Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-31 / 26. szám
Belföld-külföld 1996. január 31., szerda NéMZGTKÖZI Naszádok a Perzsa-öbölben Tavaly nyár óta az Indiai-óceán térségéből a bahreini partok közelébe, a Perzsa(Arab)-öböl stratégiai körzetébe vezényeltek tizenkét amerikai hadihajót, fedélzetükön harckocsikkal, páncélozott járművekkel és katonai felszereléssel. A fokozatos felfejlesztést és átcsoportosítást azoknak a katonai felderítési elemzéseknek az alapján határozták el, amelyek szerint Irak képessé vált arra, hogy tizenkét órán belül öt páncélos hadosztállyal elérje Kuvaitot. Az előretolt állomáshelyű hajókon tárolt felszerelés elegendő egy tengerészgyalogos hadosztály és egy szárazföldi dandár — összesen húszezer katona — azonnali harci bevetésére. Muratovic a miniszterelnök Kedden a szarajevói parlament szavazását követően Hasan Muratovicot hivatalosan kinevezték Bosznia-Hercegovina miniszterelnökévé —jelentette az AFP. Muratovic kinevezését a parlament 95 tagja támogatta, és 5 honatya ellenezte. Belgrád — A koszovói albánok számára semmiféle megkönnyebbülést sem hozott a daytoni békeegyezmény, sőt megerősítette azon meggyőződésüket, hogy a világ nem az igazságot, hanem az erőt támogatja ;— jelentette ki hétfőn Adem Demachi, a koszovói emberi jogi liga elnöke. Gerillatámadás Libanonban Izraeli repülőgépek kedden két támadást intéztek muzulmán gerillák állásai ellen Dél-Libanonban. Ez volt az idei első izraeli légicsapás Libanonban — idézett a Reuter libanoni biztonsági forrásokat. A két gép mintegy hat rakétát lőtt ki az Iqlim al-Tufa hegyvonulathoz tartozó Mlita-hegy- re, amely az Irán-barát Hezbollah (Isten Pártja) szervezet erősségének számít. A Hezbollah gerillái rendszeresen támadnak izraeli célpontokat a dél-libanoni megszállt övezetben. Több mint egy órával később izraeli gépek a közeli Dzsabal Szafi hegységen fekvő gerillaállásókat támadták. Tüntetés Tuzlában A boszniai háborúban eltűnt muzulmán polgári személyek hozzátartozói kedden ismét összegyűltek a Nemzetközi Vöröskereszt tuzlai székháza előtt. Felszólították a segélyszervezet munkatársait, hogy tegyenek többet a több tíz ezerre becsült eltűnt sorsának kiderítéséért. A tüntetők — többségében nők és gyermekek — már hétfőn is összegyűltek a Vöröskereszt székháza előtt, s akkor a békésnek induló megmozdulás résztvevői áttörték a rendőrkordont, s feldúlták a segélyszervezet irodáit. „Tudjuk, hogy erőfeszítéseinket eddig nem koronázta siker, azonban továbbra is kutatunk a kelet-boszniai Srebrenicából tavaly nyáron eltűnt sok ezer férfi után” — hangsúlyozta Fellay, a Vöröskereszt tuzlai irodavezetője. Búcsú az atomrobbantásoktól Moszkva üdvözölte kedden az atomrobbantások beszüntetéséről hozott párizsi döntést. Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtóértekezletén közölte: az orosz vezetés megelégedéssel nyugtázta Jacques Chirac francia államfő határozatát a nukleáris kísérletek leállításáról. — Oroszország következetesen tartja magát a nukleáris fegyverkísérletek moratóriumához, amely megítélése szerint jelentősen hozzájárul az összes atomkísérlet beszüntetéséhez — hangsúlyozta a szóvivő. Hárommillió menekült A volt Jugoszlávia területéről 2,5—3 millió ember menekült el, s a jugoszláv kormány becslései szerint Szerbiában és Montenegróban mintegy 650 ezer menekült tartózkodik -^jelentette be keddi belgrádi sajtókonferenciáján Margaret O'Keefe, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jugoszláviai irodavezetője. O’Keefe szerint az UNHCR az idén mintegy 600 millió dollárt kíván összegyűjteni a menekültek hazatelepítésére. O’Keefe hangsúlyozta: a szerbiai illetékesekkel folytatandó tárgyalásokon kérni fogja, hogy a menekülteket ne telepítsék le azokban a körzetekben — például Koszovóban —, ahol jelenlétük fokozhatja az etnikai feszültséget. Műholdas felderítés Az amerikai műholdas felderítésért felelős hírszerző hivatal, az NRO olyannyira titkos keretek között működött, hogy még saját vezetői sem tudták, pontosan mennyi pénz fölött rendelkeznek — legalábbis ez derült ki a szervezetnél végzett pénzügyi vizsgálatokból. A belső ellenőrök több mint kétmilliárd, felhasználatlanul kallódó dollárnak akadtak a nyomára a hivatal által kezelt, de feledésbe merült különböző titkos számlákon és rejtekhelyeken. Magyar Műszaki Kontingens főereje Elindultak Okucaniba Elindult a horvátországi Okucaniban levő táborhelyére az IFOR parancsnoksága alatt a délszláv válság békés rendezésében részt vevő Magyar Műszaki Kontingens főereje. A derékhadat képező 318 katona, valamint a horvátországi feladatok végrehajtásához szükséges gépek, berendezések, járművek kedden, illetve szerdán két-két vasúti szerelvényen távoztak, illetve távoznak Ercsiből, ahol másfél hónapos, kemény kiképzésen készült fel a kontingens a rá váró feladatokra. A teljes — a már korábban Okucaniba érkezett előőrsből és a főerőből álló — 415 tagú Műszaki Kontingens február 3-án kerül az IFOR parancsnoksága alá. A menetparancsot kedden reggel az ercsi laktanya udvarán felsorakozott — a feladatra önként vállalkozott — műszaki katonák előtt Ronkovics József ezredes, a kontingens parancsnoka olvasta fel, majd — a Magyar Honvédség több magasrangú vezetőjének a jelenlétében — Németh Sándor Kovács László külügyminiszter kedden megérkezett Szarajevóba, hogy svájci és dán kollégájával együtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) trojkájának tagjaként részt vegyen a boszniai rendezési folyamattal kapcsolatos tárgyalásokon. Az EBESZ-trojkát a tavalyi elnöki tisztet ellátó magyar külügyminiszteren kívül az idei elnök, Flavio Cotti svájci külügyminiszter és a jövő évi elnök, a dán Niels Helveg Petersen alkotja. Az EBESZ történetében most először tartanak ilyen tanácskozást válságövezetben. Kovács László tavaly az ostrom idején járt Szarajevóban, de akkor az EBESZ elnökeként altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke búcsúzott az Okucaniba indulóktól. Arra kérte őket: ne feledjék, Horvátországban a Magyar Köztársaságot s a Magyar Honvédséget képviselik, s ennek megfelelően — a felkészüléskor tanúsítotthoz hasonló lelkiismeretességgel — végezzék el az IFOR által rájuk bízott feladatokat. A vezérkari főnök bejelentette azt is: a katonák ruházatát kibővítik az úgynevezett négy színnyomásos, terepszínű öltözékkel. Szerencsét kívánt, s Isten áldását kérte a katonákra a tábori lelkészi szolgálat képviselője, majd az ercsi vasútállomásról útnak indult az első — 97 katonát, valamint gépjárműveket, konténereket, berendezési tárgyakat, s a táborhelyen felállításra kerülő telefonfülkéket szállító — szerelvény. Azt késő délután egy újabb, majd szerdán két további — egy délelőtt, egy délután induló — szerelvény követi. A katonák szerdán, illetve érkezett, és nem trojkaülésen vett részt. Az EBESZ a daytoni megállapodás alapján kibontakozó rendezési folyamatban tevékeny szerepet kíván játszani, főként a szeptemberre tervezett választások előkészítésében. Az első megbeszélés után Ej up Ganic, a boszniai föderáció alelnöke közölte, hogy megállapodtak a választások előkészítéséről, és eszerint lehetővé teszik a pártok működését az ország egész területén. Mohamed Sacirhej külügyminiszter a menekültek visszatérésének fontosságát hangoztatta. Kovács László elmondta, hogy az EBESZ első ízben folytat háború utáni rehabilitácsütörtökön érkeznek meg a táborhelyre. Ott feltehetően még segíteniük kell korábban kiérkezett társaiknak a tábor befejezésében, majd miután az IFOR parancsnoksága alá kerülnek, egy rövid, úgynevezett összekovácsoló feladatot is végrehajtanak. Váradi Emil ezredes, a kontingens szóvivője az MTI-nek elmondta: a katonák elhelyezésére szolgáló táborban már felállítottak 169 acélvázas konténert. A 14,5 négyzetméter alap- területű konténerekből hetvenhatot alvóhelyiségnek alakítottak ki, a többi irodaként, szociális helyiségként, étkezőként, orvosi konténerként, illetve gyengélkedőként szolgál. A szálláshelyeken emeletes ágyakon hat-hat katona pihenhet. A szabadidő eltöltését kiskönyvtár, televízió- és videokészülé- kek segítik majd. A Magyarországon történtekről napi- és hetilapokból is értesülhetnek a katonák, azokat heti két alkalommal a logisztikai rendszeren keresztül küldik utánuk. ciós tevékenységet, és ebben, a háborús sebek begyógyításán túl, legalább olyan fontos az, hogy Boszniát visszakapcsolják Európához, és megtörténjen á reintegráció. A svájci külügyminiszter egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a választásokat a daytoni egyezményben rögzített időpontban, szeptemberben akarják megtartani. Az EBESZ égisze alatt Bécs- ben tartották meg a boszniai volt hadviselő felek tárgyalásait, és a hét végére sikerült megkötni az első fontos egyezményt, amely biztonsági és bizalomerősítő intézkedéseket tartalmaz. ÚJ KELET Hírről / hírre * A hétfő esti TV Híradóban Pécs városának polgármestere igazán megnyugtatott! Nyilatkozata azzal kapcsolatban látott napvilágot, hogy az IFOR-erők északi dandárja — nevezetesen svéd, dán, norvég, finn és lengyel katonák — Pécsett rendezik be hadtápbázisu- kat, és már be is szállásoltak a jobb napokat is látott uránbányász munkásszállóba... Aggodalomra semmi ok, a fegyver- és lőszerkészletet nem ott tartják, hanem egy laktanyában. Mondom, megnyugtatott a polgármester. Szó szerint azt mondta ugyanis, hogy NEM KELL FÉLNI, mert az állandóan Pécsett állomásozó katonák létszáma csak kétszáz lesz, és ez a szám olyan elenyésző a lakosság számához képest, hogy... Szóval nem kell félni. Rendben. Nem félek. Gondolom, mások sem, ha már ezt kérik tőlük... Az azonban szöget ütött a fejembe, hogy MIÉRT? FÉLNI IS LEHETNE? Mondjuk, ha többen vannak? Mondjuk kétszáztizen- nyolcan? Vagy ötszázan? Egy másik „felbuzgó” kérdés: Miért? Taszáron félnek? Kitől? Mitől? Erről ugyanis eddig nem szólt a fáma. Én is azt mondom, nem kell félni. Nem féltünk mi másoktól sem, persze, annyian voltak, mint az... Persze, hogy nem ugyanaz. Tudom. Egy azonban biztos: a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az „állomásozók” létszáma nem csökkenni szokott. Nem lennék meglepve, ha néhány éven belül hasonló nyilatkozattételre kerülne sor megyénk polgármesterei részéről... Ha nem IFOR-ilag, akkor más kalap alatt. Az a sanda gyanúm, hogy ez hosszú és forró szerelem lesz... ’ — tai — EBESZ-trojka — boszniai jelentés Kovács László Szarajevóban Leégett az opera Olaszország, de talán a világ legszebb dalszínháza, a velencei La Fenice operaház hétfőn éjjel néhány óra alatt teljesen elpusztult egy eddig ismeretlen ok miatt kitört tűzben. A tűzvésznek szerencsére áldozatai nem voltak, de az anyagi és főként a kulturális életet ért kár óriási. Az 1792-ben átadott velencei operaház tavaly november óta felújítási munkák miatt zárva volt. A tervek szerint március elején nyitotta volna meg ismét kapuit. Hétfőn késő este vette észre egy rendőrjárőr az épület ablakaiból kiszivárgó füstöt. Az azonnal riasztott tűzoltók azonban tehetetlennek bizonyultak a lángokkal szemben. Az épület — az időközben összegyűlt több ezernyi velencei szeme láttára — porig égett. Német atom Paksra A Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédelmi szervezet tagjai kedd reggel óta elzárva tartják a németországi greifswaldi atomerőmű vasúti bejáratát, hogy megakadályozzák a nukleáris fűtőelemek Magyarországra történő szállítását. Mintegy húsz ember a kapuhoz láncolta magát. A Greenpeace szóvivője azzal indoknlta akciójukat, hogy a „paksi atomerőmű ugyanannyira nem biztonságos, mint a német egyesülés után leállított greifswaldi erőmű”. A Balti-tenger partján fekvő Greifswald közelében található atomerőmű öt blokkját öt évvel ezelőtt, közvetlenül a német egyesülés után állították le, mert nem felelt meg a nyugatnémet biztonsági előírásoknak, és az átépítésére nem kívántak költeni. Ehelyett most nukleáris hulladék tárolójává alakítják át az épületeket, és lakosság tiltakozása ellenére tervezik egy kutatóreaktor létesítését is. A leállítás után megmaradt és alig használt fűtőelemek Magyarországra történő eladásáról tavaly nyáron született megállapodás, s a paksi erőmű jelképes összegért, egy márkáért kapja meg — a német adatok szerint — 40 millió márkát érő nukleáris anyagot. A magyar fél viseli a szállítás költségeit, és gondoskodik majd a kiégett fűtőelemek tárolásról, illetve a végleges tárolásra Oroszországba történő szállításáról. Dieter Rittscher, a greifswaldi atomlétesítményt jelenleg fenntartó Energiewerke Nord ügyvezetője a közelmúltban úgy nyilatkozott az MTI- nek, hogy december közepe óta minden szükséges engedélyük megvan a 235 fűtőelem szállításához, és a lebonyolítás várható időpontjaként februárt jelölte meg. A Greenpeace kedden ismertetett információi szerint a fűtőelemeket már berakták három úgynevezett Castor- tárolóba, amelyek a tervek szerint vasúton teszik meg az utat Paksig. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet szóvivője közölte, hogy tiltakozó akciójukat addig nem hagyják abba, amíg „az üzemeltető cég, a szövetségi környezetvédelmi miniszter és a tartományi belügyminiszter nem talál más megoldást a greifswaldi fűtőelemek elhelyezésére”. A Greenpeace szerint „nem engedhető meg, hogy a greifswaldi nukleáris fűtőelemeket egy olyan atomerőműbe szállítsák, amely Németországban nem kapna működési engedélyt”.
