Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-23 / 275. szám
A múlt heti szabadidősport-oldalunkon a síelés rejtelmeibe, pontosabban a lehetséges helyszínekre kalauzoltuk el olvasóinkat, hiszen Szoóh Bélával, a megyei diáksport Tanács főtitkárával folytatott beszélgetésünk során megprópáltuk felvázolni a Spori Sport Alapítvány által biztosított lehetőségeket, illetve sítáborokat. Nos, a mai oldalunkon továbbra is maradunk e sportágnál, de most már belemélyedünk a síelés tudományába, valamint a felszerelésekkel kapcsolatos dolgokkal és a síelés veszélyeivel fogunk foglalkozni. Beszélgetőpartnerünk továbbra is Szoóh Béla. Szintén a mai szabadidősport-oldalunkon olvashatják annak a kínai tornának a mozgáselemeit és gyakorlatait bemutató sorozatunkat, amelyet Miló András ismertet hasábjainkon. Turisztika II. Mikulás Gyalog- és Kerékpártúra A turisztika szerelmesei télen sem dobják sutba a túrázó bakancsokat, hiszen a hidegebb időszakokban is szerveznek túralehetőségeket. Ilyen például a már második alkalommal kiírt Mikulás gyalog- és kerékpártúra, amely az idén december 2-án lesz, méghozzá a Bükk-hegységben. Az idei túrán a távok a következőképpen alakulnak: Gyalogtúra: 30 km-es — 1200 méter szintemelkedés —, amelynek szintideje 8 óra 30 perc. 15 km-es — 500 méter szintemelkedés —, szintidő 5 óra. Kerékpártúra: 40 km-es — 1200 méter szintemelkedés —, 6 óra alatt kell(ene) teljesíteni. A gyalogtúra útvonala a következő: Miskolc, Hermann Ottó Emlékpark bejárata—Csókási barlang—Szentlélek, turistaház—Ómassa (ez a 15 km-es túra célja)—Jávorkút—Fehérkő—Gulicska— Hermann Ottó Emlékpark. A kerékpártúra útvonala (kissé nehéz): A Vesszősnyeregig azonos a gyalogtúráéval, onnan a szerpentinen le Lillafüredre— szerpentinen fel a Fehérkőre— utána a Hegyestető alatti rét— Vadas Jenő-völgy—szerpentinen le a Papírgyárig—Hermann Ottó Emlékpark. A nevezéseket csoportok és egyének írásban a megyei szabadidősport-egyesület címére küldhetik. A szervezők a helyszínen korlátozott számban egyéni nevezést is elfogadnak. Qi-Gong-iskola Folytatva a múlt héten elkezdett sorozatunkat, most a 2. számú gyakorlatot ismertetjük az olvasókkal. MOSOLYTERAPIA Meditativ, belső (Nej-Tan) gyakorlat, amellyel vegetatív idegrendszerünket nyugtatjuk, erősítjük. Egyúttal normalizáljuk és javítjuk belső szerveink működését is. 1. A gyakorlatot legcélszerűbb ülő (labr) vagy fekvő helyzetben végezni. Kényelmesen ülünk egy széken vagy a földön, kezünket összetesszük ölünkben, a jobbat a bal fölé, hogy lezárjuk az energiakört. Lazítunk. Becsukjuk a szemünket, és valami kellemes dologra gondolunk, valami olyanra, ami mosolyt csal ajkunkra, és hagyjuk, hogy a mosolynak ez a meleg, lágy energiája felerősödjék. 2. Gondolatban a két szem közötti pontra irányítjuk a mosoly energiáját. 3. Nyelvünk hegyét a szájpadlásunkhoz érintjük, közvetlenül a fogak mögött. így összegyűjtjük a Tan-Tien pontban. Az energia a nyelvünkön és a torkunkon keresztül a törzsünkbe áramlik. Tudatunk erejével a szívbe, a tüdőbe, a májba, a vesébe és a lépbe irányítjuk, majd összegyűjtjük a Tan-Tien pontban. Minden szervben tetszés szerinti ideig tarthatjuk ott a gyógyító energiát. Abban, hogy melyik szervben mennyi ideig, nyugodtan hagyatkozzunk a megérzéseinkre, a szervezet úgy is tudja. Arra figyeljünk, hogy milyen érzések jelentkeznek bennünk, ezt rögzítsük tudatunkba, és némi gyakorlattal bármikor előcsalhatjuk a mosoly energiáját. Nagyon sok fájdalmat előzhetünk meg és nagyon sok konfliktushelyzetet oldhatunkmeg általa Sokszor minden gyógyszernél többet ér egy mosoly, egy kis lazítás. Miló András, Tai-Qi mester Csak szakoktatóval tanuljunk síelni! Növekvő népszerűség Elsőként arról beszélgettünk Szoóh Bélával, hogy mennyire népszerű e téli sportág megyénkben, városunkban, illetve az általános és középiskolákban. — A Spori Sport Alapítvány nagyon sok sítábort szervez, így rálátása van a síelés népszerűségére. A téli hónapokban ránk is jellemző az-—mint a nyugati országokra—, hogy a hétvégén fogjuk magunkat, felpakoljuk a síléceket, és elindulunk a hegyekbe síelni? — Örvendetes az a tény, hogy a hétvégi napokon — ez a személyes tapasztalatom, s ez tükrözi valahol a dolgokat —, ha a tokaji hegyen van hó, az utakon nagyon sok olyan személyautót látni, melyeknek a Folytatvaőzoó/; Bélával a beszélgetést, rátértünk a síelés veszélyeire, illetve az adódó balesetekre, amik nagyobb figyelemmel elkerülhetők. — Milyen balesetek a legjellemzőbbek a síelésnél, és hogy lehet ezeket /megelőzni? — Legutóbb részt vettem a budapesti Sportkórház egyik orvosának előadásán, melyen ilyen jellegű dolgokat taglalt. Sajnos már az előadás elején kiderült (ezeket számadatokkal is alátámasztotta az előadó), hogy mennyire felkészületlenül megyünk mi, magyarok síelni. Aki síelni szeretne, annak általában egyhetes szabadság áll rendelkezésére, és ezen időn belül teljeséggel ki akarja használni az időt. Ez azt jelenti, hogy egyrészt egész nap síel (pihenő nélkül), másrészt pedig nincs felkészülve, de ide sorolnám a nem megfelelő pálya kiválasztását is, hiszen sokan „túlméretezik” a tudásukat, és a zsúfolt pályákat választják, ahol nagyon nagy a balesetveszély. Ennek ellenpéldája pedig az, hogy — pontosan a zsúfoltságot kerülve — nem a kijelölt tetőcsomagtartóján ott a sífelszerelés. így volt ez most is, amikor november 5-én leesett az első nagyobb menyiségű hó, és sokan ellátogattak Tokajba, hogy élvezzék a téli örömöket. Most már egyre több iskola szervez egy-két hetes sítáborokat. Talán a „fejlődés” legjobb illusztrációja az, hogy a 80-as évek elején a Vasvári Gimnáziummal közösen kezdtük el a sítáborok szervezését a tanulók részére, majd a Vasvárihoz minden évben egyre több iskola csatlakozott. Abban az időben ez iszonyúan nagy dolog volt, hiszen tanulmányi időben mentek a gyerekek síelni, és ezért csak köszönet jár a tanintézmények vezetőinek. Ma már — nagy örömömre — nem tupályán síelnek az emberek, és a hó alatt rejlő üregek, repedések vagy akár egy hócsuszam- lás is óriási veszélyt jelentenek. Akik komolyan veszik ezt a sportot, azok már a hómentes időszakban elkezdik a felkészülést kocogással, gimnasztikával, valamint speciális jelegű tornával, és így meg tudják előzni a felesleges húzódásokat, izomszakadásokat. A síelőnél nem a boka a legveszélyeztetettebb testrész, hanem a térd, a térdszalagok. Nagyon sok baleset adódik a kötések rossz beállításából, hiszen egy bukásnál, ha nem old ki a kötés, akár meg is csavarodhat a láb, illetve a térd, s ebből adódóan a leggyakoribb a szalagsérülés. A bokánál azért nem áll fent ez a gyakoriság, mivel az „újgenerációs”, öntött sícipők kiválóan tartják, védik a bokákat. Itt sípcsont-, illetve szárkapocstörés fordulhat elő. De az ilyen irányú balesetek, hál’ Istennek, nagyon ritkák. Tulajdonképpen megfelelő felkészüléssel, illetve felszereléssel szinte minden balesetet meg lehet előzni, de ide sorolnám a tudásszinthez kiválasztott megfelelő pályákat is. dóm követni az iskolai sítáborokat, ugyanis annyian szerveznek ilyet. Az alapítvány az idén például tizenhét csoportot utaztat ki Szlovákiába, és rajtunk kívül még nagyon sok iskola szervezi meg a saját sítáborait. De ez nemcsak Nyíregyházára jellemző, hanem a megyére is. Ismét egy példát szeretnék mondani: a kemecseiek az első sítáborban öt emberrel vettek részt, ma viszont már ott tartanak, hogy a gyerekekkel együtt a szülők is elutaznak síelni, tehát ez a dolog szinte kiforrta magát családi programmá. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a gyerekeken keresztül a felnőttek is „megfertőződtek” a síelés sze- retetével. — Ha valaki először vesz részt sítáborban (soha nem volt még rajta síléc), mi a teendője? — A kezdőknek talán a legfontosabb dolog, hogy ne fakultatív módon akarjanak megtanulni síelni. Azt sem tanácsolom, hogy olyan barát „vegye kezelésbe”, aki maga is csak nemrég űzi ezt a sportot. Nagyon fontos, hogy az első időszakban szakember kezdje az oktatást! Ha nem zsúfolt pályán van az illető, akkor két-három nap alatt el lehet sajátítani az alapokat. Saját tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy a harmadik napon már „felvonóznak” a gyerekek — igaz, ez olyan helyre érvényes, ahol a felvonó előtt nem kell órákat sorban állni, így az oktatással sokkal dinamikusabban lehet haladni. Azt javaslom, hogy a kezdők ne a legmárkásabb sífelszereléssel kezdjenek tanulni. Az biztos ■— ha mégis ilyen felszerelést vásárolnak —, hogy nem veszik meg feleslegesen, hiszen aki egyszer sílécet csatol a lábára, az „belebolondul” e sportágba, de célszerűbb inkább kölcsönzött sífelszereléssel részt venni a táborokon. A léceket illetően azt szokták mondani, hogy amilyen az illető testmagasága, olyan hosszú síléccel kezdjen el tanulni. A későbbiekben (ahogy a sítudás fejlődik) a léc hosszúságát lehet növelni, akár 15— 20 centivel is. Gyerekeknél az sem baj, hogy ha a kezdetnél 5—10 cm-rel rövidebb a síléc. A következő szempont a síkötés (ami talán a legfontosabb dolog az egész felszerelésben), hiszen a sérülések ellen a megfelelő beállítással lehet védekezni. Nagyon fontos, hogy először szakember állítsa be a kötést, hiszen az automata és félautomata kötéseket a testsúlyhoz kell beállítani. Ez nagyon egyszerű, mivel a kötéseken lévő számok mutatják a kilogrammokat, és a piros csíkot a megfelelő számhoz kell tekerni. Vegyünk egy példát: ha valakinek 60 kg a súlya, akkor neki a 60-as számhoz vagy egy kicsivel alá kell tekernie a jelzőcsíkot, majd ezt követően a sarok „kirúgásával” ellenőrizni kell, hogy old-e a síkötés. A balesetek megelőzése szempontjából még egyszer hangsúlyozom: nagyon fontos a megfelelő kötésbeállítás! Sajnos Magyarországon nagyon sok a sísérülés. Bő a választék Ahhoz, hogy síelni tudjunk, meg kell vásárolni a különböző kellékeket. Nos, azt sajnos —- az árakat látva — megállapíthatjuk, hogy ha saját síléceket, -kötéseket, -botokat, síbakancsokat, síoverállokat akarunk magunknak, akkor igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Nézzük, milyen árban juthatunk hozzá a sífelszerelésekhez (az ártájékoztatót a Renomé Rt. sportboltja bocsátotta rendelkezésünkre, ahol még néhány dolgot a tavalyi áron szerezhetünk be — ezt a felsorolásnál jelezzük): Sílécek (Tyrolia, Fischer, Blizard, Head márkájúak): 10 380 Ft-tól 23 100 Ft-ig. (Ebben szerepelnek a gyermeklécek is.) Síbotok: felnőtt síbot 2000 Ft-tól felfelé (a gyermekbotok ettől kevesebbe kerülnek, s ezek tavalyi árak). Síbakancsok: Dalbelto (új márka) 17 500 Ft. Salamon gyerekméretben: 6870 Ft-tól felfelé, felnőttméret: 13 660 Ft-tól (ezek is tavalyi árak). Síléctartó: 500 Ft. A botok végére hófogók: 250 Ft. Síkötések: Tyroliakötés 13 ezer Ft-tól felfelé (dupla diagonál, azaz elöl-hátul elmozduló, 50 kilótól súlyosabb egyének számára), Salamon-kötés: 8500 Ft (15 kg-tól 50 kg-ig), Salamon-kötés: 9200 Ft (50 kg-tól felfelé). Síoverállok: sima, egy berészes overáll: 20 100 Ft, American többfunkciós overáll (véd a szél ellen, belülről szellőzik, valamint termobéléssel van ellátva): 28 300 Ft. A legegyszerűbb síoveráll: 9700 Ft, gyerekoveráll: 17 100 Ft (ez kétrészes), Diadora overáll: 21 600 Ft. Nem veszélytelen!
