Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-02 / 53. szám

UJ KELET Kiskert 1996. március 2., szombat 7 Még ma is használatos terület-mértékegységeink Régen egységesítettek az Sí-szabvány szerint a mér­tékegységeket a világ előrelátó emberei, de a mindennapi gyakorlatban még mindig használnak olyan területmérté­keket, amelyek nem méretalapúak. Az idősebbek kataszt- rális holdról és négyszögölről beszélnek, míg a fiatalabbak hektárról és négyzetméterről. Ha nincsenek teljesen tisz­tában az átszámítás módjával, nehezen értenek szót. Hogy dolgukat megkönnyítsük, íme néhány példa az átszámítás­ra: 1 négyszögöl = 3,60 négyzetméter 1 négyzetméter = 0,28 négyszögöl 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 5755 négyzetméter 1 hektár = 2780 négyszögöl = 10 ezer négyzetméter. Ezek után talán az apróhirdetések építési telek rovatá­ban is könnyebben el lehet majd igazodni. Az egyik legkorábbi gyümölcsünk: a szamóca A szamócát, vagy más néven földiepret szabolcsi nagy­apám csak pulyabolondítónak nevezte. Gyermekko­runkban valóban alig győztük kivárni, míg megérnek az első szemek, gyakran rószaszínen bekaptuk. Szá­momra még ma is a nyár kezdetét jelenti. Fagondozáshoz sebbalzsam Most van itt az ideje: tavaszelő Igazán csapadékosra sikerült az idei tél. A hótakaró megvédi az őszi vetést, de ugyanakkor kárt is okozhat. A fiatal fák, bokrok ágairól le kell rázni a nagy havat, mert a nehéz súly alatt elhajolnak vagy le is törhetnek. A kerítések tövében a szél által felhordott hókupacot lapátoljuk el, mert ezen át könnyebben bejuthatnak a mezei nyuiak. Ilyenkor amúgy is bátrabban viselked­nek, ugyanis az erdőn, mezőn nem lelnek élelmet. A földieper nagyon hálás gyümölcs. Kis helyen is sok tud teremni belőle, és nem igényel szabályos parcellákat. Jól elhe­lyezhető a kerítés mellett vagy az utak szélén, s ezzel is job­ban hasznosítható a kicsinyke hétvégi kert. A köztes művelést szándékosan nem írtam le, mert több vele a bosszúság, mint a haszon. Amikor a „permetező­szkafanderbe” beöltözik a gaz­da, akkor nehezen tud még a lába alá is figyelni. Előbb- utóbb letaposná mindet. Bár a szakkönyvek javasolják a fák közé ültetést, de tapasztalatom szerint több vele a méreg, mint a nyereség. Kora ősszel telepít­ve már a következő nyáron szép termést hoz, és ráadásul olyan korán, amikor más gyü­mölcs még nem érik. Olyankor kerül a fogyasztók asztalára, amikor a hosszú tél után a szer­vezetünk legjobban igényli a vitamint. Júniusban még jó áron el lehet adni, és legalább egy kis bevételhez juthat a kis­kerttulajdonos. Ha lemaradtunk az őszi ülte­tésről, akkor kora tavasszal, a föld felmelegedésekor pótol­hatjuk. (Bőséges termésre azon­ban — ebben az esetben — ne számítsunk.) A szamóca gazda­gon indázik és az ostorindákat levágásával és átültetésével könnyen szaporíthatjuk. Isme­retlen eredetű dugványokat ne fogadjunk el! Lehet, hogy jó szándékkal adják (valaki saj­nálta kidobni), de akkor is meg­fertőzhetjük a kertünket. Ma már lehet katalógusok alapján rendelni szaporítóanyagot is. Csak csínyján bánjunk vele. Első alkalommal csak néhány tövet célszerű rendelni, és ha bevált, akkor vegyünk többet. Nem érdemes aprószemű, elfaj­zott fajtákkal kísérletezni, mert azzal is ugyanannyi munka van, mint a nagyszemű, ismert fajtákkal. A szamócának nagy a táp­anyagigénye, ezért telepítés előtt elengedhetetlen az alapo­zó trágyázás. A szerves és mű­trágyát egyidejűleg jutassuk a talajnak abba a rétegébe, amely­ben várhatóan kialakul a gyö­kérzóna. Ha rotációs kapával dolgozunk, akkor olyan mé­lyen engedjük a földbe a gépet, amekkora a kések átmérője. Ne csak egyszer és ne csak egy irányból dolgozzuk el a talajt. Keresztbe is menjünk végig rajta, legalább eléggé puha lesz a föld. A földiepemek nagy a káli- és a foszforigénye. A homokos talaj pedig szegényes ezekben az ásványi sókban. Ezer négy­zetméterre 2,5—3 mázsa mű­trágyával számoljunk évente. A nyírségi homokra egyharmad- rész foszfor- és kétharmadrész káliumtartalmú műtrágya a leg­alkalmasabb. A földieper ültetése nem bo­nyolult művelet. Kézzel vagy ültetőfával megfelelő mélysé­gű lyukat ásunk, és a dugványt gyökérnyakig rakjuk bele, majd jól nyomkodjuk körbe a gyökérzetét. Tavasszal elég vi­zes a föld, de ekkor se feled­kezzünk meg a beöntözésről. A locsolással ugyanis a gyökér- bolyhok közé mossuk a földet. Ha levegős marad a gyökérzet, akkor nem jut elegendő vízhez és tápanyaghoz, ráadásul be is penészedik a györkérzet. Olyan ez, mint a gyümölcsfák ülteté­sekor a beiszapolás. A földieper hamar „kiéli maga alól a földet”, nagy a táp­anyagigénye. Korábban a házi­kertekben négy-öt évig is meg­hagyták egy helyben a szamó­caültetvényeket. A termő idő­szak vége felé már csak apró szemeket termett. Célszerű há­romévente új helyre telepíteni. A legújabb intenzív fajtákat pedig kétévente és csak ősszel ültessük át.' Nagyon lényeges: ne feled­kezzünk meg a talajfertőtlení­tésről sem. Erre legalkalma­sabb a Basudin vagy az Arva- lin. Legjobb talajelőkészítéskor a földbe forgatni. A felszínre kiszórt mérget könnyen mege­heti a háziállat vagy felcsipe­getik a madarak. Az oldalt írta: Fekete Tibor A nappali felmelegedés és az éjszakai fagyok határásra tö­mör jégpáncél takarhatja be az őszi ültetésű földiepret vagy más növénykultúrát. A tömör jég alatt nem tud levegőzni a növény. Egyszerűen tapossunk végig rajta, hogy lélegezni tud­janak a kis palánták. Szerezzük be a tavasszal szükséges műtrágyát. A káli­um- és a foszfortartalmú szere­ket már ősszel ki kellett szórni, mert azoknak hosszabb a le­bomlási ideje. A nitrogéntartal­mú pétisót és ammonnitrátot viszont a tavaszi talajelőkészí­téssel egy időben forgassuk a talajba. Típustól és hatóanyag­tartalomtól függően változnak a műtrágyák lebomlási ideje. Általános érvényű azonban, hogy a nitrogéntartalmúak hat hónap alatt szívódnak fel. Ez azért lényeges szempont, mert ha túl későn jut a növény táp­anyaghoz, akkor az késlelteti az érési időt is. Aki pedig primőr áruként szeretné piacra dobni termékét, annak nem mindegy, mikor válik szedésre éretté a termés. Ma már kaphatók olyan vegyszerek, amelyek gyorsítják az érést, ugyanakkor semmi-, lyen károsodást nem okoznak a zöldségben vagy a gyümölcs­ben. A kérdés csak az, hogy megtérül-e a befektetés, és annyival többet kapunk-e a ter­ményért, mint amennyibe a vegyszer került. A kerti szerszámok közül leghamarabb a metszőolló ke­rül elő. Nemcsak azért kell ala­posan megélezni, mert úgy könnyebb vele dolgzni, hanem azért is, mert az éles szerszám nem roncsol annyira. Ha a metszőolló két pofája között nagy a rés, akkor még a véko­nyabb ágak is hosszában bere­pedhetnek. Ha nagyobb ágat kell lefűré­szelnünk, akkor előtte az ellen­tétes oldalon vágjuk be egy ki­csit (mint a fakitermelők szok­ták), hogy a végén ne hasadjon be a fa kérge. Csonkot ne hagy­junk, mert kórokozók fertőzési gócává alakul. A nagyobb seb- zési felületeket éles késsel vagy kacorral vágjuk simára, majd kenjük be fasebkátránnyal, vagy Celcid nevű sebbalzsam­mal. Ha nincs más kéznél, ak­kor a bedöglött, de még nem száraz olajfesték is megteszi, kivéve a fém alapúak. Ezért a miniumtartalmú alapozófesté­kek erre a célra nem alkalma­sak. A törzsön vagy az ágakon lévő üreges, odvas lyukakat amennyire tudjuk, tisztítsuk meg. A kórokozók további fertőzését cementhabarccsal akadályozhatjuk meg. A sebek lezárását (balzsamozás, festé- kezés, kátrányozás) csak fagy­mentes időben végezzük el. Ha túl későre hagyjuk ezt a műve­letet, akkor a megindult nedv­keringés miatt nehezen szárad be a seb, nehezen indul meg az élet a fában. A fatisztogatást a gyümöl­csösök meghálálják, az áttelelő peték, lárvák eltávolításával a tavaszi és. a nyári permetezés hatékonyságát növeljük. Alap­elv, hogy mindent szedjünk le a fáról, ami az elmúlt évről ott maradt. A 2—3 levélből össze­sodródott galagonyapille-fész- keket, az ágakra rászáradt ter­mésmaradványokat és a még le nem hullott leveleket ugyanúgy metsszük le, mint a gyűrűspil­le gyűrű alakban elhelyezett tojáscsomóit. Ha nem akarjuk, hogy a körmünkre égjen a munka, akkor előre tervezzük meg, melyik hétvégén mit fo­gunk csinálni. A nyugdíjasok­nak, akik mindig ráérnek, nem gond az idő. Akik azonban munka mellett gondozzák kis­kertjüket (vagy nem is olyan kicsi a kert) jól be kell osztani­uk az időt. A tervezésnél kal­kuláljuk bele azt is, mi van ak­kor, ha esetleg esős, szeles lesz a hétvége, és még a házból sem lehet kibújni. A lugas és a magasművelésű szőlőket fagymentes napokon már lehet metszeni, hiszen eze­ket nem kell megnyitni. Aki szőlőoltványt akar készíteni, nézze meg, milyen állapotban vannak az előhajtató ládái. a kertben Megyénkben nehéz hozzájutni tőzeghez, ezért inkább a fűrész­poros eljárás a gyakoribb. Cél­szerű már ezt is beszereznünk. Aki azonban nem akar sokat bajlódni vele, előhajtatás nélkül is „iskolázhat”. A homoktalaj elég laza, az átültetéskor nem sérül meg olyan könnyen a dugvány gyökérzete. Amikor elmúlnak a kemény fagyok, elkezdhetjük a lomb­hullató sövények és egyes dísz­cserjék metszését is. A fagyait, a gyertányt vagy ajuhart.ilyen­kor ifjíthatjuk. A virágukért ül­tetett díszcserjéket azonban fö­lösleges évente metszeni. Az erőteljes visszametszés pedig kifejezetten káros, mert vissza­vetheti a növényt a fejlődésé­ben. A korán virágzó bokrokat (ilyen például az aranyág) cSak a virágzás elmúltával metsszük. Azokat a virágzó cserjéket, amelyek még előző évben ki­fejlesztették bimbóikat (példá­ul az orgona, a lila akác vagy a japán birs) ilyenkor ne mefsz- szük, mert fezzel sók virágzó részt is eltávolítunk. Ez£el ellentétben amályvaCsetjét (hibiscust) vagy a nyári orgo­nát és a hortenziát erősebben kell visszametszeni: Ezek ugyan­is majd az új hajtásaikon hoz­zák a virágjukat. Most jön el a rózsa metszé­sének is az idejp. Az erős nö­vekedésű rózsafajtákat nem szükséges nagyon visszamet­szeni. Az egészséges szárrész­ből csak mintegy egyharmad- részt vágjunk le. A gyengébb növésűeket kétharmadával rö­. . ' ' . . • . _ * vidítsük meg. Ezzel az alvó rü­gyeket is „felébresztjük”. A díszcserjék ritkításából kikerülő ágakat a lakásunkban vázába rakva kihajtathatjuk. Erre a leggyorsabb módszer, ha az ágakat egy fél napra 36 fo­kos meleg vízbe állítjuk. Ha nem túl forró a radiátorunk, akkor vázástól helyezzük rá. Nagyon lényeges: ne felejtsük el, hogy a rózsáknak, bokrok­nak és a díszcserjéknek is szük­ségük van a tél végi lemosó­permetezésre! Tudja-e, hogy...? — A mészkénlé házilag is előállítható. A télvégi lemo­sópermetezésre sokféle szert kitaláltak már, de ettől egy­szerűbb, olcsóbb, ugyanakkor mégis hatásos készítményt még nem. A permetszér törzs­oldata otthon is elkészíthető, azonban kezdő „kémikusok­nak” nem ajánljuk, mert az alapanyag és a kész sűrítmény is erős méreg. A kispénzű ker- tészkedők talán mégse ezen kezdjék el a takarékoskodást. A rügypattanás előtti idő­szakban (reméljük, hamaro­san eljön) téli hígítású mész- kénlevet használjunk. Az úgynevezett Baumé-tábláza- tot figyelembe véve a 18—20 fokos szerből száz liter per- metszer elkészítéshez 24 li­tert, míg a 35—36 Baumé-fo- kos koncentrátumból csak tíz liter szükséges. Akiknek ke­vesebb a gyakorlatuk, vagy csak néhány gyümölcsfát kell lepermetezniük, azoknak a gyártók által előre elkészített folyékony szereket ajánlom. Igaz, kicsit drágábbak, de pontosabb adagolást tesznek lehetővé és ugyanolyan hatá­sosak. t— Nem érdemes erdei mag­házfölddel kísérletezni. A pa­lánták előneveléséhez elenged­hetetlenül szükséges magház­földet a tölgy- vagy ákácerdők mélyéről is begyűthetjük, de a végén többet költünk a talaj fer­tőtlenítésére, mintha előre cso­magolt humuszos földet ven­nénk. A húsz, illetve ötven ki­logrammos csomagolású zsá­kokban kapható termőföldet — takarékoskodás céljából — jó minőségű kerti földdel is kever­hetjük. A zsákos humusz ga­rantáltan csíra- és vírusmentes. Ne kísérletezzünk erdei föld­del. — A sokéves átlag szerint az évnek ebben a hetében az átlaghőmérséglet 1,6 Celzius- fok. A napi maximumhőmér­séklet 9,0 fok körüli, míg a minimumhőmérséklet 8,2 fok körül szokott lenni. — Az elmúlt évtizedekben szinte teljesen elfelejtett gom­babetegség ütötte fel a fejét a gyümölcsösökben. A gno- mónia nevű gombafertőzés szinte kizárólag csak a diófá­kat támadja meg. A leveleken barnás foltosodás jelenik meg, és a levél fonákán rücskösödés alakjában teljesedik ki a beteg­ség. A nevét arról kapta, hogy a beteg fa termése kicsi és idomtalan (gnóm), alig na­gyobb egy pingpong- labdánál. A termés zöld haja szintén barnásán foltos. Igen egyszerű ellene vé­dekezni. A Di thane M- 45 gomba­ölő szer hatékony védelmet nyújt. Cél­szerű már lemosóper­metezés­ként is elvé­gezni a vé­dekezést, mert a gom- baspórák jól tűrik a hideget és áttelelnek. A tavasz és a nyár folyamán többször is meg kell ismételni a permetezést, ugyanis a gnomónia-spórák nagy ellenálló képességűek. Idejében gondoskodjunk a permetszerek beszerzéséről Fotó: B. K. Bőséges kisgépválaszték, de az árak... Fotó: Bozsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom