Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
4 1995. január 10., szerda Információk UJ KELET Hangsúly a Petőfin A múlt esztendő Ratkó Jó- zsef-díjának átadására még a „szomszédvár”, Hajdú- Bihar is megmozdult. Aczél Géza költőt, irodalomtörténészt, az Alföld irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztőjét a megyei vezetők is elkísérték az ünnepi estre. Szabolcs-Szatmár-Bereg országos érdeklődésre számot tartó — hangos — irodalmi folyóiratának közönség előtti felvétele január 17-én (szerdán) 20.00 órától 21 óráig kerül az irodalom- kedvelő rádióhallgatók elé. A mostani összeállításban hangfelvételről megszólal Ratkó József. Eddig publikálatlan interjúját hallhatjuk. Görömbei András laudáció- ja a harmadik Ratkó József- díjas Aczél Gézát köszönti — munkásságát elemezve. (.Balázs Józseféi Nagy Gáspár kapta ezt megelőzően az elismerést.) Aczél Géza Tamkó Sirató Károly és Kassák Lajos költészetéről szól. A határon túli magyar irodalmat Gál Sándor képviseli. Új versei mellett beszél a nyelvtörvények okozta gondokról. König Róbert monumentális, textilre nyomott grafikái a rádiófelvétel ideje alatt aművelődési központ kamaratermének falát díszítik. A grafikusművész a magyarországi németség történetét feldolgozó metszetsorozatáról, annak fogantatásáról számol be. Határ Győző magyarországi jelenlétéről Jancsó Sarolta vall, önálló estjének hangulatát idézve. Fölolvassuk Határ Győző levelét is. A Hangsúly nélkülözhetetlen eleme évek óta a népművészet Miközben Berecz András összetéveszthetetlen ízzel mesél, addig Szabó Viola — az egykori Délibáb együttes prímása —- muzsikál. A rádiófelvétel fővárosi, országos jelenléte mellett a szerkesztők változatlan intenzitással keresik a módját, hogy a nyíregyházi rádióban elveszített adásidőt pótolják, s a helyi médiapiac politikai zsibvásáréban valahol a művészetek is újból helyet kapjanak. Eközben tárgyalások kezdődtek a Megyei Önkormányzat illetékeseivel, hogy a Ratkó József-díj újabb mecénásokkal, támogatókkal bővülve biztonságosabb anyagi helyzetbe kerüljön. A kuratórium maga is fontolgatja, hogy a 100 ezer forintos díj összegét 1996 októberére —az elhúzódó infláció miatt — emelje. Még az esztendő első havában kiírják az irodalmi művészeti pályázatot, amelyet a Hangsúly hirdet fiatal tehetségek számára. Itt a legszínvonalasabb munkák rádiófelvételét és közel százezer forintnyi díj kiosztását ígérik a szerkesztők. A pályázat leadásának határideje várhatóan 1996 szeptemberének első napjaira esik. Az évtizedes tapasztalatok ugyanis azt jelzik, hogy a novemberi rádió- felvételek kockázata jelentős. Idén tehát október 13-án (szombaton) találkozhatnak a szerkesztőkkel, a szerzőkkel, a művészekkel az irodalom barátai. Önkormányzatok egy éve Sikerek és kudarcok Az önkormányzati választások után eltelt egy év végén minden település polgármesterének az alábbi kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi lesz az 1996-os év legnagyobb feladata? Szűcs Gábor, Nagyecsed 1. — Hitel nélkül átvészeltük az évet, ettől nagyobb sikert nem is tudtunk volna elképzelni. Az 1995-ös csúcsév volt, de sajnos negatív értelemben. Az elmúlt négy évben még volt lehetőségünk arra, hogy tegyünk valamit a községért, most viszont nem. 2. — Kudarc számunkra, hogy rossz a tájékoztatás, csak későn érkeznek hozzánk információk. Az Antall-kormány idejében tudtunk minden információról, még az SZDSZ-es képviselők is közöltek velünk minden fontos lehetőséget! Most sajnos ezt nem tapasztaljuk, így viszont nehéz egy település életét irányítani. 3. — Biztos költségvetési adat nem áll rendelkezésünkre, örülünk, ha megélünk, mást, többet nem merünk tervezni. Révész Antal, Vállaj 1. — Legnagyobb sikerünknek tartjuk, hogy az elmúlt év augusztusában a gázhálózat átadásával újabb nagy lépést tettünk az infrastruktúra fejlesztésének terén, a lakosság nagy része már ezt a környezetbarát energiahordozót használhatja. Az utak állapotán is javítottunk, így már nyolcvan százalékuk szilárd burkolattal van ellátva. Ugyancsak nagy sikernek könyveljük el, hogy a Nyírbátori Zenei Napok keretében Vállajon megrendezett hangversenyünket a határ túloldalán, Nagykárolyban is bemutatták. Napjainkban a nyugati kapcsolatok kiépítése a divat, de mi, földrajzi helyzetünkből adódóan, arra törekszünk, hogy a keleti országhatár mentén élő szomszédainkkal folytassunk őszinte párbeszédet. 2. — Igazán nagy kudarc nem ért minket, de fájlaljuk, hogy hat évi ígérgetés után ’95-ben is csak ígéret maradt a Vállaj és a romániai Csanálos közötti határszakasz megnyitása. Egy — akár csak szakaszosan, kis személyzettel működő — határátkelőnek kulcsszerepe lenne a térség gazdasági fejlődésében, és a kereskedelem mellett nagyban segítené a Románia és Magyarország közötti párbeszédet. Jómagam például baráti viszonyban vagyok a három kilométerre fekvő Csanálos polgármesterével, mégis 110 kilométert kell utaznunk, ha személyesen is találkozni akarunk egymással. 3. — Terveink között szerepel, hogy öt környező település összefogásával létrehozzunk egy regionális szeméttelepet, mellyel nagy lépést tehetnénk a környezetvédelem terén. Az ennek megvalósításához tavaly beadott pályázatunk elbírálásra vár. Mivel Vállaj nemzetiségi település, már régen szeretnénk kialakítani egy tájházat, melyben bemutathatnánk és ápolhatnánk a nemzetiségi hagyományokat. Kezdeüeges stádiumban van az ipartelepítési elképzelésünk — az egykori határőrobjektumot az ipar, a vállalkozások fellendítésére szeretnénk hasznosítani. Erre is nagy szükség lenne, hiszen Vállajon ötven százalék körüli a tényleges munkanélküliség. Kell a terménydaráló A községben majd minden házban foglalkoznak állattartással. Sok takarmányt megesznek a disznók, szarvasmarhák, lovak és szárnyasok. Bár három tápbolt is található a községben, a mai árak mellett a gazdák igyekeznek minél önellátóbbak lenni, ezért van szükség a terménydarálóra. Az önkormányzat felismerte az igényt, és létrehozta a darálót, ahol hideg téli napokon is bőven van munka. a felsőoktatásról A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők is nehéz választás előtt állnak: el kell dönteniük, melyik főiskola, egyetem felelne meg legjobban adottságaiknak, képességeiknek, hosszú távú terveiknek. Ezt szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy röviden bemutatjuk a legjelentősebb felsőoktatási intézményeket. A ___ Ál lamigazgatási Főiskola, Budapest 1118 Budapest, Ménesi út 5. Telefon: 185-2122 Az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatára kétszáz első éves igazgatásszervezőt vesznek fel, a képzési idő hat félév. Akiket felvettek a nappali tagozatra, kérhetik átirányításukat az esti és a levelező tagozatra is, erről a felvételi bizottság egyénenként határoz. A jelentkező az esti és levelező tagozaton elért felvételi eredménye alapján a nappali tagozatra nem vehető fel. A főiskolára felvételi-mentességgel vagy írásbeli felvételi vizsga alapján kerülhetnek be a pályázók. A jelentkezési lapot a főiskola budapesti tanulmányi hivatalába kell benyújtani. A felvételiköltség-térítés főiskolát megillető részét a főiskola tanulmányi hivatalában beszerezhető befizetési lapon kell beküldeni. Ezt a hivatal felbélyegzett válaszboríték ellenében megküldi a pályázónak. Mentességgel nem kérhetnek felvételt azok, akiket a főiskola korábban bármely okból elbocsátott, akik a főiskola más tagozatának hallgatói, akik más felsőoktatási intézmény hallgatói, akik a felvételi évét megelőző négy évnél korábban érettségiztek, vagy akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A felvételi vizsga tárgyai nappali tagozaton magyar nyelv és irodalom, valamint történelem írásbeli, esti és levelező tagozaton írásbeli vizsga történelem, magyar nyelv és irodalom, világirodalom, művelődéstörténet és állampolgári ismeretek témakörökből. A felvételi-mentességgel pályázók kérhetik, hogy írásbeli felvételi vizsgát is tehessenek. A két felvételi pontszám közül a pályázó számára kedvezőbbet kell figyelembe venni. Rendőrtiszti Főiskola, Budapest 1121 Budapest, Farkasvölgvi út 12., 1525 Pf.: 27. Tel.: 212-4555 A főiskola a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó rendvédelmi (bűnügyi, igazgatásrendészeti, közrendvédelmi, közlekedési, határrendészeti, köztársasági őrezredi), az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás Országos parancsnoksága különböző területein meghatározott tiszti munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képzést biztosítja. A nappali tagozatra állandó belföldi lakhellyel rendelkező, cselekvőképességgel bíró, 25. életévét be nem töltött, büntetlen magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik a fegyveres szolgálatra alkalmasak és a főiskolaképzési irányainak megfelelő valamely rendvédelmi szervnél a fegyveres szolgálat teljesítését vállalják. A jelentkezés idején a rendőr szakközépiskolába járók kizárólag a nappali tagozatra kérhetik felvételüket. A tagozatra egyetemet és főiskolát végzettek nem jelentkezhetnek. A felvétel sajátos felvétele a fegyveres szolgálatra való alkalmasság. A felvett hallgatók sorkatonai szolgálatukat—az erre vonatkozó törvény alapján — a főiskolai képzéssel teljesítik. A nappali tagozatra felveszik azt, aki az érettségi évében nemzetközi érettségi (IBO-) bizonyítványt szerzett, ha a felvételi tantárgyak mindegyikéből Higher Level- (kiemelt óraszámú) képzésben vett részt és a lehetséges 5—7 pontokból (osztályzatokból) legalább 5-5 pontot elért, továbbá az alkalmassági vizsgákon megfelelt A felvéted vizsga tárgya nappali tagozatra magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből írásbeli, alkalmassági vizsgálatok: pszichológiai, fi- zikai-kondicionális, egészségi. A jelentkező — ha az előző évben egyetlen felsőoktatási intézménybe sem vették fel —, a jelentkezési lapon kérheti az előző évben elért írásbeli vizsgáinak beszámítását újabb felvéted vizsga nélkül vagy újabb felvéted vizsga letételével. E lehetőséggel azok a nappali tagozatra pályázók élhetnek, akik az előző évi írásbeli vizsgájukat a főiskolán vagy az állam- és jogtudományi karokon írták, továbbá azok a levelező tagozatra jelentkezők, akik az előző évi írásbed vizsgájukat a főiskolán tették le. A nappali tagozatra felvett hivatásos állományú hallgatók havi illetményt, az egyéb hallgatók pedig ösztöndíjat kapnak. Siketek és nagyothallók kedvezménye Féláron utazhatnak! A Siketek és Nagyothallók (régebbi nevén: Hallássérültek) Országos Szövetsége közleményt adott ki a Hallássérültek lapjában: „Közlemény A HOSZ országos elnöksége örömmel jelenti be, hogy a kormány 1995. november 16-ai ülésén jóváhagyta a siketek és a nagyothadók számára 1996. január 1-jétől az 50 %-os utazási kedvezményt {a MÁV, a HÉV és a Volán távolsági járatain— a szerk.) — korlátlan számban. A kedvezményre jogosult minden olyan hallássérült, aki a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének arcképes igazolványával rendelkezik. Szövetségünket terheli a felelősség, hogy csak az audiológiai igazolással rendelkező, valóban siket, ill. nagyothalló személyek részesüljenek a kedvezményben (17/ 1990. SZEM. rendelet). Ennek értelmében minden új belépő köteles audiológiai igazolást hozni, valamint a régi tagok pótolni azt, ha korábban a szervezetnél még nem adták le. A leadási határidő 1996. március 31., és ennek alapján történik meg az arcképes igazolványok érvényesítése. Részletes tájékoztatást a megyei és városi titkárok, klubvezetők adnak... Kívánjuk, hogy a tagság is örömét lelje ebben a régen várt kedvezményben! A HOSZ Országos Elnöksége” A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet tájékoztatja a megyében élő — tag vagy még nem tag — siketeket, illetve nagyothallókat, hogy tagkönyv- cseréjükhöz, illetve új belépőknek a belépéshez audiológiai (orvosi) igazolást kell hozniuk, amellyel igazolják, hogy hallásküszöbértékük mindkét fülön 40 dB felett van. (Korábban készült, végleges hallássérültség- ről szóló igazolás másolata is jó.) Csatolni kell továbbá két, 4x4 cm-es igazolványképet. A belépés, illetve az igazolványcsere díja 30 Ft, az éves tagdíj 240 Ft, nyugdíjasoknak 120 Ft. A Hallássérültek havi információs magazinját külön lehet megrendelni. Az igazolványcserét, illetve új igazolvány kiállítását a megyei szervezet Nyíregyháza, Szabolcs u. 2. sz. alatti helyiségében minden kedden és pénteken délelőtt 10-től este 7-ig lehet kérni. A nagyothallók ugyanott minden páros héten, szombat délelőtt 10-től tartanak klubfoglalkozást. (Jónás László megyei titkár közlése) Gazdajegyzők alkalmazottként A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara legutóbbi kibővített vezetőségi ülésén a tavaly elvégzett feladatok értékelésén és az idei célok meghatározásán túl a 30 kamarai gazdajegyző jogállásának változásáról is határozott a vezetőség. A törvény értelmében az első éves működés után, 1996. január 1-jétől kizárólag csak alkalmazotti viszonyban dolgozó gazdajegyzőket foglalkoztathat a kamara, ugyanis ez idáig többen vállalkozóként, megbízásos szerződéssel látták el a feladatukat. Ezt a kritériumot az állami feladatok fokozatos átvételéhez feltételként szabta a földművelésügyi tárca. E szerződések december 31-én lejártak, s 29 gazdajegyzővel alkalmazotti jogviszonyt létesített a kamara. A vezetőség egyénileg értékelte a 30 gazdajegyző munkáját, s nagy többségükben elégedettek voltak a tevékenységükkel. Megállapították, hogy csupán a megye 5-6 körzetében szükséges tovább erősíteni a gazdajegyző tevékenységét, amiről az érintettek személyes elbeszélgetés útján értesülhettek, Egy megyei körzet gazdajegyzőjének szerződését nem hosszabbította meg a kamara, a munkahelyére pályázatot írt ki a vezetőség. —vip—
