Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-09 / 59. szám
4 1996. március 9., szombat Közélet UJ KELET Gazdaságpolitikai elképzelések Kisgazdaj a v aslat (MTI) A Független Kisgazdapárt 10—15 százalékponttal csökkenti a tb-járulékot, ha hatalomra jut. A párt mérsékelné az adókulcsokat is; ezzel a jelenleginél 15—20 százalékkal több bevételre tehetne szert a központi költségvetés. Ezt Szabadi Béla, az FKGP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus ezt azzal magyarázta, hogy a mostaninál kedvezőbb gazdasági környezet és a hatékonyabb állami fellépés egyaránt ösztönözné a feketegazdaság szereplőit a legális szférába történő „visszatérésre”. Szabadi Béla a feketegazdaságról szóló parlamenti vita kapcsán úgy vélekedett, hogy a kormány folytatni akarja formális fellépését az illegális gazdaság ellen. Az FKGP szerint elsőként információkat kellene szerezni a feketegazdaság valódi méretéről, és csak ezután lehetne meghozni a szükséges intézkedéseket. A második lépés az érintett hatóságok és hivatalok hatékony működésének a megteremtése lenne. A kisgazdák gazdaságpolitikai kabinetjének a vezetője utalt arra is, hogy csak abban az esetben lenne az éves infláció a kormányzat által tervezett 20 százalék, ha a havi infláció nem haladná meg az 1 százalékot. Ez — figyelembe véve a januári 4 százalékos, valamint a februári 2,2 százalékos inflációt—elképzelhetetlen. — A kabinet rossz úton jár, ha anélkül akarja csökkenteni a kamatokat, hogy annak valós alapja lenne — tette hozzá Szabadi Béla. 'Szabó János főtitkár jelezte, hogy a miniszterelnök azért fog hétfőn az Ország- gyűlésben beszélni a Kisgazdapárt alternatív gazdasági programjáról, mert fél a március 14-i kormánybúcsúztató nagygyűléstől, és így akarja ellehetetleníteni az FKGP gazdasági csomagját. Munkanélküliek támogatása Pályakezdők (MTI) Több új támogatási formát javasol a Munkaügyi Minisztérium a pályakezdő munkanélküliek részére, azzal összefüggésben, hogy július 1-jétől megszűnik a pályakezdő munkanélküliek segélyezése. A verseny- és a költségvetési Szférában egyaránt vállalhatnák például a munkaadók a legfeljebb középfokú végzettségű fiatal munkanélküliek négyórás foglalkoztatását, és bizonyos feltételek teljesítése esetén a Munkaerőpiaci Alapból kifizetnék részükre a munkabér és járulékainak költségeit. A támogatás ösz- szesen egy évig adható, amennyiben a fiatal képzésben vagy átképzésben is részt vesz. A kalkulációk szerint ebbe a programba 5— 10 ezer fiatalt vonhatnának be, a költségek a képzési támogatásokkal együtt megközelítenék a 2 milliárd forintot. Ez a támogatási forma főként azoknak tenné lehetővé a munkatapasztalatok, a jobban értékesíthető szakképzettség megszerzését, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, vagy pedig középfokú végzettségük nem piacképes. A felsőfokú végzettségű munkanélküli fiataloknál is elsősorban a hiányzó munka- tapasztalat megszerzését támogatnák. Ezeknél a fiataloknál, a tervek szerint egyéves időtartamra, a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozna a támogatás. Fél évig a teljes bérköltséget kifizetnék a munkáltatónak határozott idejű munkaszerződés esetén. Amennyiben a fél évet követően a munkaadó határozatlan idejű munka- szerződést köt, további hat hónapos időtartamra a bér 50 százalékának megfelelő ösz- szeget igényelhet vissza. Ebbe a programba a kalkulációk szerint 1000—2000 fiatalt vonhatnának be. A programra fordítható támogatási összeg mintegy 400 millió forint lehetne. Hatékonyabb bűnmegelőzési! Fidesz-vélemény (MTI) A Fidesz úgy véli, hogy egy új nyomozóhivatal létrehozása helyett a meglévő bűnmegelőzési szervek megerősítésével lehet hatékonyan harcolni a feketegazdaság ellen —jelentette ki Szájer József, a Fidesz—Magyar Polgári Párt frakcióvezetője, a képviselőcsoport ülését követő pénteki sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen hivatal felállítása csak kétharmados törvény elfogadásával képzelhető el. A párt álláspontja szerint azonban az új szervezet létrejötte erősen emlékeztetne az 50- es évek diktatórikus viszonyaira. Magyarország ma — Lengyel László szemével Összefonódó válság szorításában Vitéz Péter (Új Kelet) „A KGST gazdasági össze- omlása után védtelenül maradt magyar állam minden egyes pénzügyminisztere köszönés helyett használta a »megreformáljuk a gazdaságot« gondolatot, ami a gyakorlatban mindig is álom maradt, ugyanúgy, mint Horn Gyula miniszterelnök azon hite, hogy bármely intézkedésével hatással lehet a belföldi árak alakulására” — mindezt Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnökvezérigazgatója mondta Magyarország elmúlt tíz évéről, s mindehhez hozzátette, hogy a világgazdaságot irányító, egyensúlyra törekvő gazdasági nagyhatalmak játékszereként a legjobb, amit tehetünk: elfogadjuk a szabályaikat. — 1990-ben a kormány még hitt abban, hogy 2—3 év alatt talpra állíthatja az összeomlott gazdaságot, a maiak viszont már a 80-as évek közepe óta tisztában lehettek azzal, hogy a piaci alkalmazkodás három fő kritériumának — a gazdasági szerkezet, az államháztartás és a fogyasztói rendszer—átszervezése hosszú folyamat, amit viszont 1995-re már meg kellett volna haladni. A mai napig is a Kádár-korszak kiépítette fogyasztói rendszer válságát éljük, ami a 90-es évek közepére megbukott. Ebben az előretervezhető egzisztenciában a magánfogyasztás kiegyensúlyozta a közfogyasztás hiányosságát, a jólét az elfogyasztott javak mennyiségével volt mérhető, ez az „aranykor” ma már három mellékállással sem idézhető vissza. Ez a Bokros-csomaggal lett nyilvánvaló, a negyven év alatt kialakult értékrendet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni: betarthatatlan az a tétel, hogy csökkentsd a fogyasztásodat, mert kevesebbet termeltél. A válság három tényezője szervesen összefonódó, de egymást gátoló, akadályozó folyamat. A vállakozáscentrikus szemlélet kettészakítja a társadalmat, egy jelentős részét megfosztja a vagyon-, a jövedelem-felhalmozástól, amit a területi különbözőségek csak súlyosbítanak. Kelet-magyarországi példa, hogy az olcsó munkaerő semmit sem ér, mert bebizonyosodott, hogy a fejlett csak a fejlettet vonzza. A piaci monopol áttörhetetlen, amíg például Budapest gazdaságilag felemelkedik, addig az ország keleti fele lesüllyedhet, s átmenet nélküli szakadékok alakulnak ki az országrészek között. Az államháztartás csődjét az jelenti, hogy akiknek lehetőségük lenne adót fizetni, azok menekülnek a közszolgáltatás terhei alól, akik nem térhetnek menekülőpályára, azok viszont a közszolgáltatások terhét nem tudják fizetni. Az alkalmazkodás kényszere A kormány megszorításai az önkormányzatokon, az állami vállalatokon keresztül a védtelen állampolgárokon csapódnak le. Nem direkt, hanem belső vezérléssel: egy leépítés során a dolgozók szelektálják önmagukat, mondván, aki marad, az osztozhat a többi fizetésén egy ideig. Mit sem ér az önkormányzati csődtaktika is, mindennek adott ára van, s ha drága egy szociális intézmény, akkor úgyis le kell építeni, mert a kormánynak alkalmazkodnia kell. S ehhez a döntéshez nincs köze egy pénzügyminiszternek, de még a miniszterelnöknek sem. A New York-i tőzsde, a brüsz-szeli EU, s általuk a Világpiac diktál, a multinacionális vállalatok döntenek az ár—termelés-egyensúlyról. Ebben a kényszerű helyzetben csak egyet lehet tenni: alkalmazkodni. A rendszerváltás után sikerország voltunk, mára utolsók lettünk az EU listáján. A legutóbbi kormányváltással levetettük a forradalmiságot, helyette a reformok és az igére tek erősödtek fel. De későn, í ciklus közepén. A választás után elkezdett kemény reforrr négy év alatt eredményt felmu tatva visszahozta volna as MSZP—SZDSZ elveszített szavazótáborát. így, két évvel a2 újabb választások előtt már senki sem tud és mer érdember változtatni a tb-n, a kemény érdekeltségen alapuló, áttekinthetetlen és működésképtelen adórendszeren, a túldagasztott, pénzemésztő államapparátuson. Sarokba szorított az ország, a pénzügyi, gazdasági körülmény adott, megváltoztathatatlan, a belső egyensúly viszont tiszta politikai döntés kérdése csupán. Az igen válasz a felzárkózást jelenti a Világpiachoz, a nemleges pedig Ukrajna, a Nyugat-Európa számára nem létező ország sorsára juttat minket. Érettségi EU-módra A magyar politikai élet verseng, hogy ki kiabálja hangosabban a Hom-apparátus megbuktatását. A szélsőségek felé tolódik minden párt, ki jobbra, ki balra, és szétszakadnak az egységesnek hitt politikai erők. A polgároknak tetszik az átko- zódás, de a választáskor mégis egy középpártra fognak szavazni, mert mindenki be fogja látni, hogy csak a Nyugat számára is elfogadható politikai erő kerülhet hatalomra. Ez a túlélés kulcsa. Olyan, mint az érettségi, ahol az EU a vizsgabizottság: tetszik vagy nem, csak abban az esetben fogadnak el minket, ha megfelelünk a követelményeinek. Vakáció ’96. A Tourinform Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodája és a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Vállalkozói Központ Vakáció ’96 elnevezéssel utazási kiállítást nyitott meg tegnap délután az inkubátorházban. Ezen a rendezvényen valamennyi utazási iroda képviselteti magát, s az utazóközönség együttesen ismerheti meg a különböző irodák kínálatát. A vasárnapig tartó kiállítás a turisztikai szakma képviselőinek találkozását is lehetővé teszi, akik különböző előadásokkal bővíthetik ismereteiket. Tegnapi//'. Kapus György az osztrák utazási irodák működtetéséről, értékesítési gyakorlatáról, a működésüket szabályozó jogi szabályozás rendjéről beszélt, míg dr. Meggyes István a magyar utazási irodák mechanizmusáról tartott előadást. A nagyközönség számára nyereményjátékot, egy utazási totót is meghirdettek a szervezők. A nyereményeket — Samsonite utazótáska, egyhetes nyaralás a Felső-Tisza-vidéken és egyhetes olaszországi üdülés — vasárnap délután négy órakor sorsolják ki. Lemondott Papp Sándor Most már a PDSZ-t is bevoniák Óraszám- és létszámkérdés (MTI) Lemondott Papp Sándor, az MDF országos választmányának elnöke. Döntését írásban közölte a válaszmány tagjaival és Lezsák Sándorral. Levelében a többi között kijelentette: „a Magyar Demokrata Fórum az elmúlt napokban drámai változásokat ért meg, és eljutott parlamenti frakciójának és magának a pártnak a kettéválásához. Nem lehetnek kétségeink abban a tekintetben, hogy mindez az országos választmányt is érinteni fogja. Minthogy az új helyzetben feladatom ellátására nem látok esélyt, az események kényszerítő hatása alatt, a tisztánlátás érdekében is, bejelentem lemondásomat elnöki tisztemből.” (MTI) A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) lényegi fordulatnak tartja, hogy Kiss Péter munkaügyi miniszter ígérete szerint a szféra ötödik legnagyobb szakszervezetét is bevonják a kormány és a közalkalmazottak közötti hároméves megállapodás előkészítésébe — hangzott el a PDSZ pénteki sajtótájékoztatóján. Szakács Péter szóvivő elmondta továbbá: a munkaügyi tárca vezetőjével csütörtökön folytatott kétoldalú tárgyaláson felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy öt, az oktatásban érdekelt szakszervezetnek a törvényi szabályozás útját végigjárva sem sikerült végleges vagyonmegosztási megállapodást kötnie egymással. Az ügy a bíróság elé került. A szóvivő ismertetése szerint Kiss Péter azt ígérte: megvizsgálja a helyzetet és annak lehetőségét, hogy törvénymódosítással vagy másként hogyan lehetne megoldást találni. Szakács Péter megemlítette a megbeszélésen: a minisztert tájékoztatták arról is, hogy februárban megszüntették a fővárosban működő egyetlen pedagógus-munkaközvetítő irodát. A PDSZ álláspontja szerint ez elhibázott döntés volt, mivel a pedagógus-munkaközvetítő naprakész információkkal rendelkezett és hatékonyan működött. A szakszervezeti vezető rámutatott: az iroda bezárása ellenkezik azzal a több fórumon is kinyilvánított kormányzati szándékkal, miszerint a pedagógus-munkanélküliséget kiemelt módon kell kezelni, mivel jól képzett és kvalifikált munkaerőkről van szó. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a közoktatás egyes paramétereinek (a kötelező órák száma, csoportlétszámok és -bontások stb.) a megváltoztatása a készülő törvénymódosításban — a legrosszabb esetben — akár 30— 36 ezer pedagógus elbocsátását is eredményezheti. Szakács Péter felhívta a figyelmet azonban arra is, hog sok múlik az ön- kormányzatok és az intézményigazgatók döntésén.