Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-15 / 294. szám

Belföld-külföld 1995. december 15., péntek Az önkéntesek menjenek haza! Warren Christopher amerikai külügyminiszter szerdán ki­látásba helyezte a boszniai kormánynak ígért gazdasági se­gítség csökkentését, ha a szarajevói vezetés nem garantálja, hogy a kormánycsapatok oldalán harcolt külföldi muzulmán önkéntesek harminc napon belül elhagyják az országot. Az AFP szerint az amerikai diplomácia irányítója a repülőgépen nyilatkozott Párizs felé menet. Christopher azon véleményé­nek adott hangot, hogy ha Szarajevó nem tartja be a Richard Holbrooke-nak tett ígéretet, akkor megsérti a daytoni békemegállapodást. Meggyilkolt újságírók A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) ez évben is összesítette, hány újságírót gyilkoltak meg világszerte. A gyászos rang­sor élén Algéria áll, ahol az idén húsz újságíró esett muszlim fundamentalisták áldozatául. A világ számos táján a gyil­kosság maradt a kritikus újságírók elnémításának leghaté­konyabb módszere — hívta fel a figyelmet a bécsi székhe­lyű IPI, amely 150 országot vett tekintetbe éves jelentésé­ben. A posztkommunista Kelet-Európa tömegtájékoztatási eszközei a cenzúrától megszabadultak, de azokat most a bűn­bandák fenyegetik. A balti államokban maffiózók által fel­bérelt gyilkosok öltek meg több újságírót. Oroszországban hét újságírót tettek el láb alól, köztük a jeles tévériportert, Vlagyiszlav Lisztyevet. Az IPI élesen elítélte Ken Saro-Wiwa nigériai író és további nyolc emberi jogi aktivista kivégzését is. Feltételes és korlátozott támogatás Az amerikai szenátus szerda éjszaka — egész napos vita után — jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amelyben a testület feltételes és korlátozott támogatásáról biztosítja az amerikai egységeket boszniai küldetésükben, de egyúttal el­határolja magát a vezénylésükről hozott elnöki döntéstől. A Robert Dole és John McCain szenátorok által megszövege­zett állásfoglalás politikai kompromisszumot tükröz: felso­rakoztatja a kongresszusi többséget alkotó republikánusokat a feladatukat teljesítő csapatok mögé, ám az esetleges ku­darcért az elnökre hárítja a politikai felelősséget. A szavazás kimenetele győzelmet jelent Bili Clinton számára, hiszen néhány hete még kilátástalannak tűnt a kongresszus részéről mutatkozó ellenállás legyűrése. Titkos orosz segítség Az orosz „különleges szolgálatok” jelentős mértékben ki­vették részüket azokból az erőfeszítésekből, amelyek ered­ményeként az augusztus 30-án Bosznia fölött lelőtt francia gép két pilótája visszanyerte szabadságát — jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség az orosz felderítés és a szövetségi biztonsági szolgálat forrásait idézve. Az orosz tit­kosszolgálatok segítettek a francia pilóták felkutatásában és kiszabadításában — közölte egy moszkvai illetékes az orosz hírügynökséggel. Az orosz felderítés megállapította, hogy a két franciát, Frederic Chiffot kapitányt és Jose Souvignet hadnagyot először a Boszniai Szerb Hadsereg parancsnoká­nak, Ratko Mladic tábornoknak az emberei, később pedig Radovan Karadzic boszniai szerb vezető testőrségének tisztjei tartották fogva. Ez ellentmond egy orosz diplomata korábbi állításának, amely szerint a pilóták egy olyan csoport kezén voltak, amelyet a boszniai szerb vezetés nem ellenőriz teljes mértékben. Emberközpontú szolgáltatás A fekete és a közhasznú (Folytatás az 1. oldalról) Rusin Józseftől, a megyei munkaügyi központ igazgató­jától többek között megtudtuk: — A fő hangsúly az ember- központúságon és a szolgálta­táson lesz. A kirendeltségen két csoport végzi majd munkáját, az ügyintézőknek — akiket fo­lyamatosan készítünk fel a megváltozott feladatokra — saját ügyfélkörük lesz. Járos László, a munkaügyi központ ellenőrzési osztályá­nak vezetője munkájukról a következő értékelést adta: — A második félévben mun­katársaimmal közel háromszáz alkalommal ellenőriztünk. Csaknem húsz esetben talál­koztunk illegális munkásokkal. A szükséges intézkedéseket megtettük. Tájékoztattuk az önkormányzatokat, a társada­lombiztosítást és az adóhatósá­got. Külföldiek munkavállalá­sát harmincnyolc esetben vizs­gáltuk, ebből harminc a kiadott engedélyek alapján történt. A nyolc munkáltatóra, akik ille­gálisan foglalkoztattak külföl­dieket, összesen csaknem két és fél millió forint bírságot szab­tunk ki. UJ KELET Aláírták a Bosznia-egyezményt Párizsban, az Elysée-palota dísztermében csütörtökön alá­írták a boszniai válság rendezésére vonatkozó békemegállapo­dást. A dokumentumot először a három érintett fél, Horvát­ország, Bosznia és Szerbia elnöke, majd Jacques Chirac fran­cia és Bili Clinton amerikai államfő, Helmut Kohl német kan­cellár, John Major brit, Viktor Csernomirgyin orosz és Felipe González spanyol kormányfő írta alá. A boszniai békemegálla­podás egyszerre jelent befeje­zést és kezdetet: befejezést, mert megteremti a békefolya­mat legalapvetőbb jogi kerete­it — méghozzá Bosznia-Herce­govina területi szuverenitásá­nak garantálása mellett —, de kezdetet is, mert még számos kérdésre kell megoldást találni — nyilatkozott magyar újság­íróknak csütörtökön Kovács László külügyminiszter, aki Magyarországot képviselte az aláíráson. Kovács László a még meg­oldásra váró kérdések között említette Bosznia két részének, a horvát—bosnyák föderáció­nak, illetve a szerb területeknek a viszonyát Horvátországhoz, illetve Jugoszláviához, a hu­manitárius ügyeket (azaz a menekültek visszatérésének segítését, az 1991-es etni­kai arányok helyreállítását, amely nélkül nem nagyon lehet megtartani a béketerv­ben előirányzott választásokat), a demokratikus intézmény- rendszer megteremtését, a fegyverzetek korlátozását s természetesen az emberi, ki­sebbségi jogok helyreállítá­sát. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a délszláv térségben a kisebbségi jogokat mindenütt egyforma, európai normák között kell rendezni, azaz a kisebbségeknek adandó jogok nem függhetnek attól, hogy az adott kisebbség meny­nyire „hangosan” követeli azo­kat s a nemzetközi közvéle­mény mennyire tart az adott ki­sebbség esetleges erőszakos fellépésétől. Kovács elmond­ta, hogy nemrégiben, amikor Horn Gyulával együtt Belg- rádban járt, a vajdasági etnikai arányok kérdését, a krajinai szerb menekültek vajdasági le­telepedését felvették tárgyaló- partnereiknek, s azok megér­tést mutattak, elismerve, hogy ezt a problémát meg kell ol­dani. Ami a magyar logisztikai ala­kulat kiküldését illeti, elmond­ta, hogy az egység kiküldését a horvátok üdvözölték, de Belg- rádból sem érkezett negatív vélemény. Ma kell visszafizetni Eladják a Budapest Bankot Év végi szabadság a sorkatonáknak Keleti György honvédelmi miniszter egyetértésével a Magyar Honvédség vezérkari főnöke — az ez évi szol­gálati feladatok eredményes végrehajtása elismeré­seként — öt nap rendkívüli szabadságban részesíti a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő sorka­tonákat. A szabadságot december 22. és január 2. között kapják meg a katonák, hogy a karácsonyi vagy az újévi ünnepe­ket családi körben tölthessék. Bizonytalan a tervezés Az állam gyermekei — senki gyermekei A konkrét számok ismere­tének hiányában ismertette Együd János alelnök a megyei önkormányzat jövő évi költ­ségvetésének főbb irányait. — Ez évben a pénzügyi ne­hézségek miatt 4,5 százalékkal csökkentettük intézményeink költségvetését. 1996-ban nem tervezünk ilyen lépéseket. A jövő évi pénzügyi terv kidol­gozását nehezíti, hogy a parla­ment nem fogadta még el az ország költségvetését, bizony­talan még a normatív támoga­tások mértéke. A jövő évben javítani szeretnénk intézmé­nyeink működési feltételein, több nagy energiafogyasztónál takarékosabb fűtési rendszerre térünk át. A jogszabályok vál­tozása miatt lesznek átszerve­zések, létszámleépítések azon­ban nem várhatók. Nemes Gáborné, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet igazgatója többek között elmondta: — Megyénk romló társadal­mi, gazdasági helyzete miatt egyre jobban emelkedik az ál­lami gondozott gyermekek száma, jelenleg több mint há­romezren vannak. Egyre több szülő nem tudja vállalni a meg­született gyermekét, aki cse­csemőkorában kerül az állami gondozotti rendszerbe. Az ál­lami gondozásba kerülő fiata­lok egészségi állapota és ne- veltségi szintje kétségbeejtő. A jelenlegi társadalmi rendszer nem tud mit kezdeni az egyre növekvő fiatalkori bűnözéssel. Az olcsó megoldásokat kere­sik, és nem gondolnak arra az illetékesek, hogy tíz év múlva esetleg hány börtönt kell épí­teni. Egyre több a fiatalkorú prostituált, akiket saját szüle­ik „futtatnak”. Ezeket a gye­rekeket nem lehet együtt ke­zelni a többiekkel. A gyermekotthonok és dolgo­zóik a működőképesség határán vannak. Nagy a zsúfoltság, és veszélyben vannak a korábban pályázati pénzekből megindított szakmai programok. Egyre több nevelőszülő mond le a gyerekek gondozásáról, mert az államtól kapott alacsony összeg mellett nem tudja vállalni a gyermek eltartását, iskoláztatását. Koráb­ban a felnőttkort elért állami gondozott fiatalok között — négyszáz körüli igénylő volt— évente 10—12 ezer forintot osz­tottunk ki életkezdési támoga­tásként. Az idén ötszázan kér­tek, és egy fillért sem tudtunk adni... KvZ Hóakadályok Dunántúlon A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott a Budapest Bank privatizációjával, és elvi hozzá­járulását adta ahhoz, hogy az egyik érdekelt, a General Elec­tric Capital Corporation a ma­gyar bankban tíz százaléknál nagyobb részesedést szerezhes­sen. A kabinet egyúttal továb­bi instrukciókat adott a privati­zációs tárgyalásokat vezető pénzügyminisztériumi államtit­kárnak — jelentette be Kiss Elemér a kormány ülését köve­tő sajtóértekezleten. A minisz­terelnökségi államtitkár a rész­letekről — a folyamatban lévő A Bakonyban és a Balaton- felvidéken az utóbbi 24 óra alatt 50—55 centimétemyi hó esett. Egész éjjel dolgozott a közúti igazgatóság 45 szóró- és hókot­rógépe. Ennek köszönhető, tárgyalásokra tekintettel — nem kívánt nyilatkozni. Mind­össze annyit árult el: nem zár­ható ki, hogy pénteken megál­lapodás születik a privatizáci­óról. Egy újságírói kérdésre vála­szolva szót ejtett még arról is, hogy pénteken lejár a határidő, amikorra a Budapest Banknak vissza kell fizetnie a 12 milli­árd forintos kölcsönt az APV Rt.-nek. Kiss Elemér ez ügyben annyit mondott: a kormány bá­torítja a feleket, hogy decem­ber végéig hosszabbítsák meg a határidőt. hogy Veszprém megyében va­lamennyi főút járható, a bekö- tőutakra azonban nem ajánlatos behajtani. A távolsági autóbu­szok megérkeztek a városokba, de jelentős késéssel. Lassan ha­ladt a kenyérszállítás is, csak dél felé lehetett friss kenyeret kap­ni az üzletekben. Veszprém sa­játos adottságai, a meredek utak, utcák miatt lelassult a helyi közlekedés, nagyobb fennaka­dást azonban nem okozott a ha­vazás. Néhány középiskolából viszont hazaengedték a gyere­keket, hátha az újabb havazás miatt nem jutnak el otthonuk­ba a bejárók és a kollégisták. A pedagógussztrájk miatt pénte­ken ugyanis egyik veszprémi iskolában sem lesz tanítás. Magánakció? Szerdán a késő esti Híradó­ban az MSZP vezetői közül többen is meglehetősen sajá­tosan nyilatkoztak arról, hogy az SZDSZ — annak ellenére, hogy tagja a kormánykoalíci­ónak — nem szavazta meg az MSZP (és a kormány) által előterjesztett 48 százalékos szja-szorzót. Dr. Csehák Judit azt mond­ta, hogy nem lát benne semmi kifogásolnivalót, hiszen ez szakmai és nem politikai kér­dés. Gál Zoltán — a parlament elnöke — sem nehezményezte a dolgot, nagyon is megértőnek mutatkozván. Ugyanakkor dr. Szekeres Imre az MSZP frak­cióvezetője — ugyanaznap dél­után — azt nyilatkozta lapunk­nak, hogy a „nem”-et a koalíci­ós fegyelem súlyos megsértésé­nek tekinti. Az egyik kormány­párt prominens tagja pedig egye­nesen Szekeres Imre magának­ciójának nevezte a szocialista frakcióvezető nyilatkozatát. A kérdést tisztázandó újfent megkerestük telefonon dr. Sze­keres Imrét, aki a következőket nyilatkozta: — Mivel eleve tartani lehe­tett attól, hogy az SZDSZ-frak­ció nemmel fog szavazni, az MSZP frakcióelnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtár­gyaltuk az ügyet. A frakcióel­nökség az előzetesen egyezte­tett vélemények alapján felha­talmazott, hogy — a frakció nevében — minősítsem a tör­ténteket. Én ennek a mandá­tumnak az alapján jártam el, tehát magánakciónak minősí­teni a véleményemet és nyilat­kozataimat nem célszerű. — Alelnök úr! Dr. Csehák Judit sem lát az SZDSZ dönté­sében semmi kivetnivalót. Ő is MSZP-s képviselő. — O is nemmel szavazott. Nem csoda, ha így nyilatko­zik... A koalíció azt jelenti, hogy a koalíciós partnerek kö­zösen vállalják a kormányzati felelősséget, közösen vállalják a kormányzati döntéseket. Csak ismételni tudom, hogy a történ­teket a koalíciós megállapodás megsértésének tartom. Egy tör­vény elfogadása nem szakmai, hanem politikai kérdés. Ennek többé nem szabad előfordulnia, ezért kell a kérdést a koalíciós egyeztető bizottságnak tárgyal­nia. Méghozzá sürgősen. — tai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom