Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-18 / 296. szám
4 1995. december 18., hétfő Külföld UJ KELET Befejeződött az Európai Unió madridi csúcsértekezlete Nincs konkrét időpont a társult országok tagfelvételére A péntek esti díszvacsora Meghívásunk politikai gesztus Nem lesz konkrét időpont a madridi európai uniós csúcs záródokumentumában a kelet-európai társult országokkal kilátásba helyezett tagfelvételi tárgyalások megkezdéséről, csupán annak deklarálása, hogy az Európai Bizottság országértékelésének az EU kormányközi értekezlet után a „lehető leghamarabb” el kell készülnie, és az „objektív kritériumok” alapján készült véleményt használva kiindulási alapul kerül majd sor annak meghatározására, mikor és kikkel kezdődhet meg csatlakozási folyamat — szögezte le Felipe Gonzalez spanyol kormányfő a péntek esti madridi „csúcsvacsorán” , amelynek első napirendi „fogásaként” az EU majdani kelet-európai bővítésével összefüggő problémakört tekintették át a Tizenötök első számú vezetői. A vendéglátó spanyol miniszterelnök kijelentése megerősíteni látszik az európai politikáért felelős külügyi államtitkár, Carlos Westendorp péntek esti sajtótájékoztatóján elhangzottakat: a felvételi tárgyalásra csakis a kormányközi értekezlet eredményének, vala- jnint a jelentkező országról készül európai bizottsági országértékelésnek ismeretében kerülhet sor. így a jelen időszakban az állam- és kormányfők csupán azt szorgalmazhatják — és erre lesz is utalás a zárónyilatkozaban —, hogy a bizottság az értekezlet befejezte után a „lehető leghamarabb” terjessze be a jelöltről készült hivatalos értékelését. Wim /CA holland kormányfő utóbb egy péntek esti sajtónyilatkozatában ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az EU 1997 második féléves (luxembourgi) elnöksége végén — a kormányközi konferencia eredménye, és az országonkénti bizottsági értékelési ismeretében •—a decemberi EU-csúcstalálkozón kerülhet sor annak meghatározására, hogy „mikor” és kikkel kerülhet majd sor felvételi folyamat megkezdésére. Egyetértés a kiszélesítésről Az Európai Unió madridi csúcsértekezlete szombaton a kora délelőtti órákban folytatta munkáját. Az ilyenkor szokásos módon a pénteki ülésen megfogalmazottak véglegesítése zajlik, majd következik a közös ebéd a kilenc társult kelet-európai ország vezetőivel. Az EU állam-, és kormányfői arra kérik a brüsszeli Európai Bizottságot, hogy a jövőre kezdődő kormányközi értekezlet után a „lehető leghamarabb” terjessze be hivatalos országértékelését a tagságra jelentkező kelet-európai társult államokról. A bizottságnak az értekezlet után azonnal átfogó jelentést kell benyújtania a leendő bővítés várható következményeiről, különös tekintettel annak pénzügyi vonzata- ira. Erről péntek esti madridi „csúcsvacsorájukon” állapodtak meg a Tizenötök első számú vezetői. Az egyetértésük nyomán a csúcs záródokumentumába is bekerülő „kiszélesítési állás- foglalás” egyúttal kilátásba helyezi, hogy az Európai Tanács (az EU állam-, és kormányfők mindenkori találkozója) mindezek nyomán „a lehetséges legkorábbi időpontban döntést hoz” a tagfelvételi tárgyalások megkezdéséről. A csúcs résztvevői fontosnak érezték megerősíteni, hogy továbbra is érvényes a korábban vállalt kötelezettség Málta és Ciprus esetében, és — attól függően, mi lesz a kormányközi értekezlet eredménye — annak befejeztét követő hat hónapon belül e két szigetországgal megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Megfigyelők rámutatnak, hogy a végül megszületett kiszélesítési állásfoglalás több szempontból is elmaradt a várakozástól és a megelőző kiszivárogtatásoktól: nem ígér időbeli menetrendet a kelet-európai tárgyalások megkezdésére (elmaradt a „hat hónap” beígé- rése), és továbbra sincs utalás arra sem, mi tekinthető majd a kormányközi konferencia végének (az ülés befejezte, vagy a ratifikációs folyamat évekkel később esedékes lezárulta). A Tizenötök mostani állás- foglalása ettől függetlenül bevezetőjében alapelvként szögezi le: a bővítés „politikai kötelesség és történelmi lehetőség” Európa számára, amely egyszerre kínál módot a stabilitás, a gazdasági növekedés erősítésére jelentkezőknek és más tagországoknak egyaránt. A kiszélesítésnek azonban mindenképpen úgy kell végbemennie, hogy ne veszélyeztesse az Unió intézményeit és közös politikáját. Szombat délben Madridba érkezett Horn Gyula magyar miniszterelnök. A kormányfő a repülőtérről azonnal a madridi kongresz-szüsi palotához hajtatott, ahol részt vesz az Európai Unió, a társult keleteurópai országok, valamint Ciprus és Málta állam- és kormányfőinek közös munkaebédjén. Ez a harmadik alkalom, hogy a Tizenötök a félévenként esedékes hivatalos csúcstalálkozójuk után együttes ülést tartanak az EU-val társult viszonyban álló országokkal. Tavaly Essenben még csak a „visegrádi négyeket” továbbá Bulgáriát és Romániát hívták meg; idén júniusban Cannes-ban már a „balti hármak”, valamint a két dél- európai szigetország első számú vezetői is csatlakoztak hozzájuk. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a kelet-európai vezetők mostani meghívása részben politikai gesztus a térség felé, mivel a „csatlakozást előkészítő stratégiában” rögzített EU-társult párbeszéd csak évi egy csúcsszintű találkozót helyez kilátásba az érintett országok vezetői között. Horn Gyula véleménye — Magyarország üdvözli a madridi csúcs döntését a kiszélesítés jövőbeli menetéről, mivel egyenlő esélyt biztosít a társult országoknak arra, hogy megkezdjék és végigvigyék a csatlakozási tárgyalásokat —- jelentette ki Horn Gyula magyar miniszterelnök madridi sajtóértekezletén. Hozzátette: magyar részről azt is üdvözölték, hogy a majdani elbírálásnál az alapvető feltételt az jelenti, milyen teljesítményt tudnak felmutatni a tagságra váró országok. A magyar kormányfő azt követően találkozott újságírókkal, hogy a társult keleteurópai országok, valamint Ciprus és Málta első számú vezetői a nap folyamán több mint háromórás megbeszélést folytattak a csúcstalálkozójukat lezáró EU állam- és kormányfőkkel. Hóm Gyula elmondta: az EU részéről jelezték, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben kidolgozza és ismerteti azokat a feltételeket, amelyeknek a teljesítését elvárják a csatlakozni óhajtó országoktól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek között nem szerepelnek majd a mostani tagországokra vonatkozó, és a közös pénzben való csatlakozáshoz feltételül szabott úgynevezett „maastrichti kritériumok”. A csúcs azon határozata kapcsán, hogy az Európai Bizottság a kormányközi értekezlet befejezte után a „lehető leghamarabb” készítse el az egyes jelentkezőkről szóló országértékelést, a magyar delegáció szorgalmazta: erre még 1997 vége előtt kerüljön sor—jelezte a magyar kormányfő, aki szerint erre a csúcs résztvevői ígéretet is tettek. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy 1998-ban megkezdődhetnek az egyes államokkal a tagfelvételi tárgyalások — tette hozzá, majd utalt arra, hogy a találkozón elhangzott vélemények szerint az „első körben” ez valójában 5-6 országot érint majd. (Miként fogalmazott: „Ciprust, Máltát, meg még három, vagy négy” államot.) Hóm Gyula közölte egyúttal, hogy az EU következő elnöksége nevében Lamberto Dini olasz miniszterelnök bejelentette: az Unió legközelebbi hivatalos csúcstalálkozójára—1996 júniusában, Firenzébe — az olasz kormány is meghívta a társult országokat. Kovács László külügyminiszter ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a madridi a harmadik olyan EU-csúcs volt, amelyre meghívást kaptak a társult országok is, és ezzel, illetve az olasz meghívással láthatóan egyfajta új hagyomány is teremtődött. Döntések, megállapodások Madridban szombaton befejeződött az Európai Unió állam- és kormányfőinek 54. csúcsértekezlete. A kétnapos tanácskozás megállapodásai közé tartozik, hogy a közösség egységes pénze az euro lesz, amelyet 1999. január 1-jétől először a bankközi forgalomban vezetnek be, majd 2002-től általános fizetőeszközként használnak. Döntés született arról is, hogy 1996 márciusában Torinóban külön konferenciát tartanak a szervezet további reformjáról, s a következő csúcsértekezletet a jövő év júniúsában rendezik meg. Többszáz halott Csecsenföldön Új r atár gy alj ák Ceaucescuék perét A Csecsenföld keleti részén, Gudermesz városában a hét közepén kirobbant összecsapások szemtanúk szerint halálos áldozatok százait követelték. A város épületeinek 40 százaléka súlyosan megrongálódott. A Groznijtól 40 kilométerre fekvő második legnagyobb csecsen város felé vezető utat az orosz csapatok lezárták, s Gudermesz- szel megszakadt a telefon- összekötettés is. Emiatt gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek a jelentések. A hivatalos orosz -tájékoztatás korábban nagyságrenddel kevesebb áldozatról szólt. A városból érkezett menekültek azt állították, hogy többszáz halott hever a település utcáin. A csecsen vezérkarra hivatkozva az Interfax szintén azt közölte, hogy többszáz halálos áldozatot követeltek az összecsapások, s ez még csak a kezdet, mivel Dzsohar Dudajev elnök fegyveresei folytatják a hadműveleteket. A megszólaltatott orosz katonák szerint a helyzet Groznij januári ostromára emlékeztet. Az orosz légierő 12 harci helikoptere és néhány vadászgépe repült szombaton Gudermesz felé. A harcok szombaton is folytatódtak. Közben változatlanul megszállva tartják a Groznijtól 20 kilométerre fekvő Urusz-mar- tant Dudajev hívei. A helyszíni jelentések szerint orosz csapatokat egyelőre nem vetettek be a település ellen. A járási székhely határában viszont megerősített csecsen őrposztot állítottak fel, miután Groznij, illetve Gojti felől támadásra számítanak a csecsének. Urusz-martanban megsebesült egy amerikai újságíró. A Dudajev ellen, illetve a csecsen elnök mellett tüntetők lövöldözésbe torkolló vitáját követően egy eltévedt golyó a Newsweek tudósítóját, Steve Levint a lábán találta el. A csecsének állítása szerint semmiféle szavazás nem folyik Urusz-martanban. Ezzel szemben Vlagyimir Zorin, az ideiglenes orosz hatóságok helyettes vezetője azt állította, hogy az urusz-martani járásban 54 százalékos volt a részvétel. Állítása szerint Csecsenföldön már most érvényes a csütörtökön kezdődött szavazás. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az arguni járásban a szavazásra jogosultak 57 százaléka, a sáli, illetve az acshoj-mártani járásban pedig több mint 30 százaléka járult az urnákhoz. Ugyanakkor a korábbi beszámolók gyér részvételről szóltak. Groznijban egyetlen szavazóhelyiség működött csak az első napon. Független forrásokból jóformán nem állnak rendelkezésre adatok. A NATO kiadta a parancsot Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését követően a NATO nagyköveti tanácsa szombaton hajnalban kiadta a szervezet kötelékének a hivatalos bevonulási parancsot Boszniába. A dpa brüsszeli NATO- körökre hivatkozó jelentése szerint a 16 nagykövet jóváhagyta a mintegy 60 ezer katona tevékenységének tervét. Négy napon belül mintegy 10 ezer, nehézfegyverekkel felszerelt katona érkezik majd a stratégiailag fontos támaszpontokra. A kontingens derékhada január közepén követi őket. A döntésről Sergio Ba- lanzino ügyvivő NATO- főtitkár és George Joulwan tábornok, a NATO főparancsnoka sajtóértekezletet tart. — Társadalmi törvényszéket hoznak létre január elején amiatt, hogy „a román nép lelkét nyomó vétket” lemossák, amelyet Nicolae Ceaucescu és felesége karácsonyi kivégzésével 1989 telén elkövetett — adta hírül a bukaresti ellenzéki Ziua, a perújrafelvételt kezdeményező napilap. Á diktátor-házaspár arcképeivel díszített bukaresti előadóteremben 1996. január 11-én kerül sor a tervezett tárgyalásra, amelynek törvényszéki elnökévé az ellenzéki román jogászt, Corneliu Turianut kérték fel. A védelmet a leghíresebb ügyvédekből válogatják össze, és a kezdeményezők szándéka, hogy a társadalmi törvényszék a legszigorúbban betartsa a romániai törvények betűjét és szellemét. A Ziua felszólította olvasóit, hogy amennyiben tanúvallomást tennének a diktátor-házaspár mellett vagy ellen jelentkezzenek a szerkesztőségben. Romániában különösen az utóbbi időben egyre komolyabban merült fel, hogy a Ceau- cescu-házaspárt önkényesen, a törvény előírásait áthágva végezték ki. Influenzaj árvány Szlovákia országos tisztiorvosa — az egyre nagyobb méreteket öltő influenzajárvány miatt — hétfőtől az ország valamennyi alap- és középiskolájában betiltotta a tanítást. A rendelet — kivételes esetekben — engedélyezi, hogy azokban az iskolákban, ahol a megbetegedések alacsony száma miatt ez lehetséges, a betegség tüneteit mutató diákok „reggeli kiszűrése” után mégis tanítsanak. Szlovákiában az utóbbi két hétben elszaporodtak az influenzás megbetegedések, napok óta országos járványról lehet beszélni. A betegek többségénél valamilyen szövődmény, álta- lábban tüdőgyulladás lép fel.
