Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-15 / 294. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 15., péntek 3 Épülhet az út Búj tói Ibrányig Bujon a képviselő-testület a legutóbbi ülésén elfogadta az önkormányzat jövő évi költségvetési koncepcióját. A testület rövid vita után elfogadta az 1995. év harmadik negyedévi pénzügyi beszámolóját. A falu irányítói a piac kis forgalma miatt úgy döntöttek, megszüntetik azt. A testület korábban pályázatot írt ki könyvvizsgálói tisztség betöltésére. A képviselők egy buji származású pályázót bíztak meg ezzel a feladattal. A régi könyvtár épületét egy nyíregyházi vállalkozónak adják bérbe, aki kárpitosműhelyt és boltot akar nyitni benne. A buji képviselők is megszavazták az Ibrány és Búj közötti út megépítését, így 1996 első félévében az út megépülhet, ugyanis ennek a beruházásnak az anyagi támogatására a pályázatot megnyerték és a saját erő is rendelkezésre áll. A fűtési támogatási kérelmeket 1996. január 31-éig lehet benyújtani, azt követően dönt a képviselő-testület, hogy ki mennyi pénzt kaphat. A fotón ugyan nem látszik, de a Lada Samara egy álló, és szabályosan balra lekanyarodni szándékozó teherautóba rohant. íme az eredmény. A kocsi vezetője és utasa súlyosan megsérült. Mindez tegnap délután 13 órakor történt Nyíregyházán, a Tiszavasvári úton Fotó: Bozsó Béres-csepp akció a Vöröskeresztnél Egyet fizet kettőt kap A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének székházában, Nyíregyháza Malom utca 3. szám alatt a jövő hét hétfőtől Béres-csepp vásárlási akciót szerveznek. Minden kifizetett üveg után egy üveg cseppet kapnak ajándékba a vásárlók. Átalakul a nyíregyházi VTV? Nincs pénzük filmre Adás előtti előkészületek a stúdióban Bozsó Katalin felvétele Az országban több helyi televízió is a felszámolás napjait éli (például Zalaegerszegen, Veszprémben). Ezzel szemben a nyíregyházi városi tv az elmúlt évben duplájára emelte a műsoridejét, miközben az önkormányzati támogatás nem változott. A hiányzó pénzt saját bevételeikből pótolták. Idén augusztus 28-án a nyíregyházi városi közgyűlés a tv igazgatóját, Márföldi Istvánt megbízta: terjessze elő a cég gazdasági társasággá alakításának lehetőségeit. Lapunk is arra kérte, tegye ezt meg, de előbb mutassa be a VTV-t. — A Városi Televízió 1985- ben alakult helyi műsorok készítésére, a lakosság tájékoztatására. Később referencia- és oktatófilmek is születtek itt, valamint reklámtevékenység is folyt. 1993-ban a VTV önálló intézménnyé vált. Működésének gazdaságosságát más megyei jogú városok helyi televízióival összevetve érdemes vizsgálni. Ha például a debreceni VTV adatait vesszük az összehasonlítás alapjául, a következőket lehet elmondani:, a közalkalmazottak száma 14 fővel, a költségvetési támogatás 16 millió forinttal kevesebb, a saját bevétel közel egyforma, a hetente gyártott műsor pedig egy órával több Nyíregyházán. Egy műsorperc költsége nálunk 3099 forint, a Magyar Televíziónál 20—50 ezer forint. 1994-ben belső átalakításokkal műsorszerkesztőségeket hoztunk létre, 3 forgatóstábot és reklámszervező részleget állítottunk fel. Az idén, márciusban készült egy felmérés, ebből az derül ki: a VTV meghatározó szerephez jutott a helyi tájékoztatásban és a reklámpiacon. Nézettsége 54 százalékosjobb, mint az országos sugárzású Szív Tv-é vagy ATV-é. A jelenlegi műsoridő a mai intézményrendszerben csak a reklámbevételek növelésével tartható fenn, mivel a költségvetési támogatás növelésére nem számíthatunk. Mivel a VTV már nem kifejezetten intézményként működik, célszerű lenne gazdasági társasággá alakítani. Tekintettel arra, hogy közszolgálati feladatokat is ellát, a továbbiakban sem tartható fenn önkormányzati támogatás nélkül. Erre többféle lehetőség is kínálkozik. Az önkormányzat vásárolhat műsoridőt, adhat át működő vagyont, és bevonhat más gazdasági tőkét. Két társasági fonna kerülhet szóba: közalapítvány vagy gazdasági társaság. Véleményem szerint a médiatörvény jóváhagyása előtt nem érdemes a VTV-ről dönteni. Már biztos, hogy 1996. március 31. előtt nem is történik meg az átalakulás. — Csatlakoznának-e a későbbiekben valamelyik országos hálózathoz, például a Baló György-féle 2002 Kft.-hez? — Nem hiszem. Bár ez olyan központi műsor- és filmszolgáltatást jelentene, ami megoldaná a VTV filmellátását, viszont nem tenné lehetővé főműsoridőben (19-től 22 óráig) a helyi műsorok sugárzását. Az elkövetkező időben feltehetően sok egyéb, országos hálózat kiépítésére törekvő televízió is fog jelentkezni a helyi tévéknél. Úgy gondolom, annak a társaságnak van esélye, amelyik nem ragaszkodik a fő műsoridőhöz, hanem az ARD-hez hasonlóan regionális, illetve helyi adásokból állítja össze műsorának jelentős részét. Ilyen lehetne majd a műholdas közvetítésű TV 2. A központi filmszolgáltatással egyébként most is elég nagy gondban vagyunk. Köztudott, hogy eddig a HTV-30-tól kaptuk a heti 3 filmet. Ennek fejében adtuk a napi másfél órára eső reklámidőt. Január elsejétől azonban végelszámolással megszűnik a HTV-30. Ahhoz, hogy a tőlük megszokott színvonalú filmeket beszerezzük, évi 4,5 millió forintra lenne szükségünk, az HBO-hoz hasonló filmellátáshoz pedig évi 20 millióra. Ehhez lakásonként és filmenként 5 forintot, vagyis háztartásonként évi 750 forintot kellene beszednünk, de ezt nem tehetjük. A filmvetítés január elsejétől nem szűnik meg, erre a 95-ös bevételből 700 ezer forintot különítettünk el, ami körülbelül egy hónapra elég. Hogy ezt követően miből finanszírozzuk a szolgáltatást, az még a jövő titka. Minden bizonnyal a reklámidőt fogjuk növelni, tehát a VTV elcsúszik a kereskedelmi televíziózás irányába. (A leendő médiatörvény egyébként akkor beszél közszolgálati televízióról, ha a reklám nem haladja meg a műsoridő 10 százalékát.) — Van-e esély Ön szerint arra, hogy olyan tőkés szerezze meg a városi televíziót, aki már birtokol sajtóorgánumot a régióban? Magyarán: előfordulhat-e a helyi sajtópiac bekebelezése? —- Szerintem ameddig a közgyűlésben egy párt nem ér el 50 százalékos többséget, addig mindez nem következhet be. Gyüre Agnes Testőrdiákok a kriminalisztika órán A paragrafusok szorításában Vélhetőleg a magyar társadalom — fekete ruhás, rövidhajú, fegyveres fiatalemberek látványától megrettent — középosztályának erőteljes nyomására a honatyák mintegy öt évi gondolkodás után összehozták, a törvényt a magánnyomozó és az örzö-védő cégek szabályozásáról. Mindezt egy gyakorló szakembertől, Köteles István, a Rossi Plusz Személy és Vagyonvédelmi Bt. vezetőjétől hallottuk, aki mindehhez hozzátette, hogy a szabályzás szükségességével egyetért, csupán az alkalmazhatóságával kapcsolatban merülnek fel benne naponta kételyek. Nyomatékosan hangsúlyozta: a testőrség, mint munkakör „törvénybarát” intézmény, mivel a szabályokat áthágó emberekei szemben nyújt védelmet, így semmi kifogása sőt, helyesli a polgári élet törvényi szabályozását. De egy rendeletnek al- kalmazhatónak kell lennie, különben elveszíti az értelmét és a kitalálóit kényszeríti későbbi magyarázkodásra. A magánnyomozó és az őrző-védő cégek szabályozásáról kikényszerített, megszült hatályos rendelet szerint szeptember 1-jén újra(?) le kellett adni a rendőrségre — a már beadott okiratok ellenére — a vállalkozás össze iratát, illetve a munkaadókkal kötött szerződések másolatait, ami köztudottan a cégre vonatkozó titkos adatokat is tartalmazott. A paragrafusok szerint a következő lépésben iskolát kellett keresni önmagának, illetve a munkatársainak. Három különböző szintű és tandíjú képzés közül lehetett választani. A 260 órás, középfokú biztonságszervezői szaktanfolyamra beiratkoztak, de még meg sem száradt a tinta a jeletkezési lapokon, mikor az. első problémák felvetődtek. Egy kis cég, hogy piacon maradhasson mérsékelt árakkal, s ebből következőleg hasonló bérekkel dolgozik. A 25 500 forintos tandíj az alkalmazottaknak sok volt, ezt a vállalkozásnak kellett krő- zusként, zsebből meghiteleznie. Az isklolából legfeljebb 26 órát lehet hiányozni, ami a feszített munkaidő beosztás miatt (5 munkahelyen 12 ember dolgozik) kicsit problémás dolog, mert nincs az a cégvezető, aki — emiatt—képes lenne máról holnapra megduplázni a munkaerő létszámát —, hogy az újabb, plusz költségek miatt tönkremenjen a vállalkozása. A törvény szakképesítési részének betartása, a munka-, illetve az iskolai idők megszervezése és a tönkremenetelen való elgondolkodás hármas szorításában vergődve üdítő élmény volt az első oktatási nap. Ekkor kiderült, hogy a négyhónapos tanfolyam végeztével februárban a rendőriskola kétéves(!) tananyagából kell vizsgázni. Ekkor, nincs lehetetlen feladat felkiáltással mindenki nyelt egy nagyot. Igazi csemegével a tananyag összeállítása szolgált. A tűzvédelmi oktatáson ahelyett, hogy az emberek kimenekítésével foglalkoznának, a nagynyomású vízsugaras tűzoltást sulykolják a hallgatókba. A munkavédelmi órán a lakatosok bakancsairól, illetve a mikrobiológiai szennyezőknek a tüdőbe jutásáról is szó esett. Mindezektől függetlenül március végére meglesz a törvény szerinti képesítés, amivel senki sem tudja, hogy mit lehet majd kezdeni. Állítólag, a megszerzendő papirossal a farzsebben megnő a bizalom a testőrök iránt. De a magyar gyakorlatban ez sem így van. Ezt támasztja alá a legutóbbi, nagy port felvert eset is, amikor egy testőr kisétált a bank kapuján közel 30 millió forinttal. Nos, ott ma is ugyanaz a cég látja el a biztonsági feladatokat... További zavaros dolog, hogy március elejétől, ha munkavégzés közben a testőr teljesíti a feladatát, azaz a támadóval szemben megvédi a megbízóját, vagy annak tulajdonát, akkor az eset kivizsgálásáig a biztonsági őrt felfüggesztik erőszakos cselekmény vádjával. A jó magyar gyakorlat szerint több hónapig is elhúzódhat egy-egy ügy tisztázása, s addig nem dolgozhat az őr. A sietségtől „megerőszakolt”, jóváhagyott törvény alkalmazási feltételei átgondolatlanokká sikeredtek, mivel a paragrafusai szorításában megfulladnak — anyagilag tönkremennek, emberhiány miatt elesnek a megbízatásoktól — az őrző-védő kisvállalkozások. Pedig jelentősen javították a vállalkozások a köz- biztonságot, ha mással nem is, de az állandó jelenlét pszichikai hatásával mindenképpen, ugyanis nem oda fognak betömi a rosszfiúk, ahol fegyveres őrökre számíthatnak... —vip—
