Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-22 / 274. szám

8 1995. november 22., szerda Közelkép i UJ KELET Postamunka Örvendek, hogy megszépült a nyíregyházi főposta. Lelke­sedek, mert hinni szeretném, minden gyorsabb, jobb, udva­riasabb, szakszerűbb lesz. Di­csekszem az idejövőknek: lám, nekünk már ilyen postánk van! Szép, kényelmes, ahol biztosan jól érzik magukat azok az idős emberek is, akik évek óta ide járnak telente melegedni, hiszen nagyobb lett a tér. Hogy mibe került, azt nem is firtatom, hogy mi lesz a végszámla, azt sejteni sem lehet. De — úgy tűnik—, a posta gazdag, futja erre. És ez jó, minden pangó idő­szakban lelkesítő még a kis siker is. De hogy ne legyen csak lekesítő az egész, ahhoz nem kell más, mint egy séta a Jósavárosba. Az ottani postá­ra. A hölgyek bájosak, kedve­sek, szakszerűek, és láthatóan hatalmas tűrőképességgel vannak eleresztve. Lehet, úgy válogatják ki őket, hogy aki bírja a klausztrofóbiás nyo­mást, az kerüljön ide. Persze az ügyfeleket nem lehet válo­gatni, így a szorongó, izzadó, ideges, türelmetlen ügyfél egyaránt bezsúfolódik ide. Nem bemegy. Beszuszakolja magát. Abba a postahivatal­ba, amit megnyitásakor tanya­inak nevezett ki az akkori pos­ta. Nos, ma már egy tanyán se lenne helye ennek a nyo­morpostának. A környéken nagyobb üzle­tek sora ürült ki. Alit és áll üresen. Legalább kétszer ak­kora, mint a mostani postahi­vatal. De erre nem futja. Ez nem lenne talán eléggé látvá­nyos. Pedig a nagyposta mil­lióiból talán futotta volna arra is, hogy méltó munka­hely, méltó ügyfélszolgálat alakuljon ki ebben a városnyi városnegyedben. Reményked­jünk? Lassan húsz esztendő óta ezt teszik az itt lakók. De hiába. így aztán a kezdeti lel­kesedésem megcsappan. A szélrevetett lakótelepnek nem jutott se. jobb, se szebb. Igaz, ma nem divatos a lakótelep. Csak a CITY. Nos, ha tetszik, akkor legyen a lakótelep neve Jósacity. Talán akkor ide is jut egy postahivatal, ami nem­csak nevében, de kinézetében is megfelel egy nagyhírű vál­lalat presztízsének. Addig iz­zadunk, zsúfolódunk, ideges­kedünk, szorongunk, nyoma- kodunk, lökdösődünk, kigő- zölgünk, párolgunk, utáljuk egymást, sértegetjük a mási­kat, tocsogunk saját sarunk­ban, és gondolkodunk azon: dé szép postamunka volt a belvárosban! (bürget) Csak egy szóra! ■ A megyeszékhely belvárosában megszólítottuk az „utca em­berét” és három kérdést tettünk fel: 1. Kivenné-e a pénzét a bankból, ha beigazolódna, hogy húsz százaléktól magasabb kamatot nem fizetnének érte? 2. Mennyire elégedett az újjáépített nagyposta belső' kialakításával? 3. Tudja-e, hogy mennyi helyi járatú autóbuszvonal van Nyíregyházán ? íme hárman a válaszolók közül: Farkas Sándorné: 1. — Nem is tudom igazán, hogy manapság hova érdemes Farkas Sándorné tenni a pénzünket. Túl alacsony kamatra nem érdemes elhelyez­ni a pénzt. Ha pedig túl magas kamatot ígérnek, az már gya­nús. 2. Sokkal impozánsabb lett a nagyposta. Tágasabb, több a kiszolgálóablak, és kellemes meleg van odabent. 3. Nem tudom, mert én csak egy járaton utazom rendszere­sen. Szinte állandóan zsúfolt, és a hétvégeken sokat kell rá vár­ni. A Korányi út végére egy óra alatt jptok el. Novák István: 1. — Persze, hogy kivenném! 2. A régivel egyáltalán nem voltam megelégedve. Szerin­tem a Jósavárosban és a vasút­állomásnál is ugyanígy fel kellene újítani a postahivatalo­kat. 3. Pontosan nem tudom meg­mondani. Ragány Károly Szerintem csak politikai fur- fang az egész. 2. Szuper! Jó a belső elrende­zés, csak az a baj, hogy nem le­het ott helyben fénymásolatot kérni a befizetett csekkekről. 3. Szám szerint tizenöt busz­járatról tudok. (Itt jegyezzük meg olvasó­inknak, hogy 24 útvonalon 28 féle autóbuszjárata van Nyír­egyházának.) — Sch — Ragány Károly: 1. — Hallatlan dolognak tar­tom ezt az egész kamatügyet. Novák István Új iskolára várnak Mandabokorban Egerek és emberi melegség A Mandabokor I-ben található általános iskola, a harma­dikosok tanító nénije, Simon Jánosné szerint valamikor a húszas években épülhetett. A Palicz Tibor nevű, most elemis­ta szöszkeségnek már az édesapja is ide járt. Az udvaron nyakig érő sár­ban egy szerencsétlen lengő­hinta unatkozik. Arrébb négy „gravitációs” — hivatalos ne­vén űrgödrös — WC várja, hogy örökre bezárják. Az egyik kétszemélyes. Hiába, párosán szép az élet. A vizesblokkot hiába keres­sük. Egy miniatűr méretű hi- degvízes csapot találunk abban a tanteremben, ahová benyi­tunk. Ám arról elvonja a figyel­münket egy egér, amit egy kis­fiú éppen akkor próbál a sze­métlapátra söpörni. Mindennapos jelenet ez — világosítanak fel a többiek. S nemcsak a vizesblokk hiányzik, hanem a tornaterem, a tanári szoba, az ebédlő is. A szertár is összevont. Magyarul: a techni­ka-, a testnevelés-, a rajzfelsze­relés osztozkodik meg azon az egy négyzetméteren. S arra sincs pénz, hogy — mint bent a városban — már harmadik­tól tanulhassák a gyerekek az idegen nyelvet, jelen esetben a németet. Ezért amolyan parti­zán módjára ismerkednek a germanizmusokkal. Ha a né­mettanár hamarabb érkezik a negyedikesekhez, a harmadi­kosok becsalják magukhoz. Náluk sokáig időzünk. Meg­hallgatunk egy rögtönzött olva­sás- és szlovák dalbemutatót. Érdemes. Mesélik az apróságok, meny­nyire nem vágynak el innen. Pedig el kell menni, mert hely­ben csak az alsó tagozat elvég­zésére van mód. így is össze kellett vonni a második és a negyedik osztályt, mert csak három terem áll rendelkezésre. A beszélgetésből kiderül: minden nehézséget feledtet az a családias légkör és személy­re szóló szeretői, ami ezt az is­kolát jellemzi. Ráadásul a na­gyobb testvérek azt terjesztik: előfordul, hogy máshol valakit a szekrénybe zárnak, csak azért, mert tanyasi. Pedig gyönyörűek és kedve­sek ezek a kölkök. S egyálta­lán nem értéktelenebbek seme­lyik társuknál. Mikor kerülhet­nek korszerűbb környezetbe? Olyanba, ahol nem csupán a hólyaghurutos, felfázott tanu­lóknak jut angol WC (nekik jelenleg megengedik, hogy szükségükben ilyen megoldást keressenek)? S mikor váltja fel a mostani olajospadlót valami jobb? — kérdeztük Gyebrószki János önkormányzati képvi­selőt. Megtudtuk: már az ezt meg­előző önkormányzat is hozott határozatot az áldatlan állapot felszámolására, de a megvaló­sítás Qvről évre húzódik. Pedig a település dinamikusan fejlő­dik, a gyermek létszám folya­matosan emelkedik. Szilágyi Béla, a Váci Mihály Általános Iskola igazgatója írásban fogal­mazta meg az illetékes bizott­ságok és a közgyűlés számára, hogy a modernizálás nem ha­lasztható tovább. Gondolhatni, mit áll ki szegény, amikor a városi ÁNTSZ minden tanév elején elvégzi a minden isko­lára kötelező felülvizsgálatot. A mostani elképzelések sze­rint Mandán a régi művelődési házat alakítanák át iskolává. A legutóbbi felmérések szerint ez mintegy 14 millió forintba ke­rülne. Az időközben bekövet­kező és várható inflációt is be­kalkulálva a költségek minden bizonnyal elérik a 20 milliót. Az oktatási és gazdasági bi­zottság már jóváhagyta a terve­ket. Ha a városfejlesztési bizott­ság is megteszi, akkor kerülhet az ügy a jövő évi költségvetési tervbe, majd az azt tárgyaló közgyűlés elé — vázolta a to­vábbiakat a képviselő. Mi pedig leginkább abban reménykedünk: a tudás e pici­ke vára új falak közé kerülve sem veszti el azt a varázsát, amit jótét lelkektől kapott. Gyüre Ágnes Polgári védelmi tájékoztatás a kábelrendszeren Riasztás szirénapróbával „Bármennyire is hihetetlen és elképzelhetetlen, Nyíregy­házát — az ott és a környékén tárolt és feldolgozásra váró nagy mennyiségű vegyi anyag miatti— kiemelt katasztrófa- veszélyes területnek minősítették a szakemberek. A veszé­lyeztetett helyzetet súyosbítja a város közigazgatási központ jellege, valamint az, hogy közúti, vasúti, hírközlési és ener­giahálózati csomópont.” veszélyekről kell tájékoztatni a város lakóit úgy, hogy a kapott információk pánikot ne váltsa­nak ki. Ezzel egyidejűleg be kell „sulykolni” azokat a magatartá­si szabályokat, amelyeket a la­kosságtól rendkívüli helyzetben E, talán sokkolónak tűnő kije­lentést Tasnádi János pv. alezre­des, a nyíregyházi polgári védel­mi körzet parancsnoka tette. — Miért veszélyes hely Nyíregyháza? — A város üzemeiben a la­kosságra közvetlen veszélyt jelentő vegyi anyagokból több mint kétezer tonnát tárolnak. Ez a szám egy átlag városla­kónak nem mond sokat, a nem­zetközileg elfogadott irányel­vekkel összehangolva azonban annál elgondolkodtatóbb. Az európai normatívák alapján egy település fokozottan ka­tasztrófaveszélyes, ha területén propán-bután gázból legalább 200 tonnát tárolnak. Nyíregy­házán ennek több mint három és félszerese, 720 tonna várja tartályokban, hogy a fogyasz­tókhoz eljusson. A többi veszé­lyes vegyi anyag — sósav, ammónia, klór stb. — esetében is hasonló az arány. Veszély­helyzeti elemzés szempontjá­ból különös szerepet kap a vas­úti-közúti szintbeli keresztező­désben a veszélyes anyagot szállítójárművek esetleges üt­közése. Nyílt titok, hogy bizo­nyos időközökben Nyíregyhá­zán halad keresztül a paksi atomreaktor kiégett fűtőeleme­it szállító vasúti szerelvény is. A város vegyipari üzemeinek biztonsági színvonala megfe­lel az európai szintnek, sőt, sok tekintetben jobb annál. Ennek bizonyítéka, hogy katasztrófa méretű üzemzavar, illetve bal­eset hosszú évek óta nem for­dult elő. Százszázalékos biz­tonság azonban csak hatalmas költségráfordítással és csak el­Itt áthaladnak méletileg érhető el, figyelembe véve az emberi mulasztás lehe­tőségét. Gondoljunk csak a kas­sai kohórobbanásra, a szajoli vasúti katasztrófára, Tiszavas- vári és Tiszaújváros gyárainak üzemzavaraira, a nap mint nap bekövetkező súlyos szerencsét­lenségekre, tűzesetekre. —Mi tesznek önök közvetle­nül egy katasztrófa után? — Bármilyen katasztrófa, de különösen egy veszélyes vegyi anyag környezetbe jutása után fontos, hogy a város lakói gyors és pontos információkat szerez­zenek a kialakult helyzetről és hogy tudják, mi a teendőjük. Ennek feltételeit megteremteni azonban egy rendkívüli helyzet kialakulása után már késő, sőt lehetetlen. A katasztrófák után nincs idő kivárni, amíg a regio­nális, netán az országos gépezet működni kezd, nekünk itt és most, azonnal és hatékonyan kell dolgoznunk. Ennek megha­tározó része a lakosság tájékoz­tatása, amelyet két időszakra kell bontani. Az első fázis a fel­készítés, amikor a meglévő elvárunk. A második időszak­ban a bekövetkezett eseményről gyors, lehetőleg pontos infor­mációt kell adni a lakosság szá­mára, és — saját érdekükben — a szükséges magatartási szabá­lyokat is meg kell határozni. — Miként tudják a gyors tá­jékoztatást megvalósítani Nyír­egyházán? — A megyeszékhely több mint százezer lakosa, valamint a napközben itt tartózkodók, a me­gyeszékhelyen tanulók, dolgo­zok egyidejű tájékoztatása csak a folyamatosan működő műsor­szórókon lehetséges, amelyek adása a legtöbb emberhez eljut. A közleménynek nem előre megszerkesztettnek kell lennie, hanem mindig a kialakult hely­zethez kell igazodnia. E feltéte­leknek Nyíregyházán két rádió- állomás (a PB és a Jonatán), va­lamint a Kábelkom kábelteleví­ziós kft. által működtetett tv- rendszer felel meg. A Nyíregy­háza Körzeti Polgári Védelmi Parancsnokság kezdeményezé­sére a Kábelkom az országban másodikként (Tiszaújváros után) Kialakított egy, a képújság adá­sán nézhető, külső számítógép­ről vezérelt, a katasztrófáról tá­jékoztató rendszert. A polgári védelmi parancs­nokság számítógépével a pol­gármesteri hivatalból meg tudjuk szakítani a képújság adását, és a rendszerbe tetsző­leges, ábrás, vagy szöveges közleményt adhatunk le. A közlemények egy része előre elkészített típusszöveg, ami felhívó jellegénél fogva azon­nal adásba vihető, és a lakos­ság előzetes tájékoztatást kap­hat, miközben a szakemberek a kialakult helyzetet még érté­kelik. A változásoktól függően folyamatosan tudjuk az új hely­zetről tájékoztatni a tévét néző városlakókat. Kitűnően alkal­mazható a rendszer a lakosság békeidőszaki felkészítésére is, hiszen a normál adásrendben előre megállapított adásidőben, előre elkészített tájékoztatókat is le tudunk adni. Ezzel a rend­szer folyamatos üzembiztonsá­gát is teszteljük. — Honnan tudhatjuk meg, hogy a televíziót be kell kap­csolnunk? — Katasztrófahelyzetben megszólalnak a város közpon­tilag'vezérelt polgári védelmi szirénái. Ezt meghallva alap­vető reflexszé kell válni, hogy a város lakói bekacsolják a he­lyi műsorszórók valamelyikét. A kábeltelevíziót városunkban több mint 25 ezer lakásba ve­zették be. Természetesen a tá­jékoztatást rádión, hangszóró­val felszerelt gépkocsikon és a rendelkezésünkre álló vala­mennyi eszközön folytatnánk. Tervezzük, hogy szirénapróbá­val egybekötött riasztási, tájé­koztatási gyakorlatot tartunk. A Kábelkomon keresztül már működik a rendszer, amelynek hivatalos átadása november 23- án, csütörtökön lesz. KvZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom