Tu­domásul kell venni, hogy a me­gyeszékhelynek az oktatáson kí­vül másra is kell pénzt fordítani. A költségvetés hiánya nem oldó­dik meg az iskola bezárásával, ez a lépés egy takarékossági csomag része. Más szférának is kevesebb fog jutni. Az iskola úgy marad­hat meg, ha a város oktatási há­lózata csak a költségvetésben megszavazott összeget kapja. A szülők és gyermekek to­vábbra is áldozatnak tekintik ma­gukat. Érthetetlennek tartják, hogy egy jó szakmai színvonalú iskola gazdaságossági mutatója új helyen javulhat. Megértést és segítséget kémek a képviselők­től Hogy kapnak-e, az a május 6-ai közgyűlésen derül ki. Agrártanácskozás Csengerben Mezőgazdaságunk Európa Aradi Balogh Attila (Új Kelet) Szatmári és beregi mezőgaz­dasági szakemberek, termelők találkoztak csütörtökön Csen­gerben, hogy az ágazat jelené­ről és jövőjéről beszélgessenek a Földművelésügyi Minisztéri­um szakembereivel. Részt vett az összejövetelen dr. Ócsödi Gyula, az FM mezőgazdasági főosztályvezetője, dr. Boda Tamás, az FM vállalkozási fő­osztályvezetője, valamint dr. Szőllősi Endre, az FM közgaz­dasági és térségfejlesztési fő­osztályvezetője. A megjelenteket Apáti György, a határszéli város pol­gármestere köszöntötte, majd a jelenlévők mondták el kérdése­iket. Többek között szerettek volna választ kapni arra a meg­jelentek, hogy hol tart a mező- gazdasági pályázatok elbírálá­sa, mi lesz a szövetkezeteknél felhalmozódott kárpótlási je­gyekkel, lesz-e végre a mező- gazdasági ágazatban felemel­kedés, miért jó nekünk az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zás, van-e elképzelés a kívül­álló üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti tulajdonának kivi­hetőségére? A válaszadók elmondták, hogy aki ez év április 5-éig nem adta be a mezőgazdasági célú beruházására pályázatát, az várjon türelemmel, mert a költségvetés kereteit a minisz­térium nem lépheti túl. Orszá­gosan mintegy 6 ezer ilyen jellegű pályázat érkezett be, és több mint 900 ebből Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei pályázó, ami azt mutatja, hogy ebben a megyében meg­határozó a mezőgazdaság, és ezt a termelők is szeretnék ki­használni. Valószínű, hogy a megfele­lően beadott pályázatok mind­egyike kap támogatást, de iga­zán jó esélye a gyümölcstele­pítőknek és a juhtenyésztésre vállalkozóknak van. Ez az ál­lattenyésztési ágazat azért vett újabb lendületet, mert az Euró­pai Unióban a kvóta által biz­tosított lehetőségeinket még nem léptük túl. Itt is érvényes azonban, ami az egész mező- gazdasági termelésünkre, hogy minőségi növekedést kell pro­dukálnunk. mert a mennyiség­növekedésre Európában nincs befogadókészség. A gyümölcs- termeléssel és a szarvasmarha­tenyésztéssel szerezhetünk még újabb piacokat, ezt kell fejlesz­teni. Ehhez viszont változtatni kell az eddigi fehérjetermelési gyakorlatunkon, mert az összes mezőgazdasági importunk 16 százaléka fehérjetakarmány, miközben az állatállományunk felé tart 40 százalékkal csökkent. Ha több fehérjetakarmányt állítunk elő, gazdaságosabb lesz az ál­lattenyésztésünk. Ez viszont nem nélkülözheti a műtrágya­felhasználás növelését. Téves az a felfogás, hogy a műtrágya talajbavitelével tönkretesszük a földet, mert Európa sokkal na­gyobb műtrágyahányaddal dol­gozik. Hat évvel ezelőtt még 1,5 millió tonna műtrágyát használtunk fel, most ennek csak egyharmadát, közben az ezeket a vegyi talajjavítókat készítő gyárak tönkrementek. A mezőgazdasági tárca azon dolgozik, hogy az ágazat több­éves pangás után fejlődésnek induljon. Ehhez támogatások­kal járul hozzá, de tudni kell, hogy milyen célra adható a se­gítség, és ellenőrizhető kell hogy legyen a finanszírozás felhasználása. Sokszor bonyo­lultnak látszik a támogatási rendszer, de ennek az az oka, hogy a birtokviszonyok nehe­zebben alakulnak át, mint ahogy az várható lenne. Ezért gondolkodik a minisztérium azon is, hogy keresse a lehető­séget a szövetkezeteknél lévő közel 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegy felhasználására. Várhatóan ez év második felé­ben megindulhat az állami adósságok rendezése, a feldol­gozóüzemek részvényeinek jegyzése kárpótlási jeggyel. Ezzel egy időben gondoskodni kell arról is, hogy a kívülálló szövetkezeti üzletrész-tulajdo­nosok vagyonjegyeit a szövet­kezetek megvásárolhassák. Olyan politikát kell tehát foly­tatni, amely mind a mezőgaz­dasági kistermelők, mind a szö­vetkezetek számára hasznos, mert csak ez válhat az ország­nak is előnyére. A juhásznak (ismét) jól van dolga Foto: Csonka Robert Hírcsokor Kocsordon még tavaly év végén befejeződött a szenny­vízberuházás, a hitelek még mindig terhelik a települést. Ezért ha nagyobb vállalkozás­ba nem is kezdenek, a kerék­párút mentén a közeljövőben mindenképpen megkezdődik a belvízelvezető kiépítése. Komoron néhány héten be­lül befejeződik a gázvezetékek lefektetése. így összesen száz­hatvan lakás udvarára kerül­nek be a gázcsonkok. Az anyagiakat részben önerőből, részben támogatásokból gyűj­tötték össze. A község gázbe­vezetése a családoknak negy­venezer forintba került. Magosligeten kicsit késve bár, de megkezdődtek a tava­szi munkák. Először az árpa, majd a napraforgó és a burgo­nya kerül a földbe. Nemrégiben itt is bevezették a gázt, a ne­gyedéves hitelkamatok miatt nagyobb beruházásra nem gon­dolhat az önkormányzat. A kö­zelmúltban tizenkét közhasznú munkást vettek fel, akiknek a falurendezés és a temető tisz­tán tartása jutott feladatul. Nagyvarsányban a hétvé­ge programját a Beregi Ünne­pi Hetek teszik látványossá. Szombaton és vasárnap rend­hagyó irodalomórákat, író-ol­vasó találkozókat és vers­mondóversenyt szerveznek a rendezők. Éjjeli razzia Új Kelet-információ A nyíregyházi rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti osz­tálya 17-én éjjel a város terüle­tén idegenrendészeti akciót tar­tott. A célpont a szórakozóhe­lyek, a Tokaji úti piac és kör­nyéke, valamint a zugszállások voltak, ahol a külföldi személye­ket ellenőrizték. A kis erővel, de hatékonyan végrehajtott akció végén húsz külföldi állampol­gárt állítottak elő a rendőrök. Legtöbbjüknek nem volt meg itt-tartózkodásuk anyagi fedeze­te, illetve olyan nagy mennyi­ségű áruféleségekkel üzleteltek, aminek nem tudták a származá­sát bizonyítani. Például a kínai személyeknél két teherautóra való cipőt és ruhaféleséget talál­tak a zugszálláson. Lebukott egy olyan ukrán csa­pat is. akik családon belül osz­tották meg a munkát: a nők hordták át Magyarországra a különböző áruféleségeket, majd a férfiak azt Jugoszláviába szál­lították tovább a feketepiacra. Végül tizennégy személyt kiutasítottak az országból, köz­tük hetet a rendőrök kísértek a határig és toloncolták ki őket. A külföldi személyek mellett a zugszállásadók ellen szabály- sértés miatt indított eljárást a rendőrség. Autópálya hamarabb? A területfejlesztési törvény tükrében (Folytatás az 1. oldalról) A jövőt illetően viszont pesszimistának tűnt. A régió legfontosabb előnyének tartja, hogy maga akarja mégoldani gondjait, s ennek elérésére már konkrét programmal rendelke­zik. Kifejtette a kistérségi fej­lesztési társaságok szerepét, és óva intett attól, hogy a több te­lepülés által megszerzett tá­mogatásokat szétosszák egy­más között. Eddig harminc társulás pályázatait, illetve programját támogatták. Felfi­gyeltek arra, hogy az önkor­mányzatok a saját erőt bizo­nyító pénzösszeget csak na­gyon nehezen tudják felmu­tatni. A későbbiekben segíte­ni kívánnak a társaságok pro­jektjeinek elkészítésében is. A Phare Iroda munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a me­gye fel tudja-e használni, el tud­ja-e költeni azt az egymilliárd forintnyi támogatást, melyet hamarosan fejlesztésre kapnak. Figyelembe veszik majd azt is, hogy a koncepcióban megha­tározottakat valósítják-e meg, vagy más célokra használják fel ezt az összeget. Rajztanári szakmai nap A Tavaszi Pedagógiai Napok keretében és a megyei pedagó­giai intézet szervezésében álta­lános iskolai rajztanári szakmai napot tartottak tegnap délelőtt Nyíregyházán, a Művészeti Szakközépiskolában. A művé­szeti szakközépiskolai képzés a Nemzeti Alaptanterv (NAT) tükrében címmel Vajda Mária iparművész tartott előadást, s vezette be az érdeklődő taná­rokat a textiltervezés rejtelme­ibe. Két hét múlva, május 2-án, csütörtökön délelőtt tíz órától, ugyancsak a Művészeti Szak- középiskolában hasonló témá­ban Zagyva László szobrász- lődő általános iskolai rajztaná-. művész tart előadást az érdek- roknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom