Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-07 / 32. szám
/ SIS Közelkép 1996. február 7., szerda 9 CSAK EGY SZÓRA Bár Magyarországon még csak néhány éve divat, külföldön már több évtizedes hagyomány megünnepelni Valentin napját. Február 14-én virággal és apró bohó- kás ajándékokkal köszöntik egymást az igaz barátok, szerelmesek. Hogy kinek mit jelent ez a nap, arról Nyíregyháza utcáit róva a városlakókat kérdeztük meg. Újra javítják az Inczédi sort K. Tamás: Fotók: Csonka Robert — Ez, ugye, a szerelmesek napja? Nálunk nincs nagy hagyománya, de barátaim gyakran vesznek ilyenkor virágot szerelmeseiknek. Számomra semmi különösebbet nem jelent... meg hát, most egyébként sem tudnám ajándékomat odaadni senkinek. Kovács Eleonóra: Lehet, hogy az olcsó a drága Sarai Éva: — Mit jelent nekem a Va- lentin-nap? Hát, most egyáltalán semmit. Éppen néhány perccel ezelőtt hagytam ott a buszmegállóban a barátomat, aki azt kérdezte, mit veszek neki a szerelmesek napjára. Nem tudom vele megértetni, hogy amit én érzek iránta, az tényleg csak barátság, és semmi komoly érzelem nem áll mögötte. O viszont ragaszkodik a kapcsolatunkhoz, bár én próbálom neki megmagyarázni, hogy valaki más tetszik nekem. Ám hiába minden, ha kidobom az ajtón, ő visszajön az ablakon. Nagyon ragaszkodó típus. Mégsem tartom valószínűnek, hogy akár barátságból is veszek neki valamit ezen a napon. Talán azt a fiút, aki most tetszik nekem, szívesen meglepném valamivel, ha addig kicsit elmélyülne az ismeretségünk. —Nálunk, a családban ez a nap mindig kellemes hangulatban telik. Édesapám az egyik újság útján tavaly kétszer is küldött szerelmes üzenetet a mamámnak. Február 14-én piros, szív alakú léggömbökkel aggatjuk tele az egész lakást, ez nálunk már amolyan hagyomány. Számomra ez a mostani Valentin-nap azért is nagyon jelentős, mert most lesz egy éve, hogy együtt j- árok a barátommal. O az első szerelmem, akivel már ilyen régóta együtt vagyok. Még nem tudom, mivel lepjem meg, de valami huncut kis kerámia figura biztosan kerül majd a csomagba. Mottó: Megéltünk már olajkályha-akciót, ezt követte a hőtárolós villanykályha. Most a gáz következik? Nem tudni, de tény, hogy az idén két ízben is emelik a gáz árát, összesen 56 százalékkal. A gázszolgáltatók a privatizációt követően új tulajdonosok kezébe kerültek. Az új jelszó a piacszerzés. A legutóbbi információink szerint a megyeszékhely lakótelepeit vették célba, és az itt lakókat szeretnék rábírni, hogy minden lakóépület álljon át gázkazánnal működő fűtésrendszerre. Jobb lesz vagy sem? Ezt szerettük volna megtudni, de a Tigáz vezetőinek az olasz tulajdonos nem egedélyezte a nyilatkozatot. Kár! így a két érintettből a Nyír- távhőtől Tóth Illés műszaki vezetőt kerestük fel: — Egy távfűtési szakembernek mi a véleménye a gázfűtésről? — Jó, tiszta és jól szabályozható fűtési rendszernek tartom azoknál az épületeknél, ahol korábban egyedi (szilárd tüzelőanyaggal vagy tüzelőolajjal) módon fűtöttek. Pillanatnyilag azért lep meg a dolog, mert megítélésünk szerint — melyet konkrét műszaki vizsgálatokkal is alá tudunk támasztani ahol távhőszolgáltatás van a városban, azokban az épületekben a gázra történő átállás gazdaságtalan, hosszú távon is ráfizetéses és többletköltséget eredményező szolgáltatás lenne. Hiszen a távhőszolgáltatás nem azért drága, mert a távfűtés az. Az energia minden hőközpontban forróvíz formájában ott van. A gázfűtésnél a gázkazánokat oda kell vinni, ennek hatalmas beruházási költségei vannak. Hiába szerelik fel a kazánokat, ha az épület belső rendszere szabályozatlan (a lakótömb egyes részein még télen is nyitott ablaknál alszanak, míg a másik szárnyban a húsz fokot sem éri el a szoba hőmérséklete). Gázból is ugyanannyi energiát fog igényelni az épület, mint távhőből. Legalább húsz fok csak akkor lesz, ha ugyanannyi energiát visznek be. — A lakóépületen belül mit kell korszerűsíteni ahhoz, hogy jobb hatásfokkal működjön a fűtésrendszer? — A fűtött helyiségekben a radiátorokat fel kell újítani, és szabályozószelepeket kell felszerelni rá. A nyílászárókat, különösen az ablakokat szigeFotó: CsoRo Ezekkel már mérhető a felhasznált hő mennyisége telni kell. Ha akkora huzat van a szobában, hogy a függöny lengedezik tőle, akkor mindegy, hogy mivel fűtenek, akkor is hideg lesz. Ugyanúgy energiapazarló szolgáltatás lesz, csak most közvetlenül az épületnél tüzelik el a gázt. — Mit tudnak tenni a lakó- közösségek ebben az esetben? — Abból a pénzből, amit a gázfűtésre történő átállásra fizetnének, korszerűsíthetnék az épületen belüli fűtésrendszert. Ha ennek az összegnek csak a felét hőszigetelésre, illetve radiátorszelepekre költik, akkor egy jól szabályozott, gazdaságos fűtési rendszert kapnak. A távhőszolgáltatásban adott a műszaki feltétele a lakásonkénti elszámolásnak. Ugyanúgy, mint a gázszolgáltatónál. — Mi kell ahhoz, hogy az egyedi felhasználás szerint fizessenek a fogyasztók? — Nyíregyházán minden hőközpontba felszereltük a hőmennyiségmérőket. Az egy hőközponthoz tartozó fogyasztók együtt kérhetik a felhasznált energia szerinti számlázást. Örökösföldön minden lakótömb önálló hőközponttal rendelkezik. A Jósavárosban és a belvárosban az idén bontjuk szét a nagy hőközpontokat kisebb egységekre. Nem fordulhat elő az az eset, hogy egy- szere nyolcszáz családnak kell égy időben dönteni a pótfűtés beindításáról vagy leállításáról. — A fűtési idény kezdetén a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium üzemben tartója úgy döntött, hogy leválnak a városi távfűtő hálózatról, és gázkazánnal oldják meg az épület fűtését. Tudomásuk szerint sikerült-e pénzt megtakarítaniuk ezzel? — Hiába kértük az iskola vezetőit, visszajelzést sem kaptunk tőlük. Úgy tudjuk, hogy a gázkazán 6,8 millió forintjukba került a beszereléssel együtt, valamint a járulékos költségekkel együtt hét és fél milliót költöttek az átalakulásra. Az épület belső {szekunder hálózat) fűtőrendszerének felújítását feleennyiből megoldhatták volna. Ehelyett most van egy — nyugati szabványoknak már nem megfelelő — gázkazánjuk és a radiátorok, a csőhálózat, a keringetőrendszer maradt a régi. Ebből a költségből minden egyes radiátorra termosztatikus szelepet szerelhettek volna, és megoldhatták volna a fűtési ciklusok szerinti programozást is. így lenne igazán értelme a hőmennyiségmérés szerinti elszámolásnak. — Európa fejlettebb felében a nagyvárosokban mindenütt a gázfűtésről a távhőre állnak át. Nálunk miért ellentétes ez a folyamat? — A távhő nem azért rossz, mert drága és egy nem korszerű fűtés, hanem az épületek rosszak. Olaszországban személyesen győződtem meg arról, hogy a nagyvárosokból (különösen a városok centrumából) kiszorul a gáz. Még a korszerű gázkazánoknak is van egy minimális szennyezőanyag-kibocsátásuk. A távfűtőműveknél csak egy helyen jelentkezik a légszennyezés, és ott koncentráltan sokkal könnyebb megszűrni, mint minden egyes kazánt külön- külön. — El a válaszút elé kerül egy lakóközösség — hogy gáz vagy távhő —, mit javasol? — Azt kérnénk a fogyasztóinktól, hogy mielőtt végérvényesen döntenének a fűtésrendszer megváltoztatásáról, előtte keressenek fel bennünket, és szakembereink készséggel adnák felvilágosítást. Megvan a műszaki feltétele annak is, hogy akár lakásonként külön is mérni tudjuk a felhasznált hőenergia mértékét, és e szerint fizethet a fogyasztó. Ennek csak annyi előfeltétele van, hogy ne legyen tartozása a fogyasztónak a Nyírtávhő felé. Vagy tartozás esetén egyezzen meg velük a kintlévőség részletekben történő fizetésében. Fekete Tibor Takarékosabban az energiával Az energiaárak folyamatos emelése évek óta egyre nagyobb gondot jelent az önkormányzatok számára. Nem kivétel ezalól a nyíregyházi sem. Mint Felbermann Endre alpolgármester kifejtette: az energia- számlák mérséklésének egyik megoldása a takarékoskodás az energiával, a másik pedig a korszerű, gazdaságos berendezések felszerelése, beruházások megvalósítása lehet. A négy évvel ezelőtt megkezdett fejlesztések hatása már jelentősen érződik. A közvilágítás korszerűsítése 1992-ben történt meg, ami 23 millió forintba került. Mára az ebből származó megtakarítás 18 millió forint. 1994-ben és 1995-ben háztartási tüzelőolaj-fűtésről földgázfűtésre állt át a nyírszőlősi 16-os, illetve az orosi 18-as iskola, valamint a sóstói egyesített szociális otthon. A három intézmény fűtésének korszerűsítésére közel 31 millió forintot fordítottak, a megtakarítás ezzel szemben 37 millió forint. Az idei megyeszékhelyi energiakorszerűsítési program a világítástól a telefondíj-számláláson keresztül a fűtés korszerűsítéséig sok területet fog át. Kiemelt feladat a kompakt fénycsövek elterjesztése az iskolákban, a tornatermek, tantermek korszerű, energiatakarékos világítása, a nagy olajfogyasztású intézmények átállítása korszerű földgáztüzelésre, a távfűtéses intézmények korszerűsítése és a mérés utáni elszámolás bevezetése. (száraz) Strassburgi orvoskonferencia Az Európai Unió központjában, Strassburgban megrendezésre kerülő nemzetközi egészségügyi konferencián vesz részt a közeljövőben a nyíregyházi önkormányzat egészség- ügyi, szociális és lakásügyi bizottságának vezetője, dr. Soltész János. Az Európa Tanács által szervezett megbeszélés központi témája az egészségmegőrzés, a prevenció lesz. Várhatóan szó esik a konferencián a népbetegségek országonkénti összehasonlítására, az esetek megvitatására és a lehetséges megoldások felvetésére. Az összejövetel jó alkalmat teremt arra, hogy a különböző nemzetek orvos szakemberei tapasztalatokat cseréljenek, megismerjék egymás alkalmazott gyakorlatait, eljárásait. Értesítés. A Szabolcsi Vízmű Horgászegyesület 1996. február 10-én, szombaton 9 órától tartja éves közgyűlését a zöld irodaház (Hősök tere 9.) második emeletén. Átalakítás előtt célszerű tájékozódni Felbermann Endre alpolgármester véleményét kértük
