Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 8. szám

8 1996. január 10., szerda Belföld UJ KELET Vezetői konfliktusok a baloldalon Multimilliárdosként maradhat A Magyar Szocialista Párt Baloldali Tömörülése távolról sem ért egyet a párt jelenlegi vezetésével, a kormány szemé­lyi összetételével. Amint azt már közzétették, vélemémyük szerint megengedhetetlen és Nyugat-Európában sem elfoga­dott, hogy egy baloldali politi­kai szervezet alelnöke multi­milliárdos legyen. Konkrétan Máté Lászlóról van szó, Bok­ros Lajos pénzügyminisztert pedig egyenesen idegen testnek tarják a pártban. Kifogásolják, hogy noha a MSZP tagságának több mint fele munkás, ez az arány a vezetőségben nem tük­röződik. Tukacs Istvánt, a szo­cialista párt megyei ügyvezető elnökét kértük meg, hogy a vá­dakról mondja el véleményét. — A MSZP platformok szö­vetsége, így semmi kivetniva­ló nincs abban, hogy. az egyes tömörülések képviselői az igen fontos kongresszusunk előtt el­mondják véleményüket. A po­litikai nézetkülönbségek való­ban azok legyenek, és ne sze­mélyek ellen irányuljanak. Ne más nevekre, hanem más és megvalósítható gazdaságpoliti­kára — már ha van — tegyenek javaslatot. Erre egyébként Nyu­gaton is van példa, előfordul, hogy egy baloldali párt vezeté­sében az átlagtól jobb körülmé­nyek között élő politikusok is helyet kapnak. Máté László al- elnöknek véleményem szerint is távoznia kellene posztjáról, de nem egzisztenciális helyze­te miatt, hanem mert nem bi­zonyította be, hogy hatékony vezető, nem volt karakteres és hiteles álláspontja az MSZP- ben. Az én információm szerint nem fedi a valóságot, hogy a szocialista párt tagjainak nagy része a munkásságból került ki. Egy párt vezetésének nem a sta­tisztikát, hanem a politikai al­kalmasságot kell képviselnie, az elnökségben kapjon helyet minden irányzat. KvZ Gazdaköri számvetés A magyar agrártermelés mintegy 40 százalékát ma már a magángazdák produkálják. Ez hozzávetőlegesen 450 mil­liárd forint termelési értéknek felel meg, s ez a jövőben még számottevően tovább növek­szik. Ezt Jakab István, a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetségének társelnö­ke hangsúlyozta az érdekkép­viseleti szervezet múlt évi te­vékenységét összegző nyilat­kozatában. Azt is elmondta, hogy a gazdakörök országos szövetségének jelenleg több mint 800 tagszervezete műkö­dik országszerte mintegy 40 ezer taggal. A magángazdák 15—20 százalékát tömöríti a szervezet. A szövetség alelnöke a múlt év legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a magángazdák túlnyomó többségének a nem túl kedvező gazdasági körül­mények ellenére is sikerült tal­pon maradnia. E nehézségek egyébként azt is világossá tet­ték a magángazdák előtt, hogy az elszigetelt gazdálkodás ke­vésbé hatékony. E felismerés hatására az utóbbi hónapokban több megyében is értékesítő és beszerző szövetkezetek alakul­tak. Jól működő gazdaszövetke­zet tevékenykedik Tolna, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. E szövetkezetek múlt évi forgal­ma 500 millió és egymilliárd forint között változott. A szö­vetkezetek elsősorban a terme­lési folyamatok megszervezé­sében segítenek a magángaz­dálkodóknak, megveszik a vetőmagot nagy tételben, be­szerzik a műtrágyát, megadják a termeléshez szükséges tech­nológiai útmutatásokat, meg­szervezik a betakarítást, s érté­kesítik a termést. Emellett kedvező pénzügyi lehetősé­geket is igyekeznek megterem­teni a tagjaik számára. A ban­kokkal ugyanis a szövetkezet előnyösebb feltételekkel tár­gyalhat, mint egyénileg a gaz­dák. E kedvező tapasztalatok hatására jelenleg is több me­gyében — Bács-Kiskunban, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, valamint