Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., csütörtök NGMZ6TKOZI Kínai kémek Ukrajna szerdán kiutasított három kínai állampolgárt, mert állítólag interkontinentális ballisztikus rakétákra vonatko­zó stratégiai adatokat próbáltak meg ellopni egy dnyep- ropetrovszki rakétagyárból. A helyi biztonsági hatóságok hétfőn vették őrizetbe a gyanúsítottakat a Juzsmas üzem alkalmazottainak egy csoportjával együtt — jelentette az AP a biztonsági szolgálat szóvivőjére hivatkozva. A három kínai férfi, a Juzsmas kínai partnerének alkalmazottai, kon­zultációra érkeztek az ukrajnai gyárba. Atomkísérletek Százszázalékos sikernek minősítette a most befejeződött, utolsó francia kísérleti atomrobbantási sorozatot Charles Miliőn védelmi miniszter a Les Echos című párizsi napi­lapnak adott szerdai interjújában. Miliőn szerint ez a hat kísérlet lehetővé tette mindazon adatok összegyűjtését, ame­lyek révén — újabb robbantások nélkül, a szimulációs mód­szerre való áttéréssel — a következő húsz évben megőrizhető a francia nukleáis erők hitele, Párizs elrettentési politikája. Új boszniai kormány Szarajevóban szerdán nyilvánosságra hozták a boszniai muzulmán—horvát föderáció kormányának összetételét. A belgrádi Beta hírügynökség jelentése szerint a muzulmán nemzetiségű Izudin Kapetanovic vezette kabinetben 13 mi­niszter — hét muzulmán, öt horvát és egy szerb politikus — kapott helyet. A közlemény szerint a védelmi miniszter a horvát Vladimir Soljic, a pénzügyminiszter pedig az ugyan­csak horvát Drago Bilandzija lett. A belügyi tárcát a mu­zulmán Avdo Hehih, az igazságügyit a horvát Mate Tadic, az iparit a muzulmán Enver Kreso, a közlekedésit pedig az ugyancsak muzulmán Rasim Gacanovic kapta. Ha lesz vér, lesz operáció — Sajnos, tényleg van ilyen. Nem általános helyzet, de né­hány kritikus időszakban — mint amilyen a mostani is — fennáll a vérhiány veszélye. Az országos méreteket öltött influ­enzajárvány és az időjárás okozta gondok miatt az egyéb­ként nagyon lelkiismeretes és önfeláldozó véradók otthon maradtak. Ebből adódóan nem áll elegendő vér a rendelkezé­sünkre, s anélkül nem műthe- tünk. Egyébként is előfordul­hat, hogy a ritkább vérfaktorok­ra várni kell néhány napot, de a vérellátó alközpont veze­tőnője maximálisan együttmű­ködik velünk, az ország bár­mely részéről előteremti a szükséges vérplazmát. Pillanat­nyilag öt—hat napot kell vára­kozniuk emiatt a betegeknek. S hogy meddig tarthat még ez az áldatlan állapot? Azt csak a Jó Istenke tudja. Bár az influ­enzajárvány lecsengőben van, az időjárás néhányszor megtré­fálhat még minket... A kisvárdai kórház vérellátó központjától a fenti problémá­val kapcsolatban megtudtuk, hogy az ellátási körzetükben — Záhony, Vásárosnamény és az észak-beregi rész — szerencsé­re minden helyen megfelelő mennyiségű vér áll az orvosok és a műtők rendelkezésére. Időnként a nyíregyházi kórhá­zat is kisegítik, mert annak — lényegesen nagyobb ellátási körzete miatt — sokkal jelen­tősebb mennyiségű vérkészít­ményre van szüksége. Az el­múlt esztendőben a kisvárdai területen több mint hatezer ön­kéntes véradó segítette a köz­pont munkáját, illetve a készen­léti véradók — rendkívüli eset­ben is — gyorsan mozgósítha­tók. A Kisvárda környéki vérel­látó munkáját nagyban segíti az új gyorsfagyasztó berendezés, amivel a konzervált, frissen le­vett vér akár egy évig is fel­használható. A plazmától elkü­lönített vörösvérsejt-koncentrá- tumokat szinte azonnal, 8—15 napon belül felhasználják a műtők, ennek utánpótlása a napi probléma. A most tomboló