Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-30 / 25. szám
4 1996. január 30., kedd Külföld UJ KELET Csecsemőid hétfőn Terroristaellenes csoport kozákokból A hét végi csecsenföldi harcokban három orosz katona életét vesztette, nyolc megsebesült. Az orosz szövetségi erők hétfői közlése szerint a csecsen fegyveresek hússzor támadták az orosz állásokat, ebből tizenegy alkalommal Groznijban nyitottak tüzet. Jurij Szkuratov orosz főHírről / hírre * Jelcin orosz elnök megint éles kirohanást intézett a NATO kelet-európai bővítése ellen. Eddig az ismerős és már többször közreadott közlemény. Mivel Magyarország is érintett a kérdésben (?) természetesen érzékeny a reagálás az efféle kijelentésekre. A honi diplomácia általában amögé a tétel mögé szokta felsorakoztatni ellenérveit, hogy mi nem „valaki” ellen és nem az ország megbízható védelme érdekében óhajtunk a katonai tömb tagja lenni, hanem ezt a lépést az európai integráció szerves részének tartjuk. Az oroszok aggodalmai — ha valóban azok és nem a belpolitikai csatározások eszközei —, igazán nem a közép-európai (volt szocialista) országok miatt válnak időnként akuttá... Ők a precedenstől tartanak. Attól, hogy egy ilyen állam felvétele elindíthatja azt a lavinát, amely az Atlanti Szerződésbe sodorhat hajdani szovjet tagköztársaságokat is. Meg kell mondani, hogy az ettől való félelmük egyáltalán nem alaptalan. A balti köztársaságok (Észtország, Lettország és Litvánia) esélyei nagyon is reálisak. Mindhárom államnak nagyon komoly szószólói és támogatói vannak mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban. A félelem igazi oka egy — mondhatni ata- visztikus — görcs: aggodalom attól, hogy olyan NA- TO-tagállam „születik”, amelynek állampolgárai anyanyelvi szinten beszélik az orosz nyelvet is! Emlékezzünk csak az amerikaiak és a NATO rémületére, és villámgyors reakciójára, amikor Grenada szigetén kommunista hatalomátvétel történt... Az akkori rémület oka pedig nem volt más, mint az a tény, hogy Grenada lett volna az első angol nyelvű kommunista állam. Mondom, lett volna, mert egy hét múlva az amerikai tengerészgyalogosok, fittyet hányva a nemzetközi jog minden alapvető normájára, egyszerűen lerohanták a miniállamot. Ez a „reflex” a titkaikat védő nagyhatalmak reflexe. Úgy látszik, azoknak a nagyhatalmaknak is, amelyek már rég nem azok, csak éppen görcsösen ragaszkodnak a nagyhatalmiság folyamatos deklarálásához... — palotai — ügyész a csecsen fővárosban a helyi igazságügyi szervek vezetőivel találkozva bírálta, hogy nem eléggé hatékony a bűnözés elleni harc. Nehezményezte, hogy mindeddig nem foganatosítottak hatékony intézkedéseket a körözött Dzso- har Dudajev csecsen elnök, illetve a tavaly nyári bugyon- novszki terrortámadás tettesei, köztük Samil Baszajev kézre kerítésére. Szkuratov elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőinek csak töredékét derítik fel. A harci cselekményeket leszámítva, tavaly Csecsenföldön hétszáz gyilkosságot követtek el, s ezek közül mindössze tizennégyet derítettek fel. Közben Dzsohar Dudajev elnök szóvivője, Movladi Udugov az ITAR-TASZSZ- nak nyilatkozva megerősítette: a két héttel ezelőtti dagesztáni terrortámadás során túsztrl ejtett és mindmáig'ésecsen fogságban lévő 17 novoszibirszki rendőrt csak akkor engedik el, ha kiszabadulnak az orosz fogságba esett csecsen fegyveresek. Az orosz főügyészség egyebek közt emberrablással, útonállással és több rendbeli szándékos emberöléssel vádolja a terroristák vezetőjét, Szalmán Radujevet, illetve a rohamosztag többi tagját. A bonni kormány többszöri felszólítása ellenére az orosz kémszolgálatok továbbra is megkülönböztetett érdeklődést mutatnak Németország iránt — •jelentette ki a belső elhárítás vezetője a Der Spiegel című hetilap hétfői számában közölt interjúban. Hansjörg Geiger, a Szövetségi Alkotmány védelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB utódszervezetei egymással vetélkedve tevékenykednek Németországban. — A kormány több ízben felszólította az orosz felet, hogy a nulla közelébe szorítsa vissza a kém- tevékenységet. Ez nem történt meg, sőt éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ha Németország kiemelkedő anyagi támogatást nyújt az oroszoknak, elvárhatjuk, hogy ne kémkedjenek nálunk - jelentette ki az elhárítás vezetője. Arról nem kívánt felvilágosítást adni, hogy a 165 orosz kém leleplezését jelentő tavalyi nagy fogás óta hány orosz hírszerzőt sikerült lebuktatni. Elmondta, hogy elsősorban a megelőzésre, a szóba jöhető német partnerek felkéOkinava illetékes kerületi ügyészsége hétfőn kényszer- munkával súlyosbított tízéves börtönbüntetés kiszabását kérte azon mindhárom amerikai katona számára, akik tavaly szeptemberben a japán városban megerőszakoltak egy 12 éves lányt. A vádlottak közül az egyik beismerte tettét, míg a másik Kozákokból álló terorris- taellenes csoport létrehozását javasolta a dél-oroszországi Sztavropol területének kormányzója. Pjotor Marcsenko szerint a csecsen fegyveresek bugyonnovszki és kizljari támadása után egy ilyen csoportra feltétlenül szükség lenne. Annál is inkább, mivel a térségbe áramló észak-kaukázusi menekültek miatt súlyosbodott a bűnözési helyzet. A kizljari támadást végrehajtó csecsen terroristák egy része állítólag menekültként szivárgott át korábban Dagesztánba. Az orosz nemzetiségügyi miniszter, Vjacseszláv Mihajlov közölte, hogy április elején megkezdik a kozák egységek nyilvántartásba vételét. Moszkvai megfigyelők ennek kapcsán emlékeztetnek arra, hogy Borisz Jelcin elnök a napokban saját hatáskörbe vonta a kozák csapatok irányítását, és országos parancsnokság létrehozásáról rendelkezett. A XVI. század óta az orosz határokat biztosító, ám a szovjet időkben háttérbe szorított kozákság az utóbbi időben újjéledt, s Jelcin nyilván nagyobb szerepet szán a kozákoknak a feszült kaukázusi helyzetben a déli határok biztosításában. szítésére fordítanak nagy figyelmet. A KGB utódszervezeteinek emberei főleg a németorosz vegyes vállalatokba, valamint a különböző külkereskedelmi cégekbe igyekeznek beépülni. Szavai szerint az orosz hírszerzés Németországot ma is Nyugat-Európa és a NATO kulcsországának tekinti, s ezzel magyarázható a németek iránti megkülönböztetett érdeklődés. Emlékeztetett rá, hogy az orosz külügyminiszterré kinevezett Jevgenyij Primakov, kémfőnökként mondott utolsó beszédeiben a NATO elleni kémkedést minősítette legfőbb feladatnak. Saját hivatala átalakításáról szólva elmondta, hogy miután sikeresen befejeződött a volt keletnémet kémek leleplezése, az Alkotmányvédelmi Hivatal létszámát 2300 főre csökkentik. Közölte, hogy az egyesülés óta eltelt öt évben 1700 egykori keletnémet hírszerzőt sikerült azonosítani, jóllehet a kelet-berlini állambiztonsági minisztériumban a területre vonatkozó iratok túlnyomó többségét megsemmisítették. kettő csak azt vallotta be, hogy az iskoláslány lefogásában segített. Japánban gyakori a kényszermunkával együtt kiszabott börtönbüntetés. A foglyok heti öt napon át napi nyolc órát dolgoznak, és általában lakatos-, tímár- vagy asztalos- munkát végeznek, amelynek értéke az állami alapokat gyarapítja. Orosz kémek Németországban Bűnös amerikaiak A daytoni egyezmény a kulisszák mögül „Ha az amerikaiak úgy találják, hogy Milosevicben megvan a készség az együttműködésre, akkor meg fogják őt védeni. És Milosevic nagyon is mutatott ilyen készséget” — jegyezte meg Mihajlo Markovié, a szerb elnök tanácsadója, válaszul a Newsweek azon kérdésére, vajon Milosevic nem tart-e attól, hogy Radovan Karadzic és Ratko Mladic őt is magával ránthatja, így az ő esetében is felmerülhet a (nemzetközi) vád alá helyezés. Hozzátette azonban, hogy a szerb elnök nincs abban a helyzetben, hogy „feladja” a két boszniai szerb vezetőt. „Politikailag ez őt is lehetetlenné tenné” — vélte. Az amerikai hetilap Európában hétfőn megjelent legfrissebb száma mindenekelőtt a daytoni megállapodás hátteréről faggatta a „Milosevic eszeként” számon tartott politikust. Markovié készségesen elismerte, hogy valóban létezett egyfajta egyezség: ennek részeként kerülhetett sor Srebrenica és Zepa szerb elfoglalására, miközben a horvát-bos- nyák csapatok lényegében akadálytalanul vehették be a boszniai Krajinát. Szerinte eredetileg Gorazde szerb kézre kerülése is „benne volt a pakliban”, ez azonban túlságosan elhúzódott, és a dologból nem lett semmi. Mint fogalmazott: Holbrooke és elődje, Frasure az „egyszerű megoldást” keresték, lehetőleg mindenfajta elzárt kisebbségi területek (enklávék) és hozzájuk kötődő törékeny folyosók nélkül. Ennek ellenére a Holbrooke által kimunkált egyezséget Daytonban már az első nap komoly csapás érte, amikor is Warren Christopher amerikai külügyminiszter a nyitóbeszédében kikötötte: a háborús bűnösként számon tartott személyeknek félre kell állniok. „Ez nem volt része az eredeti megállapodásnak” — mutatott rá Markovié, aki szerint a washingtoni ellenzék aztán még inkább „arrébb tolta” az egész ügyet, amikor az utolsó két napban kikényszerítette, hogy beletörődjenek Gorazde mohamedán felügyeletébe („azzal az őrült folyosóval együtt”); továbbá hogy Szarajevó szerbek lakta külvárosa bosnyák ellenőrzés alá kerüljön és hogy Brcko sorsáról „döntőbíráskodást” tartsanak majd. Markovié általában is borúlátóan nyilatkozott Bosznia jövőjéről, mivel Boszniát „mesterséges képződménynek” tartja. Tekintettel a jóval magasabb születési arányára, a mohamedán népesség hamarosan meghaladja majd az 50 százalékot, és egyre inkább tisztán muszlim állammá válik — véli. „A szerbek még örülhetnek, hogy nincsenek ugyanabban a föderációban (a horvátok- kal együtt)” —jegyezte meg, kilátásba helyezve egyúttal, hogy a „Nyugatnak állandóan békéltetnie kell majd” a horvátokat meg a bosnyáko- kat, „és akkor a szerb—mohamedán ellentétekről még nem is beszéltünk.” Meciar jugoszláviai látogatása Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök — két alelnöke és hét minisztere kíséretében — hétfőn kétnapos hivatalos jugoszláviai látogatásra utazott. Meciart Belgrádiján fogadja Zoran Lilie jugoszláv és Slobodan Milosevic szerb államfő, s találkozik Drágán Tomic szerb parlamenti házelnökkel, valamint Milo Djukanoviccsal, Montenegró miniszterelnökével. A szlovák kormányfő egy belgrádi egyetemen a szlovák gazdaság átépítéséről tart előadást, és vendéglátóival több kétoldalú dokumentumot ír alá, majd vállalkozókkal is találkozik. Draguslav Avramovic, a Jugoszláv Nemzeti Bank elnöke - aki néhány nappal ezelőtt Pozsonyban tárgyalt - úgy nyilatkoztott, hogy Jugoszlávia számára rendkívül értékesek Szlovákiának a piacgazdaság kialakításában és a privatizációban szerzett tapasztalatai. Avramovic szerint a Jugoszlávia elleni kereskedelmi embargó feloldása után az ország legnagyobb problémája a gazdaság talp- raállítása, a termelés újjáélesztése és a külkereskedelem liberalizálása lesz, amihez jelentős külföldi hitelekre lesz szükség. innen onnan B Washington — Ötvenöt éves korában, vasárnap New Yorkban elhunyt Joseph Brodsky — eredeti nevén Joszif Brodszkij — irodalmi Nobel-díjas orosz költő. Kiadójának közlése szerint halálát szívbetegség okozta. Joseph Brodsky több mint húsz éve élt az Egyesült Államokban száműzetésben. “B Szanaa — A túszejtő jemeni törzs szabadon engedte a 17 francia turistát, akikett csütörtök óta tartott fogságban. A túszokat, köztük 13 (zömmel idős) nőt hétfőn reggel a jemeni fővárostól, Szanaától 180 kilométernyire keletre fekvő Marib városába vezető úton épségben átadták a hatóságoknak. Marib kormányzója, Abdel Vali al-Samiri és Marcel Laugel jemeni francia nagykövet személyesen kísérte őket. Az Al-Aszlám törzs tagjai akkor rabolták el a francia kirándulókat, amikor azok iszlám korszak előtti romokat tekintettek meg Marib térségében. Egy elszigetelt, telefon nélküli faluba, Ain Hadiba vitték őket, Szanaától 450 kilométernyire keletre. A jemeni hatóságok megegyezésre jutottak a törzs képviselőivel, akik egyik társuk szabadon bocsátását követelték. Az AFP megjegyezte, hogy jemeni törzsek gyakran folyamodnak emberrabláshoz a kormány zsarolása céljából: 1992 óta 16 hasonló túszejtő akciót hajtottak végre. Utóbb valamennyit épen és egészségesen szabadon engedték. *B Johannesburg — Nyolcán életüket vesztették, legalább húsz személy pedig megsérült — közülük többen nagyon súlyosan —, amikor hétfőn fegyveresek a dél-afrikai Johannesburgban tüzet nyitottak egy üzemnél a munkáért sorban állókra —jelentette a Reuter, rendőrségi forrásokra hivatkozva. Többen automata fegyverekkel tüzeltek az emberekre, bármiféle felszólítás és figyelmeztetés nélkül. A rendőrségnek egyelőre elképzelése sincs arról, mi szolgált a vérengzés indítékául. A támadók futva menekültek el a helyszínről. *B Prága — Rasszista hajlamai vannak a prágai középiskolások több mint 75 százalékának — derült ki abból a felmérésből, melyet a Kriminológiai és Szociális Megelőzés Intézete végzett tavaly decemberben a cseh főváros közép- iskolás diákjai körében. A megkérdezett fiatalok 80 százaléka azt nyilatkozta, hogy „nagyon zavarná” vagy „zavarná”, ha cigány család lenne a szomszédja. A „nem kívánatos szomszédság” listájának következő helyeit az arabok, az oroszok, a kínaiak, a németek és a zsidók foglalták el. Még kisebb a más nemzetiségűek, vagy a más rassz iránti tolerancia, amikor az esetleges élettárs megválasztásáról van szó. A prágai 15—19 éves fiatalok 80 százaléka kizárja, hogy a jövőben cigány legyen az élettársa, míg 70 százalékuknak a vietnamiak, 67 százalékuknak a kínaiak s 60 százalékuknak az arabok ellen is van kifogása. A fiatalok 30 százalékának a zsidó, 21 százalékuknak a német, s 15 százalékuknak a szlovák élettárs is teljesen rogadhatatlan.
