Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-16 / 269. szám

12 1995. november 16., csütörtök Külföld UJ KELET Franjo Tudjman horvát elnök kedd este a horvát hadsereg főfelügyelőjévé nevezte ki Tihomir Blaskic tábornokot, aki ellen a hágai nemzetközi bíróság hábo­rús bűnök elkövetése mi­att vádat emelt. Blaskic ed­dig a boszniai horvát erők ve­zérkari főnöki tisztét töltötte be. A hágai vádirat szerint felelős amiatt, hogy a bosz­niai horvát erők 1993 áp­rilisában Zenica piacterét lőtték, s általában is része volt a közép-boszniai muzulmánok elleni kíméletlen etnikai tiszto­gatásban. A hágai bíróság rajta kívül még öt vezető boszniai horvát tisztségviselő ellen emelt vádat hasonló bűnök mi­att. A közép-boszniai Vitéz vá­rosában a horvát vezetők értet­lenül fogadták a hágai döntést, s azt a muzulmán kormánypárt, a Demokratikus Akciópárt mesterkedésének tartják. Azt hangoztatták, hogy a muzul­mán vezetésen belül viszont többen felelősek a horvát lakos­ság elleni, 1993-as boszniai terrorakciókért. A boszniai horvát háborús bűnös kinevezésével egy idő­ben érkezett hír arról, hogy a boszniai szerb vezetésben megtartja tisztségét Radovan Karadzic elnök és Ratko Mladic főparancsnok, akiket a hágai bíróság szintén hábo­rús bűnösnek nyilvánított. Karadzic és Mladic, ha akar­na, akkor sem mondhatna le, mert a nép támogatja őket — hangzik a boszniai szerb je­lentés. Német zsoldosok a bíróság előtt A bajorországi Memmingenben egy bíróság előtt kedden megkezdődött két egykori keletnémet katona pere. Azzal vádolják őket, hogy meggyilkolták két honfitársukat, amikor a horvátok mellett harcoltak Bosznia-Hercegovinában 1993-ban. A 31 éves Fáik Simang és a 41 éves Ralf Mrachacz a vád szerint agyonlőtte és kirabolta két honfitársát — jelentette az AP. Mrachacz bevallotta, hogy parancsnoka, egy bizo­nyos „Tuta tábornok” utasítására agyonlőtt egy Heinz nevű férfit, hogy megakadályozza átszökését a muzulmánok oldalára. A gyilkosság után elvette tőle a nála talált pénzt, majd a holttestet benzinnel leöntötte és felgyújtotta. Egy hónappal később a két vádlott két osztrák társukkal elhatározta, hogy meg­ölik az alakulathoz nemrég érkezett zsoldost, hogy ezáltal megkaparintsák annak gépkocsiját. A tetemmel ugyanúgy jártak el, mint az első gyilkosság alkalmával. Az áldozat annyira összeégett, hogy személyazonosságát mindeddig nem sikerült meg­állapítani. A két vádlott ahhoz a mintegy 80 — többségükben jobboldali szélsőséges — keletnémet zsoldoshoz tartozott, akik a horvátok oldalán a muzulmánok ellen harcoltak Bosznia- Hercegovinában. Ukrajnai kéksisakosok Ukrajna bele fog egyezni abba, hogy a jelenleg ENSZ- irányítás alatt lévő kéksisako­sai NATO-parancsnokság alá kerüljenek, ha Brüsszelből fel­kérés érkezik a Boszniába küldendő nemzetközi béke- fenntartó erőben való ukrán részvételre — jelentette ki az ukrán elnök számysegédje az ukrán Szabadság Rádió kedd esti adásának adott nyilatkoza­tában. Vadim Grecsaninov tábor­nok Borisz Taraszjuk brüsszeli ukrán nagykövetre hivatkozva cáfolta, hogy Valerij Smarov védelmi miniszter a múlt héten olyan kijelentést tett volna, amely szerint Ukrajna Oroszor­szággal egyezteti álláspontját a NATO-békefenntartó kontin­gensben való részvétellel kap­csolatban. Oroszországnak joga van arra, hogy saját belátása sze­rint alakítsa kapcsolatait a NATO-val, ugyanakkor Ukraj­na, mint független állam, szin­tén saját érdekeinek megfe­lelően fog eljárni a kérdésben — hangsúlyozta a tábornok. Szerinte a Boszniába irányítan­dó békefenntartó kontingens te­vékenysége csak akkor lesz si­keres, ha azt egy parancsnoki központból irányítják, tekin­tettel a feladat komplex vol­tára. Ukrajna érdekei azt kívánják, hogy ne mondja le a részvételt a NATO-irányította boszniai békefenntartó műveletekben, mert csak így válhat a céljainak megfelelő befolyásos és tekin­télyes európai állammá — mondta befejezésül Grecsani­nov tábornok. Négy százhatv anötezer szerb menekült Ebben az évben eddig 465 ezer szerbnek kellett elhagy­nia a „Krajinai Szerb Köztár­saságban” vagy a boszniai „Szerb Köztársaságban” lévő otthonát —-jelentette szerdán a Tanjug. A menekültügyi hatóságok adataira hivatkozó jelentés szerint májusban és augusz­tusban 260 ezer szerb polgár menekült el a horvát kézre került nyugat-szlavóniai, illet­ve Knin és Glian környéki településekről. A muzulmán és horvát erők szeptemberben kezdődött nyugat-boszniai offenzívája további 205 ezer szerbet kényszerített menekü­lésre. A jugoszláv hírügynökség értesülései szerint a krajinai szerb menekültek közül 22 ez­ren élnek a boszniai szerb ellenőrzés alatt lévő területe­ken, a többiek Jugoszláviában találtak szállást. A nyugat­boszniai területekről 23 ezren jutottak be Jugoszláviába, míg a többieket a szerb kézen lévő boszniai szerb területeken he­lyezték el. A legtöbb boszniai szerb menekült Észak-Bosz- niában, elsősorban Banja Luka környékén kapott ideiglenes elhelyezést. A szerb adatok szerint a menekülők elleni támadások, valamint az elviselhetetlen élet- körülmények 306 személy ha­lálát okozták. Az áldozatok között három gyermek is volt. A Tanjug arról is beszámolt, hogy Borisz Tolsztopjatov, az UNICEF jugoszláviai megbí­zottja szerdán Banja Lukába utazott, hogy személyes ta­pasztalatokat szerezzen az észak-boszniai városban ki­alakult helyzetről. Az ENSZ gyermekalap­jának képviselője elsősorban a gyermekek ellátásával és oktatásával kapcsolatos prob­lémákat kívánja felmérni. Az UNICEF-illetékes bejelen­tette, hogy az ENSZ-szer- vezet-folytatja a gyermekek élelemmel, valamint ruházati cikkekkel való megsegíté­sét. Közölte azt is, hogy az UNICEF a tél folyamán 500 ezer dollárnyi értékű ruhát és lábbelit juttat el a bosz­niai szerb gyermekeknek. Innen-onnan •& Athén — Kedden este lázadás tört ki Görögország legna­gyobb fegyintézetében, az athéni Korüdallosz börtönben. A fe- gyencek nyolc túszt ejtettek, négy fogoly megsebesült, közülük kettő életveszélyesen. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mit követelnek a rabok a túszok elengedéséért és a lázadás be­szüntetéséért cserébe. Szó van állítólag a börtönviszonyok javításá­ról, a köztörvényesek és a kábítószer-kereskedők elkülönítéséről, egyes hírek szerint találkozni akarnak az igazságügy-miniszterrel is. •S Algír — A csütörtöki elnökválasztások előtt újabb gép­kocsiba rejtett pokolgép robbant Kelet-Algériában. A merény­let egy ember életét kioltotta, öten megsebesültek. A pokol­gép az Algírtól mintegy kilencven kilométerre fekvő Szűk el- Teninében, a helyi önkormányzat épülete előtt lépett műkö­désbe. Feltehetően az épület védelmére volt kirendelve az a férfi, akit a robbanás szétszaggatott. A csütörtöki választáso­kat a iszlám szélsőségesek ellenezik, és meg akarják zavarni. ■27 Luxor—Alig két héttel a luxori Thot-hegy i magyar ásatások megkezdése után, a kutatók máris jelentős felfedezésekről számoltak be. Mint Vörös Győző egyiptológus és Pudleiner Rezső régész tele­fonon az MTI-nek elmondta, sikerült rálelni a feltárandó négyezer­éves templom járószintjére. Találtak még szobortöredékeket, felira­tokat, mécseseket, pattintott kőeszközöket, fajanszgyöngyöket és ren­geteg kerámiát. A romok alatt a templomhoz tartozó falakra bukkan­tak, melyeket a szakirodalomban eddig még nem említettek. Prága — Életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti azt a huszonnégy éves cseh katonát, aki a horvátországi nemzetközi békefenntartó erők tagjaként egy fegyveres incidens során pá­nikba esett, és sírva kérte a szerbeket, hogy ne vegyék el az ő és hat társa életét. A cseh katonai ügyészség az alakulat erkölcsi bomlasztásával vádolta meg a katonát, s esetét átadta a bíróság­nak. Martin Hadek kapitány, aki a katonai ügyészség munkatár­saként az esetet vizsgálja, elmondta, hogy az incidens 1994 nya­rán történt, s a fiatal katona tettét a hatályos törvények szerint bűnténynek kell minősíteni. Az eset ugyanis háborús viszonyok közt történt, s erre különösen szigorú szabályok vonatkoznak. ■2? Genf — Szerda délelőtt csaknem húsz percig tartó áramszü­net bénította meg Genfet, amelynek következtében megállt az élet a tőzsdén megszakadt a munka az ENSZ európai székhelyén és más nemzetközi szervezeteknél is. A délelőtt 10 óra körül bekövet­kezett áramszünet fennakadást okozott a város utcáin is, mivel nem égtek a közlekedési lámpák. Gondok voltak a fő vasúti pályaudva­ron és a Cointrin nevű nemzetközi repülőtéren. Az áramszolgálta­tást mintegy húsz perccel később sikerült helyreállítani a 350 ezer lakosú városban. Az áramkimaradás oka egyelőre ismeretlen. Az átalakulás árnyoldalai Közép- és Kelet-Európábán Fontos politikai módosításokra van szükség a piacgazda­ságra áttérő közép- és kelet-európai országokban, valamint a Szovjetunió utódállamaiban, ha meg akarjuk állítani a gyer­mekek jólétének zuhanásszerű romlását, és ki akarjuk kü­szöbölni az átalakulás más, még ennél is pusztítóbb velejáróit — olvasható az UNICEF kedden megjelent tanulmányában, amely az átalakulási folyamatok árnyoldalaira hívja fel a fi­gyelmet. A tanulmány hangsúlyoz­za az átalakulás szükségessé­gét és méltányolja az 1994- 95-ben elért gazdasági ered­ményeket, ám nem tartja bi­zonyosnak, hogy végéhez közeledik a társadalmi-jó­léti válság. A növekvő sze­génység, a stagnáló munka- nélküliség, az egyre apadó juttatások következtében a gyerekek jóval rosszabbul élnek, mint 1989 előtt. A de­mográfiai mutatók szerint to­vább csökken a házasságkö­tések és a születések száma, nő viszont a férfiak halandó­sága. A 18 országban folyta­tott megfigyelések szerint a változásokat leginkább a gyerekek sínylették meg: drá­gább lett az óvodai felügye­let, rosszabbodtak a tanulási körülmények, nőtt a véde­lem nélkül maradt kamaszok száma. A szegénység külö­nösen a gyermekeiket egye­dül nevelő szülőket sújtja, kö­zülük is elsősorban a nőket, akik körében gyakoribb a mun­kanélküliség, mint a férfiaknál. A jóléti rendszer termé­szetesen országonként kü­lönböző. Közép-Európa ál­lamai — Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlové­nia — lassan túljutnak a tár­sadalmi válságon. Ezek az országok a lassú gazdasá­gi fejlődés, az egyre növek­vő fizetésbeli különbségek és a költségvetési feszült­ségek ellenére valamelyest tompították az 1989—91- es átalakulás sokkhatása­it. Moldovában, Ukrajnában, Belaruszban és Oroszor­szágban szinte minden téren roszszabbodott a helyzet. A hibás pénzügyi döntések sorozata arról tanúskodik, hogy rendkívül törékeny a szovjet típusú társadalmi-gaz­dasági rendszer, és most sem­mi sem állíthatja meg a gaz­dasági és társadalmi visszacsú- szást. A recesszió, a hiperinflá­ció és a polgárháború visz- szavetette a kaukázusi államo­kat is. Ezekben az országok­ban nemcsak az a baj, hogy összeomlott több állami in­tézményrendszer is, hanem az, hogy 1994-ben felszá­molták a szociális védőhálót, amely mindenki számára biz­tosította a kedvezményes, napi 400 grammnyi kenyérfejada­got. Azerbajdzsánban 1989 és 1994 között hétszeresére emelkedett az emberölések száma. Grúziában pedig hat év alatt felére esett vissza az ezer főre jutó házasságköté­sek száma. A balti országoktól (Észt­ország, Lettország és Litvá­nia), jóllehet mindenki azt várta, hogy jobban teljesíte­nek majd a térség államai­nál, mégis komoly társadal­mi visszaesést éltek meg 1989 és 1993 között. Ennek ellenére a volt keleti tömb államai közül még ezekben az országokban van legin­kább remény arra, hogy a közeljövőben javulni fog az emberek jóléte. Az általá­nos borúlátás vagy a jövő­től való félelem leginkább a házasságkötések számá­nak zuhanásszerű csökkené­sében látszik. Kelet-Német- országban például a fal le­omlását követő két évben csak feleannyian járultak az anyakönyvvezetőhöz, mint előtte. Az életkörülmények visz- szaesését jól tükrözi a szü­letéskor várható élettar­tam csökkenése is. Az átala­kulás viszontagságait a fér­fiak viselik nehezebben: Oro­szországban a férfiak vár­ható élettartama mindössze 58,2 év. A nők ott általá­ban 13,2 évvel tovább él­nek. A tanulmány szerint Kíná­ban a sokkterápia helyett választott fokozatos átme­netnek több előnye, mint hátránya volt. A Szegény­ség, gyerekek és döntések: vá­laszok egy szebb jövő re­ményében címet viselő ta­nulmány számos útmutatót ad az „emberarcú átalaku­lás” megvalósítása érdeké­ben. Ezek szerint a makro­gazdasági stabilitáson kívül el kell kerülni a kizárólag szociális kiadásokat csök­kentő pénzügyi intézkedé­seket, a privatizáción belül pedig támogatni kell a rész­vénytársaságok megalakulá­sát. Fontos, hogy az egészség­ügy és az oktatás állami kéz­ben maradjon, és munka­helyteremtésen alapuló stra­tégiával kell harcolni a sze­génység ellen. Ki kell alakí­tani egy modern jogi rend­szert, amely védelmet nyújt a veszélynek kitett gyer­mekeknek és kamaszok­nak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom