Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

Falujáró 1996. január 2., kedd 5 Százöt éve elköltözött egy falu UJKENEZ ÚJ KELET Bízik az erejében Kovács Lajos 1990. szep­tember 30. óta Újkenéz első embere. Tiszteletdíjasként látja el feladatát, emelett földrajz—testnevelés szakos tanárként dolgozik a helyi általános iskolában, amely­nek igazgatóhelyettesi poszt­ját is ő tölti be. Felesége — szintén helyben — óvónő, kisfiúk 13, kislányuk pedig 6 éves. Mielőtt polgármester lett, Mezőladányban tanított, de már akkor Újkenézen lak­tak. Felesége mándoki, neki viszont már szülei is itt éltek. Nehéz két felelős poszton is helyt állni, mindenestre ő bí­zik erejében és egészségé­ben, annak ellenére, hogy az utóbbi időben jócskán meg­szaporodtak a polgármesteri feladatok. Vásárosnaményból Záhony felé haladva félúton van egy falu, Újkenéz. Ha hiszek a sze­memnek, alighogy beértem a faluba, már el is hagytam, hi­szen a végét jelző táblánál va­gyok. Ez csak a látszat, a tele­pülésnek ugyanis csak a szélét érinti az út. Beljebb található ez a 1057 lelkes település. Ófa­luból, árvíz sújtotta területről telepítettek át ide százöt éve egy falut, a mai Újkenézt. A mándoki gróftól kapták ezt a földet, amelyet a Licsikai erdő­től hódítottak el. A rendszervál­tást megelőzően társközségi státusban voltak a hasonló nagyságú Mezőladánnyal, 1990 után pedig megpróbáltak egyedül boldogulni. A falu la­kóinak száma állandó, ami az elnéptelenedő falvak korában nagyon fontos dolog. Ez per­sze nemcsak a falu bájának és a korlátlan lehetőségeknek köszönhető. Korábban volt egy elnéptelenedési időszak, de ma már az akkor elköltözők egy része is visszajön, mert a váro­sok sem kínálnak már sokkal több lehetőséget, mint Újkenéz. Érdekessége a településnek az óriási alapterület. Kilenc ki­lométertől hosszabb az útháló­zata! Tulajdonképpen fele­ennyi helyen elférne a telepü­lés, ha a költözés idejében di­vat lett volna a város-, illetve falutervezés. Csak a föld Mindentől távol, kevés mun­kalehetőség adódik Újkenézen. Az elmúlt év nyarán az önkor­mányzat 40—45 jövedelem­pótlójáradékban részesülő pol­gárnak ajánlotta fel a közmun­ka, elsősorban köztisztasági fel­adatok ellátásának lehetőségét. Közülük 29-en fogadták el az ajánlatot. A lakossághoz mér­ten magas a munkanélküliek száma. A tsz több mint két éve megszűnt, Újkenéz távol van a városoktól. Akinek munkája van, az általában messzire ment. Dolgoznak újkenéziek Kisvárdán az Izzóban, Zá­honyban a MAV-nál és Vá- sárosnaményban is különböző helyeken. Átmegy a vasút a te­lepülésen, de ez csak egy meg­állót jelent a falunak. A földek nagy részét kiosztották, magán- gazdálkodással próbálkoznák az emberek. Elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót és rozsot termelnek, de ez is bizonytalan kenyér, magas ráfordítási költ­ségekkel. Nem az utcák névváltoztatásával törődtek Kicsi az újkenézi iskola a 135 nebulónak Öt év önállóság eredménye Még van délutáni tanítás A Mezőladány—Újkenéz „házasság” idején az előbbi fa­luban székelt a közigazgatás. Miután kimondták a válást, az addigi kiszállási épület és egy­ben MSZMP-pártiroda polgár- mesteri hivatallá lépett elő Újke­nézen. Kipucolták, kőporozták, és beköltöztek. Lenne még rajta mit javítan, de a település fejlesz­tése előbbrevaló. így tartja Ko­vács Lajos polgármester, akivel a valamikori pártrészben kiala­kított irodájában beszélgettünk. Kovács Lajos az öt év fejlődését nemcsak közelről látta, hanem részt is vállalt belőle. — A falu hátrányos helyzetű település, sok pótolnivalónk van más településekhez képest. Első megválasztásom után egyszál magamban voltam, ap­parátust kellett létrehozni, ami sikerült is. Egy évvel később építettünk egy ravatalozót, és pályázatot nyújtottunk be az ÁPI-hoz útépítésre. Ezt meg­nyertük, így megépítettük a Petőfi utca déli szakaszát, azon­kívül a Táncsics utca egy része, a Kossuth utca déli része, a Vasút utca és a ravatalozóhoz vezető út is aszfaltburkolatot kapott, a Kossuth utca további részén pedig kohósalakos bur­kolatot csináltattunk. Szintén önkormányzati megtakarított pénzből és lakossági hozzájá­rulásból építettük a gázhálóza­tot 1993-ban. Mi még a mai na­pig nem vettünk fel hitelt! Épí­tettünk egy gyógyszertárat is, ahová az aranyosapáti gyógy­szerésznő jár ki hetente három alkalommal, akkor, amikor a Mezőladányból átjáró orvos is itt van. Az óvoda központi fű­tését ’93-ban, az általános isko­láét pedig ’94-ben csináltattuk meg. Az elmúlt évben a Vörös Hadsereg utca is szilárd burko­latot kapott. Újonnan épült a gyógyszertár is Kicsi az újkenézi iskola. Az oktatást csak úgy tudták meg­oldani, hogy havonkénti váltás­ban járnak délelőtt és délután az alsó és felső tagozatosok. Pillanatnyilag 135 általános is­kolás él a faluban, ami az 1057- es összlakossághoz mérten igen szép szám. Óvodába múlt év­ben 35 gyereket írattak be. Évről évre nyújt be az önkor­mányzat pályázatot általános iskola bővítésére, illetve épí­tésére, de eddig még sikertele­nül. Jelenleg is bent van egy pá­lyázat. Ez talán kedvező elbí­rálásban részesül, és akkor enyhülhet a krónikus helyhi­ány. Nincsenek nagy igényeik, ideiglenesen megelégednének egy négytantermes iskolaépü­lettel, csak hogy kiválthassák a délutáni tanítást. Közös — Vörös Hadsereg utca? — Igen, most van folyamat­ban a névváltoztatás. A lakossá­got kértük meg új név kiválasz­tására. Visszatérve a fejleszté­sekre, elég kritikus a telefon­helyzetünk. Korábban a tor- nyospálcai alközpontról kap­csolták a hívásokat, de ez nagyon rossz volt. A hivatal számára vásároltunk egy rádiótelefont, mert a régi rendszerben fél na­pot kellett várni egy-egy távhí­vásra. Most tartunk ott, hogy fel­állítanak nálunk egy mikrohul­lámú adóra kapcsolt telefonfül­két. Minden település 500 főn­ként kap a szabályok szerint egy fülkét, ezért az ületékes fórumon elmondtam, hogy ragaszkodunk a két fülkéhez, mivel ezer főt meghaladó a lélekszámúnk. A Matáv azt is ígéri, hogy a kö­zeljövőben vezeték nélküli rend­szerben kielégítik a lakossági telefonigényeket is. —Szennyvízhálózatot tervez­nek Újkenézre? —Próbáltunk ebben a dolog­ban is lépni, csak az a baj, hogy Újkenéz dimbes-dombos tele­pülés, sok átemelő szerkezet kellene, ezért a szükséges saját erőt egy ’94-es számítás 32 mil­lió forintra tette. Ezt nem tud­tuk felvállani. Aranyosapátival, Gyürével és Mezőladánnyal társultunk, közös szennyvíz- tisztító telepet szeretnénk épí­teni. Erre tavasszal adunk be egy pályázatot. Szemben a vég. Újkenéz faluképének jellegzetességei a házakra néző kertek. Az utcáknak általában csak az egyik oldalán állnak házak, szemben velük egy másik utca házaihoz tartozó kertek kapui állnak templom A Licsikai erdő szélén álló újkenézi ravatalozó 1991-ben készült önkormányzati pénzből és 130 ezer forintnyi lakossági hozzájárulásból. A temetkezés kultúrájának emelése és higié­niai szempontok miatt döntött az építkezés mellett a falu vezetősége. Ez volt a település közigazgatási önállóságá­nak idején az első nagy be­ruházásuk, amikor Újkenéz megmutatta, hogy önállóan is képes felnőni a XXI. század­hoz. Az újkenézi katolikus temp­lom 1990-ben készült el. Egy­szerűen csak „katolikus”, hi­szen a görögök és a rómaiak egyaránt használják ezt a for­májában modem, mégis évszá­zados építészeti hagyományo­kat őrző épületet. Az első lépés a jövő felé Az oldalt írta és a fotókat készítette: Dojcsák Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom