Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-20 / 272. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 20., hétfő 3 Az alkohol és a drog Utógondozás klubokban Felgyorsult a tempó. Megváltozott világunkban ha valaki lépést akar tartani a munkatársaival, bizony az életvitelén is változtatni kell. Aki nem képes rá, vagy csak egyszerűen nincs szerencséje, fokozottan ki van téve annak a veszélynek, hogy a pohárhoz nyúl, vagy kábítószerélvezővé válik. A munkahelyek megszűnésével, a munkanélküliek számának növekedésével bővült azoknak a köre, akik szenvedélybetegekké válhatnak. És minél jobban alkohol- vagy drogfüggővé válik valaki, annál nagyobb erőfeszítésébe kerül, hogy kimásszon a gödörből. A téma most időszerűbb, mint valaha. A városi művelődési központ és a Családi Alkoholellenes Klub konferenciát szervezett szombaton a szakemberek és az érdeklődők számára. A közönség soraiban ott voltak az ország más részeiből érkezett társklubok képviselői, általános és középiskolai tanárok, a pedagógiai intézet munkatársai, a Vörös- kereszt és az átmeneti szállások vezetői is. Életvezetési ismeretek készségszinten történő elsajátítása a személyiségfejlesztő program keretében címmel Gubacsi Józsefné, a művelődési központ Harmónia Klubjának vezetője indította el az előadássorozatot. Az alkohol-, a drogbetegségek és az AIDS megelőzésének lehetőségeiről beszélt. A szenvedélybetegek fokozottan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy előbb vagy utóbb kapcsolatba kerülnek a bűnözőkkel, vagy mint elkövetők, vagy mint áldozatok. Szép Gábor rendőr százados a DADA (dohányzás, alkohol, drog, AIDS)- programot szemléltette a jelenlévőknek. A nap legnagyobb érdeklődéssel hallgatott előadását Horváth Endre főorvos tartotta Az alkoholbetegek rendszerszemléletű kezelése megyénkben címmel. A főorvos úr a mindennapok szemszögéből vizsgálta a kérdést, és gyakorlati példákkal illusztrálta mondandóját. Hangsúlyozta az alkoholbetegek utógondozásának fontosságát, amelynek legfontosabb közege a család. Ha a szenvedélybeteg embert a közvetlen környezetében élők nem támogatják kellőképpen, akkor nem sok esélye marad a gyógyulásra. Talán furcsán hangzik, de mozgással is lehet gyógyítani a szenvedélybetegeket. Ezt bizonygatta dr. Petrika Erzsébet sportorvos. A fölös energia (ezzel együtt az indulatok és az érzelmi túlfűtöttség) levezetése is segíthet a gyógyulásban, ráadásul értelmes célt is kitűzhet magának a gyógyulni vágyó. Lehet és kell is okulni mások példájából. Ez tűnt ki Peró Lajos, a Veszprémi Alkohol és Drogsegély Egyesület elnökének tájékoztatójából. A nap végén kötetlen beszélgetésre invitálták a tanácskozás résztvevőit. —Sch — SS Ősszel nyár — nyáron aszály? A növények esőtáncot járnak A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott októberi időjárási tájékoztatóból kiderült, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földjei szinte alig kaptak nedvességet. A november eleji havazás valamelyest javíthatott a már-már tarthatatlan állapoton, de még így is jelentős aszályra lehet számítani, amennyiben a tavasz is — az ősz derekához hasonlóan—nedvességben szegény lesz. Nyíregyházán az októberi középhőmérséklet 11,1 fok volt, ami 0,9 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Az év első tíz hónapjának közepes hőmérséklete 0,4 fokkal magasabb volt az időszak sokéves átlagánál. A havi legmagasabb léghőmérséklet október 11-én volt érezhető, amikor is 27 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. A legkisebb hőmérséklet e hónap 27- éjének reggelén volt, ekkor -0,2 fokos hideget lehetett mérni. Októberben, ellentétben az előző hónapok és a korábbi évek tapasztalataival, még az évszakhoz képest is kevés csapadék esett. Területi átlagban mindössze 7 milliméter hullott, ami alig éri el a sokéves havi átlag 17 százalékát. Rendkívül kevés csapadék volt — közel 4-5 milliméter— az Ecsedi láp, a Keletnyír és a Nyírség területén, de még az általában csapadékosabb Felsőszabolcs területén is Lakossági fórum Fehérgyarmaton Hibázott az előző kormány Pénteken késő estig tartó lakossági fórumon vett rész a szatmári városban, Fehérgyarmaton vendégeskedő miniszterelnök, Horn Gyula. A zsúfolásig megtelt művelődési házban először a miniszterelnök szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy pártja, az MSZP nevében köszöni a támogatást, amit az itt élő választóktól kaptak az önkormányzati és országgyűlési képviselő-választáskor. Nehéz örökséget vettek át az előző kormánytól, időbe telt, amíg az ország elindult felfelé, de most már csökkent a munkanélküliség, növekedési szakaszba került a gazdaság. Program foglakozik azzal is, hogy miként lehetne ezt a megyét felzárkóztatni. A rövid bevezető után lakossági kérdésekre válaszolt a miniszterelnök. Elsőként Hergert Miklós csengeri lakos szólalt fel, aki kifogásolta, hogy a vezetők elherdálják a gazdaságot és hogy azok, akiknek egy gyerekük van, vagy főiskolás a gyerekük, miért vannak hátrányban. A válasz az volt, hogy csak jogszabály szerint lehet eljárni a visszaélést elkövető emberekkel. A politikai felelősség- revonást a lakosság megtette azzal, hogy az előző kormányt leváltotta. Egy idős ember név nélkül azzal fordult a kormányfőhöz, hogy ez a megye a múltban sem tartozott sehová, és úgy érzi, hogy most sem, mert azt a földet, amit kiosztottak a népnek negyvenöt után, aminek még a barázdája is megművelt volt, előbb elvette Rákosi, aztán hatvanban megint elvették, most meg széjjelverték a téeszt, a kisembert semmivel hagyták a gazdagodó téeszelnökök. A miniszteri reagálás az volt, hogy ezzel a magyar mezőgazdasággal már sok mindent csináltak, de ahogy az előző kormány padlóra küldte az elmúlt négy évben, az mindent felülmúl. Ezért is mondta még ellenzéki politikusként, hogy hazánk „kormánysújtotta” ország. Meg kell teremteni a jogi feltételeket, hogy az ottmaradt téesz- vezetők ne éljék fel a vagyont, és a kormány ezen már munkálkodik is. Ha ez megoldódik, nem csak jelene, jobb jövője is pótlékot a kormány, miért nem segíti a gyermekes családokat? A kormányfő elmondta: semmi olyat nem tesz a kabinet, hogy a rászorultakat ne segítse. A költségvetés szűkössége miatt azonban nincs lehetőség a családi segély emelésére, mert Magyarországon kétszer annyit töltenek az emberek kórházban, mint például a szomszédos Ausztriában. Tarthatatlan, hogy csökken a gyermeklétszám, és nő a pedagógusok száma. Nagy taps fogadtatást' LászA fórum nagy érdeklődést váltott ki lesz a magyar mezőgazdaságnak. Ehhez kapcsolódva szólt a Rozsályból jött Simon Attila, aki elmondta: ahogy ingyen elvették a földeket, úgy adják is vissza, javítsák a kistermelők gépi ellátását, fizessék meg a terményeket. Hóm Gyula rövid válaszában elmondta: olyan felvásárlási, értékesítési szövetkezeti törvényt tervez a kormány, amelyik szűkíti a közvetítő kereskedelem haszonszerzési lehetőségét a termelők rovására. Nemcsak a miniszterelnöki válasz, hanem He ígért Tiborné csegöldi lakos kérdése is rövid volt: miért nem emelt családi ló panyolai polgármester kérdését: a választáskor azt mondta az MSZP, hogy a kisnyugdíjasok, a fiatalok, a bérből és fizetésből élők pártja akar lenni. Még most is így gondolják? Az anarchiát, a feketegazdaság ténykedését a kormány elnézi, miközben az MSZP-s képviselők halmozzák a funkcióikat. — Még most is ezt vallom, még most is ezt csináljuk — válaszolt Horn Gyula. Mi nem osztályozzuk az embereket, mi nem avatkozunk a sajtóba, tisztességes a kapcsolatunk az egyházakkal. És ez a külföld megítélése is. A korrupció nem magyar jelenség, mert tessék körülnézni Olaszországban vagy másutt is. Hibázott az előző kormány, az elmúlt korszak idején alakultak ki ezek az állapotok, így vettük át a kormányzást ’94 nyarán. Szenvedélyesen szólva mondta a fehérgyarmati Baracsi Sándorné, hogy nyolc gyermeket nevel, akik közül három még kiskorú, de most már csak csirkelábat tud vasárnapi ebédkor az asztalra tenni. Meddig akarják még ezt folytatni a magyar néppel? — Az áremeléseknek csak kis része hatósági áremelés — következett a válasz. — Az árakat a kormánynak ellrnőriznie kell. Most alapozzuk meg az ön gyermekének is a jövőjét, de türelmét kérjük, amíg pénzügyi dolgainkat rendbe teszszük. Horváth László csengeri MSZP-elnök azt kifogásolta, hogy a csengeri határátkelőhelyen nem lehet teherforgalmat lebonyolítani. A tömör válasz az volt, hogy kilencszázmillió forint kormánytámogatás van rá, és rövidesen ez a probléma is megoldódik. Egy szintén névtelenül felszólaló férfi elmondta, hogy az Ybl Bank egyik vezetője milliókkal akart kiszökni, de másutt is nagy a fosztogatás, és rákérdezett, mikor szánja már el magát a kormány a cselekvésre? A miniszterelnök válaszában kérte, hogy az állampolgárok is cselekedjenek, ne csak bántsák embertársaikat. Ha mi magunkon nem segítünk, nem indul el felfelé az ország. Az ad viszont erőt az emberek munkájához, hogy a lakosság nagyobbik része felelősen gondolkodik, és reméli, hogy másfél-két év múlva már jobb hangulatban találkozik a fehérgyarmatiakkal és a környékbeliekkel. Aradi Balogh Attila csak a sokéves átlag negyede esett. A kevés és ritka esőzések miatt október végére területi átlagban 29 milliméteres nedvességhiány alakult ki Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, kivéve a Nyírséget, ahol a tízhavi csapadékösszeg értéke megegyezik a sokéves átlaggal. Az elmúlt hónapban a Tiszának és mellékfolyóinak hazai és külföldi vízgyűjtőterületén egyaránt kevés csapadék volt. Emiatt levonuló árhullámok nem voltak, és a folyók havi közepes medertelítettsége a sokévi átlag alatt maradt. Októberben tovább folytatódott a talajvíztartó réteg telítettségének csökkenése, és jelenleg már 65 százalékkal marad el a sokévi átlagszinthez képest. Az erőteljes és több éve tartó talajvízszint-csök- kenés várhatóan tovább fogja tizedelni az idősebb erdőket, amelyeknek a gyökérzete már nem képes az egyre mélyebb rétegekbe húzódó nedvességet követni. A megyei mezőgazdasági termelésben az idei kedvezőtlen időjárás miatti termeléskiesés közel 7 milliárd forintot tett ki. Ha tovább folytatódik a csapadékhiányos időjárás,. akkor jövőre az elemi károk még nagyobbak lesznek, a termeléskiesés nőni fog — s a talaj olyanná válhat, mint a sivatagban. —vip— Demszky Gábor Uszkán Emlékezés az elhurcoltakra Szombaton az ukrán határszél melletti Uszkára látogatott dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Az alig több mint kétszázlelkes község polgármesterei hivatalában fogadták a vendéget. A település polgármestere, dr. Sértő Radios István az ünnepi önkormányzati képviselő-testületi gyűlésen méltatta Demszky Gábor tizenöt évvel ezelőtti tevékenységét, amikor először Uszkára látogatott, hogy feldolgozza a málenkij robotra elhurcolt szatmári, ungi, beregi, ugo- csai magyar emberek történetét. Nem idegenként jött, hanem szinte hazalátogatott Budapest mostani főpolgármestere, és ezért, valamint a településért végzett munkájáért díszpolgári címet kapott a helyi önkormányzati képviselő-testülettől. Demszky Gábor ezután bejelentette, az ország legnagyobb települése, az ország egyik legkisebb faluját testvértelepüléssé fogadta. Ennek jeleként százötvenezer forint értékű ajándékcsomagot adott át, valamint bejelentette, hogy ettől kezdve minden évben az uszkai gyerekek kéthetes budapesti vendégüdülésre mehetnek, melynek útiköltségét is a főváros vállalja magára. Debreceni Kálmán köszönte meg ezt a gesztust, aki már csak egyedüli élő tanúja a málenkij robotra elhurcoltak azok előtt, akik a Gulág táboraiban szenvedtek, vagy vesztették életüket. Az egyik legnagyobb népirtás volt, amikor a szovjet Vörös Hadsereg katonai igazgatás alá helyezte a Demszki Gábor az emlékoszlop megpróbáltatásainak. A községházáról a református templomba mentek az emberek, hogy hálaadó istentiszteleten emlékezzenek az elhurcoltakra. Innen a vendéglátók és a vendégek az áldozatok emlékművéhez mentek, hogy elhelyezzék koszorúikat. Itt ismét szólt az egybegyűltekhez Demszky Gábor, aki elmondta, fejet hajtani jöttek előtt Kárpátoktól a Tiszáig terjedő magyar területet, és elvitte a férfiak nagy részét. Erről a bűnről évtizedekig beszélni sem volt szabad, még a családban sem. A rendszerváltás elhozta azt az időt, most már emlékezni és kopjafát állítani is lehet. És arról is beszélni kell, hogy mi minden változott az utóbbi években, hogy gyermekeink és unokáink már egy demokratikus, szabad országban nőjjenek fel, ahol átjárhatók a határok. Az az egyik legfontosabb tanulsága a málenkij robotnak és az elmúlt ötven évnek, hogy a felelőtlen kato- nia kalandpolitika, a határok spiritualizálása semmihez nem vezet. A még most is könnyező árvák nevében Engi Sándor elmondta: mintha most történt volna, úgy emlékszik, amikor édesapja azzal búcsúzott, hogy három nap múlva visz- szajön, és fogadjon szót édesanyjának. De már csak a lelke jött vissza, és annak a több tízezer ungi, ugocsai, beregi, szatmári embernek is, akik a szovjet lágerekben pusztultak el. Ezek a lelkek, meg az özvegyasszonyok, árvák lelkei vannak az emlékműben, amit Uszka lakossága nyolcszázéves történetének legszomorúbb időszakáról emékezve készíttetett ’92-ben. Ez az emlékmű egy kiáltás a brjanszki erdőtől a magyar síkságig, az elpusztítottak hangja, mely a jövőnek is üzen. — És üzenje azt — fejezte be a megemlékezést dr. Sértő Radics István helyi polgár- mester —, hogy minden el- hurcoltatást szenvedett településen legyen november harmadik szombatja az elhurcoltak napja, a szomorú emlékezés ideje a Vörös Hadsereg áldozataira. Aradi Balogh Attila
