Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-03 / 2. szám
UJ KELET Mindennapi kenyerünk Már busszal sem érdemes Egyik ismerősöm, azt-hiszem, fején találta a szöget, amikor egyszer azt mondta, hogy az árcédulák helyett lassan időszerűbb lenne taxiórát használni... Az a vicc az egészben, hogy a boltok tulajdonosai is egyre csak panaszkodnak, és meg kell mondanunk —joggal. A pénzek és a nyereség úgy szivárog el, hogy az szinte már követhetetlen a közvetítői kereskedelem zegzugos útvesztőiben. Olyan ez az egész, mint egy sivatagi folyó: ahelyett, hogy egyre terebélyesedne, vize eltűnik útja során. Mi van a „torkolatnál”? Mi a helyzet — így új év előtt — a vidék boltjaiban? Mire A kömörői 44. számú vegyesbolt bérlőjével, Juhász Bálintnéval beszélgettünk. —Talán kezdjük azzal, ami életünk jelképe. Hogy állnak a kenyérárak? —Nem tudom, lesz-e emelés. a kenyér decemberben lett drágább. — Mennyivel? — Átlagosan 15—20 százalékkal. Az alföldi 19 forinttal, a fehér 10 forinttal, a félbarna pedig 9 forinttal. Állítólag a liszt fog jelentősen drágulni, és így valószínűnek tartom, hogy megint drágább lesz a kenyér is... —Érzékelhető az áremelkedés a forgalom csökkenésén? — Kenyeret nem vesznek kevesebbet. Ennek az is oka, hogy én adom a környéken a legolcsóbban. Az emberek mindig is megbecsülték a kenyeret, de most már még jobban. Ha kiszárad, reszelik, és így tovább. — Mi kapható a boltban? — Alapvetően fontos élelmiszerek és vegyescikkek, takarító- és mosószerek. Rengeteg a faluban a munkanélküli. Annyira lecsökkent a kereslet, hogy most már más árucikkek tartására nincs szükség. Úgyis a nyakamon maradna. Most már javarészt csak élelmet tartok. — Mióta dolgozik itt? — Tíz éve. Korábban az ÁFÉSZ-bolt vezetőjeként, most meg bérlőjeként. Sajnos, a múlttal összehasonlítva „tömegesen” kevesebb áru fogy. —Azt hallottam, hogy a cigaretta... — Tényleg! Most jut eszembe! A dohányáru ára számíthatunk? megint emelkedik vagy tizenöt százalékkal. —Nem járnak az emberek Fehérgyarmatra, diszkontokba vásárolni? — Már nemigen. Legfeljebb a tehetősebbje, akinek kocsija van, az egy héten egyszer elmegy. Busszal már nem érdemes, mert ez a nyolc kilométeres út oda-vissza több mint száz forintba kerül, az meg majd egy kenyér ára. A menetrend is rossz. — Mit jósol? Hogy lesz jövőre? — Remélni sem remélek jót! Minek? Úgyis csalódnék... Az adók is emelkednek. A férjem ötvenöt éves, rokkantnyugdíjas. Harminchat évig dolgozott, és most 8700 forint a nyugdíja. A fiam munkanélküli. Én is már majd harminc évet dolgoztam le, de ennek, amit most csinálok, sok értelme nincs. Ebből a boltból nem lehet megélni. Csak azért nem hagyom abba, hogy majd legyen valami nyugdíjam. Állatokat tartunk, gazdálkodunk. Ha ez nem lenne, nem tudnánk megélni. Nem mondom, így sem könnyű... Palotai Megyénk életéből 1996. január 3., szerda . .. Vásárosnaménynál visszahúzódott a Tisza Nagy pusztítás a vadállományban A Felső-Tisza mentén kialakult árvízveszélyes helyzet sok helyütt végveszélybe sodorta az ártereken nagy számban élő vadállományt, ezért a Megyei Földművelésügyi Hivatal vadászati tilalmat rendelt el. Szénégető László hivatalvezető közölte lapunkkal: mivel a lehullott nagy mennyiségű és olvadó hó miatt a határokon túlról a folyók vízszintjének újbóli emelkedését jelezték, a vadászati tilalmat továbbra is fenntartják. Az árvíz nagy pusztítást végez a vadállományban, egyrészt azért, mert az állatok ragaszkodnak megszokott élőhelyükhöz, másrészt azért, mert az emberek kihasználják ezt a helyzetet. Sok helyütt előfordul, hogy a töltések mentén bunkókkal vagy lőfegyverekkel felszerelkezett orvvadászok várják a menekülő, átázott állatokat. Jelen helyzetben ez olyan eljárás, mintha a boszniai menekülteket golyózáporral fogadtuk volna. Nagy szerep jutna ebben a helyzetben a vadásztársaságoknak, melyeknek segíteniük kellene a vad menekülését, és a kritikus területeken meg kellene őket védeniük a legkegyetlenebb ragadozótól, az embertől. Sajnos, a vadásztársaságok egy része nem értette meg, hogy ilyenkor félre kell tenniük vadászszenvedélyüket, és szakértelmük, tapasztalataik birtokában — no meg a vadászati etikának engedelmeskedve — a vad megmentésén kell fáradozniuk. A Megyei Földművelésügyi Hivatal örömmel fogad minden ilyen témájú jelzést, kivizsgálja a tudomására jutott eseteket, és arra kér minden vadásztársaságot, természetszerető, jóérzésű embert, hogy segítse az állatok menekülését. A hivatal lehetőség szerint azonnal feloldja a vadászati tilalmat, de erre csak akkor kerülhet sor, ha végképp megszűnik az árvízveszély. Felszabadult a víz rabsága alól az ugornyai Tisza-part Aranyosapáti határában az utak is víz alatt vannak Egy-egy téglával az előbbrejutásért Az ország tíz sikeres fiatalja Az ország tíz legjobb, legsikeresebb, legnagyobb teljesítményt nyújtó fiatalja között lenni megtisztelő érzés. Ok, a „Tízek” példaként állhatnak előttünk szorgalmukkal, sikereikkel és kitartásukkal. Amerikában 1938-tól minden évben megválasztják a tíz kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalt. Ezzel hívják fel az amerikai nép figyelmét a tehetséges és ígéretes ifjakra. A díjazottak között volt J.F. Kennedy volt amerikai elnök, O. Welles színész, rendező és H. Kissinger volt külügyminiszter. A program során olyan értékes személyiségekre is bukkantak a pályázat nyertesei között, akik sosem váltak ismertté, de tevékenységük mégis kiemelkedőnek tekinthető. A Junior Chamber Magyar- ország szervezete vállalkozott arra a feladatra, hogy elindítja a Tíz Kiemelkedő Fiatal ’95 programot. A JC olyan sikereket, példaképeket és olyan vezetőket kíván reflektorfénybe állítani, akik, ha csak egy „téglával” is, de hozzájárulnak az emberiség előrehaladásához. Az 1995-ös győztesek tevékenysége, emberi tartása, életről alkotott felfogása bizonyítja, hogy Magyarországon manapság is születnek „értékek.” Budapesten, a Kongresszusi Központban december 29-én egy gálaműsor keretében mutatták be a tíz kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalt, közöttük van Goda Gábor, aki egyszerre rendező koreográfus, előadóművész és tanár, Páni Róbert, aki ígéretes vízilabdázó volt, de szemproblémái miatt abba kellett hagynia a versenyzést. Megalapította a Vak Diákok Sportegyesületét, csörgőlabdacsapatot alapított, jelenleg 260 vak gyerek tömegsportját irányítja. Az üzleti élet, vállalkozás kategória egyik díjazottja Poczik Gábor, aki gerincvelő-sérülés miatt négyvégtagbénultan, fejével és felső karjainak mozgatásával alapított és jelenleg is vezet kilencvenöt megváltozott munka- képességű személyt foglalkoztató céget. Gábor az élet értelmét mások támogatásában látja, s abban, hogy a négyvégtagbé- nultak Magyarországon tanulják meg egymástól azokat a létezéshez szükséges dolgokat, amelyeket a fejlettebb országokban élő sorstársaik már a rehabilitáció során elsajátítottak. A tíz kiemelkedő fiatal egy- egy egyéniség. Közös bennük, hogy sikeresek, eredményesek, és tenni akarnak szakmai előrelépésükért, eredményükért és országunk előbbrejutásáért. K.I. „Hősként érdemes élni” A város Bíró Gyurija Mi fontosabb? Elvek és gyakorlat. Elmélet és kivitelezés. Optimális helyzetben teljes harmóniában vannak egymással, de hol itt az optimális helyzet? Az elvek — a demokrácia alapelvei — a legnyomatékosabban kimondják a parlament döntéseinek szentségét, sérthetetlenségét. Egy demokratikusan gondolkodó vezetőnek legvadabb ötletei között sem szerepelhet, hogy egy elfogadott, megszavazott döntést valamilyen okból megkíséreljen megmásítani! Feszegetheti a keretek adta határokat, de azokat semmilyen körülmények közt sem lépheti át! Szorongatott gazdasági helyzetben lévő országok nem engedhetik meg maguknak a helytelen gazdasági lépéseket. Ha váratlan bevételek hullanak az „ égből”, akkor sem! Na már most. Százötvenmilliárddal számoltunk, és befolyt négy- százötvenmilliárd. A parlament — a miniszterelnök és a kormány javaslatai ellenére—a váratlanul érkezett összegről úgy döntött, hogy egyene- * sen a belső adósságállomány kompenzációjára kell fordítani, ugyanakkor ez a pénz, ha például infrastrukturális beruházásokra fordítanák, sokszorosát is hozhatná a konyhára — igaz, csak idővel. Mi hát a teendő? Egy parlamenti döntést megmásítani nem lehet, ugyanakkor — állítólag -— a döntés rossz. Mi a fontosabb? A parlamentarizmus szent tehene, vagy az, hogy jövőre legyen mit enni? Nem tudom. Illetve nagyon is jól tudom! Nem azért ülnek a honatyák az Országházban, hogy rossz döntéseket hozzanak... — tai — Bíró György József egyike az ország Tíz Kiemelkedő Fiataljának. Kisvárdán született, jelenleg Vácott él. Arról kérdeztük, hogy milyen tevékenységgel érdemelte ki a büszke címet. — Amolyan rossz gyerek voltam, a gimiben bukdácsoltam. Kerültem az embereket, úgy gondoltam, ha nem vagyok jó a földön, akkor megfelelek a föld alatt. Dacból jelentkeztem a Miskolci Műszaki Egyetem bányamémöki szakára. Az egyetemi évek alatt már kezdtem érdeklődni a környezetvédelem iránt. A fenyőfői bányaüzemben kezdtem dolgozni kutató geológusként, majd üzemvezetőként. Talán furcsa, de jól éreztem magam a bányászok között. Ok egy más világban élnek, de sikerült megked- veltetni magam velük. Egy alkalommal egy ismerősöm azt mondta: „Nem látod, a fákat zavarja, hogy te itt vagy?” Lassan én is érezni kezdtem, hogy többre vagyok képes, változtatni kell az életemen. A bánya, ahol dolgoztam, a település, ahol éltem, kicsinek bizonyult. Elvégeztem a környezetvédelmi, később pedig a közgazda- sági szakot is. — Hogyan került Vácra? — Megpályáztam a város környezetvédelmi vezetői állását. Egy év után mindenki csak Bíró Gyuriként emlegetett a városban — Tudomásom szerint az átlagembernél jóval többet tesz, jóval többet dolgozik... — Előadásokat tartok, tagja vagyok a helyi környezetvédő és városvédő egyesületeknek, alapítványoknak. Egy környezetvédelmi konferencián összefogtam a környék tizenkét legszennyezettebb települését, a „piszkos tizenkettőt”, és megoldásokat javasoltam a szeny- nyezés csökkentésére. Egy barátommal könyvet adtunk ki Eltűnő szigetek címmel, amely szintén a természet védelmének témájával foglalkozott. Vácott elindítottam a szelektív hulladékgyűjtést, az iskolákban elemgyűjtő akciót szerveztem, valamint elindítottam az „Ültess fát az elmúlás ellen” programot. — Sportol, fest, grafikákat készít... Hogyan lehel ennyi mindent végezni? — Úgy érzem, mindig nagyobb lánggal égtem, mint az átlagemberek. Szeretem gyorsabban végezni a dolgomat, ugyanakkor jólesik, ha egyszerre több dolgot végezhetek. Véleményem szerint hősként érdemes élni, s én mindent megteszek azért, hogy úgy is éljek. — A karitatív tevékenységéről még nem beszélt... — Édesapám filozófus volt, sajnos, beteg lett a szeme, megvakult. Úgy éreztem, tennem kell valamit. A gödi gyermek- otthon rendszeres látogatója vagyok, súlyos testi fogyatékos gyerekekkel foglalkozom. —Amikor megyénk gazdaságáról beszélünk, mindig szóba kerül, hogy a tehetséges fiatal szakemberek afőiskpla vagy az egyetem elvégzése után nem kerülnek haza, hanem az ország más tájain próbálnak széreh- csét. Gondolt már arra, hogy visszajöjjön a megyébe? — Nagy kaland lenne. Mit kezdenék éft Szábolcs'-Szat- már-Beregben? Érzem, hogy kinőttem a várost, ahol élek, de szeretem, ezért nem szeretnék elköltözni onnan. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy Vácott elsősorban emberként tartanak számon. Kozma Ibolya
