Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-31 / 26. szám
8 1996. január 31., szerda Közelkép UJ KELET Nem lesz irányváltás Bartha László, az SZDSZ frakcióvezetője a hétfői közgyűlésen napirend előtt kért szót, ekkor jelentette be hivatalosan, hogy február elsejétől az új szabaddemokrata frakcióvezető Lövei Csaba. Lövei Csabát a képviselő-testületi ülés szünetében kérdeztük. —Mennyire lesz másabb a frakció munkája, hogy új elnöke van? — Tartalmi munkában semmiféle változás nem lesz, stílusbeli is csak annyiban, amennyiben ez a személyvál- tással együtt jár. Nincs két egyforma ember...-— Ez a váltás azt jelenti, hogy az SZDSZ-ben valamennyire áttevődik a súlypont a humán szférára, hiszen az előző frakcióvezető és Felbermann Endre alpolgármester is műszaki beállítottságú volt... — Ilyen szándék nem volt a frakcióvezető-váltásban. Az viszont valóban felvetődik — bár az alpolgármester úr nem csak műszaki kérdésekkel foglalkozik, hiszen hozzá tartozik a kultúra és a sport — , hogy bizonyos fokig kiegészíthetjük egymást. — Lesz-e a viszonyulásban bármilyen változás a két koalíciós partnerrel, a szocialistákkal, illetve a függetlenekkel? — Nem hiszem. Az SZDSZ eddig is mindig kialakította jó előre a véleményét. Ezt általában keményen képviselte is a koalíciós partnerekkel szemben a tárgyalásokon. Vagy sikerült meggyőzni őket, vagy kompromisszumot kötöttünk. Bár megtörtént az is, hogy egy- egy markáns kérdésben külön véleményünknek adtunk hangot. —Mennyire optimista? Nem a legszerencsésebb pillanatban lett frakcióvezető, rövidesen megkezdődik a költségvetési vita... — Optimista vagyok, bár jelenleg egyetlen önkormányzat helyzete sem köny- nyű. Nyíregyházának amiatt, hogy ’96-ban a korábbinál jóval kevesebb személyi jövedelemadója marad a megyeszékhelyen, mintegy 100 milliós nagyságrendű kieséssel kell számolnia. Mellesleg a megyének összességében az újfajta szja-visszaosztás jól jött, nekünk nem. Azonban a ’96-os munkatervben foglaltakhoz ragaszkodnunk kell, és ez csak úgy sikerülhet, hogy közben rendkívül szigorú intézményi gazdálkodásra van szükség, tartózkodni kell a hitelfelvételtől, azaz vissza kell fognunk a város kiadásait. (sz.a.) Csatornák közpénzből — kis kihasználtsággal Szennyvízelvezetés kedvezménnyel „A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről” szóló rendeletmódosítást hétfőn vita nélkül elfogadta a képviselő- testület. A szavazás után Móricz István, a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója némiképpen megkönnyebbülten, de nem megnyugodva jött ki a tanácsteremből: — Díjemelést tartalmazó tervezetet nekünk sem kellemes dolog készíteni — mondja elöljáróban a szakember. — Nyíregyházán az elmúlt években 110 kilométer hosszú szennyvízcsatorna épült. Ezeknek a kihasználtsága jelenleg alacsony, mindössze negyven százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a több százmilliós ráfordítás ellenére a csatornázott térségekben élő állampolgárok 60 százaléka továbbra is a talajba juttatja az ingatlanjain keletkező szennyvizet. Ezen a helyzeten kívánt változtatni most az önkormányzat, amikor többlépcsős támogatási rendszert fogadott el. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a város a költségvetéséből 5 vagy 10 ezer forint támogatást ad azoknak, akiket március 15.és november 15.között „bekötnek” a közcsatornára. Ez az összeg egyszerűbb esetekben elegendő a bekötés teljes költségének akifizetésére. Nemcsak a város nyújt azonban támogatást, hanem vállalatunk is. A március 15. és november 15. között csatlakozó fogyasztók számára jelentős üzletpolitikai engedményt adunk, ebben az időszakban a most jóváhagyott 48 forint+áfa köbméterenkénti díj 50 százalékát számlázok csak ki. Ezzel igyekszünk az átmeneti időszakban csökkenteni a családok terheit. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy erről az érdekeltek időben értesüljenek. A rákötési kötelezettség körülbelül hatezer családot érint. Ok olyan ingatlanokban élnek, ahol a telek előtt van a közcsatorna. Ha a hatezer családot átlagosan négy fővel számoljuk, akkor 24 ezer ember szennyvízéről lehet szó, ami óriási tehertétel a vízikörnyezet számára. Sok tonnányi mennyiségben jut be a talajba nitrogén, foszfor, mosó- és tisztítószerek, különböző háztartási vegyi anyagok. Amennyiben november 15-éig nem kötnek rá az érintett családok a gerincvezetékekre, akkor a jegyző úr élhet jogkörével, és eljárhat velük szemben. Természetesen van olyan kimutatás, amellyel segíteni tudják a jegyző munkáját Az akciót követő legrövidebb időn belül igyekszünk eljuttatni hozzá a listát arról, hogy kik azok, akik bekapcsolódtak a szennyvízcsatorna-szolgái tatásba, és kik azok, akik nem. (száraz) Lehet építkezni a keskeny telkeken Rendezési tervek futószalagon Nyíregyháza általános rendezési terve alapján módosították a hétfői képviselő-testületi ülésen a megyeszékhely belterületének határát Császárszállás-Butyka környékén. Elkészült, illetve módosult a Sóstói úti kórház környéke, valamint Borbánya részletes rendezési terve. Hogy a sok műszaki adat, térképmelléklet és helyrajzi szám közepette az előbbi előterjesztések mit is jelentenek pontosan, Veres István városi főépítész foglalta össze az Új Kelet olvasói számára. — Borbányán nagyon keskeny, régi telkek vannak. Ezeken a telkeken a jelenlegi szabályok szerint nem lehet építkezni, de most ezt a tilalmat feloldottuk. Azonkívül ’82- ben elkészült egy terv, aminek következtében rengeteg új utca nyílt, ám közben megmaradtak a régi utcákon is azok a házak, amelyekben az öregek laktak, és mára kialakult egy olyan szabályozás, hogy a régi utcákra nem lehet új házat építeni. Borbánya déli — „hátsó” — részén nem mindenütt fejeződött be az új utcák nyitása. Itt a részletes rendezési terv azt tartalmazza, hogy nincs több olyan út, amelyik a telkeket keresztülvágja, csak ott, ahol ezt műszaki létesítmény indokolja. A terv a korábban betervezett új intézményeket (óvoda, iskola, bölcsőde) nem tartalmazza, mert ezek elkészültére nincs reális esély. Borbánya északi részén vannak beépült tanyás területek. Itt szabályoztuk, miként lehet telkeket kialakítani. A Bogyó utcai töltőállomástól Nagykálló felé, Itt egyszer utcák nyílnak illetve a naményi vasútvonal között a régi temetőn túl a lőtérig tart majd a telekosztás. Ebbe a telekosztásba beleértjük a lőteret is, aminek felosztását a mindenkori tulajdonos el tudja végezni — akár a honvédségé marad, akár az önkormányzaté lesz. A belterületbe vonás a gyakorlatban azt jelenti: az érintett területek már a korábbi elképzeléseinkben is úgy szerepeltek, hogy azokon engedni fogjuk az építést Befejeződött a kárpótlás, ismertek az új tulajdonosok, a szándékaik, azaz szeretnének építeni. Annál is inkább, mert a közművek már a helyszínen a rendelkezésükre állnak. Belterületbe került most Butyka egy része, az Parkolás az erdei úton Fotó: Csonka iskolától délkelti irányban található egy teleksor, és ezt követik majd a Kallói úti és az Orosi úti területek. A Sóstói úti kórház környékén a részletes rendezési terv segítségével elsősorban a parkolást próbáljuk rendezni. Szeretnénk fairtás nélkül új parkolókat létrehozni, mert nagyon sokan beállnak a látogatási idő alatt járművükkel az erdőbe. Nagy vitát váltott ki a képviselők között, hogy ezzel egyidejűleg szükséges-e bővíteni a Volán buszmegállóhelyeit. Ezt a jegyző úr meg fogja vizsgálni. A tervben meghatározzuk majd a kereskedők elhelyezését is. A program szerint a jelenlegi helyüktől egy kicsit délebbre vonva, a volt Tölgyes étterem mellett kapnának helyet, mögöttük pedig parkolók találhatók majd. Sz.A. Megkezdődött a „kátyúzás” A televízió reggeli hírműsorában rendszeresen felhívja a műsorvezető a figyelmet arra, hogy azok az autósok, akik Budapesten kátyúk miatt keréktörést szenvednek, hova fordulhatnak. A műsorvezető figyelmeztet arra is, hogy ilyenkor megvan a felelőssége az önkormányzatnak, továbbá segíthetnek az autósokon a biztosító társaságok, és elhangzik az is, hol hozzák leghamarabb rendbe az autót. A nyíregyházi polgármesteri hivatalban először útjaink állapotáról, a kátyúzásról érdeklődtünk. — Mindenki tapasztalhatta, hogy 1986 óta nem volt ilyen kemény telünk, és sajnos még koránt sincs vége — céloz a meteorológiai előrejelzésekre Ürge László, a nyíregyházi polgármesteri hivatal főmérnöke. — A kemény tél az utakat is komoly erőpróba elé állítja, kikátyúsodnak, kiüregesednek, sok helyen darabok törnek ki az aszfaltból. A kátyúsodás nemcsak az időjárás miatt következik be, hanem azért is, mert a jeges utakra ráterített nagy mennyiségű homokos só befészkeli magát a lyukakba, ami ettől elkezd tágulni és egy idő múlva szétfeszíti az aszfaltot. — Ezúttal nem vártuk meg a tavaszt, hanem már januárban, amikor egy kis száraz idő volt, megkezdtük az utak rendbetételét. Ezzel is igyekeztünk elejét venni annak, hogy a gépjárművek futóműjében bármiféle probléma keletkezzen. Speciális tatabányai aszfaltot (KOREKT HK-1) használunk, ami a legnagyobb hidegben is jól bedolgozható. Bízunk abban, hogy a tél már nem tart túl sokáig. A munka jelenleg a belvárosban folyik, sugarasan haladunk majd a városközpontból kifelé. A megyeszékhely belterületén 168 kilométer aszfalt út van, igyekszünk rendbe tenni. A janu- ár-február-márciusi kátyúzás egyébként körülbelül 2 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. — Ezzel kapcsolatosan kártérítési igény csak akkor nyújtható be a polgármesteri hivatalhoz, ha az autós bizonyítani tudja, hogy az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezette a gépkocsiját. (sz—z)