Győr-Moson-Sopron- ban — szerveződik a beszerző és értékesítő szövetkezet. Eb­ben az évben az érdekképvise­leti szervezet célja az, hogy valamennyi megyében létre­hozza ezeket a szervezeteket. Jakab István külön kitért arra: a gazdaköröknek valamennyi más agrárérdekképviseleti szer­vezettel rendezett a kapcsola­tuk, szakmai kérdésekben nin­csenek közöttük véleménykü­lönbségek. A gazdakörök is több támogatást igényelnek a termelőknek, kiállnak a piac megszervezéséért, valamint sürgetik a kiszámítható agrár- politika megfogalmazását, a nemzeti agrárprogram megal­kotását. A társelnök nem tagad­ta viszont azt, hogy néző­pontbeli különbségek adódhat­nak egyes kérdések megvála­szolásában, ilyen például az ag­rártámogatás rendszere. A társelnök a szervezet nem­zetközi kapcsolatait jónak ítél­te. Kitért arra, hogy kifejezet­ten gyümölcsözőek a kapcso­latok a környező országok ag­rárképviseleteivel. Ennek ered­ményeként a múlt évben meg­alakult a gazdakörök kezdemé­nyezésére a Közép-Európai Gazdatanács. Emellett jó kap­csolatokat ápolnak nyugat-eu­rópai, amerikai szervezetekkel is. A Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége fon­tosnak tartja, hogy szakmailag támogassa a környező orszá­gokban elő magyar gazdákat is. * Levél Állam Bácsinak! Drága bátyám! Má megin írok, mert itt az új esztendő, és ahogy nálam is népieschebb rokonok mondják, fején találva a szöget: — Se píz, se posztó! Erről jut eszembe, hogy mit emlegeti folyton a pénztárcámat? Magyarkodik mi? Miért nem mondja azt, hogy buksza? (Pénz úgy sincs benne). Más témára térve, azt mond­ja nekem az én kedves, öreg, bugyuta feleségem: — Te Jós­ka! Meghalt az a jó rokon, (Is­ten nyugosztalja), aki a bátyád előtt irányította a családi taná­csot. (Mindig peches ember volt ez a magyar, mert vette a bátorságot az a francia nagy­ember, és ő is pontosan most hagyta itt az ámyékvilágot.) —Na és, mit akarsz ebből ki­hozni? — kérdeztem, mert az asszony mindig kihoz valamit, amikor hazamegyek a kocsmá­ból. Legutóbb például a sodrófát — Mert ha nem a kocsmába enne a fene, akkor láthattad vol­na a tévében az esti miújságot! Ezután értelmesen kezdett beszélni, és azt mondta, hogy amikor magyarkodni kell, meg bujtogatni a szomszédok ellen a határon túli rokonokat, akkor jár a pofánk, de amikor nagy hazánkfia meghal, nekünk ak­kor is első egy nyugatit gyászol­ni majdnem öt percig, míg ha­zánk fiára ennek töredéke jut. (Talán mentségül szolgálhat, hogy egy későbbi műsorban ezt méltó módon megtették.) Vala­mi olyasmit is mondott, hogy azért nincs jövőnk, mert nem vállaljuk fel még a történelmün­ket sem. Én valószínűnek tar­tom, hogy parancsba kapták a tömegkommunikátorok—vagy mi a fenék — hogy fújják fel a nyugati rokont — aki szerintem is nagy ember volt, de a franci­áké —, hogy törpüljön el mel­lette a magyar rokon, aki szin­tén nagy ember volt, de magyar. Vagy nem értenek a szakmájuk­hoz? Vagy ki tudja? Ez már po­litika, mondtam az asszonynak, úgysem merem leírni, ezért bé­késebb vizekre löktem a ladi­kot. Beszéljünk az irodalom­ról — újra kezdik a Vers min­denkinek sorozatot! — Nahát azt is megette a fene! — ennek a nőnek sem­mi se jó. — Nem látod, te hü­lye, — ez én vagyok — hogy ezek az internacionalista tévé­sek, skót költővel kezdik. Hát magyarok ezek? Én meg­nyugtattam, hogy közben a skótok Babitsot, és mai ma­gyar költőket szavalnak, koc­kás szoknya helyett lenge magyarban járják a kállai kettőst, és örökre félredobva a skót dudát, tárogatón szólal­tatják meg a magyar dallamot. Az asszony ezt nem hitte el, pedig kisztitkár korában meg­nyerte a Ki tud többet Szov­jetunióról? vetélkedőt. Tudja, ez volt az elődje annak a mos­taninak, amelyiknek ahhoz hasonlít a címe, mintha azt mondanánk: Jobb ma egy ve­réb, mint holnap egy túzok. Tisztelettel: a Jóska Torgyán levelei Az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy nem javasolja a parlament rendkí­vüli ülésszakának összehívá­sát, mert Keleti György nem lépte túl döntéseiben azt a mozgásteret, amelyet az Or­szággyűlés számára engedé­lyezett a Boszniába küldendő magyar csapatkontingens vo­natkozásában. Mindezek után az ellenzéki pártok úgy nyi­latkoztak, hogy mégis megvi­tatják annak lehetőségét, hogy összehívják a rendkívüli ülés­szakot, amennyiben sikerül a képviselők húsz százalékát meggyőzni. Mivel a két döntés között meglehetősen nagy a logikai ellentét, elhatároztuk, hogy informálódunk a kérdésben az ellenzéki pártoknál. Az MDF- nél Poda Jenőt és Für Lajost kerestük, a KDNP-nél Surján Lászlót — eredménytelenül. A Független Kisgazdapártelnöke, dr. Torgyán József kérésünkre a következő nyilatkozatot tette: — A rendkívüli ülésszak összehívása e tárgyban a Füg­getlen Kisgazdapárt kezdemé­nyezése. Ehhez csatlakozott kicsit később az MDF és a KDNP, de — amint ez a napok­ban kiderült—a KDNP később visszatáncolt, legalábbis Isépy úr nyilatkozata erre engedett következtetni. Ekkor mi úgy gondoltuk, hogy mivel nem lát­juk biztosítottnak azt a 20 szá­zalékos képviselői csatlakozást, ami a rendkívüli ülésszak összehívásához szükségeltetik, inkább levelet írunk Göncz Ár­pád köztársasági elnök úrnak és Horn Gyula miniszterelnök úr­nak, hogy hívják össze a rend­kívüli ülésszakot, mivel nekik van egyedül joguk hozzá. Göncz Árpád annál is inkább érdekelt a kérdésben, mivel pozíciójánál fogva ő a ma­gyar hadsereg főparancs­noka, ezért neki személyesen is kötelessége dönteni a kér­désben: garantáltnak tartja-e a magyar katonai kontingens biztonságát a délszláv térség­ben? Az ellenzéki pártok által összehívott rendkívüli ülés­szak értelmes mivolta azzal már megkérdőjeleződött, hogy a kormánypártok előre­láthatólag — egy esetleges szavazáskor—pártjaik állás- foglalása alapján voksolná­nak. Nincs más remény, csak a köztársasági elnök és a mi­niszterelnök kezdeményezé­se. Ha lesz egyáltalán foga­natja a kérésnek... — tai — A szafoll tömegszerencsétlenség Lezárult a kártérítés Megtörtént az 1994 decemberi szajoli tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek kártalanítása. Az e célra kifizetett teljes összeg 77 millió forint volt. A MÁV Rt. az elhunytak hoz­zátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedet­teknek — együttesen 96 esetben — fizetett kártérítést. Az esetenkénti összeg 20 ezer forinttól 6 millióig terjedt. A MÁV keddi tájékoztatása szerint mindössze egy ügyben nem si­került megegyezni. A katasztrófáért felelős MÁV még tavalyelőtt levélben megkereste a sérülteket, az elhunytak hozzátartozóit. Ezt követően két elhunyt hozzátartozójának kivételével vala­mennyi érintett bejelentette kártérítési igényét. Emlékezetes, hogy 1994. december 2-án Szajolnál, hibás vál­tóállítás miatt a Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat több kocsija leszakadt. Néhány kocsi az állomás várótermébe, a szom­szédos lakóházba fúródott vagy egymásba préselődött. A hely­színen 27-en vesztették életüket, négyen kórházban haltak meg, a sérültek száma 52 volt. Februártól drágulnak a gyógyszerek Amennyiben e heti ülésén a kormány is egyetért a népjóléti tárca és az egészségbiztosító el­képzelésével, február 1-jén ha­tályba lép az új gyógyszerár­támogatási rendszer. Ezzel egy időben várhatóan átlagosan 30—35 százalékkal drágulnak majd a patikaszerek — mond­ta az MTI-nek kedden Kökény Mihály népjóléti politikai ál­lamtitkár. Az áremelkedés oka részben a 13,1 százalékos termelői— beszerzői árnövekedés, részben pedig az, hogy az új támogatá­si rendszer bevezetésével szá­mos patikaszerért is többet kell majd fizetni — indokolta a döntést Matejka Zsuzsanna, az egészségbiztosító főgyógy­szerésze. Az eddigi térítési díj legalább kétszeresét kell majd fizetni azokért — a betegség­hez kötötten — kiemelten tá­mogatott gyógyszerekért, ame­lyeket eddig 95, ezentúl viszont csak 90 százalékban támogat majd a biztosító. Ebbe a körbe tartoznak pél­dául a cukorbetegség, az epi­lepszia vagy a Parkinson-kór elleni szerek. Az átlagosnál jó­val nagyobb mértékben drágul­nak az úgynevezett alaplistán található, ugyancsak kiemelten támogatott patikaszerek. Ezek ára ugyanis az elmúlt évben egyszer sem emelkedett, most viszont az új támogatási mér­tékeket már az új árakhoz iga­zítják. Továbbra is ingyen juthatnak ugyanakkor medicinájukhoz például a rákbetegek és más súlyos betegségben szenvedők. A gyógyszerek jelentős részét sorolták a 70, illetve az újon­nan bevezetendő 50 százalékos támogatási körbe, míg sok pa­tikaszer, így például bizonyos altatók, nyugtatok támogatását megvonták. Nem csökkentették viszont az antibiotikumok dotációját és tovább bővül a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek köre is. Matejka Zsuzsanna a lakos­ságra nézve összességében kedvezőtlennek nevezte a februártól várható változáso­kat. Kökény Mihály ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kró­nikus, életük végéig gyógyszer­szedésre kényszerülő betegek számára nem lesz drámai a tá­mogatásmódosítás. Hozzá­tette: nem csökken, sőt, várha­tóan valamelyest még növek­szik is a közgyógyellátási iga­zolványra térítésmentesen megvásárolható gyógyszerek száma. Vámmentes apport Változatlan feltételekkel, továbbra is vámmentesen lehet behozni apportként azt a termelőeszközt, amely ese­tében január 31-ig az érin­tett vállalat benyújtotta a Cégbírósághoz a beruházá­si döntésről szóló társasági szerződést vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló határozatot. Ez a vámmen­tesség mindaddig érvénye­síthető, ameddig a beruhá­zást a Cégbírósághoz be­nyújtott apportlista, illetve a törzstőkecélra nyitott devi­zaszámlán lévő fedezet lehetővé teszi. Minderről a Pénzügymi­nisztérium tájékoztatta ked­den a Magyar Távirati Iro­dát. A tájékoztatást azért tar­totta a minisztérium szüksé­gesnek, mert a múlt eszten­dőben született törvények nem egyértelműen szabá­lyozzák az apport vámmen­tessége megszűnésével kap­csolatos átmeneti rendelke­zéseket. Mint ismeretes, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvényben biz­tosított vámmentesség, amely a termelőeszköz-ap­porthoz kapcsolódik, az idén január 1-jei hatállyal meg­szűnt. Mind a devizáról, mind a vámjogról, a vámel­járásról, valamint a vám- igazgatásról szóló, múlt év­ben született törvények ren­delkeztek a vámmentesség eltörléséről. A törvények egyaránt tartalmaztak átme­neti rendelkezéseket is azért, hogy a folyamatban lévő be­ruházások változadan felté­telekkel valósulhassanak meg. A két törvényt azon­ban eltérő időpontban hir­dették ki, így kérdésessé vált, hogy mikortól értel­mezhető az átmeneti rendel­kezések hatálya, vagyis az az időpont, ameddig a folya­matban lévő beruházási döntésekről szóló dokumen­tumokat a Cégbírósághoz be kell nyújtani a vámmentes­ség igénybevehetősége érde­kében. E jogszabályi bizony­talanságot az ez évi költ­ségvetésről született törvény szünteti meg. E törvény a kérdéses időpontot január 31-ben határozza meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom