Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-30 / 25. szám
A startos polgármester Petri István korban a fiatal, letöltött idő szerint az „öreg” polgármesterek közé tartozik, hiszen 1990-től áll a falu élén. Nem sokkal korábban, 1983- ban költözött a faluba, méghozzá véletlenül. Feleségével Ökö- ritófülpösön kaptak pedagógusi állást, szolgálati lakást pedig Rápolton. így lettek rápoltiak. Három év után eljött az iskolából, és az ököritófülpösi tanácsnál helyezkedett el a szociálpolitikai osztályon, végül pedig a Start Rehabilitációs Vállalat ököritófülpösi egységeinek vezetője lett. Ez magában is egész embert kívánó feladat, 1994-ben mégis úgy döntött, újra vállalja, vállalnia kell a megmérettetést. A rápoltiak pedig ismételten bizalmat szavaztak neki. Feladatát továbbra is tiszteletdíjasként látja el, de ha szükséges, akár a nap 24 Fetri István órájában a község lakói rendelkezésére áll. Azt vallja, az emberek problémáival nem csak a fogadónapon, hanem akkor kell foglalkozni, amikor felkeresik őt. Csak az ilyen, kölcsönös figyelmen és bizalmon alapuló együttműködés tarthat össze egy közösséget. Horgászok paradicsoma A Szamos vize elborította az ártéri legelőt, felkúszott a töltés falára, de át már nem csapott rajta, így nem esett baja Rápoltnak. A folyóban rejlő lehetőségeket az önkormányzat szeretné az eddiginél jobban kiaknázni, méghozzá a falusi turizmus fellendítésével. Mióta a román oldalról nem úszik felénk méreg, újra elszaporodFelújított emlékmű A rendszerváltás óta szinte minden település elkészítette a maga világháborús vagy ’56-os emlékművét, de kevés helyen találunk hasonlókat a régi rendszerekből. Rápolt a kevesek közé tartozik, a képen látható emlékmű az első világégés után készült, az önkormányzat pedig néhány éve felújíttatta. tak a halak, így igazi horgászparadicsommá válhat a falu. Strandja nincs, de aki pihenésre, nyugalomra, jó levegőre és egy kis horgászásra vágyik, annak ideális hely Rápolt. Szállást magánházaknál adnak, a jövőben pedig víkendtelkek kialakítását és értékesítését tervezi az önkormányzat. Halló, Rápolt! Már működik két nyilvános készülék a falu főterén, de a lakossági bekötéseket csak 1996-ra ígérte a Matáv a rápolti igénylők számára. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Dojcsák Tibor Csendes zug a Szamos partján Rápolt olyan település, ahonnan a busz is visszafordul. Az ököritófülpösi az egyetlen út, amelyik ide vezet. Két oldalról mező, a harmadikról a Szamos határolja és zárja el a továbbhaladás útját. Elzártsága hátrány, ugyanakkor sok szempontból előny is, mert a benzingőzös, rohanó világban megfizethetetlen egy ilyen jó levegőjű, csendes kis zug. Távol a zajtól, de mégis közel mindenhez, hiszen a legközelebbi falu alig két, Mátészalka és Csenger pedig 25—30 kilométerre helyezkedik el. Napjainkban sokan újra felfedezik a falusi életben rejlő szépséget lehetőségeket, és vissza-, illetve kiköltöznek vidékre. Talán az elnéptelenedő Rápolton is segít ez. A falu lélekszáma az elmúlt évek adatai szerint fokozatosan csökken, ma 213-an élnek itt. A falunak önálló kép- viselő-testülete és saját polgár- mestere van, de közigazgatásilag Ököritófülpössel alkot körjegyzőséget. Petri István tiszteletdíjas polgármester főállásban Ököritófülpösön dolgozik, hivatalában kerestem fel egy beszélgetésre. — A csend és a nyugalom a fő értékei ennek a Szamos parti kis községnek. A lakosság közel hatvan százaléka idős ember, gondoskodásra szorul. de sajnos az elkövetkezendő időszakban a szociális kiadásokat vissza kell fogni, pedig mindenkinek nagy szüksége lenne arra, amit kap. A múltban sem volt könnyebb helyzetben az A kis falu téli örömei önkormányzat. Amikor megalakultunk, nem volt a faluban gázcseretelep, építettünk egyet. A gond a község alacsony lélekszámúban rejlik, emiatt kapunk nagyon kevés pénzt kiadásainkra, pedig egy 500 lelkes településen is annyiba kerül az ilyen beruházás, mint nálunk. Ennek ellenére haladtunk. A gázcsereteleppel egyszerre megépítettük az orvosi rendelőt és az öregek napközi otthonát, felújítottuk a régi első világháborús emlékművet, és készült egy ravatalozó is. — A gázberuházásból kimaradtak? — Nem volt elég igénylő, több okból is. Mint mondtam, öregedő a község, az idősek jó része pedig nem kérte a gázt. Féltek, hogy felmegy az ára, mint az olajé, másrészt pedig sokba kerülne a kis parasztházakba konvektorokat vagy központi fűtést beépíteni. Ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem lesz gáz Rápolton. A következő évben szeretnénk körülbelül 1 kilométer hosszúságban új utat építeni, mert a régi már nagyon leromlott állapotban van. — Vannak munkalehetőségek a faluban?-— Nincsenek. Az önkormányzat foglalkoztat négy embert, a többiek a szomszédos községekben, például itt, a Start Rehabilitációs Vállalat ököritófülpösi telepén dolgoznak vagy mezőgazdaságból élnek. Az önkormányzat dolgozói tevékenykednek az öregek napközi otthonában, a terménydarálóban, a tejcsamokban, és ők látják el a hivatalsegédi teendőket is a polgármesteri hivatalban. Jószágszerető emberek élnek itt, ez lehet az oka annak is, hogy itt négyszer annyi tehén van, mint a szomszédos 2000 lelkes településen. Próbálnak az emberek valamiből jövedelmet vagy fizetéskiegészítést szerezni, és erre helyben csak a mezőgazdaság ad lehetőséget. Az önkormányzat is próbálja ebben a lakosságot segíteni, például létrehoztunk egy tejcsarnokot és egy terménydarálót. Mindent az önkormányzat feladatai közé kell sorolni. Itt is volt téesz, közösen több községnek, majd feloszlott, és csak Ököritó és Rápolt maradt benne. Rápolton a tsz-időszakban semmilyen beruházás nem történt, egy árva fillért sem hagytak itt. — Van a községben iskola? — Nem, a gyerekek Ökö- ritófülpösre járnak iskolába és óvodába. Ennek az az oka, hogy öszesen 17 iskolaköteles korú gyerek él a faluban. A bejárás megoldott, a buszjáratokat a Volánnal egyeztetve úgy igazítottuk, hogy ez ne jelentsen gondot. A bérletek árát pedig az önkormányzat téríti. A Don-kanyar vitéze Vitéz Erdélyi Béla Lassan négy éve működik Rápolton az öregek napközi otthona. Ki tudja miért, az idősek ritkán térnek be ide, de ebédet sokan igényelnek. A dolgozók ezt elhozzák Ökö- ritófülpösről, mindenki lakásába elviszik. Egyetlen ember jár fel ide minden délben ebédelni, Vitéz Erdélyi Béla. A Vitéz előnevet ő nem örökölte, hanem kiérdemelte. A Don-kanyarból tért haza, a harcokban szerzett érdemeiért kapta a kitüntetést. Sok időt tölt a szobájában, de ezt a kis déli sétát fontosnak tartja, biztosan ez is közrejátszik nyolcvan éven felül is kitűnő fizikai erőnlétében. A korábbi ciklusban önkormányzati képviselő volt és tevékenyen megszokják. Addig is ő minden délben feljár ide. Egyedül él, de kitűnő elfoglaltságot talált magának, könyvet ír. AII. magyar hadsereg tiszti iskoláit végezte, hadnagyként ment a Don-ka- nyarba. 1942 júniusától harcban álltak a szovjet csapatokkal. Béla bácsi egy századot vezetett, amelynek kétharmadát haza is hozta a frontról. Harcaikról és túlélésükről, a II. magyar hadsereg bukásának okairól és következményeiről szól könyve, amelyből részleteket közlünk folytatásokban az Új Keletben. A szépirodalmi igényű dokumentumköteten kívül hadtörténeti tanulmányok írójaként is ismerik Vitéz Erdélyi Bélát, a II. magyar hadsereg volt tisztjét. részt vett a napközi otthon létrehozásában. Neki is mások voltak az elképzelései, de bízik abban, hogy egyszer még igazi öregek napközi otthonává válik az intézni é n y . Talán csak annyi kell, hogy az emberek Móricz Ferenc Az 1990- es önkormányzati képviselő- testületből ketten kerültek be az 1994-es újba. Az egyik ember a polgármester, a másik Móricz Ferenc képviselő, akiel>' ben a' cik- lusban alpolgármester lett. A következő választáson már nem hiszi, hogy indul, mert nagyon sok idegesség és probléma jár ezzel a munkával. A legnagyobb gondként az információhiányt említette. Távol vannak Nyíregyházától, nem tudnak a pályázati lehetőségekről. így maradt le Rápolt az 500 leiken aluli települések gázberuházási támogatásáról. Móricz Ferenc tősgyökeres rápolti, az átalakulás óta növénytermesztéssel és már 30 éve jószágtartással foglalkozik. Búzát, napraforgót termel eladásra, kukoricát saját szükségletre és földbérletre. A búza ára szomorú emlékeket idéz Rápolton. Tavaly a kereskedőkkel megalkudtak mázsánként 970 forintos árban, végül csak 915- öt kaptak, de ezt már csak közismerten jó minőségű árujuk leadása után közölték velük! Hasonló a helyzet az állattenyésztéssel is. Nincsenek felvásárlók, a gazdák maguk járnak az értékesítés után. Erre az évre felcsillant egy reménysugár a tisztességes áruértékesítésre. A tévéből értesültek a búza tőzsdei áron való értékesítéséről, most erre szeretnének mozdulni. Talán így nem csapják be őket. Két fejőstehén és két növen-dék szarvasmarha áll az alpolgármester istállójában, utóbbiak vágóhídra kerülnek, a magyar tarka fejőstehenek pedig napi 20—22 liter tejet adnak. A tej és a szarvasmarha fel- vásárlási ára nem túl magas, de amit „hoznak” az állatok, nagyon jól jön a nyugdíj mellé. Becsapták a gazdákat