Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-19 / 42. szám

4 1996. február 19., hétfő Külföld Világgazdaság — sorokban Moszkva — Kiürült az orosz pénzügyminisztérium tárcája, és ezért az orosz parlament alsóházában a képviselők most megoszthatják tapasztalataikat az állampolgárok millióival arról, hogy miként lehet kijönni a fizetésből, ha nincs. Az AP pénteki jelentése szerint a törvényhozók január közepe óta nem kaptak fizetést — épp amióta megkezdte munkáját az új duma. Az illetményüket felvenni akaró honatyák a parlamenti pénz­tárosoktól rubelek helyett tömör magyarázatot kapnak: nincs pénz. Hogy megkíméljék a képviselőket a felesleges fizetésfelvételi kísérletektől, a pénztárosok hozzáteszik, hogy egyhamar nem is lesz. Az AP megjegyzi, hogy Oroszország­ban az egyik legakutabb probléma a bérfizetési késedelem, emiatt az idén már eddig két nagy sztrájk söpört végig az or­szágon: a pedagógusoké és a bányászoké. Chisinau (Kisinyov) — Moldova kormánya külföldi stra­tégiai befektetőket hív, hogy vegyenek részt 41 állami vállalat privatizálásában. A kormány versenytárgyaláson többségi ré­szesedést kínál a cégekből, a kikiáltási árakat március 1-jén hirdeti meg, és az év végéig be akarja fejezni az értékesítést —jelentette a Financial Times Chisinauból (Kisinyov), Ceslav Coibanu privatizációs miniszter közlésére hivatkozva. Helyi befektetők eddig mindössze 45 céget vásároltak meg a kor­mány felajánlotta 165-ből, készpénzes aukciókon. A most külföldieknek szánt további 41 társaság között vannak fővárosi szállodák, a Farmaco gyógyszervegyészeti gyár, élelmiszer- és könnyűipari cégek, cement- és csomagolóanyag-gyárak, valamint az Alfa tévékészülékeket gyártó üzem. London — Nagy-Britannián kívüli társaságok 4,1 milliárd fontot (6,3 milliárd dollár) költöttek brit cégek megvásárlásá­ra vagy a velük való társulásra a múlt év utolsó negyedében. Hat éve ez volt a legnagyobb negyedévi adat — jelentette a brit Központi Statisztikai Hivatal (CSŐ). Külföldi székhelyű cégek 1995-ben egész évben 11,1 milliárd fontot költöttek brit vállalatok megszerzésére, és ez ugyancsak meghaladta a leg­utóbbi, 1989-es rekordot. Tavaly az utolsó negyedévi külföldi befektetés több mint fele amerikai eredetű volt. Az év első háromnegyedében még az EU-ból jött a külföldi befektetés nagyobb része. Eközben a brit cégek tavaly negyedévről ne­gyedévre kevesebbet és kevesebbet szántak külföldi vállalat- felvásárlásra. Egész évben 10,9 milliárd fontot költöttek erre, 4,2 milliárddal kevesebbet, mint 1994-ben. Kijev — Az ukrajnai bányászok szakszervezete úgy dön­tött, hogy lefújja a február 1-je óta folyó országos sztrájkot. A hírt az Interfax Ukraina híriroda pénteki jelentése szerint a szak- szervezet elnöke közölte. Az ukrajnai bányászok azért sztráj­koltak, hogy a kormány fizesse ki a hónapok óta elmaradt bé­reket. Bár az akciót országosnak hirdették meg, nem minden termelőüzem csatlakozott a sztrájkhoz. A termelés a bányák nagy részében nem állt le, viszont a szén elszállítását sok he­lyütt megakadályozták. A bányászoknak politikai követelé­seik nem voltak. Nato- Okucani mm UJ KELET Mackenzie bővítés a magyar alakulatnál Az orosz atomenergiaügyi miniszter amerikai újság­íróknak nyilatkozva kijelen­tette, hogy ha a NATO ki­terjeszti határait Kelet-Euró- pa irányába, és taktikai nuk­leáris fegyvereket telepít a csatlakozó országok terüle­tére, akkor Oroszországnak a rakétabázisok megsemmi­sítésével kell válaszolnia. A The Washington Post pénteki száma szerint Viktor Mihajlov fenyegető kijelen­tése új elemmel egészíti ki a NATO bővítésével szem­beni mind harciasabb orosz ellenvetéseket. A lapban megjelent inter­jújában a miniszter úgy vé­lekedett. hogy az észak-at­lanti szövetség kibővítésé­nek a terve tulajdonképpen nem más, mint az „atom­fegyverek elterjesztésének hivatalos politikája”. — Mert, ugye, lehet, hogy a csatlakozás után pár nap­pal még semmi sem törté­nik... Aztán egyszer csak megjelennek a taktikai atomfegyverek. És mint­hogy Oroszország nukleáris biztonságáért én felelek, kielégítő választ kell majd adnom. Viszonylag egysze­rű megoldásra gondolok. A rakétákat egyszerűen meg fogjuk semmisíteni — mondta. (Az amerikai lap tu­dósítója megjegyezte, hogy az interjú készítése közben a Borisz Jelcint uráli útjára elkísérő miniszter arca több­ször is elvörösödött a dühtől, és lehelete alkoholbűzt árasztott.) Péntek délután látogatást tett az Okucani mellett állomásozó magyar műszaki alakulatnál Jeremy Mackenzie tábornok, a NATO európai erőinek helyet­tes főparancsnoka. Elégedetten nyilatkozott a munkálatokról, hangoztatva, hogy a magyar alakulat első osztályú technikát használ, s hogy képes a ponton­híd felépítésére és a híd kijaví­tására. Mackenzie tábornokot Ron- kovics József ezredes kísérte el a Száva partjára, ahol a magyar katonák már kialakították a pontonátkelő horvátországi ré­szét, s nagyon rövid időn belül össze tudnák szerelni a ponton­elemeket, ha a szerb oldalon megtisztíthatnák az aknáktól a felhajtó útszakaszt. A lehajtó­tól keletre, a Száva-hídnál is előrehaladtak a munkákkal: robbantással eltávolították a roncsolt hídszerkezetek egy ré­szét. Most a felrobbant hídfő körzetét tisztítják meg, előké­szítik a terepet a cölöpveréshez. Ronkovics József ezredes el­mondta, hogy a hídjavításhoz csak úgy tudnak hozzáfogni, ha a szerb oldalról is megközelít­hető lenne a híd, ehhez viszont el kellene készíteni a komp­átkelőt. A munkálatokat az hát­ráltatja, hogy a szerb fél nem szedte fel az aknákat, s pénte­ken nem is tudtak kapcsolatba lépni a szerb illetékesekkel a magyar alakulat vezetői. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem engedélyezi a szarajevói IFOR-parancsnok- ság a magyar alakulatnak az aknamentesítést a szerb olda­lon, Mackenzie tábornok így válaszolt: egyelőre csak a mun­kák sorrendjéről van szó, s a szerbeket felszólítják az aknák eltávolítására. A tábornok csak időleges problémának nevezte azt, hogy a szerbek megszakí­tották a kapcsolatot a NATO- erőkkel, s reményét fejezte ki, hogy az IFOR áthidalja ezt a nehézséget. A NATO-tábomok utalt arra, hogy a békemisszióhoz való magyar hozzájárulás előkészítő szakaszában is részt vett, s ezért külön is érdekelte a műszaki alakulat tevékenysége. El­mondta, hogy teljes mértékben bízik a magyar műszakiakban, s hogy a kíséretében lévő mű­szaki tiszt is nagyon elégedet­ten nyilatkozott a felvonultatott technikáról. Római délszláv minicsúcs Sikerül-e az egyezség? A bosnyák, a jugoszláv és a horvát elnöknek egyértelmű és végleges megegyezésre kell jutnia Rómában a daytoni megállapodások tiszteletben tartásáról — hangsúlyozta pénteken Richard Holbrooke, az amerikai elnök megbízottja, ami­kor az olasz fővárosba érkezett. Holbrooke azt a reményét fejezte ki, hogy további idővesztegetés nélkül sikerül majd egyezségre jutni. Rómában szombaton és vasárnap ül tárgya­lóasztalhoz Alija Izetbegovic bosnyák, Slobodan Milosevic jugoszláv és Franjo Tudjman horvát elnök a délszláv válságban közvetítő összekötő­csoport képviselőivel, valamint az EU soros és megelőző elnökével. A három délszláv állam elnöke az olasz fővárosban találkozik, első al­kalommal azóta, hogy tavaly december 14-én Párizsban aláírták a daytoni tárgyalásokon el­fogadott békemegállapodást. A békemegállapodás végrehajtásának ér­tékelésére az eredeti tervek szerint egy hónap­pal később kellett volna sor kerülni, de szük­ségessé vált a rendkívüli minicsúcs összehívá­sa, mivel súlyos nehézségek merültek fel a kö­telezettségvállalások teljesítésében. A rendkí­vüli találkozót szerdán javasolta Warren Christopher amerikai külügyminiszter Susanna Agnelli olasz külügyminiszternek, az EU soros elnökének. A kétnapos tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják, s az előzetes információk szerint vasár­nap este adnak tájékoztatást az elért ered­ményekről. A tanácskozáson részt vesz Carl Bildt, a daytoni megállapodások polgári vonatkozásai­nak betartását ellenőrző ÉU-főbiztos, valamint az IFOR-erők és az OECD küldöttsége. Csecsemőid Novogrozniji harcok A katona halála A Boszniában állomáso­zó amerikai alakulatok első halott ja, Donald Du­gan őrmester feltehetően nem tartotta he az aknák­kal való bánásmódra vo­natkozó szabályokat, és akkor vesztette életét, ami­kor megpróbált egy aknát semlegesíteni—állapíította meg az esetet kivizsgáló amerikai katonai bizottság. A szombaton közzé tett jelentés szerint a 38 eszten­dős Dugan a kiképzéssel és a kapott utasításokkal el­lentétesen járt el, amikor a Tuzlától északra mintegy 40 kilométerre fekvő ame­rikai ellenőrzőpont közelé­ben rálépett az akname­zőre. Azt azonban nem si­került megállapítani, hogy az őrmester miért lépett az elaknásított területre, és miért próbálkozott az ak­na hatástalanításával. Ro­bert Gaylord ezredes, az IFOR-erők szóvivője szombati sajtótájékozta­tóján hangsúlyozta: a sze­rencsétlenül járt katona tudta, hogy hol helyezked­nek el az aknák, és nem lett volna szabad az elaknásí­tott területre lépnie. Az őrmestert kedden az Ohio állambeli Kentonban katonai tiszteletadással te­mették el. Dzsohar Dudajev fegyveresei meghiúsították a Moszkva-barát grozniji vezetés múlt heti béke­kezdeményezését Novogroz- nijban, ahol a hét végén tucat­nyi halálos áldozatot és sebesül­tet követelő harcok dúltak. Borisz Jelcin elnök választá­si kampányának kezdetéhez időzítve békeövezetek létreho­zásáról számoltak be egy hete a Moszkva-barát csecsen veze­tők, Dudajev elnök hívei azon­ban nem ismerik el a helyi elöl­járókkal kötött egyezményeket a „békéről és egyetértésről”. A hét közepén kezdődött szórvá­nyos összecsapások után szom­baton különösen heves harcok dúltak a kelet-csecsenföldi Novogroznij körül. A szövet­ségi erők a csecseneket hibáz­tatták, akik előzőleg kilőttek két orosz páncélost. A Szabadság rádió helyszíni jelentése szerint az orosz tüzér­ség szakadatlanul ágyúzta Novogroznijt és a közeli Alle- roj, valamint Centeroj falvakat. Az orosz belügyi csapatok va­sárnapi közleménye szerint cse­csen rendőrök a szövetségi csa­patok támogatásával megpró­báltak bejutni Novogroznijba, hogy ellenőrizzék, nem tartóz­kodnak-e ott bejelentetlen sze­mélyek. A békeövezet létreho­zásáról kötött egyezmény ugyanis megtiltja a helyi veze­tőknek, hogy csecsen fegyve­reseket fogadjanak be. Az orosz csapatokat azonban go­lyózápor fogadta. Tíz orosz katona meghalt, 8 megsebesült. A csecsen áldozatok száma nem volt ismert. Az NTV orosz magántévé szombat este a belügyi csapa­tokra hivatkozva azt jelentette, hogy a szövetségi erők estére körülzárták Novogroznijt, ame­lyet mintegy háromszáz cse­csen fegyveres véd. A vasárna­pi közlések viszont már 4-500 védőről szóltak, akik előzőleg erősített állásokat építettek ki a járási központ körül. Vjacseszlav Tyihomirov tá­bornok, a szövetségi erők pa­rancsnoka a novogrozniji elöl­járókat azzal vádolta, hogy az egyezményt megsértve lehető­vé tette a csecsen fegyveresek jelenlétét. A történtekért Tyi­homirov Dudajev híveire hárí­totta a felelősséget, mondván, azok nem érdekeltek a békés rendezésben. Megfigyelők sze­rint alighanem összefüggés van a kelet-csecsenföldi harcok ki- újulása és Jelcin elnök válasz­tási kampányának kezdete kö­zött. Dudajev a jelek szerint megpróbál a csapatkivonás ér­dekében, nyomást gyakorolni Jelcinre akinek hosszabbítási esélyeit számottevően befolyá­solja, hogy sikerül-e véget vet­ni a háborúnak a nyári elnök- választásig. A külügyi huszonnyolca­dik lelkesen nyilatkozik: „Tegnap Brüsszelben a Manequin Pis gondozója ki­jelentette: Magyarország érett az európai csatlakozásra, mert — szemben a belga gyermekekkel — a magyarok már angol WC-be járhatnak”. Mi ez, ha nem az első lépés affelé, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások? — tette hozzá a lelkes kül- ügyér. De mintha más sem akart volna lemaradni. A hon­védnök egy biz­tonsági konfe­rencia után kö­zölte: a terem előtt őrt álló Herbert Schulz törzsőrmester megsúgta neki, a NATO már csak Magyaror­szágban reménykedhet, nél­küle nincs biztonság. O így hallotta a takarítónőktől, akik a szemétkosarakat ürítették a konferencia után. Igen, nő a remény. Nem feledhető, hogy Svenm Hol- gersson norvég fjordszakér- tő is azt mondta: a magyarok­nak az Unióban a helyük, különösen, mióta a konverti­bilis forint stabilizálta a dol­lárt és a yent. A paplankészí­tő kft. sale-managere Mün­chenből visszatérve azt han­goztatta a sajtónak: a néme­tek dicsérik, hogy csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, ezért Nyugaf Európa alig várja, hogy taka­rótechnikánkat a modem ka­pitalizmus korában megis­merje. Egy angol környezetvé­dő a CNN-nek nyilatkozva sür­gette Magyarország euroatlanti csatlakozását, mondván: nekik a környezettel csak bajuk van, de nincs Bajájuk, ezért sür­gős egy igazi szakértő a nyu­gati kontinens számára. Az ipa­ri tárcához közelálló főtiszt­viselő egyenesen azzal a hírrel tért haza: a francia munkások tömegesen követelik Magyar- ország NATO-tagságát, ami, ha nem teljesül, sztrájkolni fog­nak. Hurrá! Győztünk! Hiába, a világ ilyen. Törik magukat utánunk. A nyugati farmerek bejelentették: inkább tönkremennek, de magyar árut a nyugat-európai piacokra! Hurrá, piros paprika, fehér ká­poszta, zöld spenót — indulás, mert követelik. Egy luxembur­gi orvoscsoport a hétvégi tudo­mányos ülésen egyenesen a haladás szándékos meggátolá­sával vádolta a csatlakozás kés- leltetőit. Nem is szólva a gö­rögkeleti papokról, akik ma­gyar egyházi vezetőknek el­mondták: ott, a Meteorák szik­láin minden görög szerzetes csak a magyarokért imádkozik, Papandreu csak a sor végén áll. Keblünk dagad. Nincs nap, hogy ne jönne a sok jó hír. Ki ezt, ki azt ígér. Ki ezt, ki azt fecseg. És mi, jó magyarokhoz hűen, mindent el is hiszünk. Miért is ne? Még az ameri­kai elnök is kényszerült el­jönni Taszárra, mert a te­hetetlen amerikai sereg a magyar támogatás nélkül ta­lán még ma is kísértetvona- tokon bolyongana Európa sínpárjain, és sehol nem lenne a boszniai béke. Még a békeerők nevét is úgy vá­lasztották, hogy az ÁFOR- hoz szokott magyarnak ne le­gyen túl komplikált az AJFOR. Szóval minden mi­attunk és értünk van. Csak mi vonakodunk. Kéretjük ma­gunkat. És ilyenkor jön a bili-effek­tus. Amikor a kéz beleér. És az ember fel­ébred. Mosolygó, üres vigyo- rú politikusok a képernyőn, a mikrofonok előtt. „Még nem tudni, mikor...” „Meg kell fontolni...” „Csak a gon­dos előkészület után...” „Az orosz érzékenység...” „Majd ’97-ben...” ,,’98-ban...” „Az ezredfordulóra...” Gondban is van a hírmasszával leön­tött magyar. Most a politikus rosszul tájékozott, vagy a többi hír nem igaz? Lénye­gében mindegy. Minekünk azt mondják: Hurrá! Győztünk! Tudja azt a kö­zönség, nincs jobb, mint a Közösség! Éljen a megbont­hatatlan és örök amerikai— magyar barátság! Arccal a Nyugat felé! Már alig várnak. Illetve: alig. (bürget)

Next

/
Oldalképek
Tartalom