Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 3. szám
UJ KELET Információk 1996. január 4., csütörtök 7 Az önkormányzatok egy éve Sikerek, kudarcok, feladatok Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? BÁRDI BÉLA, GYULAHÁZA 1. Sikerként értékelhetjük, hogy az önkormányzat továbbra is jól tudott gazdálkodni. Hiteleket nem vettünk és nem veszünk fel, tartozásaink nincsenek. Ebben az eredményességben nagy szerepet játszik, hogy a képviselő-testület összetétele évek óta alig változott. Márciusban egy részben bentlakásos szociális otthont létesítettünk, melyet az új évben tovább fogunk bővíteni. 2. Igazán nagy kudarcok ugyan nem értek minket, de nagyon sajnáljuk, hogy a jelek szerint megakadt a telefonhálózat fejlesztésének programja. 3. Szeretnénk megépíteni egy összekötőutat Gyulaháza és Szabolcsbáka között, két belterületi utunkat aszfaltozni akarjuk, és nagyon örülnénk, ha végre megtennénk az első lépéseket a szennyvíz- és telefonprogramban. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok 5000, Ady Endre út 9.; 5001, Tiszaliget. Tel.: 56/421-455,379-677 KÖRKÉP A felsőoktatás lehetőségeiről A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők is nehéz választás előtt állnak: el kell dönteniük, melyik főiskola, egyetem felelne meg legjobban adottságaiknak, képességeiknek, hosszú távú terveiknek. Ezt szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy röviden bemutatjuk a legjelentó'sebb felsőoktatási intézményeket. A szolnoki főiskola 400 hallgatót vesz fel nappali tagozatára a következő tanévben. A pályázók három—ke- reskedelmi, vendéglátó és szálloda, valamint külgazdasági — szak közül választhatnak. A harmadik évtől sokféle irányba lehet szakosodni: PR, európai üzleti asszisztens, nemzetközi marketing, üzletkötő, bonyolító, szállítmányozás és logisztika, hálózat- szervezés, biztosítás- és kockázatmenedzser, kisvállalkozás, idegenforgalom—turizmus, külgazdasági szakfordító és levelező, falusi turizmus, mérlegképes könyvelő, gazdasági rendszerszervezés, kereskedelmi informatika, külgazdasági informatika. Dr. Nagy Istvánnétól, a tanulmányi hivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy a főiskolára általában háromszoros a túljelentkezés. A nappali tagozatra tavaly a 100 pontot elérő pályázókat vették föl, a levelező tagozaton ennél valamivel kevesebb volt a ponthatár. Komoly problémát okoz, hogy a főiskola csak 370— 400 kollégiumi férőhellyel rendelkezik, összes évfolyamán pedig mintegy 900 hallgató tanul. A férőhelyeknek három különböző komfortfokozata van, ezek ára havonta két-háromezer forint körüli. A beiratkozott, de kollégiumi elhelyezést nem kapott hallgatókat lakhatási támogatással segítik, hogy fizetni tudják a szállást, albérletet, amelyekben egyébként Szol- nők városa nem szenved hiányt. Felvételi vizsga nélkül felvehetik azt a pályázót, aki 1996- ban érettségizik és a gimnáziumból 58—60 vagy szakirányú középiskolából 56—60 pontot hoz és mindkét esetben legalább egy középfokú C típusú állami nyelvvizsgája van a főiskolán oktatott nyelvek valamelyikéből. Ily módon az egyes szakokra az irányszám 40 százalékának megfelelő számú jelentkező vehető fel a hozott pontok, a nyelvvizsgák száma és foka szerinti sorrendben. A felvételi vizsga tárgyai a kereskedelmi, valamint a vendéglátó és szálloda szakon: matematika írásbeli és szóbeli, valamint vagy történelem, vagy közgazdaságtan, vagy idegen nyelv, vagy vendéglátó ismeretek Írásbeli és szóbeli. Külgazdasági szakon: matematika írásbeli és szóbeli, valamint vagy történelem, vagy közgazdaságtan, vagy külkereskedelmi ismeretek szóbeli, illetve idegen nyelv írásbeli és szóbeli. Amennyiben a jelentkező felvételi kérelmének benyújtásakor nem a KGF-et jelölte meg elsősorban, akkor más gazdasági felsőoktatási intézményben elért felvételi pontszámát kereskedelmi és vendéglátó szakon elfogadják, de külgazdasági szakon csak akkor, ha a jelentkezőnek a felvételi tantárgyak között felsorolt nyelvek valamelyikéből legA Külkereskedelmi Főiskolára jelentkezők két szak közül választhatnak: nappali tagozaton a külgazdasági szakra 325, a nemzetközi kommunikáció szakra pedig 225 első éves hallgató felvételét tervezik. A diákok a külgazdasági szakon belül az ötödik félévtől külgazdasági vállalkozások, nemzetközi marketing, agrár-külkereskedelmi, európai üzleti tanulmányok, tőzsde—pénzintézetek szakirányokban spe- cializációs tanulmányokat folytathatnak. A főiskola tanulmányi osztáalább középfokú C típusú állami nyelvvizsgája van vagy idegen nyelvből írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát tett. lyától megtudtuk, hogy általában két-háromszoros a túljelentkezés, de főleg a külgazdasági szakra jelentkeznek többen. Természetszerűen itt magasabb a ponthatár is, legutóbb 108 ponttól vettek fel hallgatókat, de a nemzetközi kommunikáció szakon is csak néhány ponttal kevesebbnél húzták meg a határt. A felvételi vizsga tárgya külgazdasági szakon: matematikából írásbeli és szóbeli, valamint vagy történelemből, vagy közgazdaságtanból, vagy külkereskedelmi ismeretekből szóbeli; az angol, francia, német, olasz, orosz vagy spanyol nyelvek valamelyikéből írásbeli és szóbeli. A nemzetközi kommunikáció szakra két idegen nyelvből kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni. A más felsőoktatási intézményben tett előző évi felvételi vizsga eredményét nem veszik figyelembe. Az előző évben a főiskola azonos szakán és tagozatán szerzett felvételi összpontszám beszámítását a ,3” jelű intézményi jelentkezési lapon kell kérni. Az összpontszám nem bontható meg, csak egészében vehető figyelembe, ha a felvételiző számára ez kedvezőbb. A külgazdasági szakon mentesülhet a választható tantárgy szóbeli vizsgája alól, aki az adott nyelvből 1993. január 1. után szerzett C típusú felső- vagy középfokú állami nyelvvizsgát. A felsőfokúért 30, a középfokúért 15 felvételi pontot számítanak be. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 1097, Ecseri út 3.; 1102, Liget u. 22. Tel.: 157-3166,260-3503 Sikerlistán a vásárosnaményi Interspan! A vásárosnaményi forgácslapgyártó vállalat 1969- ben alakult, a budapesti Érdért Vállalat gyáregységeként működött. 1987-ben az Érdért a Skálával és a Kro- nospannal közösen megalapította az Interspant, melyben a Kronospan 55 százalékban tulajdonjoggal rendelkezik. Az új vállalat jelentősen növelte a forgácslapgyártást és új, korszerű felületkezelési kapacitást hozott létre. Dolgozói-létszámuk jelenleg 210 fő. Kérdéseinkre Dr. Kelemen Miklós ügyvezető igazgató válaszol, aki az első pillanattól kezdve ebben a gyárban dolgozik. — Milyen fő termelési célokat tűztek ki maguk elé 1995-ben? — Mintegy 183 ezer köbméter forgácslapot gyártottunk, a modem felületborítású lapok mennyisége pedig elérte a 110 ezer köbmétert. Az árbevételi tervünk a 6 milliárd forintot meghaladta. —Az Interspan Kft. hosszú ideje a vállalatok termelékenységi toplistáján igen előkelő helyet foglal el. Minek köszönhető ez a szép siker? — Elsősorban a pontos, fegyelmezett gazdálkodásunknak, a megfeszített munkának. Eredményeink értékelésekor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az elmúlt évek során jelentős beruházásokat hajtottunk végre. Több mint 1 milliárd forintért gépeket, berendezéseket vásároltunk. Telephelyünk korszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektettünk. Az eredményes gazdálkodás előfeltétele az itt dolgozó emberek megfelelő szakértelme, tudása. — A tulajdonosok mennyire becsülik meg a jó szakembereket? — A kft. tulajdonosai figyelemmel kísérik az ilyen irányú tevékenységünket is. Csak akkor van mód és lehetőség a bérek növelésére, ha az anyagi fedezetét megteremtjük. Szerencsére vállalatunk évről évre rajta van a toplistán, így minden évben jelentős bérfejlesztést tudunk megvalósítani. A jó szakemberek megtartása elemi érdekünk, amit a javadalmazásukban is kifejezésre juttatunk. A kimagasló teljesítményt elért dolgozókat kiemelt bérfejlesztésben részesítjük. — Fő tevékenységi körük a forgácslapgyártás és a feldolgozás. Melyek a fő felhasználási területei ezeknek a termékeknek? —Alapvető gyártmányunk a faforgácslap. Fő törekvésünk, hogy minél szélesebb körben alkalmazhatóvá tegyük. Ez vonatkozik mind az ipari, mind a magáncélú hasznosításra egyaránt. A bútorgyártók mellett egyre nagyobb az érdeklődés — termékeink iránt — a belsőépítész-szakemberek körében, valamint a magánerős lakásépítéseknél és vállalkozásoknál is. A 8—40 mm-es vastagságú lapok nagyon sokfelé felhasználhatók. Többek között tűz-, víz-, gombaálló kivitelben is készülhetnek. — A forgácslapok jelentős *hányadát különböző színű és formájú felületborítóval látják el. Úgy tudom, ezeket is nyugatról importálják. — Döntően Svájcból hozzuk be, de vásárolunk Franciaországból, Olaszországból, Németországból és Szlovéniából is. Több mint 400 darabból áll a szín- és formaválasztékunk. Olyan borítóanyagokkal is be tudjuk fedni, melyekkel a legigényesebb szín és formaválasztékot érhetjük el. Az egyszínűtől a pasztell és a különböző fantáziaszíneken át a fa összes utánzatáig olyan hűséget és pontosságot tudunk létrehozni, ami a legkényesebb igényeket is ki tudja elégíteni. A pórusokat is tudjuk imitálni a fautánzatú felületeken. — A szovjet utódállamokból behozott faáru mennyisége jelentősen csökkent. Hogyan sikerült megoldani ennek pótlását? Faforgácslap-megmunkáló gép — Magyar alapanyaggal 200—300 kilométeren belül lehetőséget adunk partnereinknek, hogy a megtermelt faalapanyagot nálunk értékesítsék. A legfontosabb szállítóink egyre Dr. Kelemen Miklós többen az egyéni gazdálkodók köréből kerülnek ki. —A technológiai eljárás során az egyik legfontosabb segédanyag a ragasztó. Ezeknek csak csekély hányadát tudják Magyarországon beszerezni. Főleg Szlovákiából és a nyugati országokból vásárolnak. Mi az oka ennek? — A nekünk megfelelő minőségű és összetételű ragasztó- anyagokat sajnos a magyar gyártók nem tudják rendelkezésünkre bocsátani. Pedig a megbízhatóság a mi szakmánkban elengedhetetlen követelmény. Az sem utolsó szempont, hogy a nemzetközi környezetvédelmi szabványoknak is meg kell felelniük. A teljeskörű kiszolgálás érdekében az elárusítóhelyeken, valamint az ország több mint 100 mintatermében az alapanyagok mellett meg lehet vásárolni a különböző kiegészítő kellékeket is. — Halhatnánk erről is néhány szót? — Az általunk gyártott és forgalmazott forgácslapokhoz kínáljuk a szükséges kiegészítő termékeket is. Ilyenek például a hajlított élű ajtólapok, vagy a konyhaszekrényekhez szükséges munkalapok. Gyártunk és értékesítünk falburkoló lapokat is, a megvásárolt termékek méretre vágását is elvállaljuk. Az ország minden nagyobb városában van rendelést felvevő, értékesítő lerakatunk, vagy viszonteladó partnerünk. A jövőben ezt a kört bővíteni fogjuk. A kisebb városokban, nagyobb községekben is szeretnénk jelen lenni üzleteinkkel. Összességében elmondhatom, hogy a hazai kereslet kielégítésén felül még exportálni is tudunk. Jelenleg több európai országba szállítunk. (x)
