Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-23 / 275. szám
1995. november 23 csütörtök Egészségűn] k UJ KELET Tizenhat éve önálló a szakma A sürgősségi osztály a mentőorvos szemével Csökkent az ápolási napok száma — A progresszív betegellátás alapelve, hogy minden beteg mindenkor az állapotának megfelelő szintű ellátásban részesüljön — mondta dr. Mácza Ödön, a debreceni kórház betegfelvételi osztályának osztályvezető főorvosa. — Napjainkban kényszerű alap- követelménnyé vált — az okok mindenki előtt ismertek — annak vizsgálata, hogy milyen szervezeti, funkcionális változtatásokkal lehet a kórházak költségeit csökkenteni... Kórházunk felvételi osztálya 1987 októberében kezdte meg önálló osztályként belgyógyászati betegellátó munkáját. Az osztály funkcionális egységben van a belosz- tályokkal. Négy vizsgáló- helyiségből és egy 18 ágyas fektetőből áll, s közös bejárata a belgyógyászati-, sebészeti- és urulógiai osztályoknak, így összeségében véve a kórházi ágyak egyharmadára tudunk figyelni. A sebészeti és urulógiai vizsgálónak az illető osztályok adják az ügyeletes, illetve a mindennapi ambuláns orvosokat, a két másik kezelő pedig a belgyógyászati beteg- ellátás színhelye. Itt az osztály saját belgyógyászai dolgoznak, de az egyes ambulanciák között nagyon szoros szakmai, konziliárusi kapcsolat van. Az osztály gyakorlatilag a nap 24 órájában lehetővé teszi az intézetbe sürgősséggel beutalt betegek, akut esetek gyors diagnosztizálását, és megfigyelési lehetőséget nyújt bizonyos betegségek esetében. Megtörténik a betegek gyors kivizsgálása, véleményezése, első ellátása, fekvőbetegosztályok szerinti osztályozása, és gyakran a végleges ellátása is. így nagyrészt elkerülhető a betegek az osztályok közötti felesleges mozgatása, áthelyezése. Ennek köszönhetően csökkent az ápolási napok száma, és némiképpen csökkent az osztályok túlzsúfoltsága is. Nem túlzás hát azt állítani, hogy a felvételi osztály igen jelentős a kórházi osztályok — elsősorban a belosztályok — tehermentesítésében diagnosztikus, terápiás és adminisztrációs téren egyaránt. Az osztály az év minden napján és bármely napszakban zökkenőmentesen működik. A felvételes tevékenységet önállóan koordinálja a betegfelvételi osztály működésébe bevont belgyógyász ügyeletes orvos. Az ügyeletes orvosok részben a betegfelvételi osztály saját orvosaiból, részben pedig a belosztá- lyokról kerülnek ki. Az osztályra felvett betegek 95-98 százaléka mentővel érkezik vagy beutalóval és tisztázott diagnózissal, vagy orvosi beutalóval és bizonytalan diagnózissal, esetleg beutaló nélkül, akut rosszulléttel. A beutalót leggyakrabban a háziorvosok, az ügyeletes orvosok, a rendelőintézetek bel- szakrendelésein lévő.orvosok, a társosztályok ambulanciáin szolgálatot teljesítő orvosok állítják ki, de gyakoriak a spontán jelentkezések is... Kórházi statisztika — A budapesti MÁV Kórházban már az 1960-as években működött úgynevezett bajmegállapító osztály, ami 1972-ben átalakult belgyógyászattá kardiológiai profillal — kezdte beszámolóját dr. Fehérpataky József, az intézmény sürgősségi betegellátó osztályának vezetőfőorvosa. — Hat évvel ezelőtt alakítottuk ki a betegfelvételi sürgősségi betegellátó osztályt. Papíron 17, gyakorlatilag azonban 16 működő ágy- gyal. A kórház új betegfelvétele 20—22 ezer körül van éves szinten/s ebből 9 ezer beteg elsőként a mi osztályunkra kerül. (Ez természetesen akut be—- A fehérgyarmati városi kórház 300 ággyal, a négy főszakmával, valamint fül-orr- gége osztállyal és fertőzőosztállyal működik -— kezdte a kórház bemutatását dr. Lukács Edit, a belgyógyászat adjunktusnője. —- Korábban a mentővel beszállított sürgősségi betegek direkt az osztályokra érkeztek, így gyakran előfordult, hogy a mentősök bolyongtak az emeletek és az osztályok között, amíg megtalálták, hol fogadják a pácienst. Néhány éve aztán — 1992. június 1-jén — az igazgatóság úgy határozott, az ambulanciák mellett kialakítegeket jelent.) A nálunk megforduló betegek több mint egy- harmada tölt hosszabb-rövi- debb időt a fekvőbetegrészlegen. Összehasonlítási alapként szeretnék megemlíteni néhány jellegzetes számadatot az elmúlt évből. Osztályunkon 9694 beteg részesült ellátásban, ebből 5789 ügyeleti időben. Kétszázharminchét beteget küldtünk el más intézménybe végleges kezelésre, és 3984 beteget utaltunk kórházunk különböző osztályaira. Négy- ezeregyszázhuszonöt betegét távoztattunk, 2675 pácienst az ambulanciáról, 1450-etpediga fekvőbetegosztályunkról. Betegeink korának átlaga elég matunk egy sürgősségi osztályt is. Az osztályon évente körülbelül hatezer beteget látunk el. A betegek nagy része beutalóval érkezik, de anélkül is sokan fordulnak hozzánk. Diagnosztikai lehetőségeink a nap 24 órájában adottak. Röntgen- és ultrahangvizsgálatokra egyaránt van lehetőség, de Ct-vizsgálatot a megyeszékhelyen kell kémünk. A működés jogosságának alátámasztására néhány összehasonlító adatot kerestem arról, hogyan alakultak az indulást követően a szakambulanciák adatai. A belgyógyászati sür— Egy jó sürgősségi osztályon akárki oxyológussá válhat -— mondta előadásának bevezetéseként dr. Göbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat vezetője. — A sürgősségi osztályok kialakulásának történetében mindenképpen szót kell ejtenem néhány kiemelkedően jeles dátumról. Hazánkban 1887- től létezik egy orvosi orientáltságú mentőszolgálat, ami a prehospitalis sürgősségi ellátás egyik nagyon lényeges alapja. Ez a mentőszolgálat sürgősségi orvostani ismereteket alapozott meg, és a medikusokat, az orvosokat oktatta erre. 1956- ban jött létre a Mentő Kórház, amely néhány év elteltével a kórházi sürgősségi betegellátás első hazai modellje lett (jóllehet erre mi magunk is — értem ezalatt az Országos Mentőszolgálat dolgozóit — csak később jöttünk rá). Mindezeknek köszönhetően lassacskán kialakult az ezzel szorosan összekapcsolódó iskola, az oxyológia iskolája. A 70-es években kezdődött el hazánkban az úgynevezett felvételes osztályok megalakulása, melyek a későbbiekben igen különböző sorsra jutottak. Jelentős részük elsorvadt vagy átalakult valamilyen adminisztratív egységgé. 1979-ben a sürgősségi orvostan önálló szakma lett. Ettől kezdve nagyon érdekes fejlődésnek lehettünk tanúi. gas, de a hozzájuk kapcsolódó ápolási napok száma igen alacsony, még a minimális ápolási időt sem éri el. Ágykihasználtságunk 45,6 százalékos. Az előírt súlyszám eddig 59,54 volt egy hónapra, de nem mindig sikerül teljesíteni. Egy súlyszám 57 ezer forintot ért. S hogy mennyibe kerül a MÁV Kórházban egy beteg ellátása? Az átlagszámítások alapján az úgy nevezett fizetőbetegek 7 ezer forintot fizetnek minden egyes kórházi napért. Az összeg magában foglalja a különböző laborvizsgálatokat és a röntgenvizsgálatokat, de nem tartalmazza a CT-vizsgá- latot... gősségi esetek száma nőtt, annak ellenére, hogy az ambulancia betegforgalma nem csökkent. Ezzel szemben a sebészeti ambulancia betegforgalma egyértelműen kisebb, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy sokan kapnak végleges ellátást a sürgősségi osztályon. Összegzésképpen csak azt mondhatom, hogy az elmúlt évek igazolták, még egy háromszázágyas kórházban is érdemes sürgősségi osztályt működtetni, mert nemcsak tehermentesíti az osztályokat, de végre célzottan fogadhatjuk a betegeket... Ha szétnézünk a világban, azt tapasztaljuk, a fejlett országokban van sürgősségi osztály a kórházakban, de csak az utóbbi időben fogalmazódott meg, hogy kell lennie sürgősségi orvosnak is. S hogy miért is olyan fontos a sürgősségi betegellátás? Legfőképpen azért, mert így megszűnik, hogy egy beteget több típusú sérülés esetén osztályról osztályra „hurcoljanak” a mentősök mindaddig, amíg megtalálják, hogy melyik osztályon fogadják. A sürgősségi osztályon egy helyen tudják ellátni az orvosok a beteg valamennyi panaszát. Mindezekkel együtt jár, hogy a jövőben változni fog az oxyológia szakvizsga-követelménye és a mentőtisztképzés A szaksajtó tükrében — Amikor felkértek az előadás megtartására, legelőször is igyekeztem tájékozódni, hogy itthon mely lapok foglalkoztak, illetve foglalkoznak a témával — mondta dr. Valér Marcell Sürgősségi Betegellátó Osztályok Magyarországi Egyesületének titkára. — Kutatásaim során arra az érdekes, mi több, meglepő felfedezésre bukkantam, hogy nem az arra hivatott szaksajtó, hanem a Kurír tett a legtöbbet a sürgősségi osztályok bemutatásáért, „népszerűsítéséért”. A cikkek témájukat tekintve leggyakrabban az osztályok működésével, az újabban használt kezelési módokkal, illetve az osztályok költségvetésével foglalkoznak. Hazánkkal ellentétben a vezető 'nyugati országokban — elsősorban Angliában, Németországban és Franciaországban — jóval több szaklap foglalkozik az egészségüggyel és ezen belül a sürgősségi beteg- ellátással. Sőt, a Med Line néhány számának végigböngé- szésekor kiderült, hogy az utóbbi időben mind többször foglalkoztak az újságok a témával. Azaz nyugodtan kijelenthetjük: az elmúlt néhány évben Euró- pa-szerte kialakult a sürgősségi betegellátás szaksajtója... Az oldalt írta: Úri Mariann tanterve is. Mindez azért nagyon fontos, hogy a mentős kollégák egyre szerteágazóbb ismeretekre tehessenek szert és önállóan is meg tudják tenni az életmentő beavatkozások nagy részét. Ehhez természetesen a szakvizsga letétele előtt jelentős időt kell eltölteniük a sürgősségi osztályokon. De mindez fordítva is igaz, az oxyológusoknak is ki kellene vonulniuk néhányszor az esetkocsikkal ahhoz, hogy megismerjék, milyen körülmények között kell dönteniük és cselekedniük a mentősöknek. Mindez nem igényelne nagy változtatásokat vagy átstrukturálódást, mindössze szoros szakmai kapcsolatot teremtene a két ,(szer- vezet” közt. Úgy gondolom, ennek kölcsönös előnyei lennének, mert nincs jó mentőszolgálat kórházi háttér nélkül, és nincs jó sürgősségi osztály prehospitalis-gyakorlat nélkül. Fontos az osztály megléte magának a kórháznak is, mert nem előnyös, ha 3—4 osztályt zavargatnak a mentősök azzal, hogy itt egy sürgős beteg, át kellene venni. És legalább ilyen fontos a mentőknek is, mert visszajelzést kapnak a munkájukról, illetve a betegek további sorsáról... A kérdés mindezek után az, szükség van-e sürgősségi osztályra mindenhol? A válaszom nem, de a megyei kórházakban mindenképpen. Kérdés továbbá az is, mekkora legyen? Ez elsődlegesen a betegforgalom, valamint a háttér függvénye. Kérdés az is, hová tartozzék? A válasz nemzetközileg az: legyen önálló. De nagyon fontos, hogy megkapja a megfelelő támogatást. Lényeges az is, hogy kik dolgozzanak az osztályon. S erre csak azt tudom mondani: az oxyológusok. Természetesen szükséges a konziliárusi háttér is, de nem annak kell túlnyomó részben lenni. Másfelől lényegtelen, hogy valaki belgyógyászként, kardiológusként vagy aneszteziológusként kerül a sürgősségi osztályra, a lényeg az, hogy oxyológussá váljon... Amerikai tapasztalatok Dr. Szőnyi Mihály, a váci kórház igazgatója és kollégái az elmúlt évek" folyamán többször utaztak tapasztalatcserére amerikai és angol kórházakba. Az igazgató legelső amerikai útját 1981-ben tette meg, s azóta csaknem évente visszajár. Ennek köszönhetően majdnem tökéletesen ismeri az ottani kórházi rendszereket, a kórházak felépítését, működésük struktúráját és a felszerelések fejlettségének magas színvonalát. Elmondása szerint a legnagyobb különbség az ottani és az | itthoni kórházak között az, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fordítanak a betegfelvételtől kezdve az orvosi megfigyelőn át a kórtermekre és általában mindenre. A hatalmas előterekben udvarias, türelmes és szolgálatkész személyzet fogadja a betegeket. Gyors és lényegretörő kérdésekkel derítik fel a betegség vagy sérülés lehetséges okait. Mindemel- j lett rendkívül ügyelnek az intimitásra is. Külön-külön kis bokszokban kérdeznek ki mindenkit. Többszörösen igaz ez a betegszobákra. A többágyas szobákat úgy alakították ki, hogy a konzultációkor és a vizsgálatkor elhúzható függönyökkel el lehessen keríteni az ágyakat, így pillanatok alatt külön „vizsgálókabinok” varázsolhatok. A problémás betegek megfigyelésére, őrzésére és kezelésére szolgáló szobák mindig a nővérek szeme előtt vannak, hogy ha bármi történik is a beteggel, azonnal lássák. Ehhez a segítséget a legmodernebb műszerek adják. Talán mondani sem kell, hogy a színvonalat tekintve jóval előttünk járnak. A felszerelések és berendezések korszerűek, praktikusak és könnyen mozgathatók. A folyosókon például több helyen kerekes mobilegységek vannak, amiken megtalálhatók a legfontosabb műszerek. A korszerű számítógépes hálózaton keresztül rá tudnak kapcsolódni más kórházak rendszerére, és másodpercek alatt előhívhatják, hogy az illető kórházban kezeltek-e már az adott betegséggel pácienst, és ha igen, milyen módszert és gyógyszert alkalmaztak. A betegek gyógyulását, illetve a kórházi dolgozók felüdülését hivatottak szolgálni a konditermek, a fizikoterápiás medencék és a különböző tornatermek. A minden igényt kielégítő gépek a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Emellett, hogy megkönnyítsék a kórházban dolgozó nők otthoni munkáját, reggel 5-től este 11-ig saját óvodát üzemeltetnek a kórházon belül vagy annak a közvetlen szomszédságában. Az iskolás gyermekeket pedig saját busz veszi fel és hordja az iskolába. „Bolyongó betegek”
