Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-02 / 53. szám
UJ KELET Kiskert 1996. március 2., szombat 7 Még ma is használatos terület-mértékegységeink Régen egységesítettek az Sí-szabvány szerint a mértékegységeket a világ előrelátó emberei, de a mindennapi gyakorlatban még mindig használnak olyan területmértékeket, amelyek nem méretalapúak. Az idősebbek kataszt- rális holdról és négyszögölről beszélnek, míg a fiatalabbak hektárról és négyzetméterről. Ha nincsenek teljesen tisztában az átszámítás módjával, nehezen értenek szót. Hogy dolgukat megkönnyítsük, íme néhány példa az átszámításra: 1 négyszögöl = 3,60 négyzetméter 1 négyzetméter = 0,28 négyszögöl 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 5755 négyzetméter 1 hektár = 2780 négyszögöl = 10 ezer négyzetméter. Ezek után talán az apróhirdetések építési telek rovatában is könnyebben el lehet majd igazodni. Az egyik legkorábbi gyümölcsünk: a szamóca A szamócát, vagy más néven földiepret szabolcsi nagyapám csak pulyabolondítónak nevezte. Gyermekkorunkban valóban alig győztük kivárni, míg megérnek az első szemek, gyakran rószaszínen bekaptuk. Számomra még ma is a nyár kezdetét jelenti. Fagondozáshoz sebbalzsam Most van itt az ideje: tavaszelő Igazán csapadékosra sikerült az idei tél. A hótakaró megvédi az őszi vetést, de ugyanakkor kárt is okozhat. A fiatal fák, bokrok ágairól le kell rázni a nagy havat, mert a nehéz súly alatt elhajolnak vagy le is törhetnek. A kerítések tövében a szél által felhordott hókupacot lapátoljuk el, mert ezen át könnyebben bejuthatnak a mezei nyuiak. Ilyenkor amúgy is bátrabban viselkednek, ugyanis az erdőn, mezőn nem lelnek élelmet. A földieper nagyon hálás gyümölcs. Kis helyen is sok tud teremni belőle, és nem igényel szabályos parcellákat. Jól elhelyezhető a kerítés mellett vagy az utak szélén, s ezzel is jobban hasznosítható a kicsinyke hétvégi kert. A köztes művelést szándékosan nem írtam le, mert több vele a bosszúság, mint a haszon. Amikor a „permetezőszkafanderbe” beöltözik a gazda, akkor nehezen tud még a lába alá is figyelni. Előbb- utóbb letaposná mindet. Bár a szakkönyvek javasolják a fák közé ültetést, de tapasztalatom szerint több vele a méreg, mint a nyereség. Kora ősszel telepítve már a következő nyáron szép termést hoz, és ráadásul olyan korán, amikor más gyümölcs még nem érik. Olyankor kerül a fogyasztók asztalára, amikor a hosszú tél után a szervezetünk legjobban igényli a vitamint. Júniusban még jó áron el lehet adni, és legalább egy kis bevételhez juthat a kiskerttulajdonos. Ha lemaradtunk az őszi ültetésről, akkor kora tavasszal, a föld felmelegedésekor pótolhatjuk. (Bőséges termésre azonban — ebben az esetben — ne számítsunk.) A szamóca gazdagon indázik és az ostorindákat levágásával és átültetésével könnyen szaporíthatjuk. Ismeretlen eredetű dugványokat ne fogadjunk el! Lehet, hogy jó szándékkal adják (valaki sajnálta kidobni), de akkor is megfertőzhetjük a kertünket. Ma már lehet katalógusok alapján rendelni szaporítóanyagot is. Csak csínyján bánjunk vele. Első alkalommal csak néhány tövet célszerű rendelni, és ha bevált, akkor vegyünk többet. Nem érdemes aprószemű, elfajzott fajtákkal kísérletezni, mert azzal is ugyanannyi munka van, mint a nagyszemű, ismert fajtákkal. A szamócának nagy a tápanyagigénye, ezért telepítés előtt elengedhetetlen az alapozó trágyázás. A szerves és műtrágyát egyidejűleg jutassuk a talajnak abba a rétegébe, amelyben várhatóan kialakul a gyökérzóna. Ha rotációs kapával dolgozunk, akkor olyan mélyen engedjük a földbe a gépet, amekkora a kések átmérője. Ne csak egyszer és ne csak egy irányból dolgozzuk el a talajt. Keresztbe is menjünk végig rajta, legalább eléggé puha lesz a föld. A földiepemek nagy a káli- és a foszforigénye. A homokos talaj pedig szegényes ezekben az ásványi sókban. Ezer négyzetméterre 2,5—3 mázsa műtrágyával számoljunk évente. A nyírségi homokra egyharmad- rész foszfor- és kétharmadrész káliumtartalmú műtrágya a legalkalmasabb. A földieper ültetése nem bonyolult művelet. Kézzel vagy ültetőfával megfelelő mélységű lyukat ásunk, és a dugványt gyökérnyakig rakjuk bele, majd jól nyomkodjuk körbe a gyökérzetét. Tavasszal elég vizes a föld, de ekkor se feledkezzünk meg a beöntözésről. A locsolással ugyanis a gyökér- bolyhok közé mossuk a földet. Ha levegős marad a gyökérzet, akkor nem jut elegendő vízhez és tápanyaghoz, ráadásul be is penészedik a györkérzet. Olyan ez, mint a gyümölcsfák ültetésekor a beiszapolás. A földieper hamar „kiéli maga alól a földet”, nagy a tápanyagigénye. Korábban a házikertekben négy-öt évig is meghagyták egy helyben a szamócaültetvényeket. A termő időszak vége felé már csak apró szemeket termett. Célszerű háromévente új helyre telepíteni. A legújabb intenzív fajtákat pedig kétévente és csak ősszel ültessük át.' Nagyon lényeges: ne feledkezzünk meg a talajfertőtlenítésről sem. Erre legalkalmasabb a Basudin vagy az Arva- lin. Legjobb talajelőkészítéskor a földbe forgatni. A felszínre kiszórt mérget könnyen megeheti a háziállat vagy felcsipegetik a madarak. Az oldalt írta: Fekete Tibor A nappali felmelegedés és az éjszakai fagyok határásra tömör jégpáncél takarhatja be az őszi ültetésű földiepret vagy más növénykultúrát. A tömör jég alatt nem tud levegőzni a növény. Egyszerűen tapossunk végig rajta, hogy lélegezni tudjanak a kis palánták. Szerezzük be a tavasszal szükséges műtrágyát. A kálium- és a foszfortartalmú szereket már ősszel ki kellett szórni, mert azoknak hosszabb a lebomlási ideje. A nitrogéntartalmú pétisót és ammonnitrátot viszont a tavaszi talajelőkészítéssel egy időben forgassuk a talajba. Típustól és hatóanyagtartalomtól függően változnak a műtrágyák lebomlási ideje. Általános érvényű azonban, hogy a nitrogéntartalmúak hat hónap alatt szívódnak fel. Ez azért lényeges szempont, mert ha túl későn jut a növény tápanyaghoz, akkor az késlelteti az érési időt is. Aki pedig primőr áruként szeretné piacra dobni termékét, annak nem mindegy, mikor válik szedésre éretté a termés. Ma már kaphatók olyan vegyszerek, amelyek gyorsítják az érést, ugyanakkor semmi-, lyen károsodást nem okoznak a zöldségben vagy a gyümölcsben. A kérdés csak az, hogy megtérül-e a befektetés, és annyival többet kapunk-e a terményért, mint amennyibe a vegyszer került. A kerti szerszámok közül leghamarabb a metszőolló kerül elő. Nemcsak azért kell alaposan megélezni, mert úgy könnyebb vele dolgzni, hanem azért is, mert az éles szerszám nem roncsol annyira. Ha a metszőolló két pofája között nagy a rés, akkor még a vékonyabb ágak is hosszában berepedhetnek. Ha nagyobb ágat kell lefűrészelnünk, akkor előtte az ellentétes oldalon vágjuk be egy kicsit (mint a fakitermelők szokták), hogy a végén ne hasadjon be a fa kérge. Csonkot ne hagyjunk, mert kórokozók fertőzési gócává alakul. A nagyobb seb- zési felületeket éles késsel vagy kacorral vágjuk simára, majd kenjük be fasebkátránnyal, vagy Celcid nevű sebbalzsammal. Ha nincs más kéznél, akkor a bedöglött, de még nem száraz olajfesték is megteszi, kivéve a fém alapúak. Ezért a miniumtartalmú alapozófestékek erre a célra nem alkalmasak. A törzsön vagy az ágakon lévő üreges, odvas lyukakat amennyire tudjuk, tisztítsuk meg. A kórokozók további fertőzését cementhabarccsal akadályozhatjuk meg. A sebek lezárását (balzsamozás, festé- kezés, kátrányozás) csak fagymentes időben végezzük el. Ha túl későre hagyjuk ezt a műveletet, akkor a megindult nedvkeringés miatt nehezen szárad be a seb, nehezen indul meg az élet a fában. A fatisztogatást a gyümölcsösök meghálálják, az áttelelő peték, lárvák eltávolításával a tavaszi és. a nyári permetezés hatékonyságát növeljük. Alapelv, hogy mindent szedjünk le a fáról, ami az elmúlt évről ott maradt. A 2—3 levélből összesodródott galagonyapille-fész- keket, az ágakra rászáradt termésmaradványokat és a még le nem hullott leveleket ugyanúgy metsszük le, mint a gyűrűspille gyűrű alakban elhelyezett tojáscsomóit. Ha nem akarjuk, hogy a körmünkre égjen a munka, akkor előre tervezzük meg, melyik hétvégén mit fogunk csinálni. A nyugdíjasoknak, akik mindig ráérnek, nem gond az idő. Akik azonban munka mellett gondozzák kiskertjüket (vagy nem is olyan kicsi a kert) jól be kell osztaniuk az időt. A tervezésnél kalkuláljuk bele azt is, mi van akkor, ha esetleg esős, szeles lesz a hétvége, és még a házból sem lehet kibújni. A lugas és a magasművelésű szőlőket fagymentes napokon már lehet metszeni, hiszen ezeket nem kell megnyitni. Aki szőlőoltványt akar készíteni, nézze meg, milyen állapotban vannak az előhajtató ládái. a kertben Megyénkben nehéz hozzájutni tőzeghez, ezért inkább a fűrészporos eljárás a gyakoribb. Célszerű már ezt is beszereznünk. Aki azonban nem akar sokat bajlódni vele, előhajtatás nélkül is „iskolázhat”. A homoktalaj elég laza, az átültetéskor nem sérül meg olyan könnyen a dugvány gyökérzete. Amikor elmúlnak a kemény fagyok, elkezdhetjük a lombhullató sövények és egyes díszcserjék metszését is. A fagyait, a gyertányt vagy ajuhart.ilyenkor ifjíthatjuk. A virágukért ültetett díszcserjéket azonban fölösleges évente metszeni. Az erőteljes visszametszés pedig kifejezetten káros, mert visszavetheti a növényt a fejlődésében. A korán virágzó bokrokat (ilyen például az aranyág) cSak a virágzás elmúltával metsszük. Azokat a virágzó cserjéket, amelyek még előző évben kifejlesztették bimbóikat (például az orgona, a lila akác vagy a japán birs) ilyenkor ne mefsz- szük, mert fezzel sók virágzó részt is eltávolítunk. Ez£el ellentétben amályvaCsetjét (hibiscust) vagy a nyári orgonát és a hortenziát erősebben kell visszametszeni: Ezek ugyanis majd az új hajtásaikon hozzák a virágjukat. Most jön el a rózsa metszésének is az idejp. Az erős növekedésű rózsafajtákat nem szükséges nagyon visszametszeni. Az egészséges szárrészből csak mintegy egyharmad- részt vágjunk le. A gyengébb növésűeket kétharmadával rö. . ' ' . . • . _ * vidítsük meg. Ezzel az alvó rügyeket is „felébresztjük”. A díszcserjék ritkításából kikerülő ágakat a lakásunkban vázába rakva kihajtathatjuk. Erre a leggyorsabb módszer, ha az ágakat egy fél napra 36 fokos meleg vízbe állítjuk. Ha nem túl forró a radiátorunk, akkor vázástól helyezzük rá. Nagyon lényeges: ne felejtsük el, hogy a rózsáknak, bokroknak és a díszcserjéknek is szükségük van a tél végi lemosópermetezésre! Tudja-e, hogy...? — A mészkénlé házilag is előállítható. A télvégi lemosópermetezésre sokféle szert kitaláltak már, de ettől egyszerűbb, olcsóbb, ugyanakkor mégis hatásos készítményt még nem. A permetszér törzsoldata otthon is elkészíthető, azonban kezdő „kémikusoknak” nem ajánljuk, mert az alapanyag és a kész sűrítmény is erős méreg. A kispénzű ker- tészkedők talán mégse ezen kezdjék el a takarékoskodást. A rügypattanás előtti időszakban (reméljük, hamarosan eljön) téli hígítású mész- kénlevet használjunk. Az úgynevezett Baumé-tábláza- tot figyelembe véve a 18—20 fokos szerből száz liter per- metszer elkészítéshez 24 litert, míg a 35—36 Baumé-fo- kos koncentrátumból csak tíz liter szükséges. Akiknek kevesebb a gyakorlatuk, vagy csak néhány gyümölcsfát kell lepermetezniük, azoknak a gyártók által előre elkészített folyékony szereket ajánlom. Igaz, kicsit drágábbak, de pontosabb adagolást tesznek lehetővé és ugyanolyan hatásosak. t— Nem érdemes erdei magházfölddel kísérletezni. A palánták előneveléséhez elengedhetetlenül szükséges magházföldet a tölgy- vagy ákácerdők mélyéről is begyűthetjük, de a végén többet költünk a talaj fertőtlenítésére, mintha előre csomagolt humuszos földet vennénk. A húsz, illetve ötven kilogrammos csomagolású zsákokban kapható termőföldet — takarékoskodás céljából — jó minőségű kerti földdel is keverhetjük. A zsákos humusz garantáltan csíra- és vírusmentes. Ne kísérletezzünk erdei földdel. — A sokéves átlag szerint az évnek ebben a hetében az átlaghőmérséglet 1,6 Celzius- fok. A napi maximumhőmérséklet 9,0 fok körüli, míg a minimumhőmérséklet 8,2 fok körül szokott lenni. — Az elmúlt évtizedekben szinte teljesen elfelejtett gombabetegség ütötte fel a fejét a gyümölcsösökben. A gno- mónia nevű gombafertőzés szinte kizárólag csak a diófákat támadja meg. A leveleken barnás foltosodás jelenik meg, és a levél fonákán rücskösödés alakjában teljesedik ki a betegség. A nevét arról kapta, hogy a beteg fa termése kicsi és idomtalan (gnóm), alig nagyobb egy pingpong- labdánál. A termés zöld haja szintén barnásán foltos. Igen egyszerű ellene védekezni. A Di thane M- 45 gombaölő szer hatékony védelmet nyújt. Célszerű már lemosópermetezésként is elvégezni a védekezést, mert a gom- baspórák jól tűrik a hideget és áttelelnek. A tavasz és a nyár folyamán többször is meg kell ismételni a permetezést, ugyanis a gnomónia-spórák nagy ellenálló képességűek. Idejében gondoskodjunk a permetszerek beszerzéséről Fotó: B. K. Bőséges kisgépválaszték, de az árak... Fotó: Bozsó
