Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
UJ KELET Közelkép 1996. február 21., szerda 9 márnamm CSAK EGY SIÓRA A hét szenzációja: lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter és a miniszterelnök elfogadta lemondását. Nyíregyháza központjában járókelőket kérdeztünk, mi erről a véleményük? Jáczku Sándor — A pénzügyminiszterek elvégzik a piszkos munkát. Lemondanak, majd kineveznek helyettük egy másikat, és minden ugyanúgy megy tovább. Ugyanúgy, mint mindenkit, engem is sújtottak a Bokroscsomag intézkedései. Részben meg tudom érteni a pénzügy- miniszter döntéseit, mert nagyon nehéz helyrehozni negyven év hibáit. A kádári időkben mindenkinek jó volt az olcsóság. Azt a viszonylagos jólétet a mai generációnak kell megfizetni. Ha annak idején nem három hatvan lett volna a kenyér kilója, hanem mondjuk tíz forint, akkor most ugyanúgy állnánk, mint Ausztria. Bárki üljön is a pénzügyminiszteri székbe, nem sok minden fog változni, csodát ő sem tehet. Akinek eddig volt pénze, annak ezután is lesz, akinek pedig nem volt, az szegény is marad. A magyar gazdaság nem elég tőkeerős. Lényeges javulást csak a külföldi tőke bevonásával érhetünk el. Ezenkívül nem kellene megölni a vállalkozókat a mértéktelen adóteherrel. Azt a kevéske jövedelmet is elszippantják a termelőszférából, így nem lehet előbbre jutni. Horváth Lászlóné — Remélem, ezután már nem készül még egyszer ilyen csomag. Kisnyugdíjas vagyok, egyre kevesebbet ér az a pénz, amit kapok. Azt mondják, az éves infláció 21-22 százalékos. Csak nem mindegy, minek emelik jobban az árát. Ha a cigarettát vagy a kávét adóztatják jobban, az bennünket kevésbé érint. Ha a tejet, vagy a kenyeret, azt sokkal jobban megérezzük. A férjemmel együtt betegesek vagyunk. Nekem — csak a magas vérnyomásomra — hétféle gyógyszert kell szednem. Akad közöttük olyan is, amelyiken egy fillér támogatás sincs, azért a teljes árat kell fizetnem. De miből? Huszár István — Nem is kellett volna kinevezni, ő egy álközgazda. Amit személyi jövedelemadó címén művelnek, az elfogadhatatlan. Európában Svédországon és Dánián kívül sehol nincs 25 százaléknál magasabb jövedelemadó. De ott nem is ilyen az életszínvonal. Európának sem a keleti, sem a nyugati féltekén nem adóztatják a létminimum alatt élőket, csak nálunk. Amikor nyugdíjba vonultam, egy elfogadható összeget hozott a postás a hónap végén. Azóta reálértékben legalább harminc százalékot veszített az értékéből. Harminchét évig nem is kevés összeget vontak a fizetésemből azért, hogy most a létminimumon tengődjem. Bokros Lajos utódja sem fogja tudni jobban csinálni, legfeljebb másképpen. A Pénzügyminisztérium behívta az országba azt a sok éhenkórász külföldi „szakértőt”. Azok összeszedték a sok információt — amit mi is jól tudtunk —, majd a jól megérdemelt busás tiszteletdíjjal angolosan távoztak. Ez nem kidobott pénz? Céltámogatások Nincs könnyű helyzetben a nyíregyházi önkormányzat. Március 14-éig a pályázatait be kell nyújtania az 1997-es céltámogatásokra, miközben egyelőre még az 1996-osról sincs döntés. Az illetékesek március közepére ígérik a választ. Az önkormányzat az 1997-es pályázatát csak úgy tudja március 14-éig benyújtani, ha lesz addigra a megyeszékhelynek költség- vetése... Önrész nélkül ugyanis nagyon nehéz tervezni. Nagy valószínűséggel 1996- ban tovább folytatódhat a nyír- egyháza-orosi regionális hulladéklerakó-telep építése, melyre ha a céltámogatás még nem is érkezett meg, de a Központi Környezetvédelmi Alap és a PHARE pozitív válasza és pénze már igen. A Bujtos, Sóstó- gyógyfürdő és a Damjanich laktanya környékének szennyvízcsatornázásához igényelt céltámogatás egyelőre bizonytalan. Csak akkor van rá esély az idén, ha Nyíregyháza elé rangsorolt települések közül többen, a saját forrás hiánya miatt visszalépnek. Ezek a fejlesztések optimális esetben a következő három évben folyamatosan készülnének el. A nyíregyházi önkormányzat igényelt még céltámogatást, az egészségügyi gép-műszerbeszerzéshez 1996-ra. Amennyiben megkapná a város a 4,5 millió forintos pályázati összeget, akkor a képviselők további 10,5 millió forinttal kipótolnák azt. Két hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy a nyíregyházi Parkoló Kft. a beszedett díjakból származó jövedelméből rendbe teszi a Jókai tér és a Búza tér aszfaltburkolatát. Mára úgy tűnik, mégsem lesz belőle semmi. Ennek néztünk utána, és telefonon felhívtuk Szűcs Istvánt, a kft. vezetőjét. — Miért maradnak el a munkálatok? — Mert nem jut rá pénz. Korábbi elképzelésünk szerint ez év elején emelni akartuk árainkat, ehhez nem járult hozzá az önkormányzat. Mivel az éves és a féléves bérletek nagy részét már megváltották, ezért nem célszerű most módosítani a díjtételeken. Az autósok ma is ugyanannyit fizetnek a jegyért és a bérletért, mint 1993-ban. Ebből nem képződik nyereség. Három év alatt az infláció meghaladta a 100 százalékot, miközben a rezsiköltségeink fokozatosan emelkedtek. — Milyen a fizetési morál az autósok körében? — Azt nem tudom, hogy a parkolóhelyeken mennyi a bliccelők száma, hiszen folyamatosan cserélődnek a járművek. Tavaly 16—18 ezer jegyzőkönyvet készítettek munkatársaim a szabálytalankodók ellen. A megbírságolt járművezetőknek csak a fele fizette be határidőre a pótdíj összegét. A másik felét bírósági szakaszra kellett utalnunk. Ez nekünk sem jó, de az ügyfélnek sem. Nekünk többletterhet jelent, mert a befizetett összeg nagy részét elviszi a pereskedés, és ráadásul hosszadalmas is az eljárás. Mégis kénytelenek vagyunk ezt tenni, mert ha nincs büntetőszankció, akkor még a mostanitól is rosszabb lenne a fizetési morál. — Ebben az évben lesz-e nyeresége a Parkoló Kft.-nek? — Az önellátáson kívül csak minimális bevételre van kilátás. Hogy ennek mi lesz a sorsa, azt még nem tudom. —Sch— Gyermekkoromban sokszor láttam, hogy a korban hozzám közel álló fiúk és fiúknak imponálni akaró leányzók, a Villás számú főfolyás partjain ugráltak. Miután a kicsiny „patak” széle legtöbbször algától volt síkos, gyakran előfordult, hogy belepottyantak a vizébe. Egy idő után a kellemes fürdőzések egyre kellemetlenebbé váltak, mert a folyás vize a legkülönfélébb tárgyakat, szennyeződéseket sodorta magával. S ha nem a dobozok, kerékgumik vagy a szándékosan belehajított szemét okozott gondot, akkor az olajfoltok vették el a „fürdéstől” a kedvet... S hogy mi a helyzet ma? — A szennyezések száma és mértéke nem csökkent — válaszolta kérdésünkre Galyas István, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa. — Legtöbbször a városi csapadék csatornáin keresztül jut a szennyeződés a folyásba, de gyakran a vízfolyás mentén lévő üzemek engedik bele a szennyvizet. — A környezetszennyezésért kirótt büntetés nem bizonyul visszatartó erőnek? — Egyrészt sokszor lehetetlen kideríteni a szennyeződés eredetét, másrészt a büntetés egyszerű szabálysértési bírság, s viszonylag olcsón meg lehet úszni. Ha azonban minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk, ki okozta a szennyezést, a bírság megfizetésén túl a védekezési költség fizetésére is kötelezi a környezetvédelmi felügyelőség. A védekezés általában egy hétig tart, s költsége akár több tízmillió forintot is elérhet. — Milyen állapotban van a főfolyás medre? — Másfél hete tanácskoztunk a nyíregyházi önkormányzat illetékeseivel ez ügyben. A belterületi szakasz 1987-88- ban volt utoljára kikotorva, s mára mintegy 40—50 centiméteres iszapréteg rakódott le az aljára. Mindenféleképpen ki kellene kotorni, de az igazgatóságnak nem futja a költségvetésből. Bonyolítja a dolgot, hogy az iszapmintát vizsgálatnak kell alávetni, mert lehet hogy a szennyezések miatt veszélyeshulladékként kell kezelni. —Az igazgatóság költségvetéséből mire tudnak pénzt elkülöníteni? — A főfolyás minimum egyszeri végigkaszálására, de tavaly például háromszor is sikerült ezt megtenni... A VIII/1 és a VIII/2 folyás karbantartása és ellenőrzése a nyíregyházi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának a feladata. Kedves János- nétól, az iroda munkatársától megtudtuk, a tervek szerint az idén öt és félmillió forintot fordítanak a fenntartásra. Ez az összeg a rézsűk háromszori kaszálására, és a folyási akadályok megszüntetésére elég. Az iszap kitermelésére és elszállítására azonban nincs keret... Mindent, vagy csak egyet? Minden bizonnyal hosszas vitával tárgyalja a nyíregyházi közgyűlés hétfői ülésén a megyeszékhely ez évi költségvetésének tervezetét. A város kasszáját 1996-ban az előzetes számítások alapján valamivel több mint 8 milliárd forintos kiadás terheli, míg reális bevételként 7 milliárd 660 millió forinttal számolnak a szakemberek. A különbözet 371 millió forint A hiány ellen- tételezésére tervek is készültek. A gazdasági szakemberek véleménye szerint a város valamennyi intézményénél — beleértve a polgármesteri hivatalt is—átlagosan 5 százalékkal kellene a bérkiadások és annak társadalombiztosítási és munkaadói járulékvonzatát csökkenteni. A dologi kiadások csökkentésével együttesen az intézmények kiadásai 204 millió forinttal csökkenthetők. A városháza működési kiadásait 136 millió forinttal lehetne megkurtítani. Szűkülnének a fejlesztési kiadások —beleértve a sóstói ingatlanok megvásárlására tervezett összeg — és az általános tartalékra szánt pénz is. És már „össze is jött” a 371 millió forintos hiány. Másik alternatívaként számításba jöhet ám — a bér és dologi kiadások csökkentésével egyidejűleg — kombinatív megoldásként intézményi megszüntetés is. ' Mit visz a kis Gangesz vize? Szűcs István Elmaradó parkolóépítések
