Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-06 / 286. szám
4 1995. december 6., szerda Külföld UJ KELET Vádemelés Ro Te Vu ellen A dél-koreai államügyészség kedden vádat emelt Ro Te Vu volt államfő ellen, amiért hivatali ideje alatt 369 millió dollár megvesztegetési pénzt fogadott el. Vádat emelnek a megvesztegetők, a legnagyobb dél-koreai cégek első emberei ellen is — közölték —, de őket egyelőre nem tartóztatják le. A megvesztegetési botránnyal foglalkozó főállamügyész a televízió által élőben közvetített sajtóértekezleten jelentette be, hogy az ügyészség a korrupció miatt kezdeményezi Ro Te Vu vagyonának elkobzását. A volt államfő, aki november 16. óta előzetes letartóztatásban van, bevallotta, hogy 654 millió dolláros titkos pénzalapra tett szert a vállalalatok adományaiból 1988—92 között, vagyis elnöksége idején. A pénzek eredete mindmáig tisztázatlan maradt. An Kang Min főügyész közölte, hogy Rot a Daewoo cég elnöke 31,3 millió dollárral, a Samsung vezetője 32,4 millió dollárral, a Dong A elnöke pedig 29,8 millió dollárral vesztegette meg. A volt tábornok-elnök összesen 35 üzleti csoport vezetőjétől jutott kedvezmények ellenében mintegy 369 millió dollárhoz. Korábban már őrizetbe vették a Hanbo csoport elnökét, és letartóztatás i parancsot adtak ki a Hanjang-csoport volt vezetője ellen is. Az ügyészség keddi döntése rácáfolni látszik az üzleti körök várakozására, miszerint a megvesztegetési botránynak nem lesznek az üzleti világot érintő, széles körű kihatásai. A Daewoo cég szóvivője még az ügyészség bejelentése előtt annak a véleményének adott hangot, hogy a botrány nem fogja hátrányosan érinteni a konszern üzletmenetét. A részvénypiacok is megnyugodtak átmenetileg abban a reményben, hogy a dél-koreai gazdaság alapját jelentő nagyvállalatok sértetlenek maradnak. Ami a politikai következményeket illeti, Ro Te Vu és Csőn Tu Hvan — más ügyben történt — letartóztatása képviselők tucatját késztetheti lemondásra. A kormányzó Demokratikus Liberális Párt (DLP) két volt államfőhöz közelálló képviselői tárgyalásukon úgy döntöttek, hogy a pártelnök döntésétől teszik függővé lemondásukat. Egyes hírek szerint Kim Jun Hvan eseteg még kedden bejelenti lemondását. Kim Jung Szám államfő pártjával 1990-ben alkotott szövetséget a DLP-vel. Ez utóbbi számos olyan politikust tömörít, akik Ro, illetve Csőn bizalmasai voltak. Egyelőre nem világos, mi készteti e politikusokat a távozásra: attól tartanak-e, hogy előbb-utóbb őket is elérheti a számonkérés, avagy inkább Kim Jung Szám államfővel elégedetlenek. Kim kezdeményezte a megvesztegetési ügyek feltárását, illetve Dél-Korea történelmi múltja sötét fejezetének kivizsgálását. Horn Gyula Párizsban Egynapos látogatásra kedden Párizsba érkezett Horn Gyula miniszterelnök. A magyar kormányfőt a Nyugat-európai Unió (NYEU) parlamenti közgyűlése hívta meg (a NYEU a nyugat-európai államok egyedüli, biztonságpolitikai kérdésekben illetékes saját testületé), ahol beszédet mond. Emellett Horn Gyula találkozik Jacques Chirac francia államfővel: a két politikus között ez lesz az első igazi megbeszélés Chirac államfővé választása óta. A Chirac—Hóm találkozón a kétoldalú kapcsolatok és bennük a gazdasági együttműködés mellett Magyar- ország nyugati integrációja lesz a fő téma. Mint francia részről többször is leszögezték, Párizs támogatja a magyar törekvést az euroatlanti szervezetekhez történő csatlakozásra. Hóm Gyula programjában eredetileg szerepelt volna egy találkozó francia kollégájával, Alain Juppé- vel is, ezt azonban a francia fél lemondta, mert a párizsi parlament a látogatás napján vitatja meg a sztrájkok miatt benyújtott bizalmatlansági indítványt, így azután Horn Gyula a tervezettnél valamivel előbb, késő délután utazik haza Magyarországra. Václav Havel Japánban A franciák és a NATO Franciaország úgy döntött, hogy szorosabbra fonja a katonai szálakat, amelyek a NATO- hoz fűzik. Diplomáciájának irányítója, Hervé de Charette a NATO-tagor- szágok külügyminisztereinek keddi ülésén készül bejelenteni, hogy Párizs ismét elfoglalja helyét a szövetség Védelmi Tervező Bizottságában (amelyben a védelmi miniszterek vesznek részt), akárcsak a katonai bizottságban — tudta meg a Reuter brüsszeli diplomáciai forrásból. Jacques Chirac francia államfő elhatározását a brit hírügynökség által idézett NATO-források a szövetségesek között a boszniai terepen megvalósuló, eddig példátlan együttműködés első pozitív eredményeként értékelték, bár jelezték: Párizs, amely 1966-ban lépett ki az integrált katonai szervezetből, egyelőre nem jelent be teljes visz- szailleszkedést, amely tisztjeinek a NATO parancsnoki rendszerébe való átvezénylésével (nemzeti parancsnokság alóli kivonásukkal) járna. A stabilitás térsége kiszélesedik azáltal, hogy a NATO Ke- let-Európa felé terjeszkedik, és ez végső soron Oroszországnak is előnyös — nyilatkozta a Japánban tartózkodó Václav Havel cseh államfő az északatlanti szövetség bővülését ellenző orosz véleményekkel kapcsolatban. Havel az Aszahi Simbun című lapnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a NATO bővülésével szembeni orosz ellenállás a hidegháborús gondolkodást tükrözi. A cseh államfő kedden sajtóértekezletet is tartott. Arról beszélt, hogy országa fő külpolitikai célja az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő „lehető legkorábbi” csatlakozás. — A Cseh Köztársaság politikailag stabil, gyors fejlődést ért el a gazdasági reformokban, és számít a japán befektetőkre — mondta. A lengyel elnökválasztásról szólva Aleksander Kwasniewski győzelmét kommentálva megjegyezte, hogy Walesa veresége nem vezet Lengyelország kommunizmushoz való visszatéréséhez: az eredmény csak egy, Nyugat-Európában is megszokott váltást jelent. — A lengyel gazdasági reformfolyamatot nem fogja lefékezni a Kvansniewski-kormányzat, és a változás a cseh—lengyel kapcsolatokat sem fogja hátrányosan befolyásolni — fejtette ki. A cseh államfő, aki vasárnap óta tartózkodik négynapos nem hivatalos látogatáson Japánban, a világ korszakos kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozáson vesz részt. A második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából rendezi e konferenciát az Ehe Wiesel Alapítvány, az ENSZ-Egyetem és az Aszahi Simbun című lap. Értesülések szerint eredetileg a magyar köztársasági elnök részvé- telére is számítottak, Göncz Árpád azonban úgy vélte, hasznosabb, ha Horn Gyula kormányfő utazik ezekben a napokban Japánba a ja- pán—magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztését célzó munkalátogatásra. Horn a tervek szerint december 10-én érkezik Japánba, majd néhány nap múlva továbbutazik Dél- Koreába. A tokiói és a hirosimai nemzetközi tanácskozáson számos állami vezető és Nobel- díjas személyiség vesz részt, köztük Raman Narajanan indiai alelnök, Lawrence Eagleburger, volt amerikai külügyminiszter és Mijazava Kiicsi volt japán kormányfő. Javier Solana az új NATO-főtitkár Tornyosuló feladatok Kedden délelőtt az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülése az Észak-atlanti Szövetség főtitkárává nevezte ki Javier Solana jelenlegi spanyol külügyminisztert. Solana várhatóan még az idén, de csak az Európai Unió december 15—16-ai csúcstalálkozója után veszi át új hivatalát. A szövetség kilencedik főtitkárát — aki spanyol színekben elsőként áll majd a NATO politikai apparátusának élére — a szövetség ez évi soros tiszteletbeli elnöke, Malcom Rifkind brit külügyminiszter ajánlotta a tisztségbe. Szavazás nem volt, hanem az ilyenkor szokásos eljárást követve a kinevezést övező konszenzus tudomásul vétele, amelynek nyomán Rifkind megállapította Solana főtitkárrá történt kinevezését. A poszt immár hat hete betöltetlen volt: Solana elődje, a belga Willy Claes október 20-án lemondásra kényszerült az Agusta néven ismertté vált helikoptervásárlási-megvesztegetési botrányban játszott szerepe, illetve az ennek nyomán ellene indított bírósági eljárás miatt. Nem sok ideje lesz Javier Solana-nak a NATO főtitkári munka átvételére. Miként keddi kinevezése nyomán az egyik szövetségi diplomata megjegyezte, nem is kell majd átvennie, nyakába szakad az magától is. A legmunkaigényesebb és egyúttal legsürgetőbb dosszié a boszniai „béketeremtésből” adódó, a NATO történetében példátlan nagyságrendű feladatok sora. Előre látható, hogy a bonyolult műveletsor távolról sem csupán technikai jellegű problémák sorát veti majd fel, hanem akadnak bőven politikaiak is. Hogyan válik majd be a sajátos együttműködés az orosz parancsnoksággal? Miként találják meg a hangot a nem tagország mohamedán államokkal? Sikerül-e kialkudni az ENSZ-nél, hogy legalább valamennyit megtérítsen a borsos számlákból? — hogy csak néhány említsünk. A NATO—orosz kapcsolat önmagában is külön dosszié. A hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) felülvizsgálati konferenciája jövőre esedékes, s már azt is alig—kompromisszumos javaslatok árán — sikerült csak elérni, hogy Moszkva legalább addig tessék-lássék kötelezettséget vállaljon az öt évvel ezelőtti bécsi megállapodás betartására. De eközben a kiinduló alapállásból — vagyis, hogy a még NATO-VSZ felállásra méretezett szerződés az új körülmények között teljesen elavult — az orosz fővárosban hangsúlyozottan egy pillanatig sem engedtek. Brüsszelben pedig többször is jelezték: szeretnék elkerülni egy „újratárgya- lási lavina” megindulását. Mindeközben a szövetségi politika egyszerre akar minél szívélyesebb, konkrét együttműködésen alapuló kapcsolatot Moszkvával, illetve újabb és újabb előrelépést elérni a NATO kilátásba helyezett kibővítésében (még ha ez utóbbi terén újabban tapasztalható is némi visszafogottság...). Brüsszeli megítélés szerint e két dolog egymásból következik és egymást erősíti. Moszkvában úgy vélik, hogy éppen ellenkezőleg: egymást kizárják... Közben számolni kell a tucatnyi, bebocsátásra váró kelet- , és közép-európai ország nyomásával is, miként általában a 27 országot magában foglaló békepartneri program menedzselésével. Brüsszeli diplomáciai körökben mind többen számítanak arra, hogy a jövő év közepe tájékán, (az orosz választások után?), nagyon valószínű egy újabb NATO-csúcs kitűzése, amely annak idején majd minden bizonnyal (mégiscsak..) mandátumot fog adni az újabb bővítési tanulmány — az immár „mikor?” és „kiket?” kérdésre felelő dolgozat elkészítésére. S ha ez nem lenne elég, legkésőbb az EU jövő évi, kormányközi értekezlete után mind konkrétabb formát ölt majd az „önálló európai identitás” intézménye is. Ami annak lehetőségét jelenti, hogy a szervezetileg ma még különálló Nyugat-európai Unió esetleg az EU önálló védelmi szervezetévé válik — miközben ugyanezt a NYEU-t a NATO- ban a Szövetség „európai pilléreként” határozzák meg. A két dolog összeegyeztetése és a harmonikus együttműködési formák megtalálása szintén több évre szóló feladat. Vaskosak tehát a főtitkári asztalon heverő dossziék, és általános vélemény szerint nem csupán a bennük lévő konkrét ügyek megoldása, hanem végső soron a NATO jövője függ megfelelő kezelésüktől. Azé a NATO-é, amely a Berlini Fal leomlása idején úgy tűnt, mintha elvesztette volna létezésének értelmét, s amely most éppen az elsorolt feladatok felvállalásában véli azt mégis megtalálni. Összetűzés Dél-Kínában Ketten meghaltak, és legalább hatvanan meg- sebesültek — közülük tízen válságos állapotban vannak — Kuangtung dél-kínai tartományban, a Hongkong közelében lévő Longgang faluban, amikor felbőszült munkások összecsaptak a rendőrséggel. A véres incidensről kedden az Eastern Express című hongkongi lap számolt be. Az összetűzés egy látszólag ártalmatlan vitával kezdődött: a falu egyik lakója motorkerékpárjával ráhajtott egy frissen aszfaltozott, lezárt útszakaszra, mire az útépítő munkások rátámadtak. A faluőrök 50 rendőrt hívtak segítségül, akik közül az egyik pisztolyát az egyik munkás fejéhez szegezte. A feldühödött munkások erre nekiestek a rendőrnek, és erősítést hoztak egy közeli építkezésről. Több mint 500 munkás lapátokkal és fémru- dakkal felfegyverkezve megrohamozta a rendőröket — írta a hongkongi lap. Az összecsapás során egy faluőrt és egy munkást agyonvertek. A munkások megostromolták a kommunista párt helyi székházát is, és megvertek néhány pártfunkcionáriust. További részletek nem ismeretesek — idézte a hongkongi lapot a dpa. Fahd királyt szélütés érte Washingtoni hivatalos forrásokból hétfőn megerősítették azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerintEaMszaúd-arábiai királyt múlt csütörtökön szélütés érte. Nevük elhallgatását kérő kormánytisztviselők elmondták, hogy a királyi udvar költségére amerikai orvoscsoport utazott Rijádba az uralkodó kezelésére. Közölték azt is, hogy tudomásuk szerint a hetvenkét éves király jól van, és nem igaz, hogy a szélütés következtében félig lebénult volna. A témakör kényességére — és az olajpiacokra gyakorolt esetleges kihatására — való tekintettel egyéb információt nem voltak hajlandók elárulni, hangsúlyozva, hogy az uralkodó állapota ügyében egyedül a rijádi királyi palota tájékoztatása a mérvadó. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője hivatalosan még csak a szélütés tényéről sem volt hajlandó nyilatkozni, hanem megismételte azokat a szaúd-ará- biai közléseket, amelyek szerint a királyon elvégzett kórházi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak. Clinton Szarajevóba készül? Bili Clinton amerikai elnök állítólag azt fontolgatja, hogy még ebben a hónapban ellátogat Szarajevóba, ezzel is bizonyítva az Egyesült Államok eltökéltségét a béke megteremtésére Boszniában. Mint a Reuter brit hírügynökség jelentette, a hírt a The Washington Post című tekintélyes amerikai lap közölte egy meg nem nevezett, vezető beosztású fehér házi forrásra hivatkozva. Amennyiben Clinton a látogatás mellett dönt, arra a békeszerződés tervezett párizsi aláírása, azaz december 14. után kerül sor — írja a lap. A Fehér Ház kedd reggelig nem kommentálta a lap értesülését.
