Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
4 1996. január 2., kedd Belföld UJ KELET Visszatekintő Ha egyszer Kern megBokrosodik Kissé fanyalogva vártam a homi televízió legújabb szilveszteri attrakcióját. Megszoktam ugyanis — immár évek óta —, hogy a „kötelező humopenzum” nem fejt ki áldásos hatást a vidám műsorok minőségére. Emlékszem, gyermekkoromban — valamikor a hatvanas évek elején — az egész ország milyen izgatottan várta ilyentájt a rádió és tévé műsorait. A nagy kabarénemzedék azóta már az örök deszkákon mulattatja a nagyérdeműt — Kazal László, Benedek Tibor, Salamon Béla, Kellér Dezső és a többiek a Jóistent derítik jobb kedvre. Kicsit később befutott az új nemzedék! Az egész ország dőlt a röhögéstől, alig vártuk Markost, Nádast, Kernt és Verebest. Szinte mindenki kívülről fújta a Húgyos Józsit, a Halló, itt Belvárost és a többit. Mintha ez a generáció az utóbbi években kissé visszahúzódott volna. Nem tudom mi az oka — talán a társadalom állapota, talán anyaigak —, de ez a szilveszter sem vonultatta fel az élvonalt... Kivéve egyet! A szokásos dögunalmat és filmdömpin- get egész ügyesen hidalták át a Szerencsejáték Rt. segítségével — nem csoda, hogy sikere volt a Szerencsetéri adásnak nyerni vágyó korunkban... Maga az élő helyszíni adás szervezése ugyan katasztrofális volt — már majdnem súrolta azt a hajdani ominózus Tompa Sándor- féle „Badacsonyi szüret” botrányhatárait — azonban mégis szívesebben néztük, mint az elmúlt évek szenvelgéseit. Aztán eljött az este. Nekem kicsit csalódást okozott Körmendi János, talán csak azért, mert sokkal többet vártam tőle, ugyanis nagyon szeretem. Ez alkalommal nem tudta igazán csillogtatni művészi képességeit és azok a helyzet- komikumok és burleszk elemek, amellyel megelégedett, igazán nem hoztak újat a számunkra. Aztán jött „A” Kern\ Oknyomozó Bokros Lajos „parafrázisa” maga volt a tökéletes humor! Karinthy egyszer azt mondta, hogy „humorban nem ismerek tréfát”. Eddig is értettem én, hogy mit akar ezzel mondani, csak valahogy soha sem találkoztam ennek az elméletnek a tökéletes megvalósulásával. Mostanáig! Mert amit Kern művelt, az maga volt a csoda. A forgatókönyv is olyan míves, olyan tökéletes, hogy egyedülálló a mai kabaré-irodalomban. Az alapfelvetés — történetesen, hogy Bokros maga a Sátán, a vamzer, a köcsög, az áruló, a gyilkos stb, stb. Ilyen felvezetésben még azokat a megrögzött Bokros-gyűlölőket is gondolkodásra kellett hogy késztesse, akik — véleményeinkkel — önmagukat ismerhették fel a képernyőn. Ez a „vádbeszéd” magában hordozta a Piszkos Fred effektust is. A magyar kormányzat — ha van egy csepp esze — ezért a teljesítményéért Kernt a legmagasabb művészi kitüntetésben részesíti, mert sokkal többet segített a nehézségek elviselésében, mint megannyi kormánymagyarázkodás! A művészi megvalósítás is remekmű! Kern nem játszik, hanem a szó legszorosabb értelmében átlényegül — lett légyen az ábrázolt figura nő, férfi, pap, vagy vezérsimlis, személyi titkárnő, akár megesett lány. Én még életemben nem láttam soha senkitől ilyen művészi alázatot kabaréban. Éppen ettől volt Kern tökéletes! Külön örömünkre szolgálhat, hogy a Móricz Zsigmond Színház igazgatója, Verebes István volt ennek az „oknyomozó filmnek” a társszerzője. Mindig is adott a tiszta művészi eszközökre, a pedantériára, de hogy ennyire képes is legyen ennek megvalósítására azt a legmerészebb álmaimban sem mertem volna gondolni. Nem csoda, hisz ilyen még nem volt a magyar tévékabarék történetében. Kern és Verebes, ha nem magyarnak születtek volna, hát... — tai — Horn Gyula újévi rádiónyilatkozata A kormány kitett magáért Nemsokára szakértői egyeztetés kezdődik arról, miként lehet a legcélszerűbben felhasználni a terveken felül befolyt privatizációs pénzeket. A konkrét javaslatot január végén kaphatja meg a szocialista frakció és a párt koalíciós partnere, de a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Erről Horn Gyula beszélt a Kossuth Rádió hétfő délelőtti élő adásában, amelyben az elmúlt év eredményeit és az ország idei kilátásait összegezte. A miniszterelnök elmondta azt is, felszólította Bokros Lajost és Suchman Tamást: a privatizációs pénzek felhasználásáról folytatott nyilvános vitát fejezzék be. Horn Gyula hangsúlyozta: mérlegelni kell, hogy ebből a pénzből az államadósság csökkentése mellett milyen beruházásokhoz kezdhet a kormány. Végső választ azonban csak a számítások elvégzése után lehet adni. A kormányfő úgy vélekedett: a kabinet tavaly teljesítette azt, amit az év elején vállalt. A kormány tevékenységének eredménye, hogy megállt a válság mélyülése, és az ország jó útra lépett. Horn Gyula ugyanakkor elismerte: március előtt hosszú ideig tétovázott a gazdaságpolitikai döntések meghozatala előtt, mivel a kormány előtt nem volt olyan meggyőző erejű javaslat, amely mellett ki lehetett volna állni. Márciusban azonban Bokros Lajos és Surányi György olyan terveket tett az asztalra, amelyeket vállalni lehetett. A döntések nyomán csökkent a munkanélküliség és egyre több ágazat indul meg az átalakulás útján. A változásokat azonban kevesen érzik, de biztos, hogy a piacgazdaságra való áttérésnek egyre több nyertese lesz. A feketegazdaság elleni Agrárvámok Átlagosan 50 százalékkal csökkentek az agrárvámok a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamaiban január 1-jétől. A CEFTA-ban jelenleg négy ország érdekelt: Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia. A tagországok egyéves intenzív tárgyalást követően csökkentették igen számottevő mértékben egymás közötti agrárvámjaikat. Erről Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetője tájékoztatta az MTI-t. A főosztályvezető elmondta: a múlt év december 21-i szerződés voltaképpen felváltja a korábbi egyezményt, amelyben csupán az agrártermékek egy- harmadára terjedt ki a vám- csökkentés. Jelenleg a megkötött egyezmény értelmében az agrártermékek mintegy 70 százalékára vonatkoznak a kedvezményes vámtételek. Az 1996-os jövedelemadó-törvény újdonságai Adószámok, forintok, kedvezmények Az Országgyűlés a múlt év végén nem egyszerűen csak módosította a személyi jövedelemadó-törvényt, hanem egy teljesen új törvényt alkotott meg. Az új szabályok különbséget tesznek azok között, akik bérből és fizetésből élnek, illetve azok között, akiknek jövedelmei más forrásokból táplálkoznak. Az általános adótábla a következő: Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0—150 000 forint 20 százalék, 150 001— 220 000 forint 30 000 forint és a 150 000 forinton felüli rész 25 százaléka, 220 001 — 380 000 forint 47 500 forint és a 220 000 forinton felüli rész 35 százaléka, 380 001 — 550 000 forint 103 500 forint és a 380 000 forinton felüli rész 40 százaléka, 550 001— 900 000 forint 171 500 forint, és az 550 000 forinton felüli rész 44 százaléka, 900 000 forinttól 325 500 forint, és a 900 000 forinton felüli rész 48 százaléka A csak bérben részesülő adózóknak az adóelőleg-számításhoz a mellékelt tábla mutatja az adó végleges mértékét. Ez már az adójóváírást is tartalmazza. Ha az évi bér a.) nem több, mint 185 ezer forint, akkor 2 százalék az adó; b.) több, mint 185 ezer forint, de legfeljebb 250 ezer forint, akkor 3700 forint és a 185 ezer forintot meghaladó rész 16 százaléka együttesen az adó; c.) több mint 250 nyereségből, valamint a külte- ezer forint, de legfeljebb 390 ^ rületi termőföld bérbeadásából ezer forint, akkor 14.100 forint és a 250 ezer forintot meghaladó rész 32 százaléka együttesen az adó; d.) több mint 390 ezer forint, de legfeljebb 550 ezer forint, akkor 58 900 forint és a 390 ezer forintot meghaladó rész 35 százaléka együttesen az adó; e.) több mint 550 ezer forint, de legfeljebb 900 ezer forint, akkor 114 900 forint és az 550 ezer forintot meghaladó rész 44 százaléka együttesen az adó; /.) több mint 900 ezer forint, akkor 268 900 forint és a 900 ezer forintot meghaladó rész 48 százaléka együttesen az adó. Akik osztalékból, árfolyamszármazójövedelmekkel is rendelkeznek, azoknál az adóalap, illetve az adójóváírás kiszámításához ezt is figyelembe kell venni. A bér adójának összegéből ki kell vonni az arra jutó adóelőleget, majd a bért elosztva az osztalék, az árfolyamnyereség, valamint a külterületi termőföld bérbe adásából származó jövedelem együttes ösz- szegével, lehet kiszámítani azt a hányadost, amellyel a bérre jutó adó, illetve adóelőleg különbségét megszorozva kijön az adójóváírás összege. (További részletek a holnapi számunkban olvashatók!) harcról a miniszterelnök elmondta: attól nem lehet azonnali és látványos eredményeket várni. Nagy gond az is, hogy ezekben az ügyekben a vádemeléstől hosszú idő telik el a bírósági ítéletek megszületéséig. Horn Gyula korábbi kormányátalakítási terveiről elmondta: nem csinált kabinetkérdést az ügyből, nem engedte meg, hogy a koalíció emiatt kettészakadjon. A változtatásokra azért volna szükség, mert kellene egy erős csapat, amely szakmailag alaposan előkészítené a döntéseket. A sztrájkok és tüntetések kapcsán a miniszterelnök leszögezte, hogy a megmozdulások „kemény, de nem sokkoló” hatással vannak rá, ugyanis megérti az embereket, ismeri problémáikat. A sztrájkolok és demonstrálok sokszor teljesíthetetlen követeléseket fogalmaztak meg, annak ellenére a kormány és az érdekképviseleti szervek is keresték a megegyezés lehetőségét. így született meg a megállapodás a kabinet és az egészségügyi dolgozók között, és remélhetőleg a vasutasokkal is létrejön egy három évre szóló egyezség. Horn Gyula reményét fejezte ki, hogy további megállapodások lesznek a jövőben, és 1997-től a reálbérek is növekedni fognak. A kormányfő egyúttal cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a kabinet oktatásellenes lenne. Mint mondta: a kormányzat nem a tanári kar leépítését akarja, hanem az ágazat mostani rendszerének az átalakulását kívánja elérni. A társadalom ugyanis nem képes tovább finanszírozni a jelenlegi, korszerűtlen struktúrát. További leépítés várható viszont a köztisztviselői karban, a megtakarítások döntő részét azonban a fizetések emelésére fordítják majd. Horn Gyula a kormány külpolitikájáról elmondta: azt minden nyugati partnerünk fordulatként értékelte; a szomszédos országokkal a feszültségek mellett is javultak kapcsolataink. A Budapestre küldött Clin- to/7-levélről szólva leszögezte: Washington elismerése fokozhatja a külföldi befektetők bizalmát. A kormányfő beszámolt arról is, februárban áll fel az a munkacsoport, amely a magyar delegációt készíti fel az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalásokra. Amennyiben a kormány lépésről lépésre javít a helyzeten, akkor a baloldal a következő választás után is meghatározó ereje maradhat az országnak — jelentette ki végül a miniszter- elnök. Szolgáltatás, privatizáció Gáz-részvények Január első napjaiban zárják le a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató társaság felkínált részvényeinek privatizációs tranzakcióját. Ez 52 millió dollár (7 milliárd forint) bevételt jelent az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. A Tigáz Rt. 50 százalékát plusz egy részvényt az Italgas/ SNAM vehette meg 171,8 millió dollárért, ami a részvények névértékének 271 százaléka. A Kögáz fele és egy részvény 667,2 millió dollárért, vagyis 273 százalékos árfolyamon került a Bayemwerk/EVN tulajdonába. A Gaz de France birtokába került a Dégáz Rt. tőkéjének 50 százaléka és egy részvény 92 millió dollárért (200 százalékos árfolyam) és az Égáz Rt. tőkéjének 50 százaléka és egy részvény 77 millió dollárért, ami 417 százalékos árfolyam. A DDGÁZ Rt. felét a Ruhrgas/VEW Energie veheti meg 52 millió dollárért, ami 259 százalékos árfolyamot jelent. Az ajánlattevők — terveik szerint—5 év alatt több mint 26 milliárd forint értékben építenek gázvezetéket. Ennek keretében várhatóan több mint 650 településre fogják bevezetni a gázt. Tőkék a BB-nek A Budapest Bank az új év első hónapjának végére, január 30-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze. A rendkívüli közgyűlésen először — a napirend szerint — leszállítják az alaptőkét, majd még ugyanezen a közgyűlésen sort kerítenek az alaptőke felemelésére is. Á Budapest Bankot, mint ismeretes, az óév karácsonya előtt adta el az állam nevében a Pénzügyminisztérium a GE Capital Servicesnek és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). A két új tulajdonos együttesen mintegy 87 millió dollárért vásárolta meg a BB-részvények körülbelül 60 százalékát. A közgyűlés tervezett napirendje szerint január végén úgy kerül sor az alaptőke leszállítására, hogy a részvény- struktúra változatlanul hagyása mellett minden egyes részvény névértéke 59,88 százalékkal csökken. Ezután az alaptőkét felemelik, az alaptőkén felüli vagyon törzstőkévé alakításával. Az alaptőke-emelés indoka az, hogy a társaság fejlődéséhez biztosítsák a megfelelő tőkét. Úgy hajtják végre, hogy a korábban kiállított részvényeket felülbélyegzik.