influenza- járványtól eltekintve nagyban segítené a vérellátók munkáját, ha a munkaadók lelkesebben támogatnák a véradást, mert a véradás utáni, törvényileg előírt négyórás pihenő nem okozhat olyan pénzben kifejezhető mér­tékű munkaerőhiányt és mun­kakiesést, ami többet érne, mint egy megmentett emberélet. A kórházak egy esetleges nagyobb vagy tartósabb vérhi­ány miatt kemény harapófogó­ba kerülhetnek, mert a nem sürgősségi ellátást igénylőknek várniuk kell az operációra, ami­nek az időpontja bizonytalan — ha lesz vér, lehet műteni. Addig a beteg idege felőrlődik, a kormány által drágának mi­nősített és egy piciny szobába összezsúfolt kórházi ágyakat leköti az operációra váró. Ez a középkori helyzet nem a beteg, nem a kórház, de nem is a segítő önkéntes véradók hibája, ám egy esetleges baleset miatt ők isszák meg a levét en­nek a felülről vezérelt, a meg­szorításokhoz alkalmazkodni kényszerülő, sokáig fenn nem tartható egészségügyi állapot­nak. Belföld-külföld Magyar műszaki zászlóalj Az akció nem veszélytelen A nemzetközi béketeremtő-erő, az IFOR garantálja a boszniai akcióban részt vevő magyar mű­szaki katonák biztonságát. Ezt Jeremy Mackenzie tábornok, a NATO Európai Szövetséges Erőinek főparancsnok-helyettese erősítette meg Budapesten szerdán, azt követően, hogy tárgyalt Keleti György honvédelmi miniszterrel. A NATO-parancsnok ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az akció nem veszélytelen: a legnagyobb kockázatot az aknák és a közlekedési balesetek jelentik. Keleti György elmondta, hogy különleges híradóeszközök is segítik a magyar katonák védelmét és szükség esetén akár az IFOR-erők helikoptereivel is kapcsolatba tudnak lépni. A magyar honvédelmi tárca vezetője el­mondta: arra kérte a vendéget, hogy első kézből adjon tájékoztatást a hat parlamenti párt illetéke­seinek a magyar műszaki zászlóalj béketeremtésben való részvételével kapcsolatos itthoni, politi­kai aggodalmak miatt. Keleti György azt is közölte, hogy elkészült a 416 magyar katonának otthont adó konténerszál­lás, és már az első műszaki probléma is megoldódott: amikor nyomás alá helyezték a vízvezeték­rendszert, rögtön csőrepedés történt, de a hibát azóta már kijavították. A vendég kitért arra is, hogy a NATO-nak kevés a műszaki katonája, ezért is nagyon fontos a magyar részvétel a boszniai békete­remtésben. A magyar katonák ugyanis tudnak hidat és utat építeni, illetve aknákat felszedni. Beszámolt arról is, hogy már 49 ezer katona tartózkodik a térségben és számukat 60 ezerre növelik. A daytoni megállapodás végrehajtásában összesen 37 ország vesz részt, közte a 16 NATO-tagállam. A Solana levele Göncz Árpádhoz Javier Solana, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. A levélben a főtitkár köszönetét fejezi ki azért a kiemelkedően értékes támogatásért, melyet Magyarország az ENSZ által bevezetett boszniai—hercegovinai repülési ti­lalmi övezet biztosítását szolgáló NATO-misszió érdekében nyújtott — közölte szerdán az MTI- vel a köztársasági elnöki sajtóiroda. Solana örömmel fogadta, hogy megszületett a magyar alakulat IFOR-ba történő bevonásáról szóló megállapodás, s köszönetét fejezte ki az IFOR számára nyúj­tott széles körű magyar logisztikai támogatásért is. Amint a főtitkár levelében megállapítja, „ez nemcsak a térség stabilitásához járul hozzá, hanem egy újabb jele Magyarország és a NATO egyre szorosabb kapcsolatának.” UJ KELET Melegedő a rászorultaknak A záhonyi képviselő-tes­tület kedden este elfogad­ta dr. Borbély Menyhért rendőrkapitánynak a határ­menti város közbiztonsá­gáról tartott beszámolóját. Házi István, a megyei rendőrfőkapiány bűnügyi helyettese a szabolcs-szat- már-beregi helyzetképről adott tájékoztatást. Értékel­ték a városatyák az uszoda működésének tapasztalata­it. Szerződést továbbra is a jelenlegi üzemeltetővel, a Tiszamenti Vízművek Rt.- vel. kötnek. Döntöttek ar­ról, hogy az intézmény egymillió forintot kap fel­újításra. Az előzetes számí­tások szerint az uszoda ez évi működési költsége hoz­závetőleg 9 millió forint lesz. A testület határozata alapján a belépőjegyek árai nem változnak. A város a kommunális szemétszállításra a Lomex Kft.-vei kötött korábban szerződést. A képviselők határozata alapján a társa­ság szolgáltatási díját az előző évihez képest 20 szá­zalékkal emeli. A számlá­kat kéthavonta kapják meg a megrendelők. Záhony­ban az Ady Endre utca egyik önkormányzati tulaj­donú épületét február 1- jétől melegedő-társalgó­ként üzemelteti a polgár- mesteri hivatal. A nyitva­tartási időt munkanapokon reggel nyolc és délután négy óra között állapította meg a testület. Az általános iskolákban minimális étkezésidíj-eme- lésről döntött a testület. Február 1 -jétől a menzások 60, a napközisek 100, az alkalmazottak pedig 120 forintot fizetnek. KvZ Hamburg helyett Záhony? Hírről / hírre Tiltakoznak a külföldi gyógyszergyártók, amelyek­nek termékeit a magyar pati­kák is árusítják. Felháborod­va utasítják vissza a terveket, melyek szerint a társadalom- biztosítás a jövőben elő­nyösebb támogatásban része­sítené a magyar orvosságokat a külföldiekkel szemben. A külföldi gyógyszergyár­tók szövetsége kemény sza­vakkal ostorozza a szerinte megtévesztő állítást, mely szerint a drága külföldi ké­szítményeknek megvan a magyar megfelelője, amely ugyanúgy gyógyít, de olcsóbb és kevésbé csicsás a doboza. Ezt az állítólagos megté­vesztést én már hallottam. Mégpedig szakembertől, és hiszek neki. Kevésbé tartom őszintének az anyagilag érdekelt gyártók vehemens tiltakozását. Hi­szen ha netán megvalósul az, hogy a magyar orvosságot tá­mogatja inkább a magyar egészségbiztosítás, akkor bi­zony bekövetkezhet a ször­nyűség: olcsóbb gyógyszert kaphat a beteg a méregdíága külföldi készítmény helyett. Van egy nagyon érdekes mondat a tiltakozó nyilatko­zatban: „A beteg alapvető emberi joga, hogy olyan gyógyszert kapjon, amelyik­kel a leggyorsabban meg­gyógyul”. Ez tökéletesen igaz, egyetértek vele. Csak­hogy van ám egy másik em­beri joga is a betegnek. Az, hogy hozzájuthasson a gyógyszerhez. Ez pedig ma magyarul annyit jelent: meg tudja fizetni, (tarnavölgyi) (Folytatás az 1. oldalról) A kapcsolatépítés következő lépéseként márciusban, a tarto­mány szakemberei látogatnak megyénkbe, terveink szerint üzletember-találkozót szerve­zünk. Kínában intenzíven fej­lesztik az idegenforgalmat, amihez jelentős számú kem­pingcikket terveznek vásárolni, így a Taurus Pálma betörhet a távol-keleti piacra. — Felgyorsult az országban az egészségügy racionalizálása, a korházi ágyak számának a csökkentése, ez megyénket sem kerüli el — folytatta az elnök. — A népjóléti tárca álláspont­ja szerint a fehérgyarmati és a vásárosnaményi kórházakat egyesíteni kell (komoly egzisz­tenciális következményei lesz­nek) és száznegyvennel csök­kentik az ágyak számát is. Csü­törtökön rendkívüli testületi ülést tartottak Vásárosnamény- ban, amelynek következtében a megyei közgyűlés nem tudta az egyesítést, megtárgyalni, nem tudtuk a Népjóléti Minisztéri­um államtitkárával a kórházak rekonstrukciós munkálatairól a megállapodást aláírni. A tervek szerint a két intézményben 1999 végig hárommilliárd fo­rint értékben a felújítási mun­kákat végeztetnék el, de a fe­lek nem tudtak megegyezni, hogy az melyik kórházban kezdődjön. Álláspontunk sze­rint Vásárosnaményban is ma­radjon egy kisebb szülészeti és sebészeti részleg. Hétfőn ismé­telten szakmai egyeztetést tar­tunk az érintett felekkel, remél­hetőleg sikerrel. Megállapodás híján félő, hogy az Országos Egészségügyi Pénztár júliustól nem finanszírozza a két kórhá­zat. —Suchmann Tamás privati­zációs miniszter vendégeként gázkonferencián vettek részt a megyei közgyűlések elnökei kedden, Budapesten — tudtuk meg dr. Zilahi Józseftől. — Bemutatkoztak a gázszolgálta­tó vállalatok új, külföldi tulaj­donosai. A gázvagyon privati­zációjáról továbbra is az a vé­leményem, hogy az nem nem­zeti, hanem állami volt. A me­gye huszonhat településének kétmilliárd forint értékű gáz- közművagyona került állami tulajdonba, majd részben ma­gánkézbe. Az érintett önkor­mányzatok valószínűleg még tavasszal megkapják az összeg 40 százalékát. Óva inteném azokat a polgármestereket, akik a részvények eladásáról — a névérték 60 százalékáért — különböző brókercégekkel előzetes megállapodásokat köt­nek, hisz lehetőség lesz a teljes áron történő értékesítésre. A megye településein a Tigáz, 11,2 milliárd forintos vagyon fölött szerzett szolgáltatási jo­got, bár most már minden ön- kormányzat azzal a céggel köt üzemeltetési szerződést, — a jogszabályi előírásokon belül — amelyikkel akar. Jelentkez­tek már érdeklődők. Célszerűt­len azonban olyan szerződést kötni, amely az önkormányza­ti nyereséget esetleg 0 százalék­ban határozza meg. Ebben az évben kétszer és jelentősen emelkedik a földgáz ára, így a legelavultabb rendszereken 8 százalékos önkormányzati nye­reséget lehet elérni. A tárgya­lások során ígéretet kaptunk az. Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. vezetőitől, hogy az említett 11,2 milliárd forintnak a jogszabályokban meghatározott részét még a ta­vasszal megkapják az érintett települések. Ellenkező esetben tovább pereljük az ÁPV Rt-t. Tegnap délelőtt a tizennégy kistérségi társaság vezetőivel tárgyalt Dr. Zilahi, aki a megyei fejlesztési tanács elnöke is. A megbeszélésekről többek kö­zött elmondta: — Jogos bírálatot kaptunk, hogy gyakrabban kellene egyeztető tárgyalásokat tarta­nunk, ez a jövőben is így lesz. Felrótták, hogy a fejlesztési ta­nács nem kéri ki a véleményü­ket, a pályázati pénzek elbírá­lásánál. A jövőben előzetes ál­láspontot kérünk, és döntésün­ket indokolni fogjuk. Meg­egyeztünk, a hatékonyabb in­formációáramlás kialakításá­ban, valamint megvitattuk az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Nehezíti a mun­kát, hogy a társaságok vonzás- körzete semmilyen szervezet igazgatási területét nem fedi le. KvZ i Elnökök és polgármesterek Megyei önkormányzatok elnökei és megyei jogú városok pol­gármesterei vesznek részt egy kisebb fórumon február 2-án, pén­teken Budapesten. Horn Gyula miniszterelnök az ország gazda­ságpolitikai helyzetéről, aktuális feladatokról tart előadást. Dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter az államháztartás, Verebély Ist­ván címzetes államtitkár a közigaztás reformjáról ad tájékozta­tót. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési mi­niszter a területfejlesztési törvényből adódó feladatokról, lehető­ségekről ad információt. A rendezvény után Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere részt vesz a megyei jogú városok vá­lasztmányi ülésén. KvZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom