Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-13 / 62. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE TTB" Ont mi bosszantja? Télies-tavaszi időben a Zrínyi Ilona utcában sétáltunk és járókelőket szólítottunk meg. A címben szereplő kérdést tettük fel nekik. íme hárman a válaszolók közül: Kahanyeez István — Minden, de leginkább az áremelés és a feketegazdaság. A kormány a jelenlegi gazdaságpolitikájával rákényszeríti az embereket, hogy a KGST-piacokon vásároljanak. Megvenném én a boltban is a cigarettát, ha nem lenne ilyen irreálisan magas az ára. Tegnap szedték a fűtésszámlát és megörültünk, hogy a régi áron kellett fizetnünk. Bosszant viszont, hogy a közeljövőben a fűtésnek is emelik az árát. A Jósavárosban lakom és az utcán szinte sohasem látok rendőrt. Azt nem mondom, hogy olyan, mint 1990 óta nincs munkahelyem. Átképzésről átképzésBartha Dénes — A vasútnál dolgoztam majdnem negyven évet és a nyugdíjam csak 17 700 forint. Ebből semmihez sem lehet kezdeni. Ez még a napi megélhetéshez is kevés. A víz, a gáz, a telefon nagyon sokba kerül. Igencsak be kell osztani ahhoz, hogy élelemre is jusson. Szórakozásra már nem is gondolhatok. Chicago, de nem megnyugtató a közbiztonság a lakótelepen. Örültem, amikor kirakták a szelektív hulladékgyűjtés céljából az üveggyűjtő konténereket. A billenőfedeles kukától csak húsz lépést kellene megtenni az ott lakóknak, de még erre is lusták. Pogácsásné Balázsi Szilvia re járok, de nem sok értelmét látom. Az átképzőközpontok képesítésével nem lehet elhelyezkedni, mert mindenhol azt kérdezik, hány év gyakorlatom van. Az elmúlt hat évben lelkileg meggyötört ez a kilátástalanság. Még az a jó nézhetjük a , hogy legalább tévét. Mit tenne Nyíregyházáért? Szabó László, az Eurozolcsák ügyvezető igazgatója: — Miskolcon lakom, annyira nem ismerem a várost. Nem tudom, mit tudnék tenni Nyíregyházáért, inkább azt mondanám, min kellene változtatni. Legelőször a KGST-piacot és környékét kellene rendbe tenni. Elképesztő állapotok uralkodnak a Tokaji út környékén. A benzinkutaknál megtiltanám a balra nagyívű kanyarodást. Feltartja a forgalmat, és semmi sem indokolja, hogy ne lehessen megtiltani, felháborítónak tartom, hogy a benzinkutasok ennyire tudnak hatni a város vezetésére, és még ezt is el tudták érni. A belváros forgalmi rendjét átszervezném. A közlekedési lámpák összehangolásával és egyes utcák egyirányúsításával fel lehetne gyorsítani a város- központ forgalmát. Amilyen kicsi Nyíregyháza, olyan nagy a forgalmi dugó napközben. A Jókai tér egy nagy lyuk a város közepén. Ideális hely lenne egy parkolóház megépítéséhez. Bajban van a megyeszékhely. De ez, ma, Magyarországon nem egyedi eset. Minden önkormányzat bajban van. A krónikások már kívülről tudják, mit nyilatkoznak, nyilatkozhatnak a város vezetői. Kevés a pénz, fejlesztésre nem jut, intézményt kell bezárnunk. De a városért nem csak annak vezetői tehetnek, s nem csak a város vezetői látják, hogy mit kellene tenni. Ezért kerestük meg Nyíregyháza közéletének, gazdasági életének ismert személyiségeit. Ők mit tanácsolnának, ők mit tennének ebben a helyzetben. Csősz László vállalkozó, a Nyírmobil vezetője: — Úgy vélem, a vállalkozók nem terhelhetők tovább, olyan mértékű adót fizetnek, amelyek próbára teszik, s nehezítik fennmaradásukat. Sajnos, azt sem tudjuk befolyásolni, hogy a helyi adókat mire költsék, milyen területeket támogassanak abból a pénzből. Véleményen szerint, a képviselőknek a városi és a megyei vezetőknek többet kellene lobbizniuk, s követelni, hogy ez a régió többet kapjon a költségvetési pénzekből. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetén csak az itt élők nem tudnak javítani. Én mint vállalkozó, sok mindenre tudok pénzt adni, de nem mindenre. Ha kevesebb helyi adót Noszatalgiavacsora Noszatalgiavacsorán vesznek részt az iskola egykori diákjai március 14-én, csütörtökön este 6 órakor a Krúdy Gyula Gimnáziumban. A vacsora egyben búcsúest is lesz, hiszen a következő tanévet az intézmény diákjai és tanárai már az 5-ös Számú Általános Iskola épületében kezdik. A Szinbád ifjúsága című, három képből álló műsort — szerkesztette dr. Durucz Istvánná— az iskola tanulói adják elő, közreműködik a Krúdy kamarakórusa. A vacsorái menün Krúdy Gyula kedvenc ételei szerepelnek. Miért ne az 5-öst zárják be? Megvallom őszintén, gépiesen elfogadtam, magam is egyetértettem az 5-ös iskola bezárásával addig, amíg nem kaptam meg Nyíregyháza 1996-os költségvetését. Z. (56 százalék), 5-ös Ált. Isk. (60,4 százalék), Báthori I. (50), Kertvárosi (60), 13. Sz. Ált. Iskola (26,7%),Váci M. Ált. Isk. (46,5), Arany J. Gimn. és Általános Iskola (58,3), 10-es Ált. Isk. (62), Szabő Lőrinc (39,4), Vécsey K. (40,8), 14-es Ált. Isk. (53,7), 16-os Ált. Isk. (64,3), 17-es Ált. Isk. (52,2), 20-as Ált. Isk. (70,9), 18. Sz. Ált. Isk. (51,9), 19. Sz. Ált. Isk. (65,1), Móra F. (65,8), 22. Sz. Ált. Isk. (59 százalék). Az előbbiekből is jól látszik, hogy az 5-ös iskola működtetése nem jár kiugróan magas önkormányzati támogatással Száraz Attila jegyzete A 4/a számú kimutatásában szerepel a legfontosabb mutató, a normatív állami hozzájárulás. Ez a százalékos szám jelzi, hogy mennyi pénzébe kerül az államnak és a városnak az intézmény fenntartása. A Benczúr Gyula Általános Iskola esetében az állami hozzájárulás 1, a városé 42,9 százalék. A további iskoláknál következőképpen alakul az állami támogatás: Bem J. (64 százalék), Kodály (39,6 százalék). Sőt, ha azt veszem, akkor ez a szám pont annyi, amennyit a szakemberek is jónak tartanak. Nem egyszer elhangzott ugyanis, hogy a jelenlegi ideális arány 60—40 százalék körül mozog. Ráadásul az iskola önkormányzati támogatása sem kiugróan magas a maga 42 millió forintjával. Miután a költségvetési előterjesztésből kimaradtak a külterületi iskolákkal kapcsolatos intézkedések, számomra egyértelmű, hogy az oktatás minden „kényszerintézkedése” — aminek bezárás a vége — egyedül az 5- ös iskolát sújtja. Á számokból ítélve nem feltétlenül csak és kizárólag szakmai alapon. Sóstó • •• //• jovoje Sajtótájékoztatót tart csütörtökön Csabai Lász- lóné. Nyíregyháza polgármestere és Bellus Tamás, a Sóstó Fejlesztési Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. Szó lesz egy januári közvéleménykutatás eredményéről, amikor is a város háromszáz lakójának több mint harminc kérdést tettek fel a polgármester megbízásából. A kutatás érintette az önkormányzat és az egyházak viszonyát, a fejlesztési és takarékossági lehetőségeket és igényeket. Tájékoztató hagzik el a Sóstó fejlesztési programjáról. Mádi Zoltán, a CIB Bank nyíregyházi fiókvezetője, Nyíregyháza Megyei Jogú Város előző polgármestere: — A saját házam előtt söpörnék először... fizetnék, akkor jobban tudnám támogatni az egészségügyet, a kultúrát... Nekünk tudomásul kell venni, hogy nem Nyugat- Dunántúlon élünk, és központi segítségre, támogatásra van szükségünk. Összeállításunkat Kozma Ibolya, Fekete Tibor és kovácsvölgyi Zoltán készítette — Megértem a város vezetőinek elképzeléseit, hiszen Nyíregyháza pénzügyileg ret- tenesen nehéz helyzetben van — mondta dr. Molnár Zoltán, a Krúdy Gyula Gimnázium igazgatója. — A pénzügyi megszigorítások nélkül csődbe kerülne a megyeszékhely. Az önkormányzat a város vagyonának pénzzé tehető részét már eladta, a továbbiakban ilyen jellegű bevételi forrásokkal nem lehet számolni. Ugyanakkor a nyíregyháziak egyes területeken igénylik a változást, a fejlesztést. Elsősorban Sóstóra gondolok. A takarékoskodásnál a meglévő lehetőségeket kell kihasználni, hiszen központi támogatásra nem számíthatunk. A szakembereknek minden terütelet át kell vizsgálniuk, célszerű újragondolni a támogatási rendszereket. A racionalizáló intézkedések tervezete kidolgozásánál én a város vezetésének jóindulatát és megértését érzem, hiszen a külterületi iskolákat meg lehetett volna szüntetni és a gyermekek iskolabuszok segítségével más intézményben tanulhatnának. S Uj megállapodás a háziorvosokkal Új Kelet-információ A hétfői testületi ülésen várhatóan arról is döntenek Nyíregyháza képviselői, hogy új szerződéseket kötnek a megyeszékhely — gyermek és felnőtt — háziorvosaival. A tervezet alapján az önkormányzat fizetési kötelezettséget vállal — többek között — a tulajdonbában maradt eszközök, bútorok javítására, cseréjére, a rendelők közműdíjaira és tisztasági festésére, a védőnői szolgálat dologi kiadásaira, a veszélyes hulladékok összegyűjtésére, szállítására, megsemmisítésére, a gyermekorvosi rendelők műszereinek kiegészítésére. Ezek 1996-ban 16 millió 300 ezer forintos kiadást jelentenének. Tudni kell, hogy tavaly októbertől az egészség- ügyi biztosító a háziorvosok praxisonkénti fix finanszírozási összegét átlagban 7500 forinttal, a betegkártyák után fizetett össszeget átlagosan 12 ezer forinttal csökkentette. Több településen az ön- kormányzat átvállalta a praxisok közműköltségeit, amit a nyíregyházi háziorvosok is kémek. Ez Nyíregyházán — a telefondíjak nélkül — éves szinten 3,5 millió forint többletkiadást jelentene a város költségvetésében. Az önkormányzat térítésmentesen biztosítja — a szerződéstervezet alapján — a háziorvosok számára feladatuk ellátáshoz a rendelőt berendezésekkel, eszközökkel. Az orvosi rendelők és a kiegészítő helyiségek szükség szerinti, de legalább ötévenkénti felújításának költsége az önkormányzatot terheli. Az önkormányzat vállalná, hogy a helyi iparűzési adófizetési kötelezettség alól mentesíti a vállalkozó háziorvosokat, akik azonban külön díjazás ellenében a városi ügyeleti szolgálatban részt vesznek.
