Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-06 / 286. szám

UJ KELET Információk 1995. december 6., szerda 5 Önkormányzatok egy éve Sikerek, kudarcok, feladatok Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legna­gyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Márton József, Biri: 1. — A legnagyobb siker­nek azt tekintem, hogy negy­venmillió forintos pályáza­tot nyertünk céltámogatás­ként egy nyolctantermes iskola építésére. Céltámo­gatást kiegészítő keretből továbi negyvenmilliót sze­reztünk erre a célra. A fa­lugondnoki rendszert is ez év júliusától vezettük be, e tevékenységünkre is nyer­tünk támogatást, ebből a pénzből egy mikrobuszt vá­sároltunk. További pályáza­tokból csaknem nyolcmillió forintot kaptunk. Képesek voltunk arra, hogy támo­gassuk a helyi társadalmi szer­vezeteket, és egyszeri pénz­beli segítséget adtunk min­den iskolás diáknak az álta­lános iskolától az egyetemis­táig. 2. — Kudarcnak könyve­lem el, hogy a telefonhálóza­tot nem tudtuk kiépíteni. A Matáv azt ígérte, hogy ka­rácsonyra minden igénylőnek bevezetik a távbeszélő ké­szüléket. A lakosság előtt szégyellem, hogy ezt az ígé­retet nem tudtam teljesí­teni. 3. — A jövő évben foly­tatjuk az iskolaépítést, szeptemberben szeretnénk átadni. Remélem, hogy a telefonhálózat kiépítése tavaszra megvalósul, ter­vünk még, hogy intézmé­nyeinket az óvodát, az isko­lát, a bölcsődét továbbra is működtetni tudjuk. Bujdosó László, Geszteréd: 1. — Ismerve az ország gazdasági helyzetét, örülhe­tünk annak, hogy valameny- nyi intézményünket működ­tetni tudjuk. Pénzügyi ne­hézségeink ellenére hitelt nem kellett felvennünk. Közalkalmazottainknak már novemberben kiutal­tuk a tizenharmadik havi bért. 2. —r Kudarcunk, hogy a Geszterédet Lovastanyával összekötő út fejlesztésére nem sikerült támogatást sze­reznünk. 3. — Konkrét feladataink a jövő évi költségvetés nagy­ságától függenek. Szeretnénk az eddigi működési feltétele­ket megtartani. Jaksi József, Bököny: 1. — Megmenekültünk a csődtől — sajnos, ez is ered­ménynek tekinthető. Sikerült a telefonhálózatot kiépíteni, továbbá örülök annak, hogy a visszaigényelt földeket kiosz­tottuk. A kárpótlási és földki­adó bizottságnak köszön­hetően kevés probléma adó­dott. 2. — Óriási gondunk, hogy nem azt csináljuk, amit szeret­nénk. Utakat szerettünk volna építeni, ezzel munkalehetősé­get adtunk volna a községben a munkanélkülieknek. Terve­ink nem az elképzelések szerint alakultak. A hiábavaló álláske­resés miatt rossz a hangulat a faluban. 3. — Három évvel ezelőtt elkezdődött a gyógyszertár építése, az utolsó simítások még hátra vannak. A patikát szeretnénk privatizálni, gyógy­szerészre lenne szükségünk, a munkálatokban természete­sen segítenénk. Terveink kö­zött szerepel a szennyvízhá­lózat kiépítése. kalendárium Miklós napja ■Miklós püspök ünnepe évszá­zadok óta a gyermekeké. A le­genda szerint ezen az éjszakán krampusza és angyalai kísére­tében leszáll a Földre, a jó gye­rekeknek ajándékot, a rosszak­nak virgácsot tesz a cipőjébe. Rénszarvas szánján végigröpül az egész világon, s akinek a lel­ke olyan hófehér, mint az ő sza­kálla, meghallja égi szánkójá­nak csilingelését. Kisázsiában, Patara városá­ban született i. e. 272 táján. Szülei Miklósnak (görögül Nikolaosznak) nevezték el, ami azt jelenti: a győző, a nép vité­ze. Pap lett, majd atyja halála után tekintélyes vagyont örö­költ. Egyszer