Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-21 / 68. szám
2 1996. március 21., csütörtök Belföld-külföld Nincs törvény a kiadatásra Ausztriában jelenleg nincs olyan törvény, amelynek alapján a hágai ENSZ-törvényszéknek ki lehetne adni olyan Ausztriában letartóztatott személyeket, akiket azzal gyanúsítanak, hogy háborús bűnöket követtek el a volt Jugoszlávia területén — írja szerdai számában a Salzburger Nachrichten. A lap az osztrák igazságügyminisztériumban úgy értesült, hogy a kiadatás a „formalitások mellőzésével” mégis lehetséges, ha a letartóztatott ebbe beleegyezik. A problémát az tette időszerűvé, hogy kedden Asztriában letartóztatták Zdravko M. boszniai állampolgárt. A hágai törvényszék és a jugoszláv szövetségi szervek azzal gyanúsítják a férfit, hogy boszniai fogolytáborokban szerbeket gyilkolt meg. Felrobbantották a merénylő házát Izraeli katonák szerdán délelőtt felrobbantották egy öngyilkos palesztin merénylő házát Ciszjordániában — jelentették hírügynökségek. A ház egykori tulajdonosa, a 26 éves Ibrahim Szarahne február 25-én a Tel-Avivtól délre fekvő Askelon városában felrobbantott egy autóbuszt. Az AFP szerint az izraeli hatóságok felszólították a külföldi sajtót, hogy adjon minél nagyobb nyilvánosságot a büntető intézkedésnek. Az AP szerint ugyancsak az Al-Favvar táborban szerdán délelőtt bulldózerekkel lerombolják egy másik merénylő házát. Madzsdi Abu Varde szintén február 25-én Tel-Avivban robbantott fel egy autóbuszt, s a merényletnek 25 halálos áldozata volt. Visszaadták az elkobzott hajót A francia hatóságok szerdán visszaadták a Greenpeace nemzetközi környezetvédő csoportosulásnak a szervezet egyik hajóját: a Rainbow Warrior II-t még tavaly szeptemberben foglalták le, amikor a hajó — több társával együtt — a csendes-óceáni Mururoa szigeténél tiltakozott a francia atomkísérletek felújítása miatt. A Rainbow Warrior II elhagyta eddigi kikötőhelyét, a Francia-Poli- néziához tartozó Hao szigetét, de a nemzetközi vizekre érve lehorgonyzott: meg akarják várni, hogy a francia hatóságok a másik, még birtokukban lévő hajót, az MV Greenpeace-t is visszaszolgáltassák. A vukovári kórházi mészárlás ügye A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék szerdán bizonyítási eljárást kezdett az úgynevezett vukovári kórház-mészárlás ügyében. A vádirat szerint a 48 éves Mile Mrskic ezredes, a krajinai szerb hadsereg egykori főparancsnoka, a 35 éves Miroslav Radic százados és a 42 éves Veselin Sljivancanin őrnagy rendelte el 1991 novemberében 261 horvát és muzulmán személy elhurcolását a vukovári kórházból és legyilkolását a Vukovar közeli Ovcarában. Szíria elutasította a feltételeket Szíria szerdán elutasította a béketárgyalások folytatásával kapcsolatos izraeli feltételeket. Az izraeli tárgyalóküldöttséget március 4-én, a Hamász merényletei miatt hívták vissza az Egyesült Államokból, majd március 6-án Damaszkusz is ezt tette. Az izraeli miniszterelnök sérelmezte, hogy Szíria nem vett rész a sarm-es-sejki terrorizmusellenes csúcstalálkozón, s azt követelte, hogy a damaszkuszi vezetés ítélje el az öngyilkos merényleteket, és zárja be a radikális palesztin szervezetek damaszkuszi irodáit. A mezőgazdaságról és a kongresszusról Szekeres Imre fejlődést lát (folytatás az 1. oldalról) Az MSZP alelnöke két témakörben tájékoztatta a sajtó képviselőit: az agrárium és a kongresszus kérdéseiben. — A hamarosan várható változások fontos előrelépést jelentenek az agrárszféra területén —jelentette ki elöljáróban. — A mezőgazdasági export átlépte a 3 milliárdos „álomhatárt”. Javult a cserearány is, melynek örömteli következménye a külgazdasági egyensúly látványos javulása! Az ágazaton belül végre kezd kialakulni a kiszámíthatóság. Javult a felvásárlás, a feldolgozás rendszere és mindezek kapcsolata a termeléssel. Vannak nyitott bizonytalansági tényezők, mint például a kárpótlás és a tulajdonlás kérdései, azonban ezek megoldása sem várat már sokáig magára. A lehető leggyorsabban meg kell alkotni az erdőgazdálkodási és a vadgazdálkodási törvényt. A második félévben korszakos lépésnek kell születnie a komplex agrártörvény megalkotásával, mely várhatóan évtizedekre meghatározza az agrárium helyzetét — mondotta az MSZP alelnöke, majd a közeli jövő megoldásra váró feladataira tért rá. —Hamarosan napvilágot látnak azok az új támogatási rendszerek, amelyek a mezőgazdaság akut problémáit hivatottak orvosolni, ilyenek a kedvezőtlen helyzetben lévő termelőknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások, valamint a gépi berendezések megszerzési feltételeit könnyítő rendelkezések. Ahhoz, hogy termékeinkkel még jobb értékesítési eredményeket érhessünk el, magasabb fokra kell emelnünk azok feldolgozási szintjét, ezért van égető szükség a gépi berendezések beszerzésének támogatására, nem is beszélve a gépesített egységek termelékenységének nagyobb hatékonyságáról —jelentette ki a frakció- vezető. — A mostani nem lesz a meglepetések kongresszusa. Sokkal inkább a mérlegkészítésé. Értékelni, elemezni fogjuk a frakció, a kormány és a párt eddigi munkáját és a gazdaság, valamint a kulturális élet eseményeit, mindezek tanulságait levonva pedig meghatározzuk a második „félidő” teendőit. A kongresszuson előreláthatólag két alapvető kérdéskör kap majd nagyobb hangsúlyt: a gazdaság és a kultúra. A gazdasági kérdésekben a többség a stabilizációs program folytatásának híve, amely szükséges és nem nélkülözhető feltétele a fejlődésnek, a fenntartható növekedésnek. Nagyon fontos teendőnek ígérkezik meghatározni a gazdasági és szociális teendők leghelyesebb egyensúlyát. Nagyon lényegesnek tartom kimondani, hogy sem bal-, sem jobboldali fordulatra nem számítok! Sokakban fogalmazódik meg manapság a kérdés: mindez mennyire felel meg egy baloldali párt programjának? Általában a kérdés megválaszolásakor három csoportba oszthatók a nézetek: egy romantikus-baloldali, egy pragmatikusan realista és egy, a kettőt ötvöző csoportba. Én is az utóbbiak közé tartozom és mint ilyen, azt vallom, hogy a változások tartalmában kell megvalósítani a baloldali értékeket. Aki tudniillik a mai helyzetet akarja konzerválni, az konzervatív! Kovács László Prágában „Teljes jogú NATO-tagságra törekszünk, nem valamiféle rész- tagságra. Hogy ez a teljes jogú tagság milyen feltételekkel jön létre, vagyis hogy lesznek-e vagy sem az egyes csatlakozó országok területén békeidőben nukleáris fegyverek, illetve külföldi NATO-csapatok, ez a NATO és a csatlakozó országok közötti tárRobert Dole már övé a jelöltség? Karnyújtásnyira került Robert Dole szenátor a republikánus elnökjelöltség megszerzéséhez, miután a kedden megrendezett előválasztási fordulóban ismét elsöprő fö- lényű győzelmet aratott. Az országos televíziós csatornák összesítése szerint már elegendő delegátust gyűjtött össze ahhoz, hogy a párt nyár végi kongresszusán biztosan magáénak mondhassa a jelöltséget. A középnyugati ipari államokban — Illinoisban, Mi- chiganben, Ohióban és Wis- consinban — lezajlott szavazáson összesen 219 kongresszusi küldött sorsa forgott kockán. Túlnyomó többségük a párt hagyományos, mérsékelt szárnyát képviselő veterán politikus mögé sorakozott fel. Az amerikai politikai rendszer sajátos elemét képező előválasztások során kijelölik azokat a küldötteket, akik az augusztusi San Diegó-i pártkongresszuson megválasztják majd a republikánus színekben induló elnökjelöltet. A megbízatáshoz legkevesebb 996 delegátus támogatása szükséges. Újabb diadalával a kansasi szenátor gyakorlatilag biztos befutónak számít, hiszen már a keddi forduló előtt is több mint 750—780 küldött szavazatát tudhatta a zsebében. A bizonytalanságot az okozza, hogy az előválasztások eredményétől függetlenül nem minden állam párt- szervezete köti meg előre kongresszusi küldötteinek a kezét, és egyelőre nem tudni azt sem, hogy versenyből korábban kihullott pályázók listáján szereplő delegátusok kire fognak szavazni San Diegóban. A szenátorral már csak Pat Buchanan, a szélsőségesen konzervatív, populistajelszavakat hangoztató publicista próbál meg dacolni, de teljesen reménytelenül és kilátástalanul. gyalásokon fog kialakulni”—jelentette ki Kovács László külügyminiszter szerdán Prágában az MTI-nek adott repülőtéri nyilatkozatában. A cseh fővárosban a nap folyamán Warren Christopher amerikai külügyminiszter találkozik 12 kelet-, illetve közép-európai ország diplomáciájának irányítójával, köztük a magyar külügyminiszterrel. A csatlakozási feltételekről folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban Kovács megjegyezte: azokat nem lehet úgy kezdeni, hogy egy csatlakozni kívánó ország — például Magyarország — előfeltételként ragaszkodik a nukleáris fegyverek telepítéséhez és a NATO-csapatok állomásoz- tatásához. Ugyanakkor arra sem Iát lehetőséget, hogy ezt eleve kizárják. ,A NATO-nak Oroszországgal rendszeres és folyamatos véleménycserét kell folytatnia arról, hogy az atlanti szövetség kibőví'ise általában milyen tartalommal valósul majd meg. A NATO döntést hozott a bővítésről, és ebbe nem enged beleszólást senkinek. Kelet- és Közép-Európa jónéhány országa szuverén módon kifejezte csatlakozási szándékát, és ebbe sincs beleszólása másoknak. Oroszországnak vannak legitim biztonsági érdekei, amelyeket nyilvánvalóan nem célszerű figyelmen kívül hagyni. Senkinek nem lenne jó, ha Oroszország a NATO bővítését egyfajta ellene irányuló lépésként élné meg” — mondta a magyar külügyminiszter. Gyilkosságok Tizi Uzuban Algériai muszlim szélsőségesek kedden este a kabiliai Tizi Uzu környékén meggyilkoltak hat textilgyári munkást, majd elégették holttesteiket. A lemészárolt munkások Szid Ali Musza faluban laktak, amelyet egy önvédelmi csoport oltalmaz az iszlám radikálisoktól. A szélsőségesek egy rögtönzött úttorlasznál megállították a teherautót, amelyen harminc textilmunkás utazott, és különválasztották azt a hetet, aki Szid Ali Muszába való. Egyiküknek sikerült megszöknie, ám a többit a terroristák megölték, majd holttesteiket a teherautóba rakták, és meggyújtották. \ Hírről \ hírre ÚJ KELET Palotai István jegyzete Nem véletlen, hogy újfent teljes gőzzel folynak a délszláv térség országainak tárgyalásai és az sem, hogy a legmagasabb szinten. Pedig az ember azt gondolná, hogy a daytoni csúcs és a párizsi ünnepélyes aláírási aktus után már nincs is szükség rá, hogy az érintett államok, legelső embereikkel képviseltetve magukat, tárgyaljanak a gyakorlati megvalósításról. Általában az ilyen sziszifuszi munkát az államtitkárok, miniszterek szokták elvégezni. A kérdés csak az, hogy valóban erről van-e szó? Tényleg csak a megvalósítás és a gyakrolatba ültetés kérdései azok, amelyek jelenleg Géniben terítéken vannak? Az államfőkre ugyanis sokkal könnyebb dolog volt az amerikaiaknak Amerikában nyomást gyakorolniuk, mint az állig felfegyverzett usztasák- ra és csetnikekre Boszniában. A hivatalos békekötés óta több hónap telt el. A felfegyverzett emberek — mert kár lenne tagadni, hogy még most is nagy számban vannak ilyenek — ezalatt a néhány hónap alatt azt tapasztalták, hogy az IFOR-jelenlét gyakorlatilag nem veszélyezteti őket. Az átcsoportosítások hivatalosan megtörténtek, azonban, amint azt a legutóbbi szarajevói lövöldözés is bizonyítja, bőven vannak hátramaradottak, úgynevezett „fagyasztott csirkék”, akik esetleges partizánakcióikkal újra lángba boríthatják az egész térséget. A jelenlegi csend csak illúziónak tűnik. Eddig is „hagyomány” volt a téli „béke”. A harcok mindig áprilisban, májusban élénkültek fel, amikor engedett a fagy, kiderült az ég és felszáradt a hadigépezetek mozgását gátló sártenger. Majd akkor kiderül... Kínai gyakorlat A mostoha időjárás arra késztette Kínát, hogy korlátozza hétfőn kezdett hadgyakorlatának méretét—közölték a tajvani védelmi minisztérium illetékesei. A szópárbaj viszont változatlan hevességgel zajlik, újabban főként Kína és az Egyesült Államok között. Tajvantól északra, Pingtan kínai sziget közelében 9 méteresek a hullámok, és a viharos időjárás miatt nem lehet összehangolt légi- és tengerészeti hadműveletet gyakorolni, az idő csak a szárazföldi egységek, a tüzérség és a rakétaegységek gyakorlatozására alkalmas — közölték tajvani katonai vezetők, akik csak kevés kínai harci gép és hadihajó mozgását észlelték eddig a térségben. A kínai külügyminisztérium szóvivője a belügyek- be való beavatkozással, a feszültség szításával vádolta kedden Washingtont, amit az amerikai védelmi minisztérium szóvivője visszautasított. Az oldalt MTI-anvagok segítségével állítottuk össze
