Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-06 / 286. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 6., szerda 3 Hópelyhek Különös őszi, novemberi nap ez: — a reggel tél, a dél tavasz! A történései sem kü­lönbek. Reggel. A család varázslat­ra ébredt, fehér varázsra. A nyújtózásokat elhagyva már mind a négyen a konyhaab­lakon kuksolnak-kémlelnek a külvilágra, az évenként ismét­lődő nagy csodára, az első hó látványára. A fejek szinte összeérnek az ámulatban. Sze­mek csillannak, mosolyok su­gároznák, és valamiféle nyu­godt békesség ül a lélekre. Aztán észbekapnak, gyors készülés, rohanás: ajtó, zár, lift, puszi, iskola, munkahely. Az üres lakásban az előbbi rácsodálkozás lélegzetét az ablaküveg még őrzi, mígnem alakja fogyni kezd, s eltűnik a konyha melegében. *** Még mindig reggel. Az arasznyi hóban kempingke­rékpáron gyötri magát egy hölgy. Elővigyázatos: az ülés teljesen lehúzva, a lábát ve­szély esetén így könnyedén ledobhatja. Persze, meglehe­tősen furcsa látvány így az egész, de részletében meg különösen az: a nyaknál kerekező láb. De nem soká­ig. Mert hirtelen szétszakad a kép, s valami furcsa össze­visszaságban látható a láb, a két kerék, az előbb még utas, a táska, az üresen maradt ülés. Délelőtt. A tél csipkézte táj a napra dobálja ruháit. Hó­lapát cipeli a borostás haj­léktalant. A közeli garázs­kocsma falához tér pihenni, ahol két társa — csak úgy, lelketlenül odadobva — el­nyújtózva sütkérezik a melen­gető napon. Dél. Menedzser-, ügynök­féle száll le a buszról. Meg­jelenésében előírásos, tetőtől talpig skatulyás elegancia. A naptól csillanó fényű cipővel lelép — és elmerül az óriás latyakban. El a nadrágszár hajtókája is. Miként barátunk a hangos gondolatban, amely leginkább a Teremtéshez ha­sonlatos. Az is az Istennel kezdődött. Este. Hósötét. Lefler György Rendezvény cukorbetegeknek „A betegnevelés jelentősége diabéteszben”. Ez a jelmondata annak a rendezvénynek, melyre szombaton tíz órától kerül sor Nyíregyházán, a Váci Mihály Városi Művelődési Központban. Az összejövetel támogatója a Magyar Diabétesz Társaság. A fővédnöki tisztséget Dr. Zilahy József, a megyei közgyűlés al- elnöke látja el, míg a védnöki posztra Csabai Lászlóné polgár- mester asszonyt kérték fel. A megnyitót követően a következő előadások hangzanak el: Novo-nordisk a cukorbetegekért, a II. típusú diabetes mellitus kezelése, a cukorbetegség idegrendszeri szövődményei, koleszterin-érelmeszesedés, valamint hozzászó­lások, majd a diabetes-totó kitöltése és értékelése. A hölgyek öröme: a szépség síktól, tevékenységük igazi csa­patmunka. A sikereknek, egy- egy szép ruhának közösen örül­nek. Az új elképzelésekre Ági néni és Ági hosszas megbeszé­lés és előkészítés után adja ál­dását. Modelljeik egyedi tervezésű- ek, elsősorban gyapjú, muszlin, kasmír, szatén és zsorzsett anyagokkal dolgoznak. Ruhái­kat olyan nőknek javasolják, akik a hétköznapokon is külön­legesek akarnak lenni, mindezt olyan áron, ami elérhető a kö­zepes fizetéssel rendelkezők számára is. Az elmúlt héten Nyíregyhá­zán színvonalas divatbemuta­Boldog ember, akinek olyan munkája van, amiben örömét leli. Aki úgy érzi, hogy mindig is az adott tevékenységet akar­ta csinálni. Ők azok, akik tel­jes életet élnek, és szívből dol­goznak. Azt mondják, hogy a kreati­vitás, az alkotószellem mindig előretör. Nem lehet megszün­hoz illeszkedtek. Vendégei, nemcsak mint fodrászhoz, ha­nem jó baráthoz jöttek. Ágnes boldog volt, hiszen az életet a munka jelentette számára, s ő azt végezhette, amit a legjob­ban szeretett. Tizenöt évnyi csodás élet után azonban — szinte egyik napról a másikra — megrázó dellezést tanult. Reggel nyolc órától délután ötig az iskola­padban ült, örömmel, hiszen mindennap új és érdekes isme­reteket szerzett. Azután két-há- rom évig otthon varrogatott, hogy megtanulja a szakma min­den csínját-bínját. Nem bánta meg. Kis idő múlva vendégek tömege látogatta meg, akik arra Jelenleg egy kft.-ben dolgo­zik, amit a lányával, Somodi Ágival hoztak létre. Őt is min­dig érdekelte az alkotás és a divat. Egy francia céggel kar­öltve megalapították az Imp­ression nevű vállalkozást. Sza­lont nyitottak Budapesten, var­rodájukban húsz varrónő dol­gozik. Ági néni szerint mindannyi­an minőségi munkát végez­nek. Mindenki tanulhat a má­tetni, eltüntetni. Somodi Ist- vánné, Agnes néhány évvel ezelőtt a fodrász szakma meg­becsült tagja volt. Versenyeket nyert, mestervizsgát tett, ké­sőbb szalont nyitott. Munkáját igényesség jellemezte. Mindig a legjobbat és a legszebbet akarta megalkotni. Az általa készített frizurák viselőjük ar­cához, alkatához és az alkalom­esemény zavarta meg az alko­tóéveket. Vegyianyag-allergiá- ja miatt ott kellett hagynia az állását. Lelki bánatát új tevé­kenységgel próbálta felejteni. Azt érezte, hogy mindenkép­pen olyan munkára van szük­sége, amihez kézügyesség és alkotókészség szükséges. Beiratkozott egy iskolába, ahol gyermek- és felnőttmo­vágytak, hogy csodálatos ruha­költeményeket készítsen szá­mukra. Ágnes megálmodta, megtervezte, amit kívántak tőle. Ami szépet és jót látott, mindig azonnal el akarta készíteni. Ko­rábban, amikor fodrász, volt an­nak örült, hogy a hölgyek az ál­tala készített frizurával jelentek meg, most az általa tervezett ru­hák lettek örömének forrásai. tón láthattuk az Impression ter­mékeit. Csodálatos estélyi ru­hákban, kosztümökben és bun­dákban gyönyörködhettünk. A modelleken észrevehető, hogy a munkában a tervezőknek és a készítőknek nemcsak szak­mai tudása, hanem szeretete és szíve is benne van. (A termé­kek már Nyíregyházán is meg­vásárolhatók.) Anya és leánya pedig tovább álmodja és alkot­ja a ruhákat a hölgyek nagy örömére. Kozma Ibolya Közösen dolgoznak a sikerért Hamarosan átadják Kielégíti a XX; századvégi igényeket Disznódiéta Összegyűjtjük a kenyér-, kifli- és zsömlemaradékokat egy méretes nejlonszatyor­ba, és időnként kivisszük az anyósékhoz. A disznók pe­dig kötelességtudóan híz­nak, a nagyobbakat már 130 kilóra saccolták szakértő szemek. Az elzsírosodás rö­vid távon is súlyos egészség- ügyi problémákhoz vezet (és rontja a hús minőségét), ezért úgy döntöttem, abba kell hagyni a maradékgyűj­tést. A feleségemnek ez saj­nos nagyon érzékeny pont­ja. Egy alkalommal tévedés­ből kukába dobtam egy fa­rát (tudják, a kenyér vége). Mit kaptam!!! Az még hagy- ján, hogy kiszedette velem, de még szólni sem volt haj­landó hozzám, szerinte direkt ki akartam szúrni a sertései­vel! Akkor mit tegyek? Ke­nyér kell a házba, lehetetlen kiszámítani pontosan mennyi az éppen elég, vagyis mara­dék is lesz. Állítólag, ami na­gyon foglakoztat valakit nap­pal, azon fokozott agyműkö­déssel tovább töpreng éjsza­ka, és ilyenkor könnyebben talál megoldást. Lehet valami benne, mert egy kora hajnali órán nekem is bekattant a vá­lasz. Ezentúl csak diétás ke­nyeret veszek! Legalábbis disznóölésig. Dojcsák Tibor A jövő év második felében üzembe helyezik a Jósa And­rás Megyei Kórház új szárnyát — tudtuk meg Bélteczki János beruházási főelőadótól. Az építkezést 1990-ben kezdték meg, akkor 1993-ban határozták meg a befejezési határidőt, az építkezés ütemét azonban az évenkénti pénzügyi fedezet határozta meg, ebben az évben mintegy 771 millió forintot használtak fel. Az épít­kezéssel kapcsolatos teendők lebonyolítója a kórház által megbízott Hospital Kft., kivi­telező a Kelet-Speeck Kft. Az új épület az erősen lerom­lott állapotú szülészet és nő­gyógyászat épületének kiváltá­sát szolgálja majd, anélkül, hogy ágyszámnövekedést okozna. A pincével és a föld­szinttel együtt ötszintes épület 280 ágyából 100 szülészeti-, 100 nőgyógyászati és 80 fül- orr-gégészeti célokat szolgál. A legkorszerűbb, XX. század végi igényeket kielégítő kiala­kításra, felszereltségre jel­lemző, hogy minden szobában van WC, zuhanyzó, a fontosabb helyiségek klimatizáltak. Az orvostechnológia, a gépek, műszerek, medikai és mobil bútorok nagyrészt a régi kórhá­zi szárnyból kerülnek át. Ezek az utolsó három év technikai színvonalát képviselik, sok be­rendezést már azzal a céllal vásároltak, hogy az új szárny­ban teljesítsenek szolgálatot. Az építési munkálatokkal a szerződés szerint december 31- éig el kell készülni, a nyolc lif­tet 1996. március 31 -ig kell be­szerelni. Az új kórházi szárny a jövő év második felétől fo­gadja a betegeket. Tegnaptól új helyen várja ügyfeleit a Westel 900 GSM Mobil Távköz­lési Rt. nyíregyházi ki- rendeltsége. Korábban a Rákóczi úton volt a tár­saság székháza, melyet most egy sokkal tágasabb ügyfélszolgálati irodára cseréltek fel a Szarvas utcán. Az ügyfelek ügyes­bajos gondjainak kezelé­se mellett értékesítéssel is foglalkozik a Westel. Az érdeklődőket új helyükön hétfőtől péntekig reggel kilenctől délután fél ha­tig, szombaton pedig reg­gel fél kilenctől déli tizen­két óráig fogadják. A megyei kórház épülő új szárnya Nem jött a vonat Meddig kell várakozni az autóval ha pirosat kapunk a vasúti átjáróban? A válasz egyértelmű, amíg el nem kezd a fehér lámpa villogni! Győrtelek kocsordi bejáratánál kellett néhány napja fé­keznem. A jelzőberendezés tanúsága szerint vonat közeledett. Fáradt voltam, nem is bántam, hogy elővehetek egy kis zacskós tejport. Nem iszok, nem dohányzók, de szeretem a tejport, amit vezetés közben macerásabb fogyasztani, mint a cigit vagy a do­bozos sört. Tehát tejporoztam, aztán a motort is leállítottam. Nem jött a vonat. A sor nőtt, és nőtt, a visszapillantó tükörbe pillantva az úttest jobb oldalán egyetlen szabad négyzetmétert sem tudtam felfedezni. Autók lepték el. Nem néztem az órámra, de tíz perc fölött lehettünk már, amikor az első autó megindult. Keresztül a piroson. A többiek utána, az egy bolond százat csinál tételnek megfelelően. Lehet, hogy sokan nem is akarták, csak hát ugye a hátuk mögött lévők... Lehet, hogy én is áthajtottam. Nem árulom el, nehogy megbüntessenek. Csak egy dolog fontos. Ezúttal nem jött a vonat. Dojcsák Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom