Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-22 / 274. szám
A városlakók panaszai tést az érintettek. Nem sikerült megtudnunk, hogy azok az intézmények, amelyek később kapcsolódtak rá a gerincvezetékre, mi módon járulnak (járultak) hozzá a hálózat fejlesztéséhez. ren lakók, hogy a közeli kollégium diákjai rendszeresen megszegik a csendrendeletet. Este tíztől reggel hatig még ezen a környéken sem lehet duhajkodni! — Végre-valahára építik a Mindenkinek a maga baja fáj a legjobban. így vannak ezzel Nyíregyháza polgárai is. Szinte mindenki tudna említeni a lakókörzetéből olyan hiányosságot, megoldandó feladatot, ami — szerinte — már nem tűr halasztást. Csakhogy az igények és a lehetőségek egyre messzebb kerülnek egymástól. Összeállításunkban a legégetőbb gondokat, problémákat próbáljuk feltárni a városlakók jelzései alapján. — A közúti gépjárműellenőrzéshez hely is kell, ezért a rendőrség szinte mindig ugyanazokra a helyekre állítja ki embereit. Megneszelték ezt az ukrán kamionsofőrök, és ahol csak tehetik, kikerülik őket. A Pazonyi útnál például a Henger soron tesznek egy kitérőt, hogy elkerüljék az ellenőrzést. Esős időben felvágják az utat a nehéz gépkocsik, sok bosszúságot okozva ezzel az ott lakóknak. Talán egy tiltó táblával megoldható lenne ez a gond is. — Don Quijote nem vívott olyan kilátástalan harcot a szélmalmokkal, mint a Köztiszta— A Holló utca és a Dob utca környékén süllyesztett garázssorokat akarnak kialakítani. A hol, a mikor és a hogyan még nem tisztázott. — A Hímes az egyik legrégebbi városrésze NyíregyházáLesznek-e garázsok a Holló utcán? (Fotó: Harascsák) Keskenyek az utcák a Hímesben (Fotó: Flarascsák) — túl közel vannak a házak —, ezért csak az egyirányúsítás marad. Különösen a Hímes és a Gém utcán vált indokolttá a forgalomkorlátozás. — Panaszkodnak a Széna tében az irányban kerülhetnék el a városi forgalmat, különös tekintettel a Tokaji út környékére. — Fekete — sági Kft. az illegális szemétlerakókkal. A Tüzér utca és az Orosi út sarkán már konténeres szeméttárolót is elhelyeztek, mégis gyakran mellé rakják a hulladékot. — Rozsrétszőlőn sokan szeretnék, ha a hármas busz új nyomvonalon közlekedne. Egyelőre nem sok reményük van rá, mert a körzet képviselője a régi útvonal mellett tört lándzsát. Szerkesztőségünket is gyakran ostromolják emiatt, úgy tűnik, nem lefutott még a dolog. — Az elképzelések szerint már nem sokáig lesz zsákutca Kőlaposon a Kengyel utca. Ha sikerül megállapodni a Polgári Védelem városi vezetőivel, akkor az almatároló irányába (a Domus- raktárról van szó) megnyitnák az utat. — Tisztázatlan még, hogy a Bujtos környéki gázberuházásba a lakók által befizetett összegből kapnak-e visszatérínak. Az utcák annyira keskenyek, hogy kétirányú forgalomra alkalmatlanok. Az utak szélesítésére nincs lehetőség A Tüzér utca sarkán gyakran a konténer mellé rakják a szemetet. Leginkább olyankor amikor a konténer már tele van. (Fotó: Bozsó) Család utcát. A földszintes házak felőli oldalon a sok kapubejáró miatt döntött formában rakták le a szegélyköveket. Többen mégis úgy hitték, hogy elfelejtkeztek az ő kapubejárójukról, ezért felszedték a köveket. Néhány napon keresztül úgy épült, mint Déva vára: amit nappal megépítettek, ezt éjszaka elbontották. Mint képünkön is látszik, ha nehezen is, de megépült végre a szegély. Talán az okozhatta a félreértést, hogy a lakók nem vették figyelembe: az aszfaltréteggel még magasodik az úttest. — Régen megépült már a Garibaldi utca, de még mindig rendezetlen az egyik oldala. Alkalmi parkolónak használják tehergépkocsik és autóbuszok egyaránt. Ideje lenne ezt a részt is parkosítani. — Nyírtelek-Dózsaszőlő és. Nyírszőlős között 160Ó méter útszakaszt kellene szilárd burkolattal ellátni, és a Tiszabercel és Kótaj irányából érkezők ebLesz-e „Stadtwerke” Nyíregyházán? Nemrégiben kis küldöttség járt Iserlohnban: Béres József, a városüzemeltetési bizottság tagja, Szentesi Péter, a gazdasági bizottság elnöke, Tor- mássi Géza, a városüzemeltetési bizottság elnöke, valamint két önkormányzati gazdasági társaság igazgatója vett még részt az úton. A szakemberekből álló delegáció a testvér- városban az üzemeltetés szervezeti felépítésével ismerkedett meg. Az útról érdeklődésünkre Tormássi Géza számolt be. — Iserlohnt egy városüzemeltetési cég, a Stadtwerke működteti. Ott sem nyereséges minden szolgáltatás. A város igyekszik nem felvállalni az olyan dolgokat, amelyek veszteségesek, így például a közlekedést járási szinten oldják meg. A Stadtwerkéhez a távhő, az elektromos-, a gáz-, és a vízellátás tartozik. Nagyon fontos, hogy a cég a nyereségét a város kasszájába fizeti be. A szennyvízellátás és a hulladékkezelés nem tartozik hozzájuk. Az egésznek a lényege: olyan módon próbálták megoldani a közüzemi vállalatok működtetését és szolgáltatását, hogy a város ilyen jellegű vagyonrészét korábban bevitték egy részvénytársaságba és a különböző szakterületek az rt.- től kapják bérletbe, koncesszióba a közműveket. Maga az rt. egy keresztfinanszírozással a veszteséges dolgokat támogatja. Ilyen kísérlet már van Magyarországon, megpróbáljuk Hódmezővásárhelyen a helyszínén megnézni, hogy hazánkban ez miként vált be. Azt követően készítünk a közgyűlés részére Szentesi Péterrel közösen egy anyagot. — Nálunk közismert, hogy a városlakóknak a közüzemi vállalatoknál elég nagy a tartozásuk. Iserlohnban miként kezelik a problémát? — A tartozások egy százalékot tesznek ki, azaz a fizetési morál 99 százalékos! Magyar- országon ez a szám 60 és 80 százalék között mozog. Az egyszázalékos kintlevőséget általában nem tudják behajtani, mert ez jórészt olyan személynél jelentkezik, aki rövid ideig él Iserlohnban, és vagy külföldi munkavállaló, vagy külföldön vállal munkát. — Volt-e szó az árképzésükről? — Az árképzésük érdekes, bár viszonylag bonyolult dolog. Az energiaáraknál az Eszak-Rajna Vesztfáliai Minisztérium az árhatóság, a víznél és a gáznál egy felügyelő bizottság dönt az árról, míg az ipari fogyasztók esetében a Stadtwerke vezetősége hivatott dönteni. A felügyelő bizottság a város hivatalvezetőiből (3 fő) és tizenkét képviselőből áll, a Stadtwerke részéről egy fő vesz részt benne. —Lesz-e „Stadtwerke" Nyíregyházán? — A jövő zenéje. Az biztos, hogy nem tudunk mindent átvenni. (sz.a.) • • Ont mi bosszantja? Nyíregyháza sétálóutcáján járókelőket szólítottunk meg és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik. íme hárman a válaszolók közül: Horváth Attila: — Kaotikus állapotok uralkodnak a vasútállomáson. Sok a cigány, és különösen az esti órákban nagyon veszélyes hely. Ott köz- biztonság helyett közbizonytalanságról lehet csak beszélni. Hétköznap a délelőtti órákban semmilyen szórakozási lehetőség nincs a városban. Régebben legalább moziba be lehetett ülni, most az sincs. Az iskolában olyamanára- ink vannak, akik szerintem nem jól tanítják az idegen nyelveket. Úgy adják le az anyagot, ahogyan az egyetemen tanulták. Egy-egy dolgozatírás előtt húszoldalnyi tananyagot is feladnak egyszerre. Tartanak diszkót az iskolában, de az este tíz órakor mindig befejeződik. Évente egy alkalommal azonban egész éjjel bent maradhatunk. A huszonnégy órás kosárlabda-mérkőzés jó alkalom arra, hogy megismerjük egymást, és barátokat szerezzünk. Fekete József né: — Nagyon tud bosszantani, ha nincs pénzem. Szinte rosszul érzem magam, amikor cipőt kell venni a gyereknek. A jó minőségű lábbelik ötezer forintnál kezdődnek, annyi pedig nem jut rá. Emiatt hamar letudtuk a vásárlást, így pedig a buszra kell sokat várni. Nincs munkahelyem. Jó lenne egy nem túl nehéz, de mégis jól fizető állást találni, ez szinte reménytelen. A munkaügyi központba rendszeresen berendelnek. Azért, hogy sorszámhoz jussak, már hat óraHorváth Attila Orosz József Fekete Józsefné és fia kor oda kell mennem. Hiába az elsők között foglalom a helyet, mégis jó, ha délutánra kapok jegyet. Olyan is előfordult, hogy aznap sorra sem kerültem. Amikor sikerül végre bejutnom az irodába, akkor sem ajánlanak álláshelyet, ha nem mondom külön is. Legutóbb úgy kellett rászólnom a hölgyre, és akkor kezdte el egyenként végigböngészni a hatalmas listát. Csak azt nem tudom, mire való a számítógép? Szerintem nem is feltételezte, hogy dolgozni akarok. Orosz József: — Most jövök éppen a városházáról, a vállalkozási irodáról, és rettentően felbosszantott, hogy eddig 500 forintos illetékbélyeg kellett a vállalkozói engedély kiváltásához, most pedig ötezret kértek. Az illetékek emelését mindig az inflációval magyarázzák. Az ezer százalékos drágulást nem lehet a forint leértékelésével magyarázni, egyszerűen kihasználják, hogy ez ügyben csak hozzájuk mehet az ember. Ez vajon egyezik az alkotmánnyal? A feleségem és jómagam is pedagógusok vagyunk. Az elmúlt évben a 29 százalékos inflációval szemben csak 6 százalékot emelkedett a munkabérünk. Ha így folytatódik, akkor nemsokára mi is lecsúszunk a létminimum alá. — Fekete Tibor —