hírét vette, hogy egy helybéli nemesember el­szegényedett, már a három lá­nya hozományát is elköltötte, mégsem tudja az adósságát ki­fizetni. Betevő falatjuk sem maradt, ezért az apa lányai ár­tatlanságát akarja áruba bocsá­tani, hogy megmeneküljenek a nyomortól. Akkoriban ez nem volt ritkaság, ám Miklós meg­szánta a lányokat. Egy éjjel ti­tokban a házhoz lopózott, és a nyitott ablakon bedobott egy erszényt. Az idősebb lány ho­zománya volt benne. Másnap a középső, harmadnap a legki­sebb lány hozományát csem­pészte be a házba. De ezen az éjjelen a kíváncsi apa kileste, hogy ki a titokzatos jótevő, és elmondta mindenkinek. Miklós szegényesen élt, de bőkezűen adakozott a rászoru­lóknak, különösen a gyerme­keknek adott ajándékokat. Ezért Isten csodatévő képessé­gekkel áldotta meg: lecsende­sítette a háborgó tengert, feltá­masztotta a holtakat. Később Myra püspökévé választották a szent életű férfiút. A keresz­tényüldözések idején őt is el­fogták, megkínozták, de nem merték megölni a római kato­nák. A nevét övező legendák nyomán a szüzek, a vándordi­ákok és a hajósok patrónusa lett; tiszteletére először 1087- ben, az olaszországi Bariban emeltek templomot, amelynek oltárán aranykopórsóban nyug­szanak ereklyévé nemesült csontjai. Nevét ma is számos templom, község őrzi hazánk­ban. A Mikulás-nap hagyománya — bár a Mikulás szó cseh —, Ausztriából kerülhetett hoz­zánk. A virgonc kis krampusz szintén németaföldi „szár­mazású”. Krumm-Fuss, vagy Klump-Fuss volt a neve, s azokban az időkben, amikor még mélyen gyökerezett a ger­mánokban a Wotan-kultusz, bizony lólábú ördögként riogat­ta a népet. Miklós kísérőjeként pedig elpáholta a csínytevő, lusta, rosszul tanuló gyerekeket a virgácsával. Ma már csak a régi szokásokat megtartó vidé­keken jelenik meg fekete kor­mos arcával az alakoskodó menetben. Ma, december 6-án Mik­lósnak azt a jótettét ünnepel­jük, amivel megmentette a három patarai hajadont. Év­századok alatt számos ba­bona fűződött ehhez a nap­hoz: például az asszonyok­nak nem volt szabad dolgoz­niuk. A téli ünnepkörben számos ilyen tiltónapot ta­lálunk. Az alföldi pásztorok viszont Miklós napig makkol- tatták a disznókat, hogy jól meghízzanak karácsonyig, és Myra püspökének ünnepe termőnap volt a malacok szü­letésére is. Főleg a Dunántúlon divatozott az úgynevezett Mi­kulás-járás, amikor a fiatalok álarcos, szalmába burkolt Mi­kulást hordoztak végig a falun az ajándékot váró gyermekek örömére. Hát én immár mit válasszak? Budai Nagy Antal Szakközépiskola A nagykállói Budai Nagy Antal Óvónői, Pedagógiai és Közgazdasági Szakközépisko­la az idén ünnepelte alapításá­nak 125. évfordulóját. Az iskola az 1996-97-es tan­évben pedagógiai és közgazda- sági osztályt indít. Óvónői szakra nem lehet jelentkezni. Pedagógiai szakra hetven ta­nulót vesznek fel, ide azok je­lentkezését várják, akik első­sorban pedagógiai pályán sze­retnének továbbtanulni, de ter­mészetesen nincs kizárva más irányú továbbtanulás sem. Fel­vételi alkalmassági vizsgát rajz-, ének- és beszédkészség-felmé­résből kell tenni, valamint tesz­tet írnak a felvételizők, amely­ben a helyesírási, történelmi és természettudományos ismere­teiket vizsgálják. Az első és a második osztályban alapvetően ugyanazon tantárgyakat tanul­ják, mint a gimnáziumban, ki­vétel, hogy egy idegen nyelv tanulása (angol, német, orosz) heti öt órában kötelező, illetve megismerkedhetnek a számí­tástechnika alapjaival. A har­madik és negyedik osztályban a közismereti tárgyak mellett komplex pedagógiai elméletet és gyakorlatot tanulnak, amely a későbbi pályaválasztásukat készíti elő. A negyedik osztály végén minden tanuló érettségi vizsgát tesz a gimnáziumi kö­vetelményeknek megfelelően. Azok a tanulók, akik sikertele­nül felvételiznek felsőoktatási intézménybe, vagy nem akar­nak továbbtanulni, maradhat­nak az ötödik évre az iskolában és középfokú pedagógiai képe­sítést szerezhetnek. (Pedagó­giai asszisztens, gyermek- felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, gyermekvédelmi asszisztens vagy iskolatitkár szakon). Közgazdasági tagozatra harmincöt tanu­lót vesznek fel. Az itt végzettek számviteli, nyilvántartói, bérelszámolási, bér- és munka­ügyi nyilvántar­tói, könyvelői munkakörben helyezkedhet­nek el. A kép­zés négyéves. A felvételi vizsgá­ba az általános iskola hetedik osztály év végi és a nyolcadik osztály év vé­gi eredményei számítanak, valamint a szakmai írásbeli alkalmassági vizsga matematikából és anyanyelv­ből. Az órán kívüli tevékenysé­gekre, magyar, matematika, fi­zika, biológia, rajz és idegen nyelvű szakkörökre önköltségi áron lehet jelentkezni. Kollégi­umi ellátást korlátozott szám­ban, a szociálisan rászorultak kaphatnak. K.l. Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Nyíregyháza A középiskola valamennyi elsős osztályában a világbanki program szerint tanulhatnak az intézménybe jelentkező diá­kok. E szakokon a tanulók érettségit tehetnek a negyedik év végén, majd speciális szak­képzéseken vehetnek részt. Az általános iskolákban vég­zettek két szakmacsoport kö­zött választhatnak: közgazdasá­gi vagy kereskedelmi-marke­ting szakra jelentkezhetnek. Mindkét tantárgycsoportban az első két év alatt ugyanazt az alapismeretet sajátíthatják el a gyerekek, így — akár — a har­madik év elején is szakirányt válthatnak. Harmadik és negye­dik osztályban már az adott szakmacsoportra jellemző szakmai alapképzésben része­sülnek a tanulók. A négyéves szakközépiskolai oktatás érett­ségivel zárul. A felvett diákok magas óraszámban tanulják az idegen nyelvet — angolt, né­metet vagy oroszt — és az in­formatikai ismereteket. A közgazdasági szakmacso­portban 3, míg a kereskedelem­marketing szakon 1 elsős osz­tály indítását tervezte az intéz­mény, összesen 128 tanulóval. A világbanki képzés sajátos­ságából adódóan az intézmény­ben, illetve az 1995/96-os tan­évben más iskolákban érettsé­gizettek számára lehetőség nyí­lik szakmai továbbtanulásra három különböző, az Országos Szakmai Jegyzékben rögzített szakirányban. Pénzügyi ügyin­tézői és számviteli ügyintézői szakokon az oktatási idő 1 év, míg a felsőfokú gazdasági in­formatikus képzés tanulmányi ideje 2 év. A közgazdasági szakközép- iskola levelező ta­gozatán az érettsé­givel nem rendel­kező jelentkezők részére négyéves pénzügyi oktatást szervez az intéz­mény; A már érett­ségi vizsgával ren­delkező hallgatók­nak az egyéves időtartamú pénz­ügyi ügyintézői szak elvégzése le­hetőséget ad arra. hogy piacképes is­meretekhez jussa­nak. A levelező tagozatra egy-egy osztály indítását tervezte az intézmény. A nappali tagozaton tanuló diákoknak a menzai étkezési lehetőség korlátlanul, de kollé­giumi elhelyezés korlátozott számban áll rendelkezésre, mintegy 40-50 tanuló részére. —vip—

Next

/
Oldalképek
Tartalom